A cigányzene mélyen gyökerezik a közösség életében, mindenki tud énekelni, idősek és gyerekek egyaránt. Az utcán gyakran lehet rajtakapni őket rögtönzött ének- és táncverseny lüktető hangulatában. Énektudásuk a keservesektől az öreges cigányosokon át a táncnótákig mindent felölel.
A dalok és az előadók
Sokuk közül Nusi emelkedik ki a sok-sok szöveges nóta ismeretével, a nyelvtörő pergetőivel és felejthetetlen hangszínével. Öcsi, hű társa az éneklésben, de leginkább a nagy ügyességet és hosszan kitartó szuflát igénylő szájbőgőzésnek a mestere. Rémusz híres táncos, emellett szívesen énekel, de legszívesebben falakat remegtető nagyokat kurjantgat. Vicceivel, aranyköpéseivel pedig mindvégig gondoskodott a felvétel ideje alatt alaposan próbára tett „természetes" jókedvről, spontaneitásról, alkotói fantáziáról. Felesége, Piroska halk szavú kísérője, csendesebb ellenpontja volt a többiek harsány dalolásának.
Mi is az a "bufa"?
A "bufa" az őrkőiek életében mindennapos táncalkalmakhoz kötődik. Egymáshoz ellátogatva - ha gyász vagy egyéb dolog nem akadályozza - gyakran kerekedik kedvük a közös dalolásra és táncolásra. Főleg a fiatalabbak mutogatják előszeretettel innen-onnan ellesett legújabb figuráikat, fergeteges csapásaikat.
A telepen lakó muzsikusok megfogadása nem olcsó mulatság - bár egy egész zenekarra való kitelne belőlük -, ezért még a tehetősebbek is leginkább gépzenére mulatnak. Muzsikust ők is csak keresztelő vagy lakodalom esetén hívnak. Nos, ha még gépzenére sem telik, vagy ha már azt is megunták, előkerülnek az énekesek emlékezetéből a tánc alá való nóták. Ezeket a jelenlévők tehetségük szerint kísérik, ki csuklást imitálva, ki „prüszkölve”, ki „buffogva”, szájbőgőzve vagy egyéb, leírhatatlan módon hangosan ritmizálva segítik. Felvételünkön hallható a konferálás: „a Bénistékek bufája”, amit Öcsi nevezett meg és ő is kezd el énekelni. Később kapcsolódnak hozzá a többiek egyre többen, majd szerre következnek a különböző bufák.
A családok és a nemzetségek ereje
Az őrkőiek mai napig számon tartják családjaik közösségét, a távolabbi vérrokoni szálakat is. A közös származási tudat erősíti bennük az összetartozást. A több családból álló nemzetséget egyik kiemelkedő férfitagjáról, annak nevéről, csúfnevéről nevezik el. A nemzetségeknek, különösen, ha jó táncosok, énekesek kerültek ki soraik közül, megvan a jellegzetes tánc alá való nótájuk, a maguk bufája!
A cigány-magyar együttélés problémái Gyöngyöspatán - Roma people suffered segregation in Hungary
A bufák mellett a felvételen még keservest, énekelt lassú és sebes cigányosokat hallhatunk előadásukban, illetve egy zenei különlegességet is, a harmonikás jóvoltából. Az őrkőiek a keserveseket leggyakrabban virrasztóban, halott mellett éneklik csoportosan, nők és férfiak vegyesen.
Zenei különlegesség: a harmonika
Eredetileg két harmonikást is vártunk Őrkőről a stúdióba, Jenő édesapja azonban nem vállalta a hosszú utazást, így a két harmonikával játszott összeállítás felvétele kérdésessé vált. Ámde a technika lehetőségeinek és Jenő nem várt alkalmazkodó képességének köszönhetően végül mégiscsak megvalósult. Először Jenő feljátszotta a dallamot majd - és ekkor jött számára a legnehezebb - kapott egy „fülest” (fejhallgatót), s a korábbi játékát erősen figyelve, rájátszotta a kíséretet is. Hihetetlen, de már a második alkalommal végleges rögzítésre méltóan tudott muzsikálni!
A szerelem fájdalma a dalokban
A dalok gyakran a szerelem, a hiány és a vágyakozás mélységeit járják körül. Az "Ej, de sötét van, nem látok..." kezdetű dal sötét hangulata a belső ürességet és a reménytelen vágyat fejezi ki, amely egy elmúlt szerelem után maradt. A "hamis csillag" metafora azokat a felszínes élményeket jelképezi, amelyek csak egy pillanatig ragyognak, de nem hoznak valódi boldogságot.
- „Ej, de sötét van, nem látok,
- Gyere baba, gyújtsál világot.
- De sok út, de sok város, amit bejártam,
- De sok földre hulló csillagot megtaláltam,
- De mit ér az,
- Mit ér nekem abból akárhány,
- Ami csak egy pillanatig ragyog rám...csak egy pillanatig ragyog rám.”
A dalszövegekben megjelenő sötétség és a fény keresése a lelki állapotot tükrözi. A suttogó leányok és a napvilág keresése a magány és a társaság iránti vágy kontrasztját mutatja be. A "sűrű csicsicsillagos az ég" képe a reményt és a szépséget hozza el, de a dal mégis egy elmulasztott esélyről beszél:
- „Sűrű csicsicsillagos az ég,
- Babám majd eszedbe jutok még,
- De már akkor késő lesz,
- Hadd ugasson a sok irigy, aki körülvesz!..de sok emlék, ami körülvesz.”
Ez a keserűség és a megbánás érzését erősíti, jelezve, hogy a szerelem elmúlhat, és az emlékek károssá válhatnak. A "hamis szerelem" gondolata visszatérő motívum, amely a rövid ideig tartó, de mély nyomot hagyó kapcsolatokra utal. A dalok tele vannak melankóliával és az elveszett szerelem iránti vágyakozással.
A szerelem más megközelítései
A "Sárga lábú fecske" kezdetű dal egy másik aspektusát mutatja be a szerelemnek, amely a vándorlás és a hűség témáját járja körül. A fecske idegen földre érkezése a szív vándorlását, a szerelem útját szimbolizálja.
- „Sárga lábú fecske,
- Csicsai menyecske,
- Hogyan jöttél ide
- Az idegen földre?
- Nem jöttem én gyalog,
- Rózsám lova hozott,
- Mind a négy lábáról
- A patkó lehullott.
- Csak egy maradt rajta,
- Az is kotyog rajta.
- Gyere szívem, kovács,
- Igazítsd meg rajta!”
A "Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem" sorok a szerelem kettős természetét fejezik ki: egyszerre áldás és átok, boldogság és fájdalom forrása. A diófa levelén termő szerelem képe a vágyat mutatja, hogy a szerelem mindenki számára elérhető legyen, különösen a szegény legények számára.
- „Szerelem, szerelem,
- Átkozott gyötrelem,
- Mért nem termettél meg
- Minden fa tetejen?
- Diófa levelén,
- Hadd szakajtott volna
- Minden szegény legény.”
A természet metaforái, mint a sárguló fügefa levele, a hideg eljövetelét, a szerelem kihűlését és az elutasítást jelzik. Az "Azt hallottam, kedves kisangyalom, sej, nem akarsz szeretni" sorok a félelemről és a bizonytalanságról tanúskodnak, melyek gyakran kísérik a szerelmi kapcsolatokat.
A Zsuzsi néni kutyája című dal humorosabban közelíti meg a szerelmi akadályokat és az irigység motívumát. A kutya ugatása szimbolizálja a kívülállók beavatkozását, akik megpróbálják elrontani a szerelmesek boldogságát.