A bölcsőde a 3 évnél fiatalabb gyermekek nappali gondozására, nevelésére és ellátására szakosodott intézmény, amely az egészségügyi-gyermekjóléti intézményrendszerhez tartozik, nem pedig az oktatási rendszerhez. Legfontosabb feladata, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve gondoskodjon a három éven aluli gyermekek gondozásáról és neveléséről, valamint elősegítse testi-szellemi fejlődésüket.
A bölcsődei ellátás története Magyarországon
Az ország első bölcsődéjét 1852. április 21-én nyitotta meg a Pesti Első Bölcsőde Egylet, Brunszvik Júlia vezetésével. Azonban az első időszakban a bölcsődék többsége rövid időn belül be is zárt. Európában a bölcsődék tömeges elterjedését az I. világháború tömeges női munkaerő-igénye alapozta meg, míg nálunk ez a fordulat a II. világháborút követően indult meg.
1948-ban kormányrendelet írta elő bölcsődék létesítését. Míg 1951-ben a férőhelyek száma még nem érte el a 9 ezret, addig 1960-ra csaknem 30 ezer gyermeknek volt hely az intézményekben, 1980-ban pedig 1305 intézményben 64 ezer férőhely volt a rendszerben. A politikai vezetés időközben felismerte, hogy a bölcsődei ellátás fejlesztése szükséges, hiszen a kisgyerekes anyák visszajutása a munkaerő-piacra jelentős mértékben függ attól, hogy a kisgyermek milyen napközbeni ellátáshoz jut hozzá.
Fejlődési fordulópontok
A bölcsődei rendszer működésében néhány kisebb fejlődési ugrást követően a fordulópontot 2017 jelentette. A 2017. évi szervezeti átalakulás során a hagyományos bölcsődék és a szórványosan működő családi bölcsőde forma mellett megjelent a minibölcsőde, illetve a munkahelyi bölcsőde kategória. Rendkívül intenzív intézményfejlesztés kezdődött meg, csak 2017-ben nagyobb kapacitás jött létre a bölcsődei ellátásban, mint a megelőző 6 évben összesen. A jelenlegi bölcsődei kapacitások közel 40%-a 2017-2024 között került a rendszerbe.
A nagyobb bölcsődék építése mellett nagy számban jöttek létre mikrointézmények. Bár a munkahelyi bölcsődék iránt nincs túl nagy érdeklődés, a minibölcsődék és családi bölcsődék száma ma már meghaladta az 1700-at, és a teljes férőhely-kapacitás 20%-át adják. A fejlesztésnek köszönhetően néhány év alatt 26%-ról 21%-ra csökkent azon gyermekek aránya, akik a lakóhelyükön nem férnek hozzá ilyen ellátáshoz.
A bölcsődei ellátás formái
2017. január 1-jétől az új bölcsődei rendszer 2 intézményi (bölcsőde, mini bölcsőde) és 2 szolgáltatási (családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde) formában biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását. A bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától három éves korig kell biztosítani a napközbeni ellátást - e szabályoktól a jogszabály alapján lehet eltérni.
Nyáron is folyamatos óvodai és bölcsődei ellátás
Bölcsőde
A bölcsőde intézményes komplex szolgáltatás, amely a gyermekek napközbeni ellátásának alapfeladatait végzi, ami az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést jelent. Egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét - ez esetben 14 gyermek -, valamint ha a bölcsődei csoportban sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermeket is ellátnak. Sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelése, gondozása történhet a nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közös csoportban, vagy speciális bölcsődei csoportban.
A jogosultak azon gyermekek, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő tevékenységben (pl. képzésben, oktatásban) való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
Mini bölcsőde
A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, mely a bölcsőde intézményéhez képest kisebb létszámú csoportban, egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést. Az új intézménytípus bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben a településen legfeljebb 7 kisgyermek - ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, akkor 8 fő - ellátására jelentkezik igény, abban az esetben egy, a bölcsődétől egyszerűbb létesítési és működtetési formát hozzon létre a települési önkormányzat. A mini bölcsődében csoportonként szükséges 1 fő kisgyermeknevelő és 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása. A mini bölcsőde szervezetileg működhet óvoda mellett.
Munkahelyi bölcsőde
A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, melyet a foglalkoztató tart fenn elsősorban a nála dolgozó munkavállaló gyermekei részére. Munkahelyi bölcsődét a foglalkoztatón kívül a foglalkoztatóval kötött megállapodás alapján más fenntartó is fenntarthat. A szolgáltatás jellegű munkahelyi bölcsőde elsősorban a munkavégzés helyéül szolgáló épületben, a foglalkoztató tulajdonában álló ingatlanban, vagy a foglalkoztató által erre a célra bérelt ingatlanban működhet. Az ellátható gyermekek száma egy munkahelyi bölcsődei csoportban legfeljebb 7 fő lehet (ha minden gyermek betöltötte a második évét - 8 fő).
