A bölcsődékben pedagógus-munkakörben (kisgyermekgondozó, gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó és konduktor) dolgozó kollégáink segítésének ügyét méltatlanul elhanyagoljuk. Az e területen dolgozó szakemberek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok és értékelési követelmények tisztázása kiemelten fontos. A bölcsődében foglalkoztatott csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőfokú szakképzettséggel rendelkező, pedagógus-munkakörben dolgozó kollégák helyzete összetett, és a jogszabályok mélyreható áttekintését igényli. A területen dolgozó vezetők és pedagógusok már több alkalommal jelezték, hogy igénylik a bölcsődei foglalkoztatással kapcsolatos aktuális információkat, ami aláhúzza a téma relevanciáját és sürgősségét.
A bölcsőde jogi státusza: Köznevelési intézmény vagy sem?
Először néhány fontos elvi kérdést kell tisztáznunk a bölcsődék jogi besorolásával kapcsolatban. Az egyetemek immár jelentős részében van lehetőség a csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőfokú szakképzettség megszerzésére, amely a pedagógiai képzés területéhez tartozik. Ennek ellenére a bölcsődében csecsemő- és kisgyermeknevelő és más felsőfokú szakképzettséggel foglalkoztatott kisgyermeknevelők és pedagógusok problémáinak az az alapvető forrása, hogy a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdése azt rögzíti, hogy a bölcsőde nem köznevelési intézmény.
Ez a besorolás alapvető különbséget jelent az óvodákkal vagy iskolákkal szemben. Ugyanakkor az Nkt. 20. § (1) b) szakasza már úgy rendelkezik, hogy a többcélú köznevelési intézményként működő óvoda-bölcsőde már a köznevelési intézmények körébe tartozik, ami némi rugalmasságot enged. A bölcsődei ellátások jogi hátterét elsősorban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szabályozza. A Gyvt. 15. § (2) bekezdésének b) szakasza szerint a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közé tartozik a gyermekek napközbeni ellátása, tehát - a Gyvt. 41. § (3) bekezdésének elrendelése szerint - a bölcsődei ellátás is.
A Gyvt. 42. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján bölcsődei ellátást biztosíthat a bölcsőde, a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde. Ez a cikk tehát a most felsorolt intézményekben felsőfokú csecsemő- és kisgyermeknevelő szakképesítéssel pedagógus-munkakörben vagy más pedagógus-munkakörben (pl. gyógypedagógus, pszichológus) foglalkoztatott szakemberek helyzetét vizsgálja.
A pedagógus-munkakör a bölcsődei ellátásban
A bölcsődei jogi besorolás ellenére, a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) lehetőséget teremtett arra, hogy a felsőfokú kisgyermeknevelő szakképzettséggel rendelkező személyek pedagógus-munkakörben foglalkoztathatók legyenek, és besorolásuk a pedagógus életpálya szerint történjen. Ezt a Púétv. 1. § (11) bekezdése 2024. január 1-jétől hatályosan rendeli el. Pontosabban, a Púétv. 1. § (11) bekezdése szerint a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra e törvény rendelkezéseit a Gyvt. 15. § (10b) és (10c) bekezdésében foglaltak szerint kell alkalmazni.
Mielőtt tovább mennénk, meg kell állapítanunk, hogy a bölcsődében és mini bölcsődében milyen pedagógus-munkakörökben lehet foglalkoztatni a kollégákat. Ezeket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2/a. sz. mellékletének II. táblázata határozza meg.
