A koraszülés tünetei és kockázatai

A kismamák egyik legnagyobb félelme, hogy babájukat idő előtt hozzák a világra, miközben jól tudják: kilenc hónapon át a számára legkellemesebb helyen, azaz az anya méhében kellene fejlődnie a magzatnak. A hazai statisztikai adatok szerint Magyarországon a terhességek mintegy 8-10 százaléka fejeződik be korábban a kelleténél, vagyis a baba koraszülöttként látja meg a napvilágot a 8. terhességi hónap előtt, a terhesség 24. és a 37. hete között. Ahhoz, hogy a szervezet összehangoltan és megfelelően működjön, s a mama a babával együtt egészséges legyen, legalább a 34. hetet el kell érnie a magzatnak édesanyja óvó-védő méhében.

A szülés normál esetben a terhesség 37-42. hetében indul meg. A betöltött 37. hét előtt koraszülésről, a 42. hét után pedig túlhordásról beszélünk. A koraszülésnek számos veszélye van. A koraszülött babák nemcsak kisebbek, de a szervezetük is éretlenebb, mint a betöltött 37. hét után született újszülöttek esetében. A koraszülés bárkinél előfordulhat, de azon terheseknél nagyobb az esélye, akiknél fennáll valamilyen rizikófaktor, vagy már volt korábban koraszülésük.

Magyarországon a gyermekek 8-9%-a koraszülött (minden 10 újszülött közül 1 koraszülött). Általában elmondható, hogy a fejlett országokban a koraszülés előfordulása az elmúlt 20 évben változatlan. Magyarországon a minden előjel nélküli koraszülés egyre kevesebb, köszönhetően az orvostudomány és a technika fejlődésének.

A koraszülés előjelei

A koraszülés spontán kezdődik, és ugyanúgy jelentkezik, mint a normál szülés. Az alábbi jelek esetén (amennyiben a 37. terhességi hét előtt fordulnak elő) koraszülésre kell gondolni:

• a méh rendszeres összehúzódása;
• a méhnyaknál található nyákdugó távozása;
• magzatvízfolyás;
• enyhe hüvelyi vérzés;
• székelési, illetve vizelési inger;
• tompa deréktáji, illetve medencefájdalom, amely a comb irányába kisugárzik.

A koraszülésre utaló jelek esetén azonnal értesíteni kell a kezelőorvost. Semmiképp nem jó jel a hüvelyi vérzés, az alhasi nyomásérzés, a kismedencei fájdalom. Ha a fájdalom görcsös és hasmenéssel jár, szintén gyanakodni kell. Az is előjel, ha méhösszehúzódásokat érez a kismama, megreped a burok, elfolyik a magzatvíz.

A koraszülés kiváltó okai

Az esetek mintegy 50%-ában nincs azonosítható ok, a koraszülés spontán bekövetkezhet. Az alábbi tényezők fokozottan emelik a koraszülés kockázatát:

• megelőző koraszülés: a koraszülések ismétlődési kockázata akár 50%-is lehet;
• korábbi spontán vagy művi vetélés (művi abortusz);
• méh rendellenességei: a méh szerkezete, helyzete és a méhlepény tapadása eltér a szabályostól, például fejlődési rendellenesség vagy korábbi beavatkozás miatt;
• méhszáj-elégtelenség;
• dohányzás, alkohol- vagy drogfogyasztás: a függőséget okozó szerek gyakori fogyasztása szintén fokozza az idő előtti szülés megindulásának rizikóját;
• stressz, lelki tényezők;
• anyai társbetegségek: belgyógyászati és pszichiátriai betegségek befolyásolhatják a magzat fejlődését és a koraszülés kockázatát;
• anyai fogágybetegség (parodontitis);
• fertőzések: az anya felől bekövetkező fertőzések fokozzák a koraszülés kockázatát (például nemi úton szerzett fertőzések, hüvelyi vagy húgyúti fertőzések).

Egyes terhességgel összefüggő állapotok szintén vezethetnek koraszüléshez. Ezek lehetnek például: magzat fejlődési rendellenességei; ikerterhesség; méhlepény-rendellenesség; fokozott méhfalfeszülés; terhességi toxémia (praeeclampsia).

