Az atópiás bőrbetegség sajnos elég sok baba életét nehezíti meg.
A pelenkadermatitis vagy más néven pelenkakiütés az egyik leggyakrabban előforduló bőrbetegség, amely jellemzően a csecsemőket érinti.
A csecsemő bőre nagyon érzékeny és sokkal vékonyabb, mint a felnőtteké, ezért nagyon fontos megfelelő, mindennapos ápolása.
A pelenkadermatitis legjellemzőbb tünetei
A pelenkadermatitis egyik fő tünete a pelenka alatt kipirosodott bőr.
Akár a baba egész popsija is piros lehet, de piros pöttyök, foltok vagy hólyagok is megjelenhetnek a bőrén.
A meleg és duzzadt kipirosodás átterjedhet a comb- és a háttájékra is.
Könnyen előfordulhat, hogy a korábban jókedvű baba nyugtalanságának, sírdogálásának hátterében is a pelenkakiütésből adódó kellemetlenség, fájdalom vagy viszketés állhat.
Bizonyos betegségek is súlyosbíthatják a tüneteket, például az ekcéma, a pikkelysömör vagy az ótvar.
Mikor forduljon gyermekorvoshoz?
- Ha a kiütések egy hét elteltével sem múlnak el;
- ha a kiütés, gyulladás továbbterjed;
- ha hólyagok, pattanások, bőrkeményedések jelennek meg;
- ha a gyermek belázasodik vagy nagyon nyugtalan.
A pelenkadermatitis lehetséges okai
Ez a bőrbetegség többnyire azért jelentkezik, mert a kisbaba bőre a pelenkába ürített széklettel és vizelettel „találkozik”, miáltal olyan nedves, párás, lúgos közeg alakul ki, amely csökkenti a bőr ellenálló képességét, a baktériumoknak és gombáknak viszont kedvez.
Ezek gyorsan elszaporodhatnak, és már rövid időn belül kiválthatják a helyi gyulladás tüneteit: kis területen észrevehető piros kiütések a baba bőrén.
Ha nem cserélik elég gyakran a pelenkát, a probléma fokozódhat: a baba bőrén egyre nagyobb lehet a folt, ezen túlmenően pedig a kellemetlenség, a fájdalom, valamint a gyulladás is fokozódhat.
A túlöltöztetés, illetve a párás, meleg, nyári időjárás is közrejátszhat az úgynevezett intertriginózus pelenkadermatitis kialakulásában.
Ez a hajlatokból indul ki, de a combredőkben, a lágyéktájon és a köldök körül is lehetnek megjelenő tünetek.
Pelenkadermatitishez vezethet az is, ha a pelenka túlzottan dörzsöli a baba bőrét, vagy ha a gyermek allergiás a babafürdetőre, esetleg az illatosított törlőkendőre.
Ezenkívül akár antibiotikum szedése is hajlamosíthat a problémára.
Pelenkadermatitisben leginkább érintett gyermekek
Újszülötteknél még nem, de a 3-10 hónapos korosztálynál már gyakori, közülük is főleg a 6-9 hónapos gyermekeknél.
Pelenkadermatitis diagnosztizálása
A gyermekorvos alapos vizsgálat után meghatározza a bőrprobléma típusát - könnyen lehet, hogy ekcéma vagy más bőrgyulladás áll a háttérben -, és ennek megfelelően írja fel a megfelelő készítményt, illetve ad további tanácsokat az otthoni kezelésre vonatkozóan.
Pelenkadermatitis otthoni kezelése
Enyhébb esetekben otthon is jól kezelhető a pelenkakiütés - segíthetnek például az alábbiak:
- kiváló nedvszívó képességű pelenka használata;
- a baba bőrét minél gyakrabban szabadon, fedetlenül kell hagyni (célszerű puha törölközőre vagy plédre fektetni);
- szappan, illatosított törlőkendők, hintőpor és fertőtlenítők használata kerülendő;
- törölközés során a baba bőrét nem szabad dörzsölni;
- érdemes zsíros, vízlepergető hatású kenőcsöket használni.
A pelenkázásnál mindig alaposan tisztítsa meg a baba popsiját és annak környékét törlőkendővel és babaápoló tejjel.
A babapúderokkal bánjon óvatosan.
Ne szórja a púdert egyenesen a baba bőrére mert véletlenül belélegezheti a púderport.
A pelenka alá cinktartalmú krémeket használjon, melyek növelik a bőr védekezőképességét.
Pelenkadermatitis megelőzése
A baba bőrének tisztán és szárazon tartásával a probléma megelőzhető.
A kellemetlen bepállás a 9 és 12 hónapos gyerekek több, mint a felét érinti.
Ez tulajdonképpen a pelenkakiütés, vagyis a bepállás.
Gyakran cseréljen pelenkát.
