Bár nem kellene, hogy így legyen, de van az a helyzet, amikor hátrány, ha egy nőnek gyermeke van. Mégpedig legtöbbször az álláskeresés, a munka világában. Mit lehet tenni, ha az anyának - anyagi vagy egyéb megfontolásból - vissza kell állnia dolgozni?
A dolog már akkor kellemetlen, amikor a fiatal nőt az állásinterjún családalapítási szándékairól faggatják. Ezt bizony nem lenne szabad. Értem én, hogy gazdasági érdekek meg profittermelés, de akkor egy olyan nő se kapjon munkát, akinek még nincs, vagy túl kicsik a gyerekei? Abba pedig inkább ne menjünk bele, mikor érdemes belevágni a családbővítésbe, mert ha azt szeretnénk, minden részlet klappoljon, akkor soha. Így aztán sok család kerül olyan helyzetbe, hogy a gyermek 3 éves kora előtt vissza kell menni az anyukának dolgozni.
Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű válaszokat adni, de alapvetően azt gondolom, ha odafigyelünk a részletekre, nagy baj nem történhet. Mindegy, hogy bölcsibe megy-e a gyerek, vagy a nagyi vigyáz majd rá otthon, fontos elég időt hagyni a beszoktatásra. Készítsük fel a kicsit, magyarázzuk el neki, mi változik mostantól, és törekedjünk továbbra is a megszokott napirend betartására. Ezeket kortól függetlenül lényegesnek tartom!
Mégis talán a legfontosabb az anyuka hozzáállása. Köztudott tény ugyanis, minél kisebb egy gyerek, annál érzékenyebb a szülő érzelmeire. Sokszor az anyák jobban félnek az elszakadástól, mint a gyerekek, és ez nagyban megnehezíti a beszoktatást. Érdemes úgy bevezetni a bölcsi/ovi témát, hogy az nem más, mint a gyerek munkahelye.
Sarkalatos kérdés az otthonról való dolgozás is. Sok cég lehetőséget biztosít a távmunkára, de ne gondoljuk, hogy ez olyan könnyű. A nők különben is hajlamosak egyszerre párhuzamosan több dolgot csinálni, éppen ezért nagyon meg kell szervezni az otthoni munkát, főleg ha a gyerekre is mi vigyázunk. Gyors kiégéshez vezet ugyanis a kapkodás, és a kicsinek is jobb, ha be van osztva az ideje.
Ha sikerül napközben megoldani a gyerek elhelyezését, fektessünk nagy hangsúlyt a délutánok/esték tartalmas eltöltéséhez. Ideális esetben hazaérkezéstől a lefekvésig tartó idő a családról kellene, hogy szóljon. A vacsora elkészítése, vagy az esti fürdetés is jó móka, minden csak hozzáállás kérdése.
A munkába való visszatérés jogi és gyakorlati kérdései
A szülési szabadság és a gyermekgondozás évei minden nő életében különleges időszakot jelentenek. A mindennapok középpontjában a gyermek áll, a napirend teljesen megváltozik, és a munkahelyi feladatokat egy időre háttérbe szorítja a szülői szerep. Ám előbb-utóbb eljön a pillanat, amikor a szülők közül az egyik - jellemzően az édesanya - visszatérne a munka világába.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt többek között a várandósság, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Vagyis fő szabály szerint az anyának lehetősége van arra a munkahelyre visszamenni dolgozni, ahol a babázás előtt foglalkoztatták.
A visszatérés első dilemmái
A visszatérés első dilemmája, hogy ugyanabba a munkakörbe tudunk-e visszamenni, ahol a gyermekvállalás előtt dolgoztunk. A Munka Törvénykönyve világosan fogalmaz: a munkavállalót a szülési szabadság letelte után a munkáltatónak kötelessége foglalkoztatni, méghozzá a munkaszerződésében rögzített feltételek szerint. Sok esetben azonban a gyakorlat másképp fest. A cég átszervezheti a működését, a korábbi pozíció megszűnhet, vagy más töltheti be tartósan. Ilyenkor a munkáltatónak kötelessége egy hasonló, azonos értékű munkakört felajánlani. A munkaszerződést a beleegyezésed nélkül nem módosíthatják.
A szülési szabadság 24 hete alatt (amikor a csedet folyósítják) nem lehet dolgozni, de a gyed alatt (amikor egyébként fizetés nélküli szabadságon van a szülő) már lehet, korlátozottan. A kormány lehetőséget biztosít arra, hogy gyermeknevelés mellett is tudjanak munkát vállalni a kisgyermeket nevelő édesanyák, miközben a GYED-et is megkapják. A GYED-et igénybe vevő személyek időkorlátozás nélkül végezhetnek keresőtevékenységet, amely a munkáltatók számára is egy fontos lehetőség a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatása során.
