A terhesség egy nő életének egyik legcsodálatosabb, de egyben legmegterhelőbb időszaka is. Számos fizikai és érzelmi változás zajlik le, amelyek összességében jelentős stresszt okozhatnak. A terhesség során hatalmas hormonális változások mennek végbe a női testben, amelyek befolyásolják az idegrendszert és az érzelmi állapotot.
A hormonok mellett a terhesség későbbi szakaszaiban a test jelentős változásokon megy keresztül, amelyek sokszor kényelmetlenséget okoznak. A terhesség mindig bizonyos szintű bizonytalansággal és aggodalommal jár együtt, függetlenül attól, hogy ez az első, a második vagy a sokadik terhesség. A nők gyakran aggódnak a szülési fájdalom, az anyasággal kapcsolatos képességeik, a gyermek egészsége és az anyai szerepük teljesítése miatt.
Amikor a terhes nő stressznek van kitéve, ez nem csak rá, hanem a magzatra is hatással van. A stressz hatására felszabaduló stresszhormonok befolyásolhatják a magzat fejlődését, negatívan érinthetik agyi fejlődését, valamint emocionális és viselkedési problémákhoz vezethetnek. A magzat érzékeny a környezeti hatásokra, ideértve az anyai stresszt is. Amikor az anya feszült, a magzat stresszválaszai is megváltozhatnak.
Számos kutatás vizsgálta a terhesség alatti stressz magzatra gyakorolt hatásait. Egy, a Bázeli Egyetem által végzett kutatásban 75 000 várandós nőt és gyermekeik egészségét vizsgálták 10 éves korig. Az eredmények azt mutatták, hogy a stresszes kismamák gyermekeinél fokozott volt a testi panaszok, például légúti, bőr- vagy emésztőrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázata. Ha a stressz, a szorongás vagy a félelem fokozza az anya szívverését, rövid időn belül a magzat szívverése is felgyorsul. Az erős stressz és a félelem hatására a kisbaba túl kis súllyal vagy idő előtt születhet meg.
A Zürichi Egyetem és a Max Plank Intézet közös kutatása kimutatta, hogy az anyát ért tartós pszichés stressz megváltoztathatja a méhlepény anyagcseréjét és a magzat növekedését is befolyásolhatja. Az anyát hosszasan érő nagymértékű stressz növelheti a gyermeknél később pszichés és testi betegségek kialakulásának kockázatát, úgymint például a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) vagy szív-érrendszeri betegségek rizikóját.
Stressz hatására az anya (és minden ember) szervezete hormonokat választ el, hogy képes legyen megküzdeni a megterheléssel. A felszabaduló adrenokortikotropin hormon (CRH) hatására megemelkedik a kortizol nevű stresszhormon szintje. A méhlepény szintén képes CRH felszabadítására, ami kis mennyiségben a magzati keringésbe és a magzatvízbe is bekerül. Hatására felgyorsulhat a növekedés üteme, ami veszélyes lehet, mivel a szervek differenciálódásának, érésének rovására mehet, vagy koraszüléshez vezethet.
A kutatók megállapítása szerint az akut, rövid távú stressz nincs hatással a magzatra. Ezt alátámasztja az a vizsgálat, ahol 34 egészséges várandós nőnél végeztek magzatvíz-mintavételt. Bár az eljárás stresszhelyzetet jelentett az anyukáknak, a kortizolszint rövid távon megemelkedett, de a magzatvízben nem történt CRH-emelkedés. Ha azonban az anyuka hosszú távon volt kitéve stresszhatásnak, a magzatvíz CRH-szintje mérhetően megemelkedett.
A Jénai Egyetem kutatói azt találták, hogy a tartós anyai stressz hatására megemelkedett stresszhormonszint befolyásolja a magzat agyának fejlődését és növeli a későbbi életszakaszában olyan betegségek fellépésének esélyét, mint például a depresszió, „beleprogramozva” azokat. A holland Tilburg Egyetem tudósai megállapították, hogy a tartós anyai stressz, különösen ha az a 12. és 22. terhességi hét között éri az anyukát, kedvezőtlenül befolyásolja a gyermek érzelmi és kognitív fejlődését, és hatásai még húsz évvel később is felismerhetők.