Válasszon minőségi és megfelelő méretű pelenkát, melyek nem szorítják a gyereket és nem vágják be a bőrét.
A pelenkázásnál mindig alaposan tisztítsa meg a baba popsiját és annak környékét törlőkendővel és babaápoló tejjel.
A pelenkadermatitis megelőzésében a leghatékonyabb módszer az, hogy a baba bőrét tisztán és szárazon tartjuk.
A pelenkát azonnal cserélje ki, amint a baba elvégezte dolgát.
Miután megtisztította a baba bőrét a pelenkában levő szennyeződéstől, ne feledje bekenni krémmel, vagy kenőccsel.
Vásároljon panthenol-, E-vitamin- vagy cinktartalmú krémeket.
Gyakrabban szellőztesse a baba popsijának érzékeny bőrét.
Naponta legalább háromszor 10 percre hagyja a babát pelenka nélkül, pl. alváskor.
Ha a combján is kiütések vannak, adjon neki egy számmal nagyobb pelenkát.
Ne használjon olyan kozmetikumokat, melyek bórsavat, kámfort, fenolt, metil-szalicilátot tartalmaznak.
A baba kellemetlen bepállásának gyógyulását elősegítheti azzal is, ha zabpehely-fürdőt készít neki.
A benne levő anyagok enyhítik a viszekést és az égető érzést a bőrön.
Nyári időszakban szedjen útifű leveleket, zúzza össze és tegye a bepállott bőrfelületere.
Ha nincs a közelben friss útifű, vegyen útifű szirupot, melynek allergiaellenes hatása van és enyhíti a kiütéseket.
A kókuszolaj is jótékony hatású.
Táplálja és nyugtatja a baba bőrét, gyógyítja a pelenkadermatitiszt.
Kérjen tanácsot orvosától, ha a baba bőre néhány napos otthoni kezelés után sem javul.
Az orvos gyógyszert is előírhat, vagy ajánlást ad a bőrgyógyászhoz.
Egyéb, a pelenkázott területen előforduló bőrproblémák
A pelenka alatti területen jelentkező enyhébb, vagy súlyosabb bőrgyulladás szinte minden csecsemőnél előfordul.
A nedvesség, rossz szellőzés miatt jó telephely a gombás fertőzéseknek.
A legtöbb popsikenőcs tartalmaz gomba elleni hatóanyagot.
Ilyenkor tiszta vízzel kell a pelenkacserénél a baba ezen területét lemosni, majd szárazra törölni és lehetőleg pár percig szabadon hagyni.
A törlőkendők használata nem javasolt.
A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének.
Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége.
A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik.
A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó.
Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések.
Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”.
A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki.
Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktérium flórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz.
A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor, a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el.
Ezenkívül bármilyen megbetegedés, vagy antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát.
A lazább, zöldes széklet a bélflóra megváltozására utal.
A pelenkás területen jelentkező irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van.
A pelenkát. lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer.
Az ultramagos egyszer használatos pelenkák a legjobbak.
Vizelet és/ vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel.
Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel.
A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb, mely a pelenkacserék közötti időben is megvédi bőrt a nedvességtől, az irritációtól.
Mivel a sérült, hámhiányos bőrterületről a gyógyszerhatóanyagok könnyen felszívódhatnak, a szervezetben felhalmozódhatnak, toxikussá válhatnak, ezért popsi ápolásra semleges kenőcsöket használjunk.
Fontos, hogy tartalmazzon olyan hatóanyagokat, ami segíti a bőr regenerálódását, ugyanakkor nem károsítja a bőr normál felépítését sem.
A paszta állagú kenőcsöket nehéz lemosni, és a dörzsölés további irritációnak teszi ki a bőrt, ezért pelenkadermatitisz esetén használatuk kerülendő.
Amennyiben ezeket a szabályokat betartják, néhány napon belül javulás várható.
Az atópiás dermatitisz (babaekcéma)
Csecsemőkorban sajnos az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati probléma az atópiás dermatitisz, vagyis a babaekcéma.
Ez leginkább a fehér bőrű, kék szemű, szőke hajú babákat érinti.
Állandó, csillapíthatatlan viszketés, száraz bőr, vöröses kiütés, hámló hólyagok.
A száraz bőrfelület nagyon viszket, amit a kicsi vakarni kezd, ettől aztán az még jobban viszket.
A bőrprobléma nem feltétlenül örökletes, de kialakulásának esélyét növelheti, ha a szülők vagy a nagyszülők ekcémásak.
Megjelenését befolyásolhatják az anyatejen keresztül átjutott allergének is.
Kialakulásában nagy szerepet játszanak az allergizáló hozzávalók, például a tehéntej vagy a tojásfehérje.
A betegség krónikus voltából adódóan akut fellángolások és rövidebb-hosszabb tünetmentes időszakok váltják egymást.
