A méhsüllyedés nők sokezreit érintő állapot. A méhet normális körülmények között a medence belsejében különböző izmok, szövetek és ínszalagok tartják. Akkor következik be méhsüllyedés, amikor ezek a méhet alátámasztó szalagok és izmok meggyengülnek, megnyúlnak, és nem tudják már a helyén tartani a méhet. Ennek következtében a méh a hüvelybe süllyedhet, sőt súlyos esetekben akár ki is bukkanhat a hüvelyen keresztül. A medencében lévő izmokat, szalagokat és szöveteket medencefenéki izmoknak nevezzük. A medencefenéki izmok feladata, hogy kitámasszák és helyén tartsák a méhet, végbelet, hüvelyt, húgyhólyagot és más kismedencei szerveket.
A méhsüllyedés nem egy hirtelen bekövetkező esemény, hanem fokozatosan alakul ki. A méhet támasztó szalagok egy ideig még bírják a terhelést, de minél több terhelést kapnak és minél több gyengítő faktor van jelen, annál jobban meglazulnak. Egy idő után pedig már nem tudják helyén tartani a méhet és megindul a méhsüllyedés folyamata.
A méhsüllyedés korai stádiumban még konzervatívan is jól kezelhető, míg kezelés nélkül előrehalad és egyre súlyosabb tüneteket okoz. A méhsüllyedés tünetei kezelhetők, és az állapot előrehaladottsága befolyásolja, hogy a nőgyógyász milyen kezelést javasol a probléma megoldására.
A méhsüllyedés stádiumai
A méhsüllyedésnek négy fokozatát különböztetik meg az orvosok, attól függően, mennyire mozdul el az eredeti helyéről. Ezeket stádiumoknak nevezzük:
- I. stádiumú méhsüllyedés: Ebben a fázisban a méh még csupán enyhén süllyedt meg. Ennek következtében a méh csupán a hüvely legfelső részébe ereszkedett le. Ebben az állapotban még lehet, hogy nem kell kezelés, de medencefenék gyógytornát már érdemes elkezdeni.
- II. stádiumú méhsüllyedés: Ez a fázis már komolyabb: a méhnyak a hüvelybemenet fölötti 1 cm és a hüvelybemenet alatti 1 cm közötti szakaszon található. Ilyenkor már mindig kell kezelés, de még esetleg visszafordítható az állapot komolyabb beavatkozás nélkül.
- III. stádiumú méhsüllyedés: Ez már komolyabb állapot: ilyenkor a méh kitüremkedik a hüvelyből. Erre a stádiumra már komolyabb, műtéti kezelésre szokott szükség lenni.
- IV. stádiumú méhsüllyedés: Ez a legkomolyabb eset, amely során a méh teljes egészében kitüremkedik a hüvelyből. Ezt már nem méhsüllyedésnek, hanem a méh előreesésének nevezik (procidentia). Ebben az állapotban már szinte mindig szükség van műtéti beavatkozásra.
Az első két fokozatban a méh még a hüvelyen belül van, míg a harmadik, negyedik fázisban a méhnyak vagy a méh kicsúszik a hüvelyből. A harmadik és negyedik fázis már nem visszafordítható, számos esetben műtétre van szükség, viszont az első két fokozat igen.
A méhsüllyedés okai és kockázati tényezői
A méhsüllyedés közvetlen oka a kismedencei, medencefenéki izomzat meggyengülése, amelyhez a következő esetek vezethetnek:
- Terhesség és szülés: Többszöri hüvelyi úton történő szülés, különösen, ha nagy csecsemő (több mint 4 kilós) született, jelentősen megnöveli a méhsüllyedés kockázatát. A hüvely és a gátizomzat traumatikusan sérülhet a szülés során, ami következtében gyengülhetnek a medencefenéki izmok és szalagok. A többes terhesség is fokozott terhelést jelent a medencefenéki izmokra.
- Életkor előrehaladása és ösztrogénszint csökkenése: Az életkor előrehaladtával járó kismedencei izmok gyengülése és az ösztrogénszint csökkenése a menopauza után, ami a szövetek meglazulásához vezet, hozzájárul a méhsüllyedés kialakulásához.
- Olyan állapotok, amelyek a hasüreg nyomását növelik:
- Krónikus köhögés: (bronchitis, asztma, dohányzás) A gyakori és erőteljes köhögés során a test izmai úgy feszülnek meg, hogy egy lefelé irányuló erőt fejtenek ki a medencefenék izmaira, ami megnyújthatja és gyengítheti őket.
- Székrekedés: A tartós székrekedéssel járó erőlködés szintén növeli a hasüregi nyomást, ami gyengítheti a medencefenék izmait.
- Túlsúly: A jelentős súlyfelesleg miatt a hasüregben megnő a nyomás, ami gyengítheti a medencefenék izmait.
- Kismedencei daganatok: (ritkán)
- Folyadék felhalmozódás a hasüregben.