Családi bölcsőde
A családi bölcsőde a 3 év alatti gyermekek ellátása tekintetében megfeleltethető a korábbi családi napközi szolgáltatásnak azzal a különbséggel, hogy a többi bölcsődei ellátási formához hasonlóan a családi bölcsődében is 20 hetes korától 3 éves koráig nevelhető, gondozható a kisgyermek. A családi bölcsőde nem minősül intézménynek, ezért a létesítésére és a működtetésére vonatkozó szabályozás néhány szempontból eltér a hagyományos intézményi bölcsődei ellátásoktól. A szolgáltatás jellegéből adódóan az intézményi ellátásoktól sokkal egyszerűbben, gyorsabban kialakítható - akár a szolgáltatást nyújtó saját otthonában, vagy más erre a célra kialakított helyiségben. Családi bölcsődében legfeljebb 5 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy mellett segítő személyt is alkalmaznak - ebben az esetben a meghatározott létszámon felül még 2 gyermek ellátása biztosítható.
A bölcsődei ellátás igénybevétele és megszűnése
A szülő vagy a törvényes képviselő a gyermek húszhetes korától a harmadik életévének a betöltéséig kérheti a gyermeke felvételét a bölcsődébe. Legkésőbb annak az évnek december 31-ig kérheti, amely évben a gyermek a harmadik életévét betöltötte. Fogyatékos gyermek esetében a felvételét annak az évnek az utolsó napjáig lehet kérni, amikor a gyermek az ötödik életévét betölti. A bölcsődei ellátás igénybe vétele önkéntes.
Az ellátás megszűnik a bölcsődei nevelési év végén, azaz augusztus 31-én, ha a gyermek a harmadik életévét már betöltötte. Előfordulhat, hogy a bölcsőde orvosa a harmadik életév betöltését követően még nem javasolja az óvodai jelentkezést, mert a gyermek a testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre. Ebben az esetben a gyermek a negyedik életév betöltését követő augusztus 31-ig járhat a bölcsődébe. Az a gondozásban részesülő fogyatékos gyermek, aki valószínűleg képzési kötelezettséget fog teljesíteni a későbbiek során hat éves koráig jogosult a bölcsődei ellátásra.
A bölcsődei szolgáltatás költségei és finanszírozása
A jogszabályban meghatározottak alapján a bölcsődei ellátásért és a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A bölcsődében és a mini bölcsődében a fenntartó döntésétől függ, hogy a gondozásra megállapít-e térítési díjat vagy kizárólag a gyermekétkeztetésért kell fizetni.
A bölcsődei ellátás finanszírozása több, intézménytípustól függő módon történik. A családi bölcsődék az ellátott gyermekek száma alapján kapnak finanszírozást. A bölcsőde, mini bölcsőde esetében jogszabályban meghatározott számított létszámhoz kapcsolódó bértámogatás és ezen felül üzemeltetési támogatás adja az állami finanszírozást. A bölcsődei kapacitások 98,5%-a államilag finanszírozott.
Díjfizetési szabályok és mentességek
A személyi térítési díj megállapításánál a család egy főre eső havi jövedelmét kell figyelembe venni. A törvény szabályai szerint a bölcsődei, mini bölcsődei személyi térítési díj összege étkezéssel együtt nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének a 25%-át, étkezés nélkül a 20%-át. Munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetén ez az arány 50%.
Mentesség a gondozási díj megfizetése alól jár a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeknek, a három- vagy többgyermekes családok gyermekeinek, a tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekeknek, az átmeneti gondozásban lévő, ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett, a nevelésbe vett gyermekeknek, valamint a védelembe vett gyermekeknek.
Nyáron is folyamatos óvodai és bölcsődei ellátás
Bölcsődei étkezés
Az intézményi gyermekétkeztetés olyan természetbeni ellátás, amely meghatározott feltételek fennállása esetén ingyenesen vehető igénybe. Ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult azon bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban részesülő gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, három vagy több gyermeket nevelő családban él, családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át, vagy nevelésbe vett gyermek. A bölcsődében, mini bölcsődében a beíratott kisgyermek 60-70%-a ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben részesül.
| Bölcsőde Típus | Engedélyezett férőhelyek száma (2024. augusztus) | Aránya a teljes kapacitásban | Átlagos férőhelyszám |
|---|---|---|---|
| Hagyományos bölcsőde | 51200+ | 80% | 35 (önkormányzati) |
| Családi bölcsőde | 8960+ | 14% | 5-7 |
| Mini bölcsőde | <5000 | ismeretlen | 7-8 |
| Munkahelyi bölcsőde | <5000 | ismeretlen | 7-8 |