Apát ítélhetnek el, mert megvédte lányát a zaklatótól

Súlyos börtönévek fenyegetik azt az apát, aki lánya sniccerrel sebesítette meg lánya zaklatóját a kerepesi HÉV-megállóban. Az esetet emberölési kísérlet miatt vizsgálja a bíróság.

A 21 éves lányt 2024 februárjában három ittas férfi zaklatta a HÉV-en. Az egyikük beszélgetést kezdeményezett, majd fogdosta a lábát, és megnyalta a száját. A fiatal nő sírva hívta fel a szüleit, akik azonnal autóba ültek, és a kerepesi megállóhoz siettek.

Az apa kérdőre vonta a férfit, majd a nyakát átkarolva megpróbálta őt földre vinni. A zaklató kibújt a szorításból és meglökte a támadót, aki ekkor elővett egy nála lévő sniccert, és azzal a férfi nyakát 20 centi hosszan megvágta. A férfi túlélte, de az orvosok szerint csak a szerencsének köszönhető, hogy nem halt bele sérülésébe.

A mentőket az anya hívta ki. Mindkét férfi ellen vádat emeltek.

A zaklató beismerte tettét, amit állítása szerint nagyon megbánt. Rá egy év felfüggesztett börtönt kért az ügyész.

A bíróságon a zaklató is megjelent, aki beismerte tettét, és megbánását fejezte ki. Vele szemben egy év felfüggesztett börtönbüntetést indítványoztak.

A történtekről a lány telefonon értesítette a szüleit, akik azonnal a helyszínre indultak.

A vádirat szerint a lány Budapestről utazott HÉV-vel Kerepesre, amikor egy ittas társaság egyik tagja zaklatni kezdte: megjegyzéseket tett rá, végigsimította a lábát, és közben a száját nyalta.

Az ügyészség szerint csak a véletlenen múlt, hogy a férfi nem halt meg.

A büntetés-végrehajtási intézetek működése és az elítéltek jogai

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény részletesen szabályozza a büntetés-végrehajtási intézetek működését és az elítéltek jogait. A törvény számos lehetőséget biztosít az elítéltek és hozzátartozóik számára, többek között a kapcsolattartás, a kártalanítás, a fogvatartási hely megváltoztatásának kérelembenyújtása, valamint a büntetés félbeszakítása kapcsán.

Anya-gyermek részleg

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 84. § (5) bekezdés f.) pontjában foglaltak alapján a női elítélt, abban az esetben, ha egy évnél fiatalabb gyermekét gondozza, kérelmezheti az anya-gyermek részlegen történő együttes elhelyezését.

Nehezen elképzelhető még egy olyan csoport az elítéltek között, akik ennyire speciális helyzetben lennének, mint azok a nők és gyermekeik, akik az anya-gyermek részlegen élik mindennapjaikat. Őket nem kizárólag a rájuk vonatkozó külön jogszabályok különböztetik meg az elítéltek más csoportjaitól, hanem velük élő, jogi szempontból teljesen szabad gyermekeik, valamint életkörülményeik.

anya és gyermeke a börtönben

A Bács-Kiskun Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet II. objektumában az anya-gyermek részlegen élnek azok az anyák, akik gyermekük születésekor már előzetes letartóztatásban vannak, vagy szabadságvesztés büntetésüket töltik. A részleg főként a gyermekek kényelmére és igényeire tekintettel van kialakítva, hogy a kicsiket ne érje semmiféle negatív benyomás az ott töltött idő alatt. Ezt figyelembe véve az anya-gyermek részlegen jóval intenzívebb kapcsolattartás engedélyezett, mint a többi fogvatartotti csoport esetében. Ennek lényege, hogy a gyermek kiadásakor ne érje traumaként a kicsiket, hogy elválasztják őket az édesanyjuktól. A részlegen a napirend is leginkább a gyermekek igényeihez igazodik. Az anyáknak módjuk van olyan programokon részt venni, mint a baba-mama torna vagy a babamasszázs; a babáknak pedig koruknak megfelelően fejlesztő játékok elsajátítására is van lehetőségük.

Amennyiben Ön hozzátartozója a fogvatartottnak, vagy barátja, barátnője, és a reintegrációs tevékenységben segítőként vesz részt, továbbá kapcsolattartója a fogvatartottnak, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 178. és 180/A §. alapján kérheti, hogy a fogvatartott Önt a bv. intézeten kívül fogadhassa.

A bv. törvény szerint a bíróság kérelem nélkül is elhalasztja a büntetés megkezdését annak, akinek a várandóssága meghaladja a tizenkettedik hetet, és annak is, aki egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozza. Várandós kismama esetén legfeljebb a szülés várható idejét követő tizenkettedik hónap végéig adható halasztás.

Ha a bíróság nem adott halasztást, az anya-gyermek részlegen az anyáknak lehetőségük van úgy megkezdeni büntetésüket, hogy nem kell egyévesnél fiatalabb gyermeküktől elszakadniuk. A részleg a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben (Kecskeméten) található, melyet a gyermekek igényeire tekintettel alakítottak ki, ezért van például napi védőnői és csecsemőgondozói szolgálat, fejlesztő játékok és speciális programok, lehetőségek.