Ahhoz, hogy vissza tudjon menni dolgozni az anya (vagy ha apa van a gyermekkel, akkor ő), ajánlott legalább egy-két hónappal korábban szólnia a munkáltatójának (vezetőjének és/vagy a HR-nek), hogy a munkáltató is fel tudjon készülni a változásra. Úgy kell számolni, hogy miután a szülő kérte a fizetés nélküli szabadsága megszüntetését, a rá következő 31. nap lesz az első munkanap - elvileg akkor kell megjelenni a munkahelyen dolgozni.
Azért írtuk, hogy „elvileg”, mert a gyermekkel otthon töltött idő egy részére szabadság jár az anyának (vagy ha apa van otthon a gyerekkel, akkor neki). Ezt a szabadságot a szülési szabadság 24 hete, és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után kell kiadni, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő 60 napon belül kell. Kell arról is előre egyeztetni a munkáltatóval, hogy mennyi szabadság jár, és hogy ezt mikor szeretné kivenni a szülő. Például ha közösségbe kell szoktatni a gyereket, akkor érdemes jelezni, ha rögtön a fizetés nélküli szabadság lejárta után venné ki a szabadságot a szülő.
A szülési szabadság és a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára szabadság jár. Ez nemcsak papíron számít, hanem pénzben is: amikor visszatérünk, ezek a napok fizetett szabadságként felhasználhatók. Ami a fizetést illeti: ha a cég időközben béremelést hajtott végre, az a visszatérő munkavállalót is megilleti. A visszatéréskori bérnél a korábbi bért annyival kell megemelni, amennyivel az azonos munkakörben lévőké emelkedett, amíg a szülő otthon volt a gyermekével (ha nincs ugyanolyan munkakör, akkor annyival, amennyi volt az éves béremelés időközben). A szülő bére akkor sem csökkenhet, ha csak a korábbitól eltérő munkakört tudnak neki felajánlani.
A gyermek 8 éves koráig a munkavállalónak jogában áll kérni a részmunkaidős foglalkoztatást. Ez különösen hasznos lehet, ha az óvodai, iskolai időbeosztáshoz szeretnénk igazítani a munkánkat. Az otthoni munkavégzés (home office) szintén opció lehet, főleg ha a munkakör jellege ezt lehetővé teszi.
Az anyát (vagy ha az apa gondozza a gyermekeket, akkor őt) a gyermek 3 és 10 éves kora közötti időszakban éjszakai munkavégzésre csak akkor lehet beosztani, ha ehhez ő is hozzájárult. Ha a gyermek még nincs négyéves (vagy háromnál több gyermeket nevel a szülő), akkor 4 órás részmunkaidős foglalkoztatást kérhet a szülő a munkáltatótól.
A munkavállaló a gyermeke 3 éves koráig 44 munkanapnak megfelelő szülői szabadságra jogosult, amennyiben legalább egy éve fennáll a munkaviszonya. Azt viszont érdemes mérlegelni, hogy a szülői szabadságra nem a teljes távolléti díj jár (mint az alapszabadságra, illetve az életkor és a gyermekek száma alapján járó pótszabadságra), hanem annak csak 10 százaléka.
Viszonylag új szabály, hogy a gyermek 3 éves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg a munkavállalót, amennyiben a munkaviszony már egy éve fennáll. Munkaszerződés módosítás témája nagyon érdekes ebben a körben, ugyanis a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló - a munkaviszony első hat hónapját kivéve - kérheti a munkavégzési helyének módosítását, a munkarendjének módosítását, távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve részmunkaidőben való foglalkoztatását. A munkavállaló kérelmére a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítása esetén a munkáltató nyilatkozatát alaposan meg kell indokolnia. Az indok valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja.
Ha megválaszthatja a munkába történő visszatérés időpontját, ez az első vagy második életév után ideális. A második és harmadik életév során a gyermek könnyebben kezeli a játszótársakat vagy a csoporthelyzetet, mint csecsemőkorában. Ha mégis munkába kell állnia az első életév vége előtt, az lenne ideális, ha félállást vállalna, vagy otthoni gyermekgondozást biztosítana gyermeke számára. Ez mind a szülő, mind a gyermek fejlődése szempontjából fontos.
Ha nem tud otthon maradni egy teljes évre, próbáljon meg legalább három-négy hónapig a gyermekkel maradni, így kialakul a szilárd szülő-gyermekkötődés, illetve a gondozási minta. A kötődés a szülő és gyermeke között kialakuló, speciális köteléket jelenti. A kötődés eredményeként a gyermek úgy érzi, szeretik, és biztonságban van.
