A gyermekgondozási díj (GYED) egy kulcsfontosságú pénzbeli ellátás, amely segíti a kisgyermekes családokat abban, hogy a szülő a gyermekgondozás időszakában is anyagi biztonságban legyen. Az elmúlt években bevezetett jogszabályi módosítások jelentősen bővítették a GYED melletti munkavégzés lehetőségeit, ezzel támogatva a szülők rugalmas visszatérését a munkaerőpiacra.
Mi a gyermekgondozási díj (GYED)?
A GYED ismételt bevezetésének fő célja a népesedési mutatók kedvezőbb irányú befolyásolása. A gyermeket nevelő családok támogatásának e formája különösen azoknál a családoknál kívánja ösztönözni a születésszám növelését, ahol a gyermekvállalás miatt jelentősebb jövedelemkieséssel kell számolni. Az Országgyűlés 1999. november 9-i ülésnapján fogadta el a gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényt, mely 2000. január 1-jétől hatályos. Az MTVA 2015. március 1-jén megemlékezett arról, hogy 30 éve vezették be Magyarországon a gyermekgondozási díjat, a GYED-et, jelezve annak hosszú távú jelenlétét a magyar szociális ellátórendszerben.
A gyermekgondozási díj havi összege a szülő korábbi, figyelembe vehető jövedelmének 70%-a, de legfeljebb a gyermek születése napján hatályos minimálbér kétszeresének 70%-a (azaz a gyermek születésekori minimálbér 140%-a). Ennek megfelelően például a gyermekgondozási díj felső határa a 2023-ban született gyermekek esetében havi bruttó 324 800 forint volt. Amennyiben a jogosult pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem éri el ezt az összeget, akkor a GYED alapjaként a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Ha nincs tényleges jövedelem, akkor a szerződés szerinti jövedelem (álláskeresési támogatás/vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset) harmincad részét kell alapul venni.
A gyermekgondozási díjat havonta utólag folyósítják; kifizetőhely esetén a bérfizetési napon, az egészségbiztosítási pénztárak pedig a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig. A GYED-et visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet folyósítani.
Fontos tudni, hogy nem csak a munkaviszonyban állók jogosultak GYED-re. Annak, aki magyar nyelvű felsőoktatási intézmény nappali tagozatán a szülést megelőző két éven belül 2 aktív félév hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és a hallgatói jogviszony fennállása alatt, illetve annak szüneteltetését vagy megszűnését követően 1 éven belül szül, szintén jár a GYED.
Munkavégzés GYED alatt: A jogszabályi háttér változása
Az ellátás megtartása melletti visszatérés a munkába sokaknak vonzó lehetőség. Az egészségbiztosítási törvény módosítása 2014. január 1-jén lépett hatályba, amely alapvetően megváltoztatta a GYED melletti munkavégzés szabályait. Ebben az áll, hogy a gyermek egyéves kora után nem kizáró ok a gyermekgondozási díj (GYED) folyósítására, ha a jogosult szülő díjazás ellenében munkát végez. Így nem kell választania a gyermeket nevelő munkavállalónak, hogy az ellátását veszi-e igénybe, vagy visszatér dolgozni.
Munkajogi szempontból a GYED melletti munkavégzés a következőkkel jár: a munkavállaló az Ebtv. 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj (GYED) időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult az Mt. 128. § (3) bekezdése alapján.
Ezt ne csináld elhelyezéskor!
Vállalkozói tevékenység GYED és GYES mellett
A kisgyermekes szülő vállalkozóként is dolgozhat a gyermeke kapcsán folyósított ellátás, így a GYED vagy GYES alatt. Azonban a keresőtevékenység korlátozása annyiban érvényesül, hogy a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet hallgatói (diplomás), illetve nevelőszülői gyermekgondozási díj folyósítása alatt vállalkozói jogviszonyban dolgozni.
Járulékfizetési kötelezettségek GYED alatt vállalkozóként
A társadalombiztosítási jogszabályok (Tbj. 39.-40. §-ai) alapján a biztosított társas-, és egyéni vállalkozó a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem - például társas vállalkozás esetén a személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem - alapulvételével fizeti meg. Ez azt jelenti, hogy a GYED folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az ún. minimális alap után a járulékot. Ez a kedvezmény igaz a szociális hozzájárulási adóra is: a vállalkozásnak a szociális hozzájárulási adóalapot képező jövedelem után kell megfizetni az adót, azaz a GYED folyósítása alatt a vállalkozásnak nem kell megfizetnie az ún. minimális alap után.
GYES melletti vállalkozói tevékenység
A GYES folyósítása melletti vállalkozói tevékenység járulékfizetési szempontból eltérő szabályozás alá esik. A GYES teljes időtartama alatt a kisgyermekes szülő egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozóként - személyes közreműködést igénylő - tevékenységét úgy folytathatja, hogy ez esetben semmilyen idő-, és jövedelemkorlát nem érvényesül. Számos kérdést felvethet, ha egy kismama GYES mellett - vagyis munkaviszonyában nem dolgozva - elindít egy átalányadózó egyéni vállalkozást, például, hogy főfoglalkozásnak minősül-e ebben az esetben az egyéni vállalkozás, és vonatkozik-e erre az esetre a kedvezményes járulékfizetés. A GYES folyósítása mellett egyéni-, illetve társas vállalkozóként dolgozó kisgyermekes szülő az ún. minimális alapok szerint köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra is, amíg a GYES folyósításának tartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Míg a GYES folyósítása mellett a vállalkozás is az ún. minimális alapok után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót. Ha a fenti körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a TB közteherfizetés alsó határának kiszámításánál egy naptári napra a járulék, illetve szociális hozzájárulási adó alapjának harmincad részét kell alapul venni.