Amikor a gyermek eléri az egyéves kort, az anyának át kell adnia őt a családjának. Az anyának a behívó kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy kéri a gyermekével közös elhelyezést. Ez nem kötelező, az anya úgy is dönthet, hogy inkább a gyermek nélkül vonul be. Az intézet egyeztet az anya lakóhelye szerinti gyámhivatallal. Ha a gyámhivatal úgy nyilatkozik, hogy az anya rendelkezik szülői felügyeleti joggal (ő nevelheti a gyermekét), egy pszichológus szakértő végez vizsgálatot arról, hogy az anya alkalmas-e az anyai feladatok ellátására, biztonságban lesz-e vele a gyermeke.

Az anya-gyermek részlegen a kapcsolattartás gyakoribb, mint más részlegeken, hetente legalább egy alkalommal lehet látogatót fogadni. A látogatások során a család annyi babaruhát és ápolási holmit vihet be, amennyit mód van tárolni az intézetben. A látogatófogadás egy erre a célra kialakított, játékokkal felszerelt szobában történik. Félévesnél idősebb gyermek esetén lehetőség van a gyermeket 1-2 órára elvinni az intézetből.

A fogvatartottak jogai és lehetőségei

A fogvatartottak számos kérelemmel élhetnek a büntetés-végrehajtási intézetben. Ezek lehetnek:

  • Fogvatartás helyének megváltoztatására irányuló kérelem: Az elítélt kérheti, hogy másik bv. intézetben helyezzék el, például, hogy közelebb legyen a családjához vagy a tárgyalásai helyszínéhez, nagyobb eséllyel kaphasson munkát, ne a haragosaival egy intézetben legyen elhelyezve, esetleg valamilyen iskola/képzés indul másik bv. intézetben és ezen részt szeretne venni. A kérése teljesítéséről az országos parancsnokság dönt.
  • Kapcsolattartás kérése: Amennyiben Ön hozzátartozója a fogvatartottnak, vagy barátja, barátnője és a reintegrációs tevékenységben segítőként vesz részt, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 172-173. §. alapján kérheti, hogy kapcsolatot tarthasson vele.
  • Látogató fogadása: Amennyiben Ön hozzátartozója a fogvatartottnak, vagy barátja, barátnője, és a reintegrációs tevékenységben segítőként vesz részt, továbbá kapcsolattartója a fogvatartottnak, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 177. §. rendelkezése szerint kérheti, hogy a fogvatartott látogatás során fogadja Önt.
  • Intézetben kívüli fogadás: Amennyiben Ön hozzátartozója a fogvatartottnak, vagy barátja, barátnője, és a reintegrációs tevékenységben segítőként vesz részt, továbbá kapcsolattartója a fogvatartottnak, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 178. és 180/A §. alapján kérheti, hogy a fogvatartott Önt a bv. intézeten kívül fogadhassa.
  • Kimaradás: Kimaradás elsősorban az elítélt családi és társadalmi kapcsolatainak fenntartása, oktatásban, képzésben való részvétele, a szabadulása után a munkahelyről és a lakásról való gondoskodás elősegítése érdekében engedélyezhető.
  • Eltávozás: Amennyiben Ön hozzátartozója a fogvatartottnak, vagy barátja, barátnője, és a reintegrációs tevékenységben segítőként vesz részt, továbbá kapcsolattartója a fogvatartottnak, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 180. § és 180/A §. rendelkezései szerint kérheti, hogy a fogvatartott eltávozáson vegyen részt.
  • Rendkívüli eltávozás (súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása, temetésen való részvétel): Az elítélt a bv. intézet parancsnokának engedélye alapján - őrzés nélkül, vagy őrzéssel - meglátogathatja orvos által igazoltan súlyos beteg közeli hozzátartozóját, részt vehet közeli hozzátartozója temetésén.
  • Társadalmi kötődés programban való részvétel: Azt az elítéltet, akit első alkalommal ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre és a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés tartama az egy évet nem haladja meg, kérelmére társadalmi kötődés programba kell bevonni.
  • Kártérítési igény: Az elítélt kárigényét - kivéve, ha szabadult - annál a bv. szervnél terjesztheti elő, ahol a kár bekövetkezett.
  • Büntetés-félbeszakítás: A jogerős szabadságvesztés büntetés fontos okból így különösen az elítélt személyi vagy családi körülményei, egészségi állapota miatt félbeszakítható. A büntetés-félbeszakításra vonatkozó kérelmet a fogvatartott közeli hozzátartozója és jogi képviselője is benyújthatja.

infografika a magyar börtönrendszerről

A bv. intézetben a fogvatartottak életkörülményeit a jogszabályok szigorúan szabályozzák. Elhelyezésük több tényezőtől függ, mint például a bűncselekmény jellege, a büntetés hossza, az elítélt magatartása és a reintegrációs programokban való részvétele. A fogvatartottak kreditpontokat szerezhetnek jó magaviseletükkel, munkateljesítményükkel és a reintegrációs programokon való részvétellel, ami kedvezőbb kategóriákba és ezáltal jobb lehetőségekhez juttathatja őket.

A magyar börtönrendszerben körülbelül 17 ezer ember van börtönben. A civil szervezetek, mint például a Hazavárunk Alapítvány, kiemelt feladatuknak tekintik a börtönben lévők és családjaik támogatását, segítve őket a társadalomba való visszailleszkedésben.

tags: #bortonben #levo #apat #lanya #anyatejjel #taplalja