A gyermek 3 hónapos korára a legtöbb szülő és gyermek között kialakul egy biztonságot nyújtó kapcsolat. A 3 hónapos csecsemő már nyitott az új élményekre, illetve az új szintű kapcsolatokra, amelyeket bizonyos mértékben kezelni tud, így valószínűbb, hogy elfogadja a szülőt helyettesítő gondozót. 4 hónapos korukban a gyermekek már kicsit többet alszanak éjszaka, a gyermekágyi fáradtság és levertség is megszűnik, és az első három hónapban oly gyakori, nehéz időszak is könnyebbé válik. A baba 3-4 hónapos korában a legtöbb anyuka már magabiztosabbnak érzi magát szülői képességeit illetően. Tudják, hogy a csecsemő mosolya nekik szól! A babák által a szülők számára nyújtott dolgok ugyanolyan fontosak, mint az, amit a szülők adnak gyermekeik számára.
Mielőtt visszamegy dolgozni, készítse fel magát és családját is a változásra. Kezdje a munkát részmunkaidőben, ha ez lehetséges. Próbálja meg időzíteni a visszatérést, így minimálisra csökkenthető a stressz. A munkába való visszatérés, ha lehetséges, ne essen egybe a családi életben bekövetkező, egyéb fontos változással, például költözéssel, iskolaváltással, vagy egy olyan válsághelyzettel mint valamelyik családtag betegsége vagy halála.
A kisgyermekes szülők visszatérése a munkaerőpiacra nemcsak társadalmi felelősségvállalás, hanem üzleti előnyök forrása is. Ráadásul jellemző rájuk a magas lojalitás és az alacsony fluktuáció, ami hosszú távon stabilitást és megbízhatóságot jelent a cégeknek. A visszafoglalkoztatás emellett adókedvezményekkel és költséghatékony megoldásokkal jár, amelyek anyagilag is támogatják a vállalatokat.
A kisgyermekes szülők foglalkoztatása számos előnyt hozhat egy munkahely számára, hiszen a mindennapi életük során szerzett készségeiket közvetlenül átültetik a munkakörnyezetbe. A gyermeknevelés megtanítja őket az időgazdálkodásra és a prioritások helyes felállítására, így a munkában is fókuszáltan és hatékonyan tudnak dolgozni. A folyamatosan változó családi helyzetek fejlesztik a problémamegoldó képességet és a rugalmasságot, valamint növelik a türelmet és az érzelmi intelligenciát, ami a csapatdinamikát és az ügyfélkezelést is javítja. Emellett a szülői szerep erősíti a stratégiai tervezést, a kommunikációs készségeket és a delegálási képességet, hiszen a mindennapokban állandó előre tervezést és másokra való támaszkodást igényel. A krízishelyzetek nyugodt kezelése, valamint a felelősségtudat és az elkötelezettség erősödése pedig hozzájárul a stabil munkavégzéshez.
A kismama-szövetkezet egy olyan innovatív lehetőség, amely gördülékeny visszatérést biztosít a kisgyermekes szülők számára, miközben a munkaadók is jelentős előnyöket élvezhetnek. A foglalkoztatás ezen formája pénzügyileg is kedvezőbb: csak a ténylegesen ledolgozott órák után kell fizetni, szolgáltatói számlát kapnak a partnerek, illetve a járulékok terhe alól mentesülnek a cégek.
A potenciál óriási, de eddig alig használjuk ki. Több tízezer olyan kisgyermekes szülő van az országban, akik szeretnének dolgozni, de a hagyományos munkaidő-rend, a bölcsődei férőhelyek hiánya vagy a részmunkaidős lehetőségek elterjedtsége miatt korlátozottak a lehetőségeik. A szövetkezet hidat képez a rugalmas, részmunkaidős lehetőségeket kínáló vállalatok és azok a „láthatatlan”, lojális, GYED-en, GYES-en lévő, motivált, szakképzett szülők között, akik szeretnének visszatérni a munkaerőpiacra. Közreműködik a fenntartható foglalkoztatási modellek kialakításában legyen szó részmunkaidős, otthoni vagy akár hibrid munkavégzésről. Emellett kiemelten támogatja a visszatérő kismamák, kispapák integrációját, valamint a családbarát szervezeti kultúra kialakítását.
A kisgyermekes munkavállalók olyan kompetenciákat hozhatnak a szervezetbe, amelyeket más élethelyzet ritkán fejleszt ilyen intenzíven.
Támogatás keresés és időbeosztás
Már a várandósság ideje alatt kezdjen el gondolkodni arról, hogy milyen támogató rendszerre számíthat, amikor visszatér a munkába.
- Ha kétszülős családban él, győződjön meg arról, hogy társa támogatja a munkába történő visszatérését. Beszéljék át, milyen munkahelyi kötelezettségekkel kell számolniuk munkahelyeiken, illetve, hogy hogyan tudják kezelni a stresszt.