A koraszülött babák ellátása és életesélyei

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint akkor beszélünk koraszülésről, ha a világra jött baba életjelenségeket mutat, születési súlya pedig meghaladja az 500 grammot, de nem éri el a 2500 grammot. Elmondható a tapasztalatok alapján, hogy a 35. hétre született, 2000 grammos koraszülött legtöbb esetben hasonló életkilátásokkal rendelkezik, és kezdi meg az édesanyja méhén kívüli életét, mint egy megfelelő időre született érett, életerős újszülött társa. Az orvosi, a kórházi, majd otthoni ellátásuk azonban mindaddig más ellátást kíván, amíg a koraszülött baba fejlődése, testsúlya, mozgásfunkciói, beszédkészsége és egyéb funkcionális, értelmi és érzelmi viselkedése, megnyilvánulása fel nem zárkózik vagy nem követi azt kiegyensúlyozott ütemben a korosztályának megfelelő, hasonló életkorú gyermekek szintjén.

A koraszülött babák számára mindenképpen az az ideális állapot, ha olyan egészségügyi intézményben születnek meg, ahol létezik intenzív koraszülött osztály a hozzá tartozó speciális felszerelésekkel, készülékekkel, szakemberekkel. Sajnos ez az ideális felszereltség nem minden megyeszékhely kórházában van jelen, így vannak olyan városok, települések, ahol egyes koraszülöttek életesélyei épp ezért szerényebbek. Ráadásul hazánkban még jelenleg sincs megfelelő számú újszülöttekkel foglalkozó szakorvos, -gyógyász, -ápoló személyzet. S ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a veszélyeztetett kismamák ellátásában és gondozásában rendelkezésre állnak-e olyan szakorvosi rendelők és egészségügyi intézmények, ahol az anya és a babája is a legnagyobb biztonságban, speciális orvosi ellátás mellett kerül ellátásra.

A koraszülöttek túlélési esélye a születési súllyal arányosan változik. Extrém, igen-igen kis súlyú koraszülött gyermekeknek számítanak az 1000 gramm alatti tömegűek, ők a legnehezebb esetek. A 24. hét kritikus. Ha a magzat ezidőtájt születik, 40-50% esélye van arra, hogy életben maradjon, sajnos ilyenkor még annyira fejletlenek a babák, hogy igen nagy az esély arra, hogy maradandó károsodást szenvednek. Ha ennél a terhességi hétnél korábban indul be a szülés, azt már vetélésnek tekintik. Ha a kismama túl van a várandósság 25. hetén, a baba esélye megközelíti a 70%-ot, a 27. A túlélési arány a születési testsúllyal arányosan változik - 1000 gramm alatt tekinthető kritikusnak a magzat állapota. Az 1000-1500 grammos babák túlélési esélye mára 87-94 százalék, ők ugyancsak a legkörültekintőbb orvosi ellátást kívánják.

A koraszülés megelőzése

A koraszülés, mint megannyi más egészségi probléma, többnyire megelőzhető. A prevenció része: már a fogantatás előtt ajánlatos a kismamajelöltnek alapos szűrővizsgálatokon részt vennie, s minden esetben elemezni, megbeszélni a kézhez kapott diagnózist a kezelőorvossal. Nem érdemes önkényes kezelésekbe, kuruzslásokba kezdeni, ha például magasabb a vérnyomás vagy a koleszterinszint. El kell felejteni azt az ostobaságot, hogy ami a szomszédasszonynak vagy a barátnőnek áldásos segítség volt, az nekünk is segíteni fog. Sőt! Senkit nem sarkallva a kemikáliákat tartalmazó gyógyszerek fogyasztására, mégis minden felelős szakorvos azt javasolja, óvatosan kell bánni a gyógynövényekkel, mert egy babavárásra készülő pár, nem biztos, hogy kontroll nélkül támaszkodhat e készítményekre. Ugyanez vonatkozik a táplálékkiegészítő vitaminokra is. Sokan sajnos nincsenek tisztában ezek mértékletes és aktuális fogyasztásának szabályaival, vagy esetleges mellékhatásaikkal.