A számos kutatási eredményt figyelembe véve lehetőség nyílik a gyerekek egészségi állapotának javítására. Mindennek tudatában még fontosabbá vált, hogy csökkentsék a stresszt, ami a várandós anyukákat éri, illetve a veszélyeztetett gyerekek egészségének megóvását célzó megelőző intézkedések ugyancsak nagyon hatékonyak lehetnek.
Azoknak az anyukáknak, akik tartós stresszhatásnak vannak kitéve, javasolt pszichológus vagy pszichoterapeuta támogatását kérni, hogy megtanuljanak könnyebben és eredményesen megküzdeni az őket érő stresszel, mind saját maguk, mind kisbabájuk érdekében.
A terhesség alatti stressz csökkentésére számos hatékony módszer létezik. Fontos, hogy az anyák megfelelő támogatást és eszközöket kapjanak a stressz kezeléséhez, mivel ez nemcsak rájuk, hanem a magzatra is hatással lehet.
A stressz csökkentésének módszerei terhesség alatt:
- Gyakorlatok és légzéstechnikák: A meditáció, jóga és légzésgyakorlatok kiváló módszerek lehetnek a stressz csökkentésére terhesség alatt.
- Társas támogatás: Fontos, hogy a terhes nők megosszák érzéseiket és aggodalmaikat családjukkal, barátaikkal vagy akár egy terapeutával.
- Egészségesebb életmód: Az egészséges táplálkozás, elegendő alvás és testmozgás mind kulcsfontosságúak a stressz csökkentésében terhesség alatt.
- Időmenedzsment: Fontos, hogy a terhes nők előre megtervezzék a teendőiket, hogy ne érje őket túl sok stresszforrás egyszerre.
- Konzultáció orvossal: Az orvosok és a szülészek szakértők a terhességi egészségügy területén. Ha úgy érzed, hogy a stressz túlzottan megterhel, ne habozz konzultálni velük.
- Szakmai segítség: Szükség esetén ne félj segítséget kérni olyan pszichológustól vagy terapeutától, aki specializálódott a terhes nők támogatására és stresszkezelésére.
A magzat mindent érzékel az anyaméhben: a hangokat, zajokat, fényeket, ízeket, érintéseket - és az anya érzelmeit is. A hormonokon keresztül jutnak el hozzá az anya érzései. Ha jó a kedved, azt is érzi a baba, ha rossz a kedved, azt is. Mivel ezek a legelső tapasztalatai az érzelmekkel kapcsolatban, fontos, mit tanul meg ebben az egészen kicsi, magzati korban az érzelmek kezeléséről.
A stressz egy bizonyos szintig normális az életünkben. Természetes, hogy új helyzetekben szorongunk. Normális, ha néha dühöt élünk át, van 1-1 hangosabb szóváltásunk valakivel, ha átmenetileg egy nagyobb megrázkódtatás következtében (pl. haláleset, baleset) többet szorongunk. Ilyenkor az átmeneti stresszt követően a nyugalmi állapot hamar visszaáll.
Ha azonban a stressz állandósul, az anya szervezetében nagymennyiségű stresszhormon képződik, ami a méhlepényen keresztül a baba vérkeringésébe is bejut. Az ilyen huzamosabb ideig (hetekig, hónapokig) tartó stressz a születés után a baba viselkedésére is kihat: az átlagosnál nyűgösebb, ingerlékenyebb, nyugtalanabb lehet.
A terhesség alatt átélt kellemetlen élmények, az erőteljes stressz nem feltétlenül vannak kihatással a gyermeked egész további életére. Fontos tudnod, hogy a gyermeked a stressz, a nehézségek kezelését tőled tanulja meg és ez nem csak a magzati korra igaz. Ha tudod, hogyan kezeld az érzelmeidet, az indulataidat, a gyermeked is képes lesz elsajátítani ezt tőled.