- Ha egyedülálló szülő, szüksége lesz más felnőttek támogatására és bátorítására. Egy támogató rendszer számos előnyt biztosít az Ön és gyermeke számára a gyermekkor ideje alatt, és nem csupán a munkához kapcsolódó területeken.
- Szerezzen támogatást munkaadójától. Felettesének meg kell értenie, hogy bármennyire is szereti munkáját, és értékes munkaerő, jelenleg gyermeke áll az első helyen. Beszéljen a munkaadójával, tekintsék át, hogyan tud munkahelye alkalmazkodni új helyzetéhez. Járjon utána a rugalmas munkabeosztás lehetőségének, illetve tanulmányozza vállalata betegszabadságra, családi probléma miatt igénybe vehető, fizetetlen szabadságra, illetve fizetett szabadságra vonatkozó szabályait.
- Keressen támogatást az anyatejes táplálás folytatásához a munkába történő visszatérést követően. Ez talán egy újabb feladat, mégis, nagy megelégedéssel töltheti el Önt, ha gyermeke számára a lehető legmegfelelőbb táplálást biztosítja. Emellett, a munka után gyermeke etetése nagyon megnyugtató és különleges érzés. Járjon utána, hogy munkahelyén van-e olyan hely, ahol lefejheti az anyatejet, és tárolhatja azt. Ha lehetséges, vegye fontolóra, hogy ebédidőben hazamegy megetetni gyermekét. Kérje a nagyszülők, más rokonok, közelben lakó barátok támogatását, bárkiét, aki rövidebb időszakokra is segítséget tud nyújtani, főleg, amikor beteg a baba.
Még kellő támogatás megléte, illetve a legjobb szándék mellett is, ha mindkét szülő dolgozik, vagy ha a család egyszülős előfordulhatnak máshol nem jellemző gyakorlati problémák. Napról-napra, mindét szülő úgy érzi, szétszakad a munkahely és a család között, és túl kevés ideje marad a társas életre, vagy a párjára. Mindkettőjük részéről együttműködés szükséges a háztartás és a gyermekgondozás terén, hogy egyikükre se háruljon aránytalanul sok feladat, ez ugyanis nehezteléshez vezet.
Az egyedülálló szülőknek nem csak hogy egyedül kell megbirkózniuk minden, a gyermekneveléshez és a háztartáshoz kapcsolódó napi feladattal, hanem a gyermek betegsége idején is egyedül kell helytállniuk otthon, illetve segítséget kell szerezniük.
Az alábbiakban teszünk néhány javaslatot, amelyek segítségével hatékonyabbá teheti időbeosztását:
- Tervezze meg és egyszerűsítse le az étrendet. Készítsen több adag főételt, és fagyassza le adagokban.
- Reggel időt takaríthat meg, ha előző este kikészíti a saját és gyermeke ruháját.
- Tervezze meg a hetet közlekedési szempontból. Ki hozza el a gyermeket a bölcsődéből/óvodából? Gondolja át, hogy esetleg lesz-e szükség gyermekgondozóra, bébiszitterre a hét folyamán.
- Állítson fel fontossági sorrendet a házimunkák között. Lehet, hogy a gyermek születése előtti feladatokat már nem kell olyan gyakran elvégeznie. Ossza meg a házimunkát és a feladatokat társával, és ahogy a gyermekek nőnek, vonja be őket az egyszerűbb feladatok elvégzésébe. Ha a dolgozó családban mindenki besegít, több idő marad, és az együtt töltött idő gazdagabbá válik.
- Fogadja el a felajánlott segítséget. Kérje meg a rokonait és a családját, hogy bizonyos feladatokat végezzenek el Ön helyett, és vegye észre a megosztható feladatokat, mint például a bevásárlás vagy a gyermekszállítás.
- Szakítson minden nap időt gyermekére, amikor csak vele foglalkozik - amikor nem gondol a munkára, a mosásra vagy a vacsorára. Ez a fürdéshez vagy etetéshez hasonló rutinfeladatok mellett történjen. A fiatal csecsemő is észreveszi, ha szülője másra figyel, és nem tud igazán ráhangolódni az igényeire és hangulatára.
A legfontosabb a rugalmasság és a humor; máskülönben nem tud megbirkózni a váratlan helyzetekkel és a stresszel.
A gyermekfelügyelet módjának megválasztása
A dolgozó szülők aggódnak amiatt, hogy elvész a gyermekükkel töltött idő, hogy elmulasztják a gyermek életének fontos eseményeit, hogy elszakadnak gyermeküktől, és ambivalens érzések töltik el őket a szerepköreikkel kapcsolatban. Mindezek közül talán az elszakadás érzésével a legnehezebb megbirkózni. A szülőnek nagyobb szüksége lehet gyermekére, mint amennyire úgy érzi, hogy a gyermeknek szüksége van rá. Ráadásul, a szülő féltékenységet érezhet a gondozó iránt. Fel kell készülnie ezekre az érzésekre, amelyek egyébként teljesen normális válaszreakciók, és meg kell tanulnia különválasztani a saját igényeit a gyermeke jólétével kapcsolatban érzett aggodalmaitól.