Frissített ütemterv a kisgyermekkori nevelők karrierfejlődésének támogatására
A Púétv. és a Kjt. alkalmazása a bölcsődei pedagógusokra
A Gyvt. 15. § (10b) és (10c) bekezdései részletezik, hogy a Púétv. és a Kjt. mely szakaszait kell alkalmazni a bölcsődei pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a legfontosabb alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket:
| Törvény | Szakaszok | Tartalom |
|---|---|---|
| Púétv. | 97. § (1)-(2), (4)-(8), 98. § (1)-(2), (6), (8) | Pedagógus életpálya, illetmények és fokozatok meghatározása |
| Púétv. | 104. § (3)-(4) | Munkakörön túli, célhoz kötött feladatok meghatározása |
| Púétv. | 159. §, 160. § (2), (6) | Átmeneti rendelkezések, minősítés alóli mentességek |
| Kjt. | 66. § (2), 67. §, 69-70. §, 72. §, 74-75. § | Illetménypótlékok (vezetői, cím, idegennyelv-tudási stb.) |
| Kjt. | 77. § (1)-(2), 78-79/A. § | Közalkalmazotti jogviszony védelme és juttatásai |
| Púétv. | 45. § (7)-(8) | Csökkentett munkaidő (öregségi nyugdíjkorhatár előtt állókra vonatkozóan) |
| Púétv. | 94. § (8)-(9) | Alkotói szabadság igénybevételének szabályai |
A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégák tehát nem minősülnek köznevelési foglalkoztatottnak, de foglalkoztatásuk során a Púétv. és a Kjt. fentiekben felsorolt előírásait kell alkalmazni. A Púétv.-nek a fenti felsorolásban nem szereplő előírásait azonban esetükben nem kell alkalmazni, mert azt nem rendeli el a Gyvt. 15. § (10b) vagy (10c) bekezdése. Fontos megjegyezni, hogy az e bekezdésben leírtakat fenntartótól függetlenül minden bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kolléga esetében alkalmazni kell.
A közalkalmazotti jogviszony keretében pedagógus-munkakörben bölcsődében dolgozó kollégák foglalkoztatására alapvetően a Kjt., valamint a Kjt. szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni, tehát pl. a közalkalmazotti jogviszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére vagy a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályokat. A bölcsődei pedagógusok illetményét azonban - a Kjt. rendelkezéseitől eltérően - a Púétv-ben meghatározott pedagógus előmeneteli rend szerint kell megállapítani. A Munka törvénykönyve hatálya alatt bölcsődében foglalkoztatott kollégák foglalkoztatására a Munka törvénykönyve előírásait kell alkalmazni, azonban a Gyvt. 15. § (10b) bekezdésének rendelkezése szerint kötelezően alkalmazni kell a Púétv. bizonyos előírásait.
A teljesítményértékelés speciális esete
Most vizsgáljuk meg azt a fontos kérdést, hogy a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégákra vonatkozik-e a pedagógusok számára évenként kötelező teljesítményértékelési kötelezettség. Amint az eddigiekben láthattuk, a Púétv. 1. § (11) bekezdésének rendelkezése miatt a bölcsődében pedagógus-munkakörben dolgozók esetében alkalmazni kell Púétv. előírásait a Gyvt. 15. § (10b) és (10c) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Mivel a Gyvt. 15. § (10b) bekezdésében nem szerepel a Púétv. 98. § (3) bekezdése, amely a pedagógusok évenkénti kötelező teljesítményértékelését rendeli el, a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az évenkénti kötelező pedagógus teljesítményértékelést nem kell elvégezni. Ha tehát a kisgyermeknevelő szakképzettséggel vagy más pedagógus szakképzettséggel foglalkoztatott személyt pedagógus munkakörben foglalkoztatják, akkor esetében a pedagógus életpálya szerinti illetményt és egyéb juttatásokat, a pedagógus előmeneteli rendszert kell alkalmazni. A Púétv. 98. § (3) által elrendelt évenkénti teljesítményértékelést azonban estükben nem kell alkalmazni, mert ezt a Gyvt. 15. § (10b) bekezdése nem rendeli el.
Egyéb speciális rendelkezések
A Gyvt. 15. § (10c) további speciális szabályokat határoz meg: az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő, pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként legalább húsz év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat, havi illetménye a munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökken (Púétv. 45. § (7)-(8)). Továbbá, a legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként legfeljebb egy évi fizetés nélküli alkotói szabadságot vehet igénybe (Púétv. 94. § (8)-(9)).
