A Bokros-csomag, amely 1995-ben került bevezetésre Magyarországon, jelentős gazdasági stabilizációs program volt, melynek célja a költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése, valamint az államadósság növekedésének megfékezése volt. Ez a csomag azonban nemcsak a gazdaságra, hanem a családokra és a gyermekvállalási kedvre is mélyreható hatással járt, különösen a gyermekgondozási díj (GYED) megszüntetésével.
Mi volt a Bokros-csomag és miért volt rá szükség?
A rendszerváltást követően, az 1990-es évek első felében számos kihívással küzdött a magyar gazdaság. Ezek a problémák jól kimutathatók a folyó fizetési mérlegen, mely 1992-től kezdődően jelentős hiányt mutatott részben a növekvő import miatt. A Bokros-csomag egy 1995-ben bevezetett stabilizációs program volt, amely az ikerdeficit, a magas infláció és az emelkedő államadósság miatt kialakult egyensúlytalanságokra reagált.
További problémát okozott, hogy 1994-ben kitört a mexikói pénzügyi válság, így a nemzetközi piacok befektetői sokkal óvatosabbá, kockázatkerülőbbé váltak. A feltörekvő piacokkal szembeni bizalom megingása miatt a befektetők rövidebb lejáratú eszközök felé fordultak, ami refinanszírozási kockázatot okozott Magyarország számára. Emiatt azzal szembesült a magyar kormány, hogy a hosszú lejáratú államkötvények piacáról eltűntek a vevők, és csak a rövid lejáratú államkötvényeket volt képes értékesíteni az ország. Ez a helyzet azzal fenyegetett, hogy az ország nem lesz képes a jövőben megújítani lejáró adósságát, ráadásul az országnak ekkor nem volt megállapodása a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
Bár a rendszerváltás során 1988-1990 között megállapodást kötött a magyar kormány a Nemzetközi Valutaalappal azért, hogy a rendszerváltás során bekövetkező gazdasági átalakulás negatív hatásait tompítsa, de az Antall-kormány nem tartotta be az IMF-el kötött szerződés feltételeit, így a hitel jelentős részét nem hívhatta le az ország.
A Bokros-csomag legfontosabb intézkedései
A csomag nevét az újonnan kinevezett pénzügyminiszterről, Bokros Lajosról kapta, de az újonnan kinevezett Magyar Nemzeti Bank elnökének, Surányi Györgynek is nagy szerepe volt az intézkedések kidolgozásában.
- Forint leértékelése: Egyszeri 9 százalékos, majd fél éven keresztül további havi 1,9 százalékos forintleértékelés, és a későbbiekben havi 1,3 százaléknál alacsonyabb ún. csúszó leértékelés bevezetése. A forint leértékelés gyakorlatilag az első lépés volt a versenyképes leértékelés irányába, azaz a gyenge forint az exportra termelő vállalatoknak kedvező, mivel a külföldi devizában kapott bevételeik a hazai devizában többet érnek.
- Importvám bevezetése: 8 százalékos vámpótlék, mely az energiahordozókat kivéve valamennyi külföldről behozott árura vonatkozott. Ennek az intézkedésnek alapvetően az volt a célja, hogy a kormány bevételhez jusson.
- Állami bérek befagyasztása: A kormány befagyasztotta a béreket a költségvetés által fizetett állásokban, azonban az állami szférában történő bérbefagyasztás negatív hatást gyakorolt a magánszférában dolgozók munkabérére is. A bérek emelkedésének befagyasztása 1995-ben évi 28 százalékos inflációval társult, így jelentős reálbércsökkenés következett be.
- Szociálpolitikai kiadások lefaragása: Megszűntették a gyermekgondozási díj (GYED) és a várandóssági pótlék intézményét. A családi pótlékra, a gyermekgondozási segélyre (GYES), és a gyermeknevelési támogatásra (GYET) való jogosultságot pedig jövedelmi viszonyokhoz kötötték.
- Nyugdíjkorhatár emelése.
- Ingyenes felsőoktatás és fogászati ellátás megszüntetése.
Az Alkotmánybíróság egyes elemeket megsemmisített, például a családi pótlék és a táppénz szűkítését, valamint a felsőoktatási létszámleépítések elrendelését. Az anyasági- és gyermektámogatási juttatások megkurtítását a testület csak az újonnan született gyermekekkel kapcsolatban tartotta alkotmányosnak.
A Bokros-csomag hatásai a GYED-re és a gyermekvállalásra
A Bokros-csomag 1995-ben megszüntette a GYED-et. Ez volt az első olyan rendelkezés, ami a családok kedvezményeit megnyirbálta. Egyértelmű üzenete volt, hogy az állam számára innentől nem érték a gyermek, a közösség egyedül hagyta a gyermekes családokat. Ezáltal 1,5 alá esett a termékenység, sőt 1999-re 1,3 alá.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) egy 2024-es tanulmánya, „A Bokros-csomag elhúzódó hatása a születésszámokra” címmel, részletesen elemzi, hogy az 1995-ös megszorítócsomag milyen módon és mértékben befolyásolta a demográfiai folyamatokat Magyarországon. A tanulmány szerint a családtámogatásokra fordított kiadások az MSZP-SZDSZ kormány idején jelentősen csökkentek (1994-ben a GDP 2,4 százalékát tette ki, míg 1997-ben már csak 1,9 százalékát), a családok 9 százaléka, a gyermekek 7 százaléka került ki a jogosultak köréből. A gyermekszegénység mértéke nagyban függ a jóléti transzferektől (azon belül is főként a családtámogatásoktól), így a Horn-kormány idején nagy mértékben nőtt a gyermekszegénység, különösen a GYED megszüntetése hatott károsan.
