A vetélés egy rendkívül nehéz és összetett esemény egy nő életében, és sajnos sokkal gyakoribb, mint azt gondolnánk. Becslések szerint a fogamzások több mint a fele, vagy a felismert terhességek körülbelül 15-20%-a vetéléssel végződik. A legtöbb esetben ki sem derül, hogy erről van szó, a nők csupán annyit vesznek észre, hogy a menstruációs ciklusuk néhány napot késik, vagy egy, a szokottnál is erősebb menstruációt élnek meg.
Dr. Imre Ruben szülész-nőgyógyász, meddőségi szakember szerint a terhességek 20-25 százaléka vetéléssel végződik, akkor is, ha a pár mindkét tagja tökéletesen egészséges.
Vetélésről akkor beszélünk, ha a terhesség a betöltött 24. terhességi hét előtt megszakad, azaz a magzat nem mutat életjeleket, valamint a súlya nem éri el az 500 grammot. Ha azonban a 24. hét után történik a vetélés, és a magzat súlya 500 gramm felett van, azt már nem vetélésnek, hanem halvaszülésnek nevezzük.
A vetélés típusai és tünetei
A vetélések nagy része (70-80 százalék) az első trimeszterben zajlik le. Ha a terhesség első 12 hetében történik az esemény, korai vetélésről, ha a második trimeszterben - a terhesség 12. és 24. hete között - késői vetélésről beszélünk. A vetélési típusokat tekintve létezik fenyegető vetélés (abortus imminens), kezdődő vetélés (abortus incipiens), komplett, azaz teljes vetélés (abortus completus); valamint inkomplett, azaz tökéletlen vetélés (abortus incompletus). Ha pedig a magzat spontán hal el, de nem indul meg a kilökődése magától, ez az úgynevezett nem lezajlott vetélés (missed abortion).
A spontán vetélés tünetei nem mindig szembetűnőek, de ha megjelennek, a következők lehetnek:
- Hátfájdalom
- Súlycsökkenés
- Fehéres-rózsaszínes, nyálkás folyás
- 5-20 percenként ismétlődő méhösszehúzódások okozta erős fájdalom
- Barnás vagy élénkvörös hüvelyi vérzés, görcsökkel vagy anélkül
- Vérrögökkel kísért szövetdarabok távozása a hüvelyből
- A terhesség ismert jeleinek hirtelen megszűnése
Ha a méh teljesen kiürül, akkor a vetélés teljes (komplett); ha a méh nem ürül ki teljesen, akkor a vetélés tökéletlen (inkomplett).
A spontán vetélés okai és kockázati tényezői
A spontán vetélések hátterében leggyakrabban kromoszóma-rendellenességek állnak, amelyek az élettel nem összeegyeztethető genetikai problémát jelentenek. Mivel a spontán vetélések hátterében leggyakrabban kromoszóma-rendellenességek állnak, ezért a vetélés megelőzésére nem létezik biztos módszer. A fogamzás elmaradásának hátterében állhatnak még a méh veleszületett vagy szerzett anatómiai rendellenességei, hormonális zavarok, fertőzések, toxikus ártalmak, valamint immunológiai és genetikai defektusok is. Jó, ha tudjuk azonban, hogy a spontán vetélések okait a legtöbb esetben nem sikerül felderíteni.
A terhesség megtartásában nagyon fontos szerepe van az életkornak, hiszen ennek a növekedésével párhuzamosan a vetélés esélye is növekszik. A szakértő szerint a vetélés kockázata az életkorral növekszik, azaz 40 év fölött már 40-50 százalék az esély arra, hogy valaki elvetél. Nem mindegy ugyanakkor, hogy a terhesség hanyadik hetében történik meg mindez.
További kockázati tényezők:
- Dohányzás
- Drog- és alkoholfogyasztás
- Túlzott koffeinfogyasztás
- Véralvadási zavar
- Cukorbetegség
- Extrém túlsúly
- Lisztérzékenység
- A pajzsmirigy működési zavarai
- Policisztás ovárium szindróma (PCOS)
A férfiak adottságai is befolyásolják a terhesség alakulását
A szülész-nőgyógyász szerint fontos szót ejteni a nők mellett a férfiakról is, mivel az ő adottságaik is befolyásolják azt, hogyan alakul a terhesség. Nem feltétlenül az a probléma oka, hogy a férfinak rossz a spermaképe vagy a megtermékenyítő képessége. Növelheti a korai vetélés kockázatát az is, ha magas a spermiumokban lévő genetikai állomány töredezettsége, azaz a DNS-fragmentáció, miközben az anyával minden rendben van.
Mi okozhatja a korai és késői vetélést?