A munkaidő tekintetében is vannak eltérések: az Nkt. 4. § 25. pontja szerinti sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek nevelését, gondozását végző speciális csoportban kisgyermeknevelőként pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, a pszichológus, valamint a gyógypedagógus esetén a kötött munkaidő az előzőektől eltérően napi 6 óra; ezt a rendelkezést is a Gyvt. 15. § (10b) bekezdése rendeli el. A kötött munkaidőt a munkáltató által, a munkakörhöz kapcsolódóan meghatározottak szerint a gyermekek közvetlen nevelésére, gondozására kell fordítani.
A szabadságra vonatkozóan a Gyvt. 15. § (15) kimondja, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt évi huszonegy munkanap alapszabadság, és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletben meghatározott pótszabadság illeti meg.
Az illetmények meghatározásakor a Púétv. 155. § 15. pontja felhatalmazza a Kormányt, hogy az e törvényben meghatározott illetmények alsó, illetve felső határánál magasabb összeget Kormányrendeletben határozzon meg. Ennek megfelelően a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 88/A. §-a rögzíti a pedagógusok havi illetménysávjait. Például:
- Pedagógus I. fokozat esetén: legalább havi bruttó 410 000 Ft, legfeljebb 650 000 Ft.
- Pedagógus II. fokozat esetén: legalább havi bruttó 430 000 Ft, legfeljebb 690 000 Ft.
Összességében, a Kjt. szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 9/A. § (1) bekezdése értelmében a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy munka- és pihenőidejére, valamint előmeneteli rendszerére a Púétv. végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet számos szakaszában foglaltakat kell alkalmazni, bizonyos eltérésekkel, figyelembe véve a bölcsődei környezet sajátosságait.
A pedagógiai munka jelentősége és a beszoktatás módszerei
A bölcsődei pedagógusok munkájának jogi besorolásától függetlenül a gyermekek fejlődésében betöltött szerepük kiemelten fontos. Felmerül a kérdés: Mitől érzi jól magát egy gyermek a bölcsődében? Mi a szerepe a kötődésnek a gyermek bölcsődei beszoktatásában? A gyermek biztonságérzetének alapját a számára ismerős gondozókkal, elsősorban a szüleivel kialakított kötődési kapcsolata adja meg. Ennek biztonságában képes a világot felfedezni. A kulcs tehát a biztonságérzet, amit a felnőttel való kötődési kapcsolatból merít a gyermek. Ezt kell felépítenie a gyermeknek a bölcsődei és óvodai gondozókkal is.
Merthogy ebben az életkorban a gyermeknek a szülői fizikai jelenlétének hiányában még szüksége van úgynevezett másodlagos kötődési személyre. Ennek hiányában az életkorát meghaladó mértékű stresszt él át. Ha nem építhet fel a bölcsis gondozóval kötődési kapcsolatot, akkor a gyermek szorongása és feszült belső állapota következtében rövid távon a beszoktatás nehézségeivel szembesülhetnek a szülők és a bölcsőde. Hosszútávon a tartós stressz mentális és szociális szinten jelentkező problémákat okozhat, továbbá csökkenti az immunrendszer védekező képességét. A legideálisabb az, ha a gondozóval biztonságos kötődése jön létre a gyermeknek. A vizsgálatok szerint a válaszkész, érzékeny és az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó bölcsődei ellátás fontos eleme az egyéni figyelemadás és a gondozók válaszkészsége. Ezáltal a gondozó és a gyermek közötti kötődési kapcsolat biztonságának támogatása, mely a beszoktatási időszakra és azon túl is érvényes.