A munkahelyen dolgozó szülők legfontosabb feladata, hogy minőségi munkát végző, megbízható, elérhető díjért dolgozó gyermekgondozót találjanak. Tanulmányozza az alábbi listát, amely segít az Ön és gyermeke számára legmegfelelőbb szituáció kialakításában:
- Fordítson kellő mennyiségű időt a gyermekgondozás módjának kiválasztására.
- Tegyen több látogatást különböző időpontokban.
- Tegyen fel kérdéseket a gyermekgondozóknak, és ellenőrizze az ajánlásokat.
- Tartson folyamatos kapcsolatot a gondozó személyzettel, és naponta érdeklődjön gyermekéről - a rutinfeladatok elvégzéséről, milyen új dolgokat csinált aznap, jó vagy rossz kedve volt, stb.
Szinte mindenki egyetért abban, hogy az első pár életév nagy fontossággal bír a gyermek személyiségének alakulásában, ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárólag a szülők formálhatják azt. A gyermek életét gazdagabbá teszi, ha szerető és figyelmes gondoskodást kap. Az ideális gyermekgondozásban a szülők igényei ugyanolyan fontosak, mint a gyermeké.
Idő önmagára
Az aktuális tennivalók ijesztő listája mellett gondolnia kell saját, valamint társa és gyermeke szükségleteire is. Nem fog tudni helytállni sem otthon, sem pedig a munkahelyén, ha nem szakít időt magára, akár napi 10 percet egy forró fürdő erejéig. Munka közben néha tartson szünetet - lassítson kicsit a tempón, így felkészülhet az otthoni kötelességek teljesítésére. Ha stressz alatt áll, próbáljon megszabadulni a feszültségtől mielőtt hazaér.
Ne feledkezzen el egyéb fontos kapcsolatairól! Ha kétszülős családban él, időt kell szakítania párkapcsolatára - ahogy ez lehetséges. A gyermeküket egyedül nevelő szülők számára még megerőltetőbb feladatot jelent kapcsolataik ápolása, ez azonban alapvető fontosságú az egészséges érzelmi élet szempontjából.
Végezetül, támasszon reális elvárásokat önmagával és gyermekével szemben - Ön csak egy ember, és a nap csak 24 órából áll. Ne próbálja összehasonlítani magát más anyukákkal, akik Ön szerint többet teljesítenek. Minden gyermek más és egyedi. Ne hasonlítsa gyermekét unokahúgához, aki már kéthetesen átaludta az éjszakát, vagy legjobb barátja ritkán nyűgös kisfiához. Egyszerűen tegye meg, ami Öntől telik, és találjon időt arra, hogy minden nap örömöt leljen kisgyermekében. És akkor se felejtse el megölelni és megpuszilni őt, ha kimerült, hiszen gyermeke erőt ad Önnek.
Amikor egy anyuka visszatér a munka világába, nem csupán egy új fejezetet nyit a karrierjében, hanem saját határait, erőforrásait és újonnan kialakult szemléletét is újra értelmezi.
Tileczky-Szokol Bianka - az euCsaládok Kisgyermekkel Otthon Lévők Szövetkezetének elnöke őszintén mesélt arról, hogyan talált vissza a hivatásához kisgyermeke mellett. Hogyan tartható fenn a munka és a család között egyensúly? Sok édesanya érzi úgy a gyermekvállalás után, hogy a munkahelyi környezet hirtelen nagyon távolinak tűnik. A napirend átalakul, az igények megváltoznak, és a korábbi karrierutak gyakran már egészen másképp illeszkednek a családi élethez. Mégis, egyre többen keresik a módját annak, hogy ne kelljen választani a gyermeknevelés örömei és a szakmai fejlődés között.
Magyarországon 2024 harmadik negyedévében mintegy 31 500 fő részesült GYED vagy GYES juttatásban munkavégzés mellett. Az UNICEF és az Indotek korábbi közös kutatásából az is kiderül, hogy a kisgyermekes anyák 77%-a érzi úgy, hogy a munkahelye visszavárja őt szülés után. Az euCsaládok kismama-szövetkezete éppen erre ad egy rugalmas megoldási lehetőséget. Lehetővé teszi, hogy a GYED/GYES alatt álló anyukák és apukák fokozatosan térjenek vissza a munkába, otthonról végezhető vagy részmunkaidős feladatokkal. A szövetkezeti forma nemcsak jövedelmet biztosít, hanem önbizalmat, közösséget épít és szakmai kapcsolódásra is teret ad.