- Nehéz súlyok emelése: A munka vagy a mindennapi tevékenységek során történő nehéz súlyok emelése szintén terheli a medencefenék izmait.
- Radikális műtét a kismedencei területen.
- Családi hajlam: Ha egyenesági felmenők között volt valakinek méhsüllyedése, akkor nagyobb az esély a betegség kialakulására.
- Fehér bőrű nők: Gyakrabban érintettek, mint az afroamerikaiak és ázsiaiak.
A méhsüllyedés tünetei
A méhsüllyedés első tünetei enyhék, idővel azonban súlyosbodhatnak, ahogyan a süllyedés mértéke is fokozódik. Korai fázisban - amikor még csak kissé ereszkedett meg a méh - enyhe és változatos tüneteket okozhat, amiket sokan nem is tulajdonítanak a méhsüllyedés tüneteinek. A tünetek oka ilyenkor az, hogy a süllyedő méh nyomást helyez a medence környékén található szervekre - például a húgyhólyagra vagy a belekre.
A méhsüllyedés leggyakoribb tünetei:
- Nehézségérzet a hüvelyben vagy a kismedencében: Ez a tünet gyakran a méhsüllyedés legelső jele. A nők általában úgy írják le, hogy nyomást, teltségérzetet vagy idegentest-érzést tapasztalnak a hüvelyben, vagy a hüvelybemenetnél (olyan érzés, mintha kis golyókon ülne).
- Alhasi fájdalom és alsó deréktáji fájdalom: Ez a fájdalom enyhe vagy súlyos is lehet, és olyan érzésként írható le, mintha valami húzná vagy nyomná az alhasi területet. Gyakran állás közben, köhögéskor, tüsszentéskor vagy nehéz tárgyak emelésekor jelentkezik.
- Vizelettartási zavarok (inkontinencia): A kismedencei izmok gyengülése nem csupán a méhet érinti, hanem idővel a többi kismedencei szerv (például a húgyhólyag) is süllyedésnek indulhat. Az önkéntelen vizeletürítéshez általában gyakori vagy hirtelen vizelési inger társul.
- Fájdalmas közösülés: Súlyosabb méhsüllyedés esetén a méh érezhető és tapintható lehet a hüvelyben, ami megnehezítheti a szexuális együttléteket.
- Méhszövet-hullás: A méh falának lehámló szövetei méhsüllyedés esetén a hüvelyen keresztül távoznak.
- Húgyúti fertőzés: Ha a méh mélyebbre süllyed a hüvelyben, könnyedén irritálhatja a húgyhólyagot, ami gyakori húgyúti fertőzésekhez vezethet, például felfázáshoz, égő vizeléshez, zavaros vagy véres vizelethez.
- Hüvelyi folyás: A méhsüllyedés esetén gyakran szokatlan színű és állagú, nagyobb mennyiségű hüvelyi folyást tapasztalhat.
- Székrekedés: A lesüllyedő méh megnyomhatja a beleket, ami székrekedéshez vezethet.
- Járási nehézség.
- Kitüremkedő méh: A legsúlyosabb esetben a méh olyan mértékben lesüllyed, hogy kitüremkedik a hüvelyből.
Méhsüllyedés, okok, jelek és tünetek, diagnózis és kezelés.
Sokan egyáltalán nem veszik észre a méhsüllyedés első tüneteit magukon, ám egy rutin nőgyógyászati vizsgálaton ezt is hamar fel tudja ismerni az orvos. Kezeletlenül a méhsüllyedés enyhe állapotai is rosszabbodhatnak. Így már a méhsüllyedés első tünetei esetén is érdemes figyelmet fordítani rájuk és elkezdeni a kezelést.
A méhsüllyedés kivizsgálása
A méhsüllyedést kórtörténet és a medence fizikális vizsgálata alapján diagnosztizálják. A nőgyógyászati vizsgálat, a kórtörténet pontos felvétele után történik. Az orvos álló és fekvő testhelyzetben is megvizsgálja, illetve arra kéri a pácienst, hogy köhögjön, préseljen (fokozva ezzel a hasűri nyomást), míg a vizsgáló kéz a hüvelyben van - ezzel az izomzat esetleges gyengeségét figyelik meg.
A méhsüllyedés tünetei komolyan befolyásolhatják az életminőséget, ennek felméréséhez egy kérdőív kitöltésére is megkérhetik a pácienst. A vizeletinkontinencia kivizsgálása érdekében urodinamikai vizsgálatok is végezhetőek. Az egyéb kismedencei problémák kizárására ultrahangos vizsgálatot alkalmaznak. Az olyan speciális esetekben, mint a teljes méhsüllyedés miatti húgyvezeték elzáródás, intravénás pyelogram (IVP) vagy vese ultrahang, MRI és a CT is szükséges lehet. Ilyenkor festéket (kontrasztanyagot) fecskendeznek a vénába, majd annak útját a hólyagban röntgensugarakkal figyelik.