Magzati korban annyit tehetsz ezért, hogy tudatosan elsajátítasz olyan hétköznapi stresszkezelő technikákat, amikkel kiiktathatod a felesleges aggódást, szorongást az életedből. Sokszor ehhez egy kis zenehallgatás is elegendő, de sokat segíthet a meditáció, a jóga, a relaxáció, a különféle nyugtató, ellazító légzéstechnikák, de jótékony hatású a tánc, a rendszeres testmozgás, a kertészkedés és a különféle művészeti tevékenységek is (festés, zenélés, éneklés, kreatívkodás) is.
És természetesen nem csak magaddal, a magzattal is törődhetsz, neki is segíthetsz nehéz helyzetekben, hiszen már a tizedik héttől érzi a kicsi az érintéseket és a 22. héttől kezdve hall téged. Ezt, valamint a várandósság alatt elszenvedett erőteljes stresszhatást a babánál megszületése után sok testközelséggel, dédelgetéssel, igény szerinti szoptatással tudod mérsékelni. A babára különösen nyugtató hatással vannak az anyai szívhangok, ezért nyugszik meg könnyebben, ha a mellkasodon feküdhet.
Stresszes a terhesség alatt? A baba hosszú távú hatásokat tapasztalhat
A vetélés felkavaró élmény az anya és az egész család számára. Teljesen normális, ha ebben az időszakban igen erős érzelmek kerítenek téged hatalmukba. Bár nincs általános, mindenki számára működő recept, amit segít leküzdeni az ilyenkor érzett fájdalmat, de annyi biztos: semmiképp nem szabad elfojtani a helyzettel járó érzéseidet.
A szomorúság, a zavartság, a düh, a bűntudat - ezek mind természetes reakciók, így kimutatni sem szégyen őket, sokkal inkább bátorság. Engedd, hogy barátaid és családtagjaid is segítsenek megbirkózni a veszteséggel. Ha úgy érzed, ez nem elegendő, akkor vedd igénybe tanácsadók vagy önsegítő csoportok támogatását!
Emlékezz, vihar után mindig eljön a szivárvány! Pontosan ezért szokták a vetélés(ek) után született kisbabákat szivárvány babának (rainbow baby) nevezni: ez esetben a vihar a veszteséged szimbolizálja, a szivárvány pedig a felhők elvonulása után megjelenő, sötétségből előbukkanó csodás dolgot, vagyis az új életet, a kisbabát.
Mi okozza a vetélést?
Vetélésnek a 20. hét előtt befejeződő terhességet nevezzük, illetve azt, amikor az időpont ugyan későbbi, de a magzat 500 grammnál kisebb súlyú.
Sok esetben azért következik be, mert a magzat nem fejlődik megfelelően. A magzati kromoszóma-rendellenességek a korai vetélések körülbelül 50 százalékáért felelősek. A legtöbb ilyen kromoszóma-rendellenesség véletlenszerűen jön létre, ahogy az embrió osztódik és növekszik - nem a szülőktől örökölt problémák miatt.
Vannak esetek, amikor valamilyen betegség, például rosszul kontrollált diabétesz vagy méh probléma, vezet vetéléshez. Ugyanakkor gyakran nem lehet megállapítani a vetélés okát.
Az ismert terhességek 10-20 százaléka végződik vetéléssel. A teljes szám minden bizonnyal ennél magasabb, hiszen sok vetélés történik még azelőtt, hogy a nők tudatában lennének terhességüknek.
Mi a valószínűsége, hogy ismét bekövetkezik a vetélés?
A vetélés általában egyszeri esemény. A vetélésen átesett nők túlnyomó többségének teljesen egészséges terhessége lesz a vetélés után. Nagyon kicsi azoknak az aránya - 1 százalék - akiknek kettő vagy több vetélése lesz az életében.
A vetélés ismételt előfordulásának kockázata egy vetélés után 14 százalék. Két vetélés után a kockázat megnövekszik 26 százalékra, és három vetélés után már nagyjából 28 százalék a valószínűsége annak, hogy ismét bekövetkezik.
Mennyi időt kell várnod a következő babaprojekttel?
Pároddal újra próbálkozhattok, ha fizikailag és lelkileg is készen állsz rá. Előbbi kérdésben az orvosod fog dönteni, utóbbi csakis rajtad áll. Ami fontos, hogy ne akarj azonnal és mindenáron gyorsan újra teherbe esni, hagyj időt a történtek feldolgozására, és csak akkor induljon újra a „babaprojekt”, amikor nem csak testileg, de lelkileg is meggyógyultál!
