Az anyasági ellátások, mint a Csecsemőgondozási díj (CSED) és a Gyermekgondozási díj (GYED) igénybevételének alapvető feltétele a megfelelő biztosítási jogviszony megléte. Magyarországon a társadalombiztosítás egy kockázatközösség, melyben való részvétel mindenki számára kötelező. A biztosítottak azok a személyek, akik a biztosítási jogviszonyt keletkeztető jogviszonyban állnak, és járulékot fizetnek, így az egészségbiztosítás valamennyi ellátására jogosulttá válhatnak.
Ki minősül biztosítottnak?
A biztosítottak körét az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról (Tbj.) 5. §-a határozza meg. Biztosítottnak számít az, aki jövedelemmel rendelkezik, és a jövedelme után a munkáltatója vagy saját maga megfizeti az adókat az állam felé. Az alábbiakban részletezzük a főbb kategóriákat:
- Alkalmazottak: Akik más természetes vagy jogi személy, szervezet (foglalkoztató) alkalmazásában állnak. A biztosítást önmagában az keletkezteti, hogy valaki alkalmazásban áll, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidőben történik.
- Szövetkezeti tagok: A szövetkezet tevékenységében munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében személyesen közreműködő tagok biztosítottak, kivéve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tagjait (25 éves korig, tanulói, hallgatói jogviszony szünetelése esetén is), a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot.
- Mezőgazdasági őstermelők: Azok, akik őstermelői tevékenységüket önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként végzik. Nem esik biztosítási kötelezettség alá a kiskorú tag, továbbá az az őstermelő sem, aki már más jogcímen biztosított.
- Egyéni vállalkozók (pl. KATA, átalányadózó): A főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ha bejelenti, hogy adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint teljesíti, e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül.
- Kiegészítő tevékenységet folytató személyek: Társadalombiztosítási szempontból kiegészítő tevékenységet folytató személynek kizárólag az minősül, aki az 1-13. pontban felsorolt jogviszonyok valamelyikében áll.
Az állami támogatásokhoz szükséges, biztosítotti jogviszonyról szóló igazolás csak a biztosítottaknak állítható ki. Akik kizárólag egészségügyi ellátásra jogosultak (pl. GYES-en lévők, nyugdíjasok), vagy maguk után fizetik a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot, nem minősülnek biztosítottnak, így számukra ilyen igazolás nem állítható ki.
Fontos tudni, hogy a havi fix összegű (jelenleg 12.300 forintos) egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése csak az orvosi ellátásra jogosít fel, de nem hoz létre olyan biztosítotti jogviszonyt, amelyet a lakáscélú állami támogatások (pl. CSOK Plusz, Babaváró) megkövetelnek.
Az Adózóna válaszol: változások a csed szabályaiban 2025. július 1-jétől
CSED és GYED jogosultság feltételei
A CSED és GYED jogosultság több előfeltételtől függ. Az egyik legfontosabb a megfelelő biztosítási idő megléte.
CSED (Csecsemőgondozási díj)
A CSED folyósításának időtartama megegyezik a szülési szabadság idejével, ami 24 hét. A CSED összegének megállapításánál a jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napra jutó jövedelmet veszik alapul. Ez az időszak a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától (azaz adott esetben 2014. január 1-ig lehet visszamenni) a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakot öleli fel. Például, ha az édesanya 2016 júniusában fog szülni, akkor 2016. március 31-étől visszafelé kell keresni a 180 nap naptári jövedelmet.
Ha a naptári napi alap az előzőek szerint nem állapítható meg, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része. Abban az esetben, ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.
GYED (Gyermekgondozási díj)
Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthető szülő a CSED illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2 éves koráig jogosult GYED-re. A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tag esetén a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a folyósító levonja. Fontos megjegyezni, hogy GYED ideje alatt is lehet pénztári adókedvezményt igénybe venni!
A gyermekgondozási díjat visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani. A gyermekgondozási díjat havonta utólag folyósítják, kifizetőhely esetén a bérfizetési napon, az egészségbiztosítási pénztárak pedig a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig.
A biztosítási jogviszony szünetelése és passzív jogosultság
A biztosítási jogviszony megszűnését követően is fennállhat még egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, ez az ún. passzív jogon való jogosultság. Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően 45 napnál rövidebb volt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság - a 45 napnál kevesebb - azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt. Ha a biztosítási jogviszony 45 napnál hosszabb volt, akkor a megszűnést követően még 45 napig járnak az egészségügyi szolgáltatások.