A bőr védelmére szolgáló réteg, szaknyelven a bőrbarrier hiányából adódó fokozott vízvesztés miatt a tünetmentes időszakokban a rendszeres hidratálás képezi a terápia alapját.
Fellángolások esetén gyulladáscsökkentők alkalmazására lehet szükség.
Az érintett felületet akkor is kenni kell, amikor a kicsinek nincsenek tünetei, így előzhetjük meg a fellángolásokat, a zavaró bőrtüneteket és ezáltal hosszabbíthatjuk meg a tünetmentes időszakot.
Szakemberek szerint a nyugtató, hidratáló védőkrémek rendszeres használata nagyon fontos.
Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár.
Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök,- és térdhajlat a csukló, a boka és a nyak területére is.
Ez öröklött hajlamon alapuló betegség.
A családban rendszerint van valakinek ekcémája vagy egyéb allergiás megbetegedése.
Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny, számos környezeti allergénre.
Sok külső és belső tényező is befolyásolja a betegség lefolyását, súlyosságát, de a mindennapi tüneteket is.
Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javul.
Kisdedkorra általában a panaszok, a tünetek jelentősen csökkennek.
Mivel a panaszok hosszú ideig fennállhatnak, ezért legfontosabb hogy a tüneteket minimálisra szorítsuk vissza.
Bizonyos rendszabályok betartása ebben sok segítséget nyújthat.
A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjék.
A hagyományos szappan, vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjék.
A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt.
Az ekcémás bőr kezelésére széles körben elterjedtek a különböző steroid tartalmú kenőcsök.
Ezeket csak orvosi utasításra, annak megfelelően alkalmazzuk.
Bár gyorsan látványos javulás érhető el, de a steroidtartalmú készítményeknek számos mellékhatásuk lehet.
Az ekcéma egyik jellegzetes tünete a viszketés.
A viszketés a csecsemő nyugalmát zavarhatja, nem tud pihenni, aludni, a sok vakarózástól ingerlékennyé válik.
A viszketés, vakarózást von maga után, amely tovább súlyosbíthatja a panaszokat.
Az ekcéma kezelésében a viszketés csökkentése céljából úgynevezett. antihisztamin hatású gyógyszereket használunk.
Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt.
Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek - a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk - fogyasztását minimalizáljuk.
Baby eczema: Symptoms, triggers, and treatments
Az atópiás betegeknél évek óta vitatott kérdés a fürdés javasolt gyakorisága és időtartama.
Az utóbbi időben egyre inkább az a szakértői álláspont, hogy a gyakoriságának nincs jelentős hatása a bőr állapotára.
Sőt, a fürdés segít a viszketés és a bőr érdességének csökkentésében, eltávolítja a baktériumok maradványait és az esetlegesen irritáló anyagokat.
Sajnos a víz keménysége a tünetek romlását eredményezheti.
A langymeleg, 27-30°C-os vízben való 5 perces fürdés, melynek utolsó 2 percében fürdőolaj hozzáadása is történik, segít megelőzni a bőr felső rétegének a kiszáradását.
A szakemberek azt javasolják, hogy a tisztálkodáshoz a szappan és a szokásos tusfürdők helyett is válasszuk a bőrnyugtató fürdőolajat.
Egyéb bőrjelenségek csecsemőknél
Az újszülöttek bőrén sokféle tünet jelentkezhet, de nem mindegyik utal betegségre.
Sok csecsemő arcán megjelennek apró, pattanásszerű kiütések, amelyek a faggyúmirigyek eldugulásából erednek.
Ezek nem kóros elváltozások, és idővel maguktól elmúlnak.
Más a helyzet, ha a baba bőre tetőtől talpig száraz, pikkelyesen hámlik.
Ez már valódi bőrprobléma, amit speciálisan kell kezelni.
Ilyenkor kerülni kell a hosszú fürdetést, nem szabad a babát hosszú ideig a fürdővízben tartani, inkább langyos vízzel, rövid zuhanyzás javasolt.
Csak kímélő, olajos babafürdető ajánlott, utána pedig zsíros krémmel kell ápolni a bőrt.
Súlyosabb esetben szteroidos krémre is szükség lehet, amit orvos írhat fel.
Gyakori jelenség a koszmó, amikor a baba fejbőrén sárgás, zsíros, pikkelyszerű lerakódás jelenik meg.
Ez ártalmatlan állapot, de rendszeres ápolást igényel.
Az elváltozás népies neve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyú termelő területeken fordul elő leggyakrabban.
Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött.
Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik.
Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódásást.
Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tegyünk.
Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz.
Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk.
Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhetjük.
A pelenkakiütés: A széklet, vizelet okozta felmaródás vagy új pelenka irritációja következtében megjelenő bőrpír, ami meleg tapintatú, fájdalmas.
