Bölcsődei kisgyermeknevelők és az őket megillető pótlékok

A bölcsődei ellátásban dolgozó személyek illetménypótlékainak rendszere több jogszabály rendelkezései alapján épül fel. Az egyes jogszabályokban szabályozott pótlékok esetében külön meg kell vizsgálni, hogy azok a bölcsődei ellátásban dolgozó foglalkoztatottakat érintik-e.

Jogszabályi háttér és a bölcsődék helye a rendszerben

A bölcsődékben pedagógus-munkakörben (kisgyermekgondozó, gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó és konduktor) dolgozó kollégáink segítésének ügyét méltányolnunk kell. A motivációhoz hozzájárul az is, hogy a bölcsődében dolgozó vezetők és pedagógusok már több alkalommal jelezték, hogy a konferenciákon, előadásokon igénylik a bölcsődei foglalkoztatással kapcsolatos aktuális információkat.

Először néhány fontos elvi kérdést kell tisztáznunk. Az egyetemek immár jelentős részében van lehetőség a csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőfokú szakképzettség megszerzésére, amely a pedagógiai képzés területéhez tartozik.

A bölcsődében csecsemő- és kisgyermeknevelő és más felsőfokú szakképzettséggel foglalkoztatott kisgyermeknevelők és pedagógusok problémáinak az az alapvető forrása, hogy a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznevelési törvény, rövidítésben Nkt.) 7. § (1) bekezdése azt rögzíti, hogy a bölcsőde nem köznevelési intézmény. Ugyanakkor az Nkt. 20. § (1) b) szakasza már úgy rendelkezik, hogy a többcélú köznevelési intézményként működő óvoda-bölcsőde már a köznevelési intézmények körébe tartozik. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Gyvt. 15. § (2) bekezdésének b) szakasza úgy rendelkezik, hogy a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közé tartozik a gyermekek napközbeni ellátása, tehát - a Gyvt. 41. § (3) bekezdésének elrendelése szerint - a bölcsődei ellátás is.

A Gyvt. 42. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján bölcsődei ellátást biztosíthat a bölcsőde, a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde. Ebben a cikkben tehát a most felsorolt intézményekben felsőfokú csecsemő- és kisgyermeknevelő szakképesítéssel pedagógus-munkakörben vagy más pedagógus-munkakörben (pl. gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó, konduktor) foglalkoztatott személyek, valamint a középfokú kisgyermeknevelők juttatásait és munkaidejét vizsgáljuk. Gyvt. 43. §.

Illetménypótlékok rendszere és számítási alapjuk

Az illetménypótlékok számításának alapja eltérő. Korábban több illetménypótlék esetében is a számítási alapot a mindenkori költségvetési törvényben megállapított pótlékalap összege jelentette, amely jelenleg 20.000 Ft. Az illetménypótlékok közül a vezetői pótlék az, amely a jelenleg hatályos jogszabályok alapján a költségvetési törvényben megállapított pótlékalap összege alapján kerül kiszámításra.

A bölcsődei pótlék, a gyógypedagógiai pótlék, illetve a 2025. január 1-jétől bevezetésre kerülő diabéteszpótlék számítási alapja a Kjt.vhr. 15. § (6g) bekezdésében meghatározott 440.000 Ft.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása alapján a közalkalmazottat 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg. Ez 2025. december 23-án jelent meg a Magyar Közlöny 2025. évi 157. számában.

Szociális ágazati összevont pótlék és kiegészítő pótlék

A szociális ágazati összevont pótlékot a Kjt.vhr. szabályozza. A 2026. évi hírek szerint a BM által előterjesztett jogszabály-módosítás tervezete „emeli” az ágazati pótlékot oly módon, hogy ún. kiegészítő pótlékot vezet be 2026. január 1-től családi bölcsődékben dolgozóknak is.

A bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott nem felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők részére egy új bölcsődei pótlék került bevezetésre, amely magában foglalja a jelenlegi ágazati pótlékot, a kiegészítő pótlékot és az ezek összegén felüli további emelést, amely a jelenlegi javadalmazásuknál magasabb juttatást biztosít. A rendelet alapján nem illeti meg szociális ágazati összevont pótlék a bölcsődei pótlékra jogosult közalkalmazottat. A bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján bölcsődei pótlék illeti meg, melynek mértékét a Kjt.vhr. 6. számú melléklet tartalmazza. A bölcsődei pótlékot első alkalommal 2017. január hónapra tekintettel, 2017. február 10-ig kell kifizetni. A rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.

A Pedagógusok Új Életpályájáról szóló törvény (Púétv.) és a bölcsődék

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) lehetőséget teremtett arra, hogy a felsőfokú kisgyermeknevelő szakképzettséggel rendelkező személyek pedagógus-munkakörben foglalkoztathatók, besorolásuk a pedagógus életpálya szerint történik, ezt a Púétv. 1. § (11) bekezdése 2024. január 1-jétől rendeli el. A Púétv. 1. § (11) értelmében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra e törvény rendelkezéseit a Gyvt. 15. § (10b) és (10c) bekezdésében foglaltak szerint kell alkalmazni.

Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy a bölcsődében, mini bölcsődében milyen pedagógus-munkakörökben lehet foglalkoztatni a kollégákat. Ezeket a Kjt. szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2/a. sz. mellékletének II. táblázata határozza meg.

A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégák tehát nem minősülnek köznevelési foglalkoztatottnak, de foglalkoztatásuk során a Púétv. és a Kjt. felsorolt előírásait kell alkalmazni. Az e bekezdésben leírtakat fenntartótól függetlenül minden bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kolléga esetében alkalmazni kell. A közalkalmazotti jogviszony keretében pedagógus-munkakörben bölcsődében dolgozó kollégák foglalkoztatására alapvetően a Kjt., valamint a Kjt. szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni, tehát pl. a közalkalmazotti jogviszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére vagy a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályokat.

A bölcsődei pedagógusok illetményét azonban - a Kjt. rendelkezéseitől eltérően - a Púétv-ben meghatározott pedagógus előmeneteli rend szerint kell megállapítani. A Munka törvénykönyve hatálya alatt bölcsődében foglalkoztatott kollégák foglalkoztatására a Munka törvénykönyve előírásait kell alkalmazni, azonban a Gyvt. 15. § (10b) bekezdésének rendelkezése szerint kötelezően alkalmazni kell a Púétv. előírásait.

A Púétv. releváns szakaszai a bölcsődei dolgozókra vonatkozóan

Tekintsük át, hogy a Púétv. fentebb közölt 1. § (11) bekezdése által hivatkozott Gyvt. 2024. január 1-jétől hatályosan (beiktatta a 2023. évi LII. törvény 168. §) mely szakaszait rendeli el:

• Gyvt. 15. § (10b) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyre a Púétv. 96. § (1) bekezdését, 97. § (1)-(2) és (4)-(8) bekezdését, 98. § (1)-(2), (6) és (8) bekezdését, 104. § (3) és (4) bekezdését, 159. §-át, 160. § (2) és (6) bekezdését, továbbá a Kjt. 66. § (2) bekezdését, 67. §-át, 69. §-át, 70. §-át, 72. §-át, 74. §-át, 75. §-át, 77. § (1) és (2) bekezdését, 78. §-át, 78/A. §-át, 79. §-át és 79/A. §-át kell alkalmazni.
• Gyvt. 15. § (10c) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében a Púétv. 45. § (7) és (8) bekezdését, valamint 94. § (8) és (9) bekezdését is alkalmazni kell.