A biztosítás szünetelése esetén azonban nem alkalmazhatók ezek a passzív jogosultságra vonatkozó szabályok. A biztosítás szünetelésére több esetben is sor kerülhet, például ha jogszabály jogkövetkezményként a biztosítás szünetelését rendeli el.
Hogyan járhat jobban az édesanya?
Adott esetben, ha az édesanya jelenleg passzív GYED-et kap, és a határozott idejű munkaszerződése 2014.06.30-n lejárt, a CSED és GYED jogosultsághoz ismét aktív biztosítási jogviszonyra van szüksége. Mivel várhatóan 2016.06.24-én érkezik a következő baba, a 180 napos jövedelmi előzményt a CSED számításához 2016. március 31-étől visszafelé kell keresni.
Az alábbiakban összehasonlítjuk a lehetséges jogviszonyformákat:
| Jogviszony típusa | CSED/GYED jogosultság | Előnyök | Hátrányok |
|---|---|---|---|
| Munkaviszony | A bejelentett munkaviszony biztosítottnak minősül, és hozzájárul a szükséges biztosítási időhöz. A jövedelem nagysága közvetlenül befolyásolja a CSED/GYED összegét. | Stabil, bejelentett jövedelem. Biztosítottnak minősül. Hozzájárul a 180 napos előzményhez. | Nehéz lehet rövid időre munkát találni. A bértől függ a CSED/GYED összege. |
| Megbízási szerződés | Bizonyos esetekben biztosítotti jogviszonyt keletkeztethet, ha a megbízási díj eléri a minimálbér bizonyos szintjét. | Rugalmasabb, mint a munkaviszony. | A biztosítotti státusz és az ellátások összege a megbízási díjtól függ. Nem minden esetben minősül biztosítottnak. |
| Egyéni vállalkozó (átalányadózó) | Átalányadózó egyéni vállalkozók biztosítottnak minősülnek, és hozzájárulnak a biztosítási időhöz. Speciális könnyítések is léteznek bizonyos támogatásoknál (pl. Falusi CSOK, CSOK Plusz, Babaváró). | Rugalmasabb időbeosztás. A jövedelem optimalizálható az ellátások maximalizálására. Külön könnyítések vállalkozóknak. | Az adminisztratív terhek magasabbak lehetnek. A jövedelem ingadozhat. |
Az édesanyának érdemes még idén, amint lehet, aktív biztosítási jogviszonyt létesíteni. Mivel a CSED alapját a jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napra jutó jövedelem adja, és ez az időszak akár 2015-re is visszanyúlhat, a minél korábbi munkaviszony (vagy biztosított egyéni vállalkozói státusz) kialakítása kulcsfontosságú. Az egyéni vállalkozói státusz is jó alternatíva lehet, különösen, ha átalányadózóként működik, hiszen ez is biztosítottnak minősül és lehetőséget ad a jövedelem tervezésére. Érdemes konzultálni egy TB szakértővel, hogy a konkrét helyzetre a legmegfelelőbb megoldást találják meg.
TB igazolás igénylése
Nem vagy biztos benne, hogy elegendő biztosítási idővel rendelkezel az adott támogatáshoz? Lehetőséged van elektronikus úton díjmentesen lekérdezni a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adataidat, ha rendelkezel ügyfélkapus (Ügyfélkapu+, DÁP) azonosítással és TAJ számmal. A hatósági bizonyítvány kiállításáért nem kell fizetni. Az elkészült dokumentum a kiállítás dátumától számított 30 napig érvényes, eddig használható fel a hitel- vagy támogatási kérelemhez. Az igazolást a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül állítják ki és kézbesítik, bár esetenként előfordulhatnak kisebb csúszások az ügyintézésben.
Az igazolást a lakó- vagy tartózkodási helyed szerinti kormányhivatalnál igényelheted személyesen, postai úton (okmánymásolatok csatolásával), vagy teljesen online, az Ügyfélkapud (e-Papír szolgáltatás vagy a DÁP alkalmazás) segítségével. Fontos, hogy mindig az adott támogatás típusának megfelelő igénylőlapot töltsd ki. A kormányhivatalok oldalán mindegyik támogatáshoz való TB jogviszony igazoláshoz szükséges igénylőlapot megtalálod összesítve. Tudod, hogy már a Digitális Állampolgár (DÁP) weboldalán keresztül is igényelheted a TB jogviszonyodról szóló igazolást?
tags: #biztositasi #jogviszony #folyamatossaga #gyed