Ahogy Tileczky-Szokol Bianka, a szövetkezet elnöke fogalmaz: „Nagyon fontos, hogy a gyereknevelés, és gyerekkel való minőségi együttlét rovására nem mehet a munka. A karrierhez való visszatérés megmutathatja azt, hogy az anyaság és a munka összeegyeztethető.” A kisgyermekes édesanyák számára a munkába való visszatérés gyakran nemcsak döntés, hanem komoly logisztikai és lelki próbatétel is. A klasszikus nyolcórás munkarend ritkán illeszthető össze egy kisgyermek napirendjével. Egy kisgyermekes édesanya számára a legnagyobb érték a rugalmasság. Ezt nap mint nap tapasztalja Bianka is, aki jelenleg heti 18-20 órában, három napra elosztva dolgozik. „A legtöbb időt itthonról dolgozom, de ha szükséges, bemegyek az irodába is, általában havonta egy-két alkalommal, vagy ha személyes tárgyalás van. A szülőként végzett munka mellett különösen fontos a szervezettség és az önfegyelem. Bianka szerint a siker kulcsa a tudatos időbeosztás és az átlátható feladatkezelés. „Sokat segített, hogy már ismertem a folyamatokat, tudtam, mire számítsak.” - meséli. Ezen kívül a részmunkaidős, rövid projektek vagy a digitális tartalomkészítés is ideális lehet, hiszen a munkaidő rugalmasan alakítható a gyermek napirendjéhez.
A kisgyermekes szülők visszatérése a munkaerőpiacra nemcsak társadalmi felelősségvállalás, hanem üzleti előnyök forrása is. Ráadásul jellemző rájuk a magas lojalitás és az alacsony fluktuáció, ami hosszú távon stabilitást és megbízhatóságot jelent a cégeknek. A visszafoglalkoztatás emellett adókedvezményekkel és költséghatékony megoldásokkal jár, amelyek anyagilag is támogatják a vállalatokat.
A kisgyermekes szülők foglalkoztatása számos előnyt hozhat egy munkahely számára, hiszen a mindennapi életük során szerzett készségeiket közvetlenül átültetik a munkakörnyezetbe. A gyermeknevelés megtanítja őket az időgazdálkodásra és a prioritások helyes felállítására, így a munkában is fókuszáltan és hatékonyan tudnak dolgozni. A folyamatosan változó családi helyzetek fejlesztik a problémamegoldó képességet és a rugalmasságot, valamint növelik a türelmet és az érzelmi intelligenciát, ami a csapatdinamikát és az ügyfélkezelést is javítja. Emellett a szülői szerep erősíti a stratégiai tervezést, a kommunikációs készségeket és a delegálási képességet, hiszen a mindennapokban állandó előre tervezést és másokra való támaszkodást igényel. A krízishelyzetek nyugodt kezelése, valamint a felelősségtudat és az elkötelezettség erősödése pedig hozzájárul a stabil munkavégzéshez.
A kismama-szövetkezet egy olyan innovatív lehetőség, amely gördülékeny visszatérést biztosít a kisgyermekes szülők számára, miközben a munkaadók is jelentős előnyöket élvezhetnek. A foglalkoztatás ezen formája pénzügyileg is kedvezőbb: csak a ténylegesen ledolgozott órák után kell fizetni, szolgáltatói számlát kapnak a partnerek, illetve a járulékok terhe alól mentesülnek a cégek.
A potenciál óriási, de eddig alig használjuk ki. Több tízezer olyan kisgyermekes szülő van az országban, akik szeretnének dolgozni, de a hagyományos munkaidő-rend, a bölcsődei férőhelyek hiánya vagy a részmunkaidős lehetőségek elterjedtsége miatt korlátozottak a lehetőségeik. A szövetkezet hidat képez a rugalmas, részmunkaidős lehetőségeket kínáló vállalatok és azok a „láthatatlan”, lojális, GYED-en, GYES-en lévő, motivált, szakképzett szülők között, akik szeretnének visszatérni a munkaerőpiacra.
Közreműködik a fenntartható foglalkoztatási modellek kialakításában legyen szó részmunkaidős, otthoni vagy akár hibrid munkavégzésről. Emellett kiemelten támogatja a visszatérő kismamák, kispapák integrációját, valamint a családbarát szervezeti kultúra kialakítását.
A kisgyermekes munkavállalók olyan kompetenciákat hozhatnak a szervezetbe, amelyeket más élethelyzet ritkán fejleszt ilyen intenzíven.