Célszerű elhagyni az illatos törlőket, csak tiszta vízzel tisztítani a területet, lehetőség szerint sokat szellőztetni a baba fenekét.
Kezelése hámosító kenőccsel történik.
Impetigo (ótvar): Baktériumok okozzák (Staphylococcus, Streptococcus).
Főleg az arcon, az orr és fül körül, a szájzugokban és a hajas fejbőrön zavaros tartalmú gennyes hólyagocskák (pustula) jelennek meg, melyek kifakadása után erősen váladékozó hámhiányos, vörös terület figyelhető meg, melynek a tetején sárga vagy sárgásbarna pörk képződik.
A pörk nehezen eltávolítható, helyén kerek, fénylő, nedvező hámfosztott terület marad, mely vérezhet.
Az elváltozások viszketnek, és a vakarással a kórokozó könnyen átvihető egyéb bőrfelületekre, így nagyon gyorsan terjed a testen és más személyre is.
Tejeskávé folt: Alig észrevehető néhány centiméter nagyságú, egyenetlen körvonalú világosabb folt/foltok testszerte.
Melegkiütés: Láz, párás, meleg környezet hatására a verejtékmirigyek kivezető nyílásában a szaru megduzzad és akadályozza a váladék elfolyását.
Ennek eredményeként a nyak, tarkó, mellkas területén és a hajlatokban jelentkező, apró pöttyös bőrtünet, ami olykor viszket is.
Csalánkiütés (urticaria): piros, viszkető, kiemelkedő, ujjbegynyi vagy összefolyó kiütések.
Hirtelen kezdet, testszerte terjedés és viszketés jellemzi.
Ellátása helyileg ható antihisztamin gél (Fenistil), szájon keresztüli antihisztamin (Fenistil csepp, Cetirizin csepp...), esetleg szteroiddal történik.
3-napos láz (roseola infantum, exanthema subitum, hatodik betegség): Humán Herpesvírus 6 okozza.
3-4 nap magas láz után testszerte kiütések, melyek mellett még torokfájás, orrfolyás, enyhe köhögés vagy gyomorfájás, hányás és hasmenés is jelentkezhet.
A kiütések a mellkasonm hason, háton és a nyakon kezdődnek, de átterjedhet az arcra és a végtagokra is.
Skarlát: Torokfájás, mandulagyulladás mellett a nyakon, arcon kezdődő majd testszerte megjelenő apró gombostűfejnyi kiütések,.
A száj környéke sápadt!
A nyelv ún. málnanyelv formát ölt.
A tünetek után 2-3 héttel kéz és láb hámlása valamint a körmök leesése előfordulhat.
Agyhártyagyulladás: magas láz, hányás, rossz általános állapot mellett megjelenő apró, tűszúrásnyi bevérzések testszerte, melyek súlyos esetben összefolyó bíborvörös foltokká olvadnak össze.
Az üvegpohár tesztre a kiütés NEM halványodik el.
Rózsahimlő (rubeola): hőemelkedés, fejfájás, majd fül mögött duzzadt nyirokcsomók vezetik be a tüneteket.
A kiütések ugyancsak a fül mögött, majd az arcon jelentkeznek, apró, rózsaszínűek, majd a test többi részére terjednek.
3 nap alatt elmúlik.
Ötödik betegség (erythema infectiosum, lepkehimlő): Parvovírus B19 okozza.
Élénkvörös, meleg tapintatú, kidomborodó foltok az arcon (mint egy pofon lenyomata).
Átterjed a karokra, törzsre, combokra, fenékre, akár 3 hétig megjelenhet.
Bárányhimlő: Törzsön, arcon, csoportosan megjelenő apró kiütések, melyek a hajas fejbőrön, szájnyálkahártyán és a nemi szerveken is lehetnek.
Hólyagosak, majd kifakadnak, pörkösödnek, heget képezhetnek.
Kéz-láb-száj- betegség: A Coxsackie vírus okozza.
Parányi fekélyek, hólyagok az ajkakon, nyelven, ínyen és a szájnyálkahártyán.
Kicsi, kerek, pirosas papulák, melyek vörös udvarral körülvett szürkés hólyagokba mennek át, majd 2 nappal később a tenyéren és a telpon jelennek meg.
Hőemelkedés, láz társul.
Rüh (scabies): Hajlatokban, ujjak között, csuklón, végtagokon jelentkező, erősen viszkető elváltozás.
A rühatka átfúrja magát a bőr felső rétegein és allergiás reakciót provokál.
Vakarásnyomok láthatók, éjszaka kifejezettebb tünetek lehetnek.
Ágyi poloska: Éjszaka támadnak, nehéz őket kiírtani.
Csoportosan, apró, viszkető piros pötty, körülöttük hólyag lehet.