Púétv. által szabályozott jogok és kötelezettségek:

• Púétv. 96. § (1): Szabályozza a pedagógusok előmeneteli rendszerét.
• Púétv. 97. § (1)-(2) és (4)-(8): Az illetmény megállapításának részletei a fokozatok alapján.
• Púétv. 98. § (1)-(2), (6) és (8): Az illetménysávok, valamint az illetményeltérítés szabályai. A munkáltató a pedagógus havi illetményét a fokozata alapján a 98. § a) pontjában foglalt összegben vagy a b)-e) pontok szerinti illetménysávokon belül állapítja meg.
  • Pedagógus I. fokozat: 410 000 - 510 000 Ft.
  • Pedagógus II. fokozat: 430 000 - 620 000 Ft.
  • Mesterpedagógus fokozat: 520 000 - 800 000 Ft.
  • Kutatótanár fokozat: 600 000 - 950 000 Ft.

  A Púétv. 155. § 15. pontja azonban felhatalmazza a Kormányt, hogy az e törvényben meghatározott illetmények alsó, illetve felső határánál magasabb összegű alsó, illetve felső határt Kormányrendeletben határozzon meg. Ennek megfelelően a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 88/A. §-a emeli ezeket az összegeket.

  Vhr. 88/A. § (1): A munkáltató a pedagógus havi illetményét a Púétv. 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján a 98. § a) pontjában foglalt összegben vagy a b)-e) pontok szerinti illetménysávokon belül állapítja meg:

  

  Fokozat	Alsó határ (Ft)	Felső határ (Ft)
  Pedagógus I.	410 000	520 000
  Pedagógus II.	430 000	630 000
  Mesterpedagógus	520 000	810 000
  Kutatótanár	600 000	960 000

• Púétv. 104. § (3)-(4): A munkáltató a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja.
• Púétv. 159. §: Átmeneti rendelkezések az illetményemelésről 2024. január 1-jétől.
• Púétv. 160. § (2): Az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez közel álló pedagógusokra vonatkozó szabályok.
• Púétv. 160. § (6): A minősítési kötelezettség alóli mentesség feltételei.
• Púétv. 45. § (7) és (8): Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő, legalább húsz év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus, óvodai dajka csökkentett munkaidőben dolgozhat az általa meghatározott mértékű, de legalább a teljes munkaidő huszonöt százalékát elérő csökkentett munkaidőben, azzal, hogy havi illetménye a munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökken.
• Púétv. 94. § (8): Legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként - tudományos kutatáshoz, vagy szakmai továbbképzésen való részvételhez - legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (alkotói szabadság) vehet igénybe.
• Púétv. 94. § (9): A fizetés nélküli szabadság igénybevételének bejelentési határidejei.

Kjt. által szabályozott jogok és kötelezettségek:

• Kjt. 66. § (2): A közalkalmazotti jogviszony megszűnésére vonatkozó szabályok.
• Kjt. 67. §: A jubileumi jutalomra vonatkozó szabályok.
• Kjt. 69. §: Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a Kjt. 70-75. § szerinti illetménypótlékra jogosult.
• Kjt. 70. §: A megbízott vezetőt pótlék illeti meg, melynek mértékét a 70. § (2) bekezdés határozza meg.
• Kjt. 72. §: A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg, amelynek mértékét a 72. § (2) bekezdés határozza meg.
• Kjt. 74. §: Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.
• Kjt. 75. §: Végrehajtási rendelet a Kjt. 69-74. § szerinti pótlékok részletes szabályairól.
• Kjt. 77. § (1) és (2): A munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok.
• Kjt. 78. §: A szabadságra vonatkozó szabályok.
• Kjt. 78/A. §: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatottak speciális szabályai.
• Kjt. 79. §: A fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályok.
• Kjt. 79/A. §: A közalkalmazottat a Kjt. 60-79. § szerinti kötelezettségek teljesítése esetén anyagi felelősség terheli.

Teljesítményértékelés és munkaidő

Most vizsgáljuk meg azt a fontos kérdést, hogy a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégákra vonatkozik-e a pedagógusok számára évenként kötelező teljesítményértékelési kötelezettség. Mivel a Gyvt. 15. § (10b) bekezdésében nem szerepel a Púétv. 98. § (3) bekezdése, amely a pedagógusok évenkénti kötelező teljesítményértékelését rendeli el, a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az évenkénti kötelező pedagógus teljesítményértékelést nem kell elvégezni.