Az orvosod azt fogja tanácsolni, hogy a fertőzések elkerülése érdekében várd meg, amíg eláll a vérzés, és csak utána élj szexuális életet. Valószínűleg azt is elmondja majd, hogy várj addig, amíg stabilizálódik a menstruációs ciklusod. Ennek oka az, hogy egyes nőknél időbe telik, míg a nemi hormonok egyensúlya visszatér, emiatt a menstruációs ciklus felborulhat, a normálisnál rövidebb vagy hosszabb is lehet - ez megnehezíti a következő terhesség időzítését és szükségtelen szorongást okozhat.
Egy vetélés után körülbelül egy hónapnak kell eltelnie, mire normalizálódik a ciklus. Habár egyes orvosok három, vagy akár hat hónap várakozást is javasolnak, ennek nincs igazi tudományos alapja. Sőt, a bizonyítékok éppen ellentmondanak ennek: egy 2015-ös tanulmány szerint a három hónapnál kevesebb várakozási idő nem növeli a vetélés vagy egyéb terhességi problémák kockázatát. További kutatások azt mutatják, hogy ha a vetélés és a következő terhesség között 6 hónapnál kevesebb idő telik el, akkor nagyobb az esély az egészséges és komplikációk nélküli terhességre. Ez talán azért lehet, mert azoknál a nőknél, akiknek hosszabb időbe telik a teherbeesés egy vetélés után, nagyobb valószínűséggel van jelen valamilyen diagnosztizálatlan probléma, például csökkent termékenység vagy meddőség.
Ha a dolog pszichés oldalát nézzük, lehetetlen megmondani, mennyi idő után fogod úgy érezni, hogy készen állsz ismét a próbálkozásra - erről partnereddel közösen kell beszélnetek. Teljesen egyéni döntésről van szó. Mindenki más, így nincs olyan, hogy jó vagy rossz döntés.
Vannak-e speciális vizsgálatok, melyeket szükséges elvégezni?
Ha kettő vagy több, egymást követő vetélésed volt, mindenképp konzultálj orvosoddal arról, hogy szükséges-e további kivizsgálás, mielőtt ismét megpróbálnál teherbe esni. A vetélés hátterében álló esetleges okok azonosításában segíthet például:
- Vérvizsgálat
- Kromoszóma vizsgálat
A méh problémák kimutatásában segítenek az alábbi vizsgálatok:
- Ultrahang
- Méhtükrözés (hiszteroszkópia)
- Petevezeték átjárhatósági vizsgálat (hiszteroszalpingográfia)
- Ultrahangos méhvizsgálat (szonohiszterográfia)
Lehet-e javítani az egészséges terhesség esélyét?
A vetélést sok esetben nem tudod megelőzni, hiszen ahogy korábban írtuk, előfordulhatnak teljesen véletlenszerű elváltozások, melyeket nem lehet kontrollálni. Tény ugyanakkor, hogy számodra és kisbabád számára is nagyon fontos, hogy egészséges életmódot kövess, már a fogamzás előtt, illetve a terhesség alatt is.
A legalapvetőbb lépések, melyeket megtehetsz:
- terhesvitamin és/vagy folát szedése (ideális esetben néhány hónappal a fogamzás előtt kezdve)
- egészséges testsúly fenntartása
- koffeinbevitel csökkentése
- alkohol, dohányzás, gyógyszerek és illegális drogok kerülése
- stressz csökkentése
Ne felejtsd el: ha testileg és lelkileg is egészségesnek, felkészültnek érzed magad, bármikor ismét próbálkozhatsz, amikor csak késztetést érzel rá! Hogy mennyi időbe fog telni az újbóli teherbeesés? Erre sajnos nem lehet pontos választ adni, egyes pároknak az első próbálkozásra sikerül, míg másoknak kicsit hosszabb időbe telik. Akkor sincs okod aggódni, ha az újrakezdés során „döcögősebben” megy a dolog, több időbe telik, mint korábban - lehet, hogy a szervezeted, hormonrendszered kicsit lassabban áll helyre, ez teljesen érthető.