Az úgynevezett ’berlini modell’ egy kötődésalapú beszoktatási terv, melyet Hédervári-Heller Éva és munkatársai dolgoztak ki Németországban. A gyermek és gondozó közötti kapcsolat felépítésére helyezi a hangsúlyt a szülő támogatásával. 20 éves tapasztalataik szerint a beszoktatás ilyen menetében szinte minden gyermek képes beszokni az óvodába és bölcsődébe. Ebben a programban a gondozók szakmai továbbképzésen sajátítják el azt a tudást, ami a beszoktatás menetében a gyermekkel való interakciókban a kötődés kialakítását segíti. A modell fázisai:
- Alapozó szakasz (minimum 3 nap): A szülő végig jelen van a gyermekkel a bölcsődében, ő végzi a gyermek ellátását. Egy állandó gondozó kizárólagos figyelmet fordít a gyermekre és reagál a kezdeményezéseire. A szülő a háttérbe húzódva hagyja, hogy a gyermek felfedezze az új környezetet és kapcsolódni kezdjen a gondozóhoz.
- Beszoktatási időszak: Az első elválási kísérlettel kezdődik (negyedik nap előtt nem javasolt). Fontos a rövid és határozott búcsú. Ha a gyermek sír, és a gondozó percek alatt nem tudja megnyugtatni, hosszabb beszoktatási időre lehet szükség.
- Stabilizációs szakasz (4-5. nap): Ha a gyermek elfogadja a gondozót és tolerálja az elválást, a gondozási feladatokat már a gondozó végzi, a szülő jelenlétében is. A szülő ekkor már a gondozóra bízza a gyermek jelzéseire való reagálást.
- Lezáró fázis (3-4. hét): A gyermek a szülő nélkül marad a bölcsiben, de a szülő még ’készenlétben áll’, bármikor elérhető, ha a gyermek számára még nem bizonyul a gondozó elég stabil kötődési személynek egy-egy intenzívebb stresszhelyzetben.
Ezen túlmenően, a szülői felkészülés, mint például a mesélés az intézményről, az elválási rutin begyakorlása, vagy az anya jelenlétét szimbolizáló tárgyak bevitele (plüssjáték parfümönnel), mind segíthet a gyermeknek a biztonságos átmenetben. A szülői szorongás kezelése, a gondozókkal való kommunikáció és a bizalom kiépítése kulcsfontosságú a sikeres beszoktatásban. A bölcsődei és óvodai időszak kezdetén a meghatározó és legtöbb szorongást okozó pillanat az elválás, amire mind a gyermek, mind a szülő felkészítése szükséges.
Jövőbeli kilátások és ajánlások
Az Oktatási Hivatal javaslatot tett a 2025. évi pedagógusminősítésekkel összefüggésben, a bölcsődékben, valamint mini bölcsődékben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Pedagógus I. fokozatot célzó minősítő vizsga és Pedagógus II. fokozatot célzó minősítő eljárás esetén. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet 9/F. §-a rögzíti, hogy a pedagóguskompetenciák adott munkakörre való értelmezése a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekben a speciális bölcsődei környezetre kell, hogy illeszkedjen. A bölcsődében és mini bölcsődében pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyek vonatkozásában - a 2025. évi minősítő eljárások kapcsán - a 9/F. §-ban meghatározott speciális értelmezéssel kell eljárni, amely rögzíti a pedagóguskompetenciák adott munkakörre való értelmezését a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekben. Ez a kezdeményezés fontos lépés afelé, hogy a bölcsődei pedagógusok munkáját a jogszabályi keretek között is elismerjék és támogassák, figyelembe véve munkájuk sajátosságait és a gyermeknevelésben betöltött pótolhatatlan szerepüket.
Emellett léteznek konkrét képzések is a területen dolgozók számára, mint például a minősített családi bölcsőde segítő munkakörre felkészítő tanfolyam. A képzés óraszáma 100 tanóra, amelyből 25 tanóra minősített családi bölcsődében végzett gyakorlat. Az elméleti oktatás online formában, folyamatos hang- és képkapcsolattal zajlik, biztosítva a rugalmas hozzáférést a szakmai fejlődéshez.