Ha tehát a kisgyermeknevelő szakképzettséggel vagy más pedagógus szakképzettséggel foglalkoztatott személyt pedagógus munkakörben foglalkoztatják, akkor esetében a pedagógus életpálya szerinti illetményt és egyéb juttatásokat, a pedagógus előmeneteli rendszert kell alkalmazni. A Púétv. 98. § (3) által elrendelt évenkénti teljesítményértékelést azonban esetükben nem kell alkalmazni, mert ezt a Gyvt. 15. § (10b) bekezdése nem rendeli el.

Gyvt. 15. § (13) Az Nktv. 4. § 25. pontja szerinti sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek nevelését, gondozását végző speciális csoportban kisgyermeknevelőként pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, a pszichológus, valamint a gyógypedagógus esetén a kötött munkaidő az előzőektől eltérően napi 6 óra; ezt a rendelkezést is a Gyvt. 15. § (10b) bekezdése rendeli el. A kötött munkaidőt a munkáltató által, a munkakörhöz kapcsolódóan meghatározottak szerint a gyermekek közvetlen nevelésére, gondozására kell fordítani.

Gyvt. 15. § (14) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt és a pedagógus-munkakörből nyugdíjba vonult személyt a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény szerinti végkielégítés illeti meg.

Gyvt. 15. § (15) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt évi huszonegy munkanap alapszabadság, és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerinti pótszabadság illeti meg.

Gyvt. 15. § (16) A 15. § (10b)-(15) bekezdésben foglaltakat a központi költségvetésből biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású bölcsődei ellátást biztosító intézmény, szolgáltatás munkavállalói tekintetében is alkalmazni kell, amennyiben a munkaviszonyra a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései az irányadók.

A Korm. r. 9/A. § (1) bekezdése értelmében a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy munka- és pihenőidejére, valamint előmeneteli rendszerére a Púétv. végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Púétv. Vhr.) 29. §-ában, 30. §-ában, 36. §-ában, V. Fejezetében, 88. § (1) és (2) bekezdésében, 88/A. §-ában, 91. §-ában, 95/A. §-ában, valamint 95/B. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

A Púétv. Vhr. 9/A. § (2) bekezdése pedig kimondja, hogy a Púétv. vhr. 29. §-ának, 30. §-ának és 36. §-ának, V. Fejezetének, 88. § (1) és (2) bekezdésének, 88/A. §-ának, 91. §-ának, 95/A. §-ának, valamint 95/B. §-ának alkalmazása során köznevelési intézmény alatt a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményt, köznevelési intézmény igazgatója, vezetője alatt a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény vezetőjét, köznevelési intézmény fenntartója alatt a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény fenntartóját kell érteni.

Délutáni pótlék és a munkaidő rendszeres változása

[…] gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. A kérdés egyrészt az, hogy a napi munkaidő rendszeres változása alatt mit kell érteni, erre vajon alkalmazandó-e az Mt. szabálya amiatt, hogy ezt a Gyvt. nem definiálja. Véleményünk szerint igen. Az Mt. pedig azt mondja, hogy a napi munkaidő kezdetének időpontja akkor tekintendő rendszeresen változónak, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

2026-os változások és minimálbér

2026. január 1. napjától a minimálbér összege havi bruttó 322800 Ft-ra emelkedik. A garantált bérminimum pedig 2026. január 1. napjától havi bruttó 373200 Ft-ra emelkedik. A szociális ágazati pótlékok összege jelen állapot szerint nem változik 2026. január 1-től.

A BM által előterjesztett jogszabály-módosítás tervezete szerint kiegészítő pótlékot vezetnek be 2026. január 1-től a családi bölcsődékben dolgozóknak is, emelve ezzel az ágazati pótlékot.

tags: #bolcsode #kisgyermeknevelo #delutani #potdij