| Járulék típusa | GYED folyósítása alatt (vállalkozó) | GYES folyósítása alatt (vállalkozó) |
|---|---|---|
| Társadalombiztosítási járulék (18,5%) | A járulékalapot képező jövedelem után, nem kell minimális alap után fizetni. | A minimális alapok szerint kell fizetni. |
| Szociális hozzájárulási adó | A szociális hozzájárulási adóalapot képező jövedelem után, nem kell minimális alap után fizetni. | A minimális alapok után kell fizetni. |
Visszatérés a munkahelyre GYED után
A GYED melletti vagy utáni visszatérés a munkaerőpiacra számos munkajogi kérdést vet fel a munkavállaló és a munkáltató számára egyaránt. Fontos, hogy visszatérési szándékát a munkavállaló 30 nappal korábban köteles bejelenteni a munkáltató felé.
Felmondási védettség és munkakörülmények változása
A visszatérés szempontjából az egyik legfontosabb szempont, hogy a Munka törvénykönyve (Mt.) csak a gyermekgondozási szabadságon lévő szülőnek biztosít teljes felmondási védettséget. Azaz, ha a kisgyermekes szülő visszatér a munkahelyére, már nem áll felmondási tilalom alatt. Eszerint a munkáltató a munkavállaló magatartása miatt csak akkor mondhat fel, ha az indok már a rendkívüli felmondást is megalapozná. Ha a felmondás indoka a munkavállaló képességeivel, vagy a munkáltató működésével függ össze, a felmondás előtt a munkáltatót állás-felajánlási kötelezettség terheli. Vagyis a munkavállaló képességének megfelelő másik munkakört kell ajánlania. A védettség elsősorban az anyát illeti meg, furcsa módon az apát csak akkor, ha egyedülálló szülő. A felmondás időzítése tehát nem, csak az indokolás alapossága vitatható. Végül, az új munkakör elfogadásával minden más munkakörülmény is változhat, így érdemes körültekintően mérlegelni a lehetőségeket.
Szabadságok és részmunkaidő igénylése
A munkavállaló a visszatérését követő 60 napon belül megkapja a korábbi évekről bent ragadt szabadságát. Ez sok esetben igen komoly mennyiségű szabadság is lehet, hiszen a törvény szerint a munkavállalót a szülési szabadságra és a gyermekgondozási szabadság első 6 hónapjára is megilleti a szabadság. Ez önmagában akár egy évnyi igénybe nem vett szabadságot is jelenthet. Fontos azonban, hogy a szabadságot - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - az esedékességének évében kell kiadni.
A gyermek 3 éves koráig a szülő azt is kérheti, hogy a munkáltató őt az eredeti munkaideje felének megfelelő részmunkaidőben foglalkoztassa. E lehetőség mérlegelése kapcsán persze arra is gondolni kell, hogy a munkaidő felére csökkentése a munkaidő mértékével összefüggő díjazások (például a havibér) feleződésével is jár.
Gyakran ismételt kérdések és speciális esetek
Polgármesteri tevékenység GYED/GYES mellett
Felmerülhet a kérdés, hogy a főállású polgármester (választott tisztségviselő) CSED, GYED, GYES mellett is végezheti-e tevékenységét, és jár-e neki az illetménye és a költségtérítése ez időszak alatt. A Kttv. 225/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. Ez a sajátos jogviszony eltérő szabályozást eredményezhet a hagyományos munkaviszonyhoz képest, és egyedi elbírálást igényel.
Másik munkáltatónál történő elhelyezkedés fizetés nélküli szabadság alatt
Nincs akadálya annak, hogy a munkavállaló a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságának tartama alatt másik munkaviszonyt létesítsen. Ez azonban nem sértheti a munkavállaló Mt. 8. §-ának (1) bekezdése alapján fennálló kötelezettségét, amely az együttműködési kötelezettséget foglalja magában, beleértve a jóhiszeműség és tisztesség elvét is.
Foglalkoztatás kismama-szövetkezeten keresztül
Gyakori kérdés, hogy GYED-en lévő kismamát foglalkoztathatja-e a GYED folyósítása alatt a munkáltatója kismama-szövetkezeten keresztül. Az Mt. szerint a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 128. § (1) bek.]. Az ilyen típusú foglalkoztatás lehetőségeit mindig az adott jogviszony és a vonatkozó jogszabályok, különösen a szövetkezeti foglalkoztatás szabályai fényében kell vizsgálni.
Alkalmi munka GYED mellett
Az alkalmi munkára irányuló jogviszony is munkaviszonynak minősül, mégha az egy atipikus formája is. Így az Efotv. mellett az alkalmi munkavállalóra az Mt. rendelkezései az irányadók - az abban foglalt eltérésekkel. Ez azt jelenti, hogy GYED mellett alkalmi munka is végezhető, figyelembe véve az erre vonatkozó speciális szabályokat és korlátokat.
GYES tartósan beteg gyermekkel
A Cst. 2011. január 1-je óta hatályos szövege szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek szülője - amennyiben a gyermeket saját háztartásában neveli - a gyermek 10. életévének betöltéséig lehet jogosult a gyermekgondozási segélyre (GYES). Ebben az esetben a GYES melletti munkavégzés feltételei is eltérőek lehetnek a hosszabb jogosultsági időszak miatt, további rugalmasságot biztosítva a szülőnek a gyermek gondozása mellett történő munkavégzéshez.