A terhesség az első trimeszter végéig kevésbé stabil, mivel a méhlepény még nem fejlődött ki teljesen, így nem tudja olyan ütemben és mértékben termelni azokat a hormonokat sem, amik biztosítani tudnák a várandósságot. Ha a magzati halálozás a 12. hét előtti történik meg, azt korai vetéléseknek nevezik. E mögött állhatnak genetikai okok, vagy olyan egészségügyi problémák, amik megakadályozzák, hogy az egészséges embrió beágyazódjon és a megfelelő ütemben fejlődjön.
„A probléma lehet hormonális vagy állhat mögötte szervi ok, például a petevezeték folyadékkal telt tágulata, kismedencei vagy méhüregi gyulladások, immunológiai betegségek, öröklött trombózis-hajlam vagy antifoszfolipid-szindróma, ami miatt nagyobb eséllyel alakulnak ki vérrögök a szervezetben” - sorolja a lehetséges okokat Imre Ruben.
Az első trimeszter utáni, tehát kései vetéléseket az autoimmun betegségek mellett a legtöbb esetben fertőzés okozza. Az orvos szerint középidős vetéléseknél ritkán ugyan, de az is előfordulhat, hogy gyengül a méhszáj záróképessége, kinyílik, így azon keresztül megfertőződhet a magzat és a méhlepény is.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a várandóssága alatt rendellenes hüvelyi váladékképződést vagy vetélésre utaló jeleket tapasztal, mielőbb keressen fel nőgyógyász szakorvost! Amennyiben nincs saját kezelőorvosa, a területileg illetékes nőgyógyászati rendelés beutaló nélkül felkereshető. Bő vérzés esetén, vagy ha ismert várandósság esetén a magzat mozgásának hiányát észleli, akkor sürgős orvosi vizsgálatra van szükség: hívja a 112-t, és kérjen mentőt, vagy menjen be a területileg illetékes sürgősségi ügyeletre!
Egy spontán vetélést követően nincs szükség speciális kivizsgálásra. Nagy valószínűséggel véletlen esemény, ami nem fog megismétlődni. Más a helyzet, ha két vagy több vetélésről van szó az anamnézisben, ebben az esetben már indokolt a kivizsgálás. Amennyiben ismétlődő vetélésekről van szó, és a kivizsgálás során sikerül kideríteni, miért történnek, akkor - ideális esetben - kezelésükkel csökkenthető vagy megakadályozható a következő vetélés.
Vetélés utáni szövődmények és kezelésük
A vetélés utáni időszakban fontos figyelemmel lenni a lehetséges szövődményekre, amelyek bár ritkán fordulnak elő, mégis komoly következményekkel járhatnak. Ezek a szövődmények lehetnek fizikai és pszichológiai természetűek is.
Fizikai szövődmények
Inkomplett vetélés
Spontán vetélést követően előfordulhat, hogy a méh ürege nem ürül ki teljesen. Ez igaz lehet akkor is, ha műtétes úton kellett a vetélést befejezni. Nagyon ritkán marad vissza a terhességből szövetrészlet, leggyakrabban egyszerűen a nagyobb véralvadékok nem tudnak kiürülni, miután a méhszáj összezáródik. Ha inkomplett vetélésről van szó, akkor mindenképpen szükség lesz egy nőgyógyászati kisműtétre, mivel ilyenkor a méh ürege ürül ki teljesen, ezért a bennmaradt terhességi szövetek miatt elhúzódó, bő vérzés, fertőzés jöhet létre. Ha a második trimeszterben történik a vetélés, ez az a műtét, amelyet mindenképpen elvégeznek. Az abbamaradt vetélés befejezése is mindig műtéttel végződik, hiszen ilyenkor a terhesség elhal ugyan, de a vetélés nem indul meg.
Vetélés után leggyakrabban 1-2 héten belül a vérzés jelentősen csökken, az első időszakban jelentkező alhasi görcsök is megszűnnek. Amennyiben ezek a tünetek elhúzódnak, bővebb vérzés, erősödő alhasi görcsök jelennek meg, mindenképpen javasolt az orvosi kontrollvizsgálat. Amennyiben igazolódik az, hogy nem ürült ki a méhüreg, akkor első körben gyógyszeresen lehet a folyamatot segíteni méhösszehúzó készítményekkel. Csak ritkán fordul elő az a helyzet, hogy műtétes beavatkozásra van szükség, mely során vénás bódításban a méh üregét vákuum segítségével kiürítik.