A szülési szabadság és a gyermekgondozás évei minden nő életében különleges időszakot jelentenek. A mindennapok középpontjában a gyermek áll, a napirend teljesen megváltozik, és a munkahelyi feladatokat egy időre háttérbe szorítja a szülői szerep. Ám előbb-utóbb eljön a pillanat, amikor a szülők közül az egyik - jellemzően az édesanya - visszatérne a munka világába.
A legfontosabb kérdések ilyenkor: tudjuk ott folytatni, ahol abbahagytuk? Milyen jogok illetnek meg minket a visszatéréskor?
Sok édesanya nem a korábbi munkahelyére tér vissza, hanem új lehetőséget keres. Az álláskeresés azonban kihívásokkal jár: a hosszabb kihagyást sokan magyarázatra szorulónak érzik. Érdemes őszintén, de pozitívan kommunikálni: a gyermeknevelés alatt is sok készség fejlődhet (időmenedzsment, szervezés, türelem, multitasking), amely a munka világában is hasznos.
Van, aki a szülési szabadság alatt döbben rá, hogy a régi szakmája nem illik már az életéhez, és valami teljesen újba szeretne kezdeni. A munkaerőpiac folyamatosan változik, és a digitális készségek egyre fontosabbak. Az online tanfolyamok, képzések rugalmas lehetőséget kínálnak arra, hogy otthonról, a gyermek mellett szerezzünk új tudást.
Nem ritka manapság, hogy az édesanyák nem maradnak otthon a fizetés nélküli szabadság végéig, a gyermekük 3 éves koráig, hanem hamarabb állnak újra munkába, legyen ennek anyagi, vagy egyéb oka. Amennyiben a munkába való visszatéréskor az édesanya még anyatejjel táplálja gyermekét, megilleti őt a szoptatási munkaidő-kedvezmény. Eszerint a női munkavállaló a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezményre jogosult. Ikrek esetében - a gyermekek számától függetlenül - a munkaidő-kedvezmény mértéke a hat hónapos korig napi kétszer két, illetve a kilencedik hónapig napi két óra.
A másik korlátozáscsoport a munkaidő beosztására vonatkozik, ami érthető, ha belegondolunk, hogy egy kisgyermekes munkavállalók a gyermekekkel kapcsolatos feladatok, teendők miatt sokkal kevésbé tudnak rugalmas lenni. Az egyik ilyen korlátozás, hogy a munkavállaló várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig, gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén - azaz egyedül nevelő édesapák is ide tartoznak - szintén a gyermeke hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható. Segíti a munka és a magánélet összeegyeztetését az is, hogy a fenti munkavállalói csoportok számára a heti pihenőnapok és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem oszthatók be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.
Kisgyermek mellől dolgozva sokszor nehéz a korábban megszokott napi 8 órát teljesíteni, így nem árt azzal is tisztában lenni, hogy a kérésünkre részmunkaidőben kell, hogy foglalkoztassanak minket. A munkaszerződés módosítása kötelező jelleggel kell, hogy megtörténjen, ha a munkavállaló kezdeményezi a gyermeke négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermeke hatéves koráig.
Végül két új elemmel bővíteném még a kisgyermekes dolgozók számára fontos tudnivalók listáját, ami 2023. év elejétől jelent meg a hatályos Mt.-ben: munkavállalóként gyermekünk hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg minket, melynek igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszonyunk már legalább egy éve fennálljon. A másik újdonság a munkaszerződés-módosítási jogosultság az Mt.-ben. E szerint a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig - a munkaviszony első hat hónapját kivéve - kérheti, hogy a munkavégzési helyét, a munkarendjét módosítsa a munkáltató, illetve kérheti a távmunkavégzésben, illetve részmunkaidőben való foglalkoztatását. Ez tehát azt jelenti, hogy mostantól kiindulhat a mi oldalunkról is egy módosítási igény, egy írásbeli kérelem formájában, aminek indoklást és a változtatás időpontját is kell tartalmaznia. A benyújtott kérelmünkre a munkáltatónak tizenöt napon belül írásban kell nyilatkoznia, s ha a munkáltató válasza elutasító, azt megfelelően, azaz valós, okszerű, világos módon indokolnia kell.
Fontos azt megérteni, hogy ez - az előzőekben bemutatott részmunkaidős foglalkoztatással ellentétben - nem jog, hanem egy lehetőség, amit igényelhetünk, s vagy megadja a munkáltatónk, vagy nem. Ha úgy véljük, hogy az elutasítás jogellenes, vagy eleve nem foglalkozik a válasszal a munkáltatónk, 30 napon belül bírósághoz fordulhatunk, s a bíróság pótolja a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát.