A korábban biztosnak hitt támogatások elmaradása folytán kiszámíthatatlanná, bizonytalanná vált a családok anyagi helyzete, ennek következtében a Bokros-csomag negatív hatással volt a gyermekvállalási kedvre. A teljes termékenységi arányszám alakulására egyrészt az anyagi ösztönzők elvonása, másrészt a támogatási rendszer átalakítása nyomán előálló bizonytalanság volt hatással. A Bokros-csomag alaposan visszavetette a születésszámokat - nem csak 1995 után, hanem két évtizeddel később is.
Érettségi 2017 - Történelem 6.rész - 18. századi demográfiai változások Magyarországon
A GYED újbóli bevezetése és fejlesztése
2000-ben az első Orbán-kormány ugyan visszavezette a GYED-et, de bevezette mellé a minimálbér 140%-át jelentő GYED plafont is. Ennek hatására megállt a zuhanás, pár évre ismét 1,3 fölé emelkedett a ráta ugyan, de jelentősen emelkedni már nem tudott. Ekkor 28 év volt a szülő nők átlagos életkora. A 1974-1976 közti „szocpol” gyerekek (sokszor hibásan Ratkó unokáknak hívják őket) 2002-2004 között értek ebbe a korba, amikor nagyon alacsony volt a termékenységi ráta, s nem is volt várható, hogy a kormány bármilyen családi vagy gyermekkedvezményekben gondolkodjon. Így aztán nem lett magas az éves születésszám.
A 2010-re 10% fölé kerülő munkanélküliség, a reálbér csökkenése, a devizahitel válság miatt rengeteg családot fenyegető szegénység és társadalmi kirekesztődés hatására aztán ismét jelentős csökkenést tapasztalhattunk a termékenységben. 2010-ben a második Orbán-kormány egyik első intézkedéseként visszaállították a 3 éves GYES-t, 2012 januártól korábban nem látott mértékű családi adókedvezményt vezettek be, amelynek hatására 0,11-gyel emelkedett a ráta.
2013-tól a munkahelyvédelmi akció keretében a GYED/GYES-ről visszatérő anyák munkáltatói a magyar gazdaságtörténetben először járulékkedvezményt kaptak. 2014-ben a GYED extra keretében megszűnt a GYED és a GYES alatt a nők munkavállalási tilalma, s ennek következtében 0,07-tel tovább nőtt a termékenység. Majd 2015-től elindult a CSOK, ami 0,05-ös növekedést eredményezett. Ezen a 1,49-es szinten maradt négy éven át.
A gyermekgondozási díj (GYED) jelenlegi rendszere
Az 1985-ben bevezetett GYED a szülést követően gyermeküket otthon nevelő édesanyáknak biztosította a döntésük következtében kieső fizetésük egy részét. A GYED a csecsemőgondozási díj (CSED) időtartamának (168 nap) lejártát követően a gyermek 2., ikergyermekek esetén a gyermekek 3. születésnapjáig, havi szinten folyósítható, biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás.
Ki jogosult GYED-re?
Gyermekgondozási díjra az a szülő jogosult, aki a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli.
Vagy aki csecsemőgondozási díjban (CSED) részesült, de a biztosítási jogviszonya a CSED időtartama alatt megszűnt, és a gyermek születését megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel.
Annak, aki magyar nyelvű felsőoktatási intézmény nappali tagozatán a szülést megelőző két éven belül 2 aktív félév hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és a hallgatói jogviszony fennállása alatt, illetve annak szüneteltetését vagy megszűnését követően 1 éven belül szül, szintén jár a GYED (Diplomás GYED).
A GYED összege és korlátozásai
A GYED összege a szülő keresetének 70 százaléka, de legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Jelenleg (2025. január 1-től) a GYED maximális havi összege bruttó 407 120 Ft.
Nem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, vagy személyesen folytat hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet. A kisgyermeket nevelő szülő a gyermek 1 éves kora után a GYED folyósítása mellett korlátlan időtartamban visszamehet dolgozni.
A GYED bruttó összegéből 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak, azaz a GYED-en töltött idő is szolgálati időnek minősül, ami lényeges lesz a nyugdíjba menetel szempontjából. 2025 júliusától a GYED és a CSED után sem kell személyi-jövedelemadót fizetni, azaz a gyermekgondozási díj szinte megegyezik a kedvezményezett bruttó fizetésével. A GYED-ben részesülő szülőknek nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetniük.
Aktuális viták a GYED megszüntetéséről
Időről időre a híradások párhuzamba állítják a jelen eseményeit a Bokros-csomag bevezetését megelőző időszakkal. A közelmúltban az Index által nyilvánosságra hozott, „Magyarország 2027-2035 konvergenciaprogram” című szakértői programban ugyanis többek közt a gyermekgondozási díj (GYED) megszüntetése is ott van a tervek között. Ilyen mértékű, családokat érintő megszorító lépésre a rendszerváltoztatás óta egyedül az első MSZP-SZDSZ kormány által bevezetett Bokros-csomag volt képes 1995-ben.
A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a megszorítócsomag nyilvánosságra kerülését követően azonnal letagadta, hogy a közük lenne a dologhoz. Azonban több hozzájuk köthető szakértő nyilatkozata utal arra, hogy a csomag az ő holdudvarukban dolgozó baloldali „szakemberek” munkájának eredménye lehet. A GYED megszüntetése több százezer forintos veszteséget jelentene a magyar családoknak minden egyes hónapban. Nem nehéz belátni, hogy amennyiben keresztülvernék az „adóreformot” a rossz emlékű szocialista megszorítócsomaghoz hasonlóan ez is drasztikusan csökkentené a gyermekvállalási kedvet, és súlyosbítaná az amúgy is problémás demográfiai helyzetet.