Bő hüvelyi vérzés
Az egyik oka a bő vérzésnek az inkomplett vetélés lehet. Ezen túl véralvadási rendellenességek is okozhatnak ilyen panaszokat, amikről esetleg a páciensnek még nem volt tudomása, de a méh nem megfelelő összehúzódása is bő vérzéshez vezethet. Egy vetélés utáni időszakban egy átlagos menstruációtól bővebb vérzés is jelentkezhet, azonban az a vérzés, ami során egy óra alatt egy betét átázik, vagy a már megszűnt vérzés néhány napon belül újra jelentkezik, szintén ellenőrzést igényel. Fontos tudni, hogy egy nőnek a méhéből igen nagymértékű vérzés léphet fel, és rövid idő alatt igen nagymennyiségű vért is veszíthet a beteg. Ezért mindig fontos erre figyelni, és erős panaszok esetén ügyeleti ellátást is igénybe kell venni.
Fertőzés
Körülbelül a nők 3%-ánál alakul ki vetélést követően fertőzés. Ritkán inkomplett vetélés áll ennek a hátterében, de terhességből visszamaradt szövetrészletek nélkül is kialakulhat fertőzés, mind a spontán lezajlott, mind a műszeresen befejezett vetélést követően. Ennek jelei lehetnek az elhúzódó vérzés és alhasi görcsök, láz, hidegrázás, kellemetlen szagú hüvelyi váladékozás, vagy vérzés. A fertőzésnek nagyon komoly következményei is lehetnek, de megfelelő gyógyszeres kezeléssel általában hamar megszűnnek a panaszok, ezért is fontos ezekkel a panaszokkal időben orvoshoz fordulni.
Asherman-szindróma
Az Asherman-szindróma a műtétes úton befejezett vetéléseknek egy nagyon ritka komplikációja, néha a kezeletlen, vagy makacs vetélés utáni fertőzések is okozhatják. A betegség úgy alakul ki, hogy a méh üregében összenövések keletkeznek. Ezek az összenövések lehetnek pici, szinte pontszerű hegek csupán, de akár az egész méhüreget is kitölthetik, ennek megfelelően jelentkezhetnek a panaszok és a tünetek. Okozhat visszatérő vetélést, amikor maga a hegszövet gátolja a beágyazódást, de nagyobb összenövések hatására a méhnyálkahártya sem tud fejlődni a ciklus során, így kifejezetten kevés mennyiségű vérzés jelentkezik, adott esetben el is maradhatnak a menstruációk is. A betegségnek meddőség, vagy visszatérő vetélés lehet a következménye.
A diagnosztizálás egy méhüregi tükrözéssel történik (HSC-hiszteroszkópia), amikor egy kamerás műszerrel a méhnyakon át a méhüreget át lehet tekinteni. Ennek a beavatkozásnak óriás előnye, hogy szükség szerint a talált elváltozásokat kezelni is lehet, a hegszövetet el lehet távolítani, az összenőtt területeket szét lehet választani. Nagy kiterjedésű összenövéseket szükség esetén többszöri műtéttel lehet csak szétválasztani, hogy a méhfal sérülésének az esélyét csökkentsük. A beavatkozással igen jó eredményeket lehet elérni, és a későbbiekben sikeresen vállalható terhesség.
Pszichológiai szövődmények: Depresszió és szorongásos zavarok
A vetélés utáni gyászreakció nagyon gyakori, hiszen minden kismama valamilyen formában veszteségként éli meg egy terhesség elvesztését, legyen az bármilyen korai is. A folyamat a vetélés feldolgozásának része, ezt az időt türelmesen ki kell várni a környezetnek is. Vannak olyan esetek, amikor a reakció nem a megszokott formában jelentkezik, elhúzódó és a páciens mindennapi életét befolyásolja, jelentősen rontja az életminőséget.
ÉLŐ: Alkotmányozás, uniós pénzek - Mivel kezdi a munkát a Tisza-kormány?
Minden gyász, minden probléma feldolgozásának az időtartama, az intenzitása nagymértékű egyéni változatosságot mutat, hiszen minden ember máshogy éli meg, és fogadja el a történteket. Mindenképpen kiemelkedő figyelmet igényel, amikor a mindennapi élet vezetése akadályokba ütközik. Alvászavarok jelentkezhetnek, a hétköznapi teendőket képtelen a beteg ellátni, koncentrációzavarok, evészavarok, esetenként öngyilkossági gondolatok okoznak problémákat. A klinikai depresszió mellett gyakrabban fordulhatnak elő különféle szorongásos zavarok, akár poszttraumás stressz szindróma is felléphet.
Önmagát nehezen tudja bárki is diagnosztizálni a mentális zavarokkal, de amennyiben felmerül a gyanú, mindenképpen orvosi segítséget kell kérni, mert megfelelő terápiával, akár gyógyszeres kezeléssel a probléma megszüntethető, és a páciens a normális életviteléhez visszatérhet. Soha nem szabad szégyellni a pszichés nehézségeket, és érdemes mielőbb segítséget kérni a probléma megoldására. Ne felejtsük, az egészség része nemcsak a testi, hanem a pszichés egészség is, és ahol probléma adódik, azon segíteni kell.