Magyarországon a kisgyermekes anyák foglalkoztatása több okból is kihívást jelent. Az OECD jelentése szerint a nők foglalkoztatási aránya jelentősen alacsonyabb a férfiakénál, és az elmúlt években a foglalkoztatási rés még tovább nőtt. A kisgyermekes anyák foglalkoztatása gyakran hosszabb időre, általában a gyermek kétéves vagy hároméves koráig is megszakad. A hosszú távú karrierszünetek, a családi preferenciák, a korlátozott bölcsődei és óvodai szolgáltatások, valamint a részmunkaidős és rugalmas munkalehetőségek hiánya mind hozzájárulnak a probléma fenntartásához.
Az anyák foglalkoztatásának elősegítése érdekében a kormányzat több politikai reformot is végrehajtott, de ezek ellenére is alacsony a kisgyermekes anyák foglalkoztatási szintje. A kormányzat bizonyos intézkedéseivel törekedett a családbarát foglalkoztatás támogatására, például a GYED Extra bevezetésével, amely lehetővé teszi az anyák számára, hogy visszatérjenek a munkába anélkül, hogy elveszítenék a gyermekgondozási támogatásokat.
A hagyományos családi szerepek és a kisgyermekek gondozásával kapcsolatos attitűdök szintén befolyásolják az anyák munkaerő-piaci helyzetét. Magyarországon a szülési szabadság időtartama 24 hét, azaz 168 nap, amelyet az anya egyhuzamban vehet ki. A szülési szabadság a baba várható születési időpontja előtti 28. naptól kezdődhet. A szülési szabadság alatt járó CSED (csecsemőgondozási díj) csak abban az esetben igényelhető, ha az anya nem folytat kereső tevékenységet. A törvény szerint minimum kéthetes szülési szabadságot kötelező kivenni, de az anya saját döntése alapján akár már a szülést követő 2 hetes pihenőidő után is visszatérhet dolgozni.
A munkáltatók általában támogatóak a szülés előtt álló anyákkal. A Jobtain közelmúltbeli kutatása is rámutatott, hogy a Magyarországon működő cégek többsége ahogy az édesanya bejelenti a várandosságot, azonnal kiemelten kezeli a leendő édesanyákat. Támogatják őket az adminisztratív teendőkben, pozíciótól és egészségügyi állapottól függően javasolják a könnyített munkavégzést vagy akár a munkavégzés alóli felmentést is. A szülés előtt álló édesanyák véleménye is pozitív erről az időszakról. Általában zökkenőmentesen zajlik a szülési szabadság megkezdése, sőt egyes cégektől még kisebb, nagyobb értékű ajándékcsomagot is kapnak a várandós édesanyák.
A szülési szabadság után igényelhető a Gyermekgondozási Díj (GYED), amely a gyermek 2 éves koráig, ikrek esetén 3 éves koráig jár. A GYED összege a minimálbér kétszeresének 70%-a, de legfeljebb a szülő naptári napi jövedelmének 70%-a. Ezen kívül létezik még a Gyermekgondozást Segítő Ellátás (GYET), amely azoknak a szülőknek jár, akik nem állnak munkaviszonyban, és otthon nevelik gyermeküket. A GYET összege a minimálbér 70%-a. A támogatások igénybevételéhez bizonyos feltételeknek kell megfelelni, például a CSED esetében szükséges a 180 nap folyamatos társadalombiztosítási jogviszony.
A munkaadói oldalról gyakran kihívás a kisgyermekes anyák foglalkoztatása során a gyermekek betegsége, vagy az oktatási szünetekben az anyák leterheltsége. A szülői szabadság rendszerének átalakítása sokat segíthetne a problémán. Ez akár vonzóbbá is tehetné az anyák számára a korábbi visszatérést a munkába.
Többműszakos munkarendben a kisgyermekes anyák foglalkoztatása még több kihívást tartogat. Azonban szerencsére már akadnak olyan kezdeményezések is, mint például a „kismama műszak”, melynek során a munkáltató külön munkarendet biztosít a kisgyermekes édesanyáknak. Ezen intézkedések mellett fontos a társadalmi szemléletváltás is, amely támogatja az anyák munkavállalását és a családi szerepek modernizálását. A munkaadók és a kormányzat közötti együttműködés, valamint a társadalom egészének elkötelezettsége szükséges ahhoz, hogy valódi változás történjen a kisgyermekes anyák foglalkoztatása terén.
A Jobtain a kihívásokra reagálva hozta létre az “Anya dolgozik!” projektjét. Célunk egy anyukákra specializálódott munkaerő-kölcsönzési és közvetítési szolgáltatás felépítése, hosszú távon képzéssel, fejlesztéssel és coachinggal kiegészülve. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen - ahogy a kutatásunkból is kiderült -, hogy a cégek is optimalizálják a munkafeltételeiket, és rugalmas munkaidővel, személyre szabott munkarenddel, változatos műszakbeosztással, a munka-magánélet egyensúly biztosításával stb.