A koraszülés megelőzésére kifejezett és tökéletes mód még nem áll rendelkezésre. A legfontosabb, hogy a várandós nő rendszeresen részt vegyen a várandósgondozáson, mivel ott időben felismerhetők a rizikótényezők és a veszélyt jelentő állapotok. Továbbá az alábbi szempontok betartásával jelentősen csökkenthető a koraszülés kialakulásának kockázata: a dohányzás abbahagyása; a társbetegségek rendszeres kontrollvizsgálata; fertőzések megelőzése és kezelése; a kezelőorvos által javasolt kezelés pontos követése.

Nagyon fontos, hogy a várandósságra és a szülésre is fel kell készíteni a szervezetet, hiszen ez tényleg egy nagy feladat, egy óriási vállalás. Már a fogantatás előtt figyelnie kell a leendő kismamának arra, hogy a saját egészsége rendben legyen. A babatervezéskor már érdemes felkeresni a nőgyógyászt, elvégeztetni minden fontos vizsgálatot, beleértve egy teljes labort is. Már ekkor javasolt elkezdeni a várandósvitamin szedését, hiszen a folsavra és a többi, gondosan válogatott vitaminra és ásványi anyagra nagy szükség van a felkészülés időszakában is. A kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás mellett a várandósvitaminnal bevitt tápanyagok adják a szervezet számára azt az energiát, azt a pluszt, ami segít felkészülni a várandósságra, és segít megőrizni minél tovább az egészségedet. A várandósság időszakában nem elhanyagolható a D-vitamin szint, a folát és a vas szintje sem. Ezek mind-mind létfontosságú feladatot töltenek be a magzat egészséges fejlődésében.

Fontos, hogy a szűrővizsgálatokat pontosan egyeztesse a babát tervező pár a háziorvossal és a nőgyógyásszal. A nőknek olyan rutin ellenőrzéseket érdemes elvégeztetniük a babavállalás előtt, ami bizonyossá teszi, hogy nincs sem szervi elváltozásuk, sem gyulladásos gócpont nem alakult ki a szervezetükben. Ha minden lelet negatív, a kismamajelöltek számára ez nagyon megnyugtató érzés, ami pszichésen is jól hat rájuk. De ne feledjük, hogy a kispapák, azaz a férfiak sem maradhatnak ki a rutinellenőrzésből! Pánikra semmi ok, mert ha a feleségük, párjuk kibírta a csöppet sem fájdalmas vizsgálatokat, a bátor férfi miért ne tenné ugyanezt.

A nyugodt, egészséges fogantatással, a terhesség viselésével kapcsolatban kulcsfontosságú kérdés, hogy az apa dohányzik vagy nem tud lemondani az alkoholról, a cigiről vagy épp a mértéktelen kávézásról. Ezek a dopping- vagy élvezeti szerek, ha tartósan és nagy mennyiségben a férfi vagy a nő szervezetébe kerülnek épp a fogantatás körüli időben, s azt követően, jelentősen nő a vetélés, a koraszülés veszélye és a baba egészségének a veszélyeztetettsége. Egyes kismamák képesek „bemagyarázni maguknak”, hogy pár szál cigi és egy reggeli koffeines kávé, netán néha egy cseppnyi alkohol nem árt a magzatnak. Sajnos, nagyon is árt, és végtelen felelőtlennek tartom azt, aki nem képes meghozni a lemondás áldozatát születendő gyermekéért. Hasonlóképpen vélekedek az apajelöltekről, akiknek a szervezetét, így az ondósejtjeit nem teszi egészségesebbé sem a nikotin, sem az alkohol, de a kávé bögreszámra való fogyasztása sem. Igenis, az élet legcsodálatosabb „vállalkozása” előtt és alatt a humánus, felelős viselkedés, magatartás, az egészséges életmódra való áttérés, a változtatás a korábbi rossz szokásokon életet menthet. Ez is befolyásolhatja, hogy miként fejlődik a magzat édesanyja méhében, és elegendő időt tölt-e ott, s nem lesz-e koraszülött baba. Mindez javarészt a szülők felelőssége, eltekintve attól az esettől, ha a mama önhibáján kívül válik veszélyeztetett terhessé, és emiatt esetleg hamarabb hozza világra az újszülöttet.

tags: #37 #hetes #magzat #koraszulott