Szimon Petra pszichológus szerint az anyában gyakran elindul egy önvád, és úgy érzi, neki kellett volna életben tartania a magzatot, csalódik a testében. Erre aztán rá is tud erősíteni pár gondolattal, apróságokban keresi a saját felelősségét, mondjuk hogy nem szedte elég rendesen a vitamint. Ilyen esetben sokszor elég megmutatni a veszteséget megélt szülőnek a normalitás kereteit, és rámutatni, hogy az érzéseik, hangulatingadozásaik, sírógörcseik is teljesen rendben vannak és el fognak csitulni, csak türelemre van szükség.
Vetélés megelőzése és a jövőbeli terhességek
A vetélésre hajlamosító alapbetegségek jelentős része kezelhető. Jól gyógyítható a sárgatest-elégtelenség, az ivarcsatorna-gyulladások, a nyakcsatorna-elégtelenség. Előzetes műtétre lehet szükség méhnyak-elégtelenség, egyes daganatok (pl. mióma), súlyosabb méhfejlődési rendellenességek, illetve Asherman-szindróma esetén.
Egészséges életmód és felkészülés
Az egészséges várandósság érdekében a továbbiak betartása is ajánlott:
- Egészséges életmód és táplálkozás
- Fertőzések megelőzése, megfelelő kezelése
- Rendszeres testmozgás
- Stressz kerülése
- Alkoholfogyasztás, dohányzás mellőzése
A BMI-szerinti, normál testsúly fenntartásával, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, illegális drogok) mellőzésével, a koffeinbevitel és a stressz csökkentésével, valamint a gyógyszerszedés minimalizálásával máris sokat tettünk magzatunk életben maradásáért.
A modern táplálkozás kevéssé elégíti ki még egy átlagos ember tápanyagszükségletét is - hát még kettőét. Emiatt rendkívül fontos, hogy ne bízzuk a vitaminok és ásványi anyagok bevitelét a véletlenre: szedjünk várandósvitaminokat, a különböző trimeszterek igényeinek megfelelően. Lehetőleg olyat válasszunk, amelyben több, különböző tápanyag is jelen van (lehetőleg -citrát és -glükonát kötésekkel); így a különböző nyomelemek és vitaminok egymás felszívódását akár 80%-kal is javíthatják.
Amennyiben a gyermek leendő szüleitől egy egészséges és egy génfelesleggel rendelkező, vagy épp hiányos kromoszómát kap, nagy rá az esély, hogy nem fog megszületni. Fontos megjegyezni: bár sokan gondolják, hogy a spontán vetélés kockázata mesterséges megtermékenyítés esetén fokozott, ez valójában téves elképzelés. A kockázat valójában a természetes úton megfogant magzatok elvetélésével egyenértékű, azaz 15-25% körüli, és az édesanya korával együtt nő.
Kutatási eredmények a vetélés megelőzésére
Egy friss kutatási beszámoló szerint - amely az „Orvosi Gázkutatás” című szaklapban jelent meg - a kutatók egereken lefolytatott kísérletek során sikerrel igazolták azt, hogy az alacsony dózisú szénmonoxid terápia képes helyreállítani a placenta funkcionálását és megelőzni a magzati halált anélkül, hogy bármilyen ártalmas mellékhatásai lennének. A hem-oxigenáz-1 (HO-1) alapvető fontosságú a placenta (méhlepény) vérereinek a növekedéséhez, valamint a köldökzsinór véráramlásának biztosításához. A túl kevés HO-1 a magzati fejlődés akadályává válhat, sőt, a magzat halálához és spontán abortuszhoz (vetélés) is vezethet.
Mind a spontán abortusz, mind a preeclampsia (terhességi mérgezés) a placenta alacsony HO-1 szintjével társul, azonban ennek a kutatásnak az eredményei azt jelzik, hogy a szénmonoxid képes utánozni a HO-1 hatásait. Az ilyen kóros állapotot túlélő kisbabák esetében egész életük során fennáll a magas vérnyomás, a kardiovaszkuláris és a vesebetegségek kifejlődésének a fokozott kockázata. Ezen félelmek tükrében a szénmonoxid terápia a kockázatoknak kitett anyáknak mintegy mentőkötelet biztosít. Ugyanakkor a professzor asszony tett egy figyelmeztető megjegyzést is, mivel a szénmonoxid magasabb dózisai ugyan javították a méhlepény funkcionálását, de károsították a magzatot, továbbá az alacsony dózisú, de rövid idejű szénmonoxid terápia nem bizonyult elegendőnek a magzati halál megakadályozásához.