Kezelési lehetőségek
A méhsüllyedés kezelése a tünetek súlyosságától függ. Enyhe esetekben elegendő lehet az életmódbeli változtatások bevezetése, míg súlyosabb esetekben műtéti beavatkozás is szükséges lehet. A kezelés módjáról a páciens dönt az orvos szakvéleménye alapján.
Konzervatív kezelés (enyhe esetekben)
Az enyhébb, kezdeti állapotban a méhsüllyedés, ereszkedés visszafordítható a megfelelő kezeléssel. Ilyen javasolt változtatások például a dohányzás kerülése, a fogyás, a székrekedés megelőzése és a krónikus köhögés kezelése. Ezekkel a változtatásokkal csökkenthető a medencefenék izmaira eső nyomás.
- Medencefenék erősítő gyakorlatok (Kegel-gyakorlatok, gátizomtorna): A rendszeres Kegel-gyakorlatok végzése segíthet megerősíteni a medencefenék izmait, ami javíthatja a méh és a húgyhólyag megtámasztását. A Kristonmódszerrel, medencefenék tornával megőrizhető a gátizomzat funkcionális épsége, a méhet tartó szalagok rugalmassága. Nagyon fontos kiemelni, hogy az elégtelenül működő gátizomzattal illetve rosszul végzett intim torna gyakorlatok ellentétes hatást is kiválthatnak, ronthatják az állapotot. Éppen ezért elengedhetetlenül fontos mindennemű kezelés megkezdése előtt egy alapos speciális nőgyógyászati vizsgálat, mely alapvetően a gátizomzat állapotának felmérésére törekszik.
- Pesszárium: Amennyiben nem akar műtétet, vagy állapota nem engedi azt, dönthet méhgyűrű vagy pesszárium alkalmazása mellett is, mely a hüvelycsatornába helyezve támasztja a süllyedő méhet. Ezt használhatja ideiglenesen és véglegesen is. Különböző méretben és formában kaphatóak, hogy pontosan illeszkedjen. Súlyos méhsüllyedés esetén a pesszárium alkalmazása nem hatásos. Emellett előfordulhat, hogy irritálja a hüvelyt, és kellemetlen szagú folyást okozhat. A kocka pesszárium steril állapotban kerül felhelyezésre, hipoallergén, szövetbarát anyagból készült, nem irritálja az egészséges hüvelyhámot.
- Ösztrogén krém, kúp vagy gyűrű: Az ösztrogén krém, kúp vagy gyűrű alkalmazása a hüvelyben segít helyreállítani a hüvely szöveteinek erejét és vitalitását, de csak egyes menopauza után lévő nőknél.
Sebészeti beavatkozás (súlyosabb esetekben)
Az előrehaladottabb méhsüllyedés kezeléséhez már nem elegendő a torna vagy a méhgyűrű felhelyezése, elkerülhetetlen a műtéti kezelés. A kezelés lehet sebészi beavatkozás, attól függően, hogy milyen mértékű a méhsüllyedés és milyen tüneteket okoz.
- Méhfelvarrás: A leereszkedett méhet műtéti úton (végezhető hüvelyi vagy hasi úton is) rögzítik az eredeti helyére, felvarrják. A műtét végezhető hüvelyi-, hasi- és laparoszkópos eljárással is. A méhsüllyedés ezen kezelési módja lehetőséget teremt a további gyermekvállalásra is, mely meghatározó azon nőknél, akik a menopauza előtti időszakban már érintettek ezen elváltozásban.
- Méheltávolítás (hysterectomia): Súlyos esetekben méheltávolításra kerül sor. A méheltávolítást a sebész-nőgyógyász végezheti a hüvelyen vagy a hason keresztül is. A műtét során a sebész a megereszkedett hüvelyfalat, húgycsövet, hólyagot és végbelet is helyreállítja.
Utókezelés
Az utókezelés attól függ, milyen kezelés alatt állt. Amennyiben műtéten esett át, a sebész utasításait kell követnie. Ha a pesszárium alkalmazása mellett döntött, rendszeresen kell tisztítani és ellenőrizni annak pontos illeszkedését.
Megelőzés
A méhsüllyedés megelőzésének célja, hogy megerősítsük a medencefenéki izomzatot, valamint megakadályozzuk azt gyengítő hatásokat. Előbbi érdekében rendszeresen végezhető gátizomerősítő torna, amely különösen szülést követően ajánlott. Utóbbi érdekében érdemes csökkenteni a testsúlyt, kerülni a székrekedéssel járó erőlködést például magas rosttartalmú diéta alkalmazásával, továbbá kerülni kell a munka vagy a mindennapi tevékenységek során a nehéz súlyok emelését. Szülés után pedig úgymond kötelező lenne a medencefenék tornája, továbbá közelgő menopauza esetén preventív módon kellene végezni.
Mindenesetre bármilyen panasza van valakinek, ne várjon, keresse fel a nőgyógyászát, hiszen minél hamarabb diagnosztizáljuk a méhsüllyedést, annál több esély van a műtét elkerülésére!