Az újszülöttkori agykárosodás felismerése és kezelése

Nagyon nagy öröm nézni, ahogy egy csecsemő fejlődik. Figyel, észleli a környezetét, reagál, azaz kommunikál, és egyre több mozgásmintát produkál. De jön a rémület és a tanácstalanság, ha ezt nem teszi, ha elmarad a fejlődésben. Ebben a rövid összefoglalóban támpontokat szeretnénk adni a szülőknek az újszülöttkori agykárosodás felismerésében és az esetleges terápiás lehetőségekben.

Az újszülöttkori agykárosodást számtalan megnevezéssel illetik: szülési sérülés, oxigénhiányos a gyerek, cerebral palsy, régen Little-kór, újszülöttkori agyvérzés. Hajlamosít rá a koraszülés, az alacsony APGAR-érték, az újraélesztés, a tartós lélegeztetés, a fertőzés miatti tartós lázas állapot, az elhúzódó sárgaság.

Milyen tünetek jelentkezhetnek agyi károsodás esetén?

A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok, a figyelem elégtelensége vagy hiánya, fokozott ingerlékenység és még számos tünet utalhat arra, hogy a baba különös figyelmet, ellátást, segítséget kell, hogy kapjon. A legfontosabb, hogy ha gyanú van az eltérésre, akkor a gyermek időben kapjon segítséget.

Figyelemre utaló jelek

Ahhoz, hogy fejlődni tudjon egy újszülött, figyelnie, észlelnie kell. A figyelem elmaradása a legsúlyosabb probléma, ami meghatározhatja a későbbi fejlődését is. Ezt veszik észre a szülők a legkésőbb. Már egy hónaposan édesanyja hangjára, közvetlen közeledésére figyel az újszülött. Figyel, azaz tekintetét, fejét fordítja a fényre, hangra, személyre. Ennek felismerésében a gyermekorvos és védőnő minden tekintetben segíteni tud. Ma már az interneten az egészséges csecsemő fejlődésének időrendje megtalálható, ami persze plusz-mínusz időhatárral értékelhető, szakember segítségével.

A figyelem elégtelensége vagy hiánya, idegrendszeri görcsök, nehéz etethetőség, túl sok vagy túl kevés alvás, fokozott ingerlékenység (akár zajra, akár fényre, akár mozgatásra jelentkező, aránytalanul heves nyugtalanság), vigasztalhatatlan, monoton sírás mind felhívhatja a figyelmet a problémára. Felhívhatja rá a figyelmet a kóros terhesség, problémás szülés és újszülöttkor, de indulhat viszonylag tünetszegényen is.

Mozgás- és testtartászavarok

A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok jelei lehetnek agyi károsodásnak. Ilyen például a lassú mimika, kevés pislogás, kancsalítás, az egyik oldalra fordított fejtartás, kényszertartások, a gerinc aszimmetriái, túlnyújtása, a fej megtartásának képtelensége, izomtónus fokozódása, erőteljesen ökölbe szorított kéz, a lábak nehezen leküzdhető nyújtása, keresztezése.

Érdemes odafigyelni arra, hogy tud-e szopni az újszülött. Fontos felvilágosítást ad a mimikai izmok, nyelésben részt vevő izmok működéséről. Emeli-e a fejét, például, amikor ülő helyzetbe felhozzuk, vagy ha felemeljük magunk fölé? Hason kinyomja-e magát? Ha mindez nem történik meg három hónapon belül, akkor gyermekneurológushoz kell fordulni, és korai fejlesztésre van szükség. Megjelennek a neurológiai tünetek, melyek közül a leggyakoribbak a végtagok merev izomzatú bénulásai. A fej emelésének hiányából, a posturalis (gravitáció ellenében végzett mozgás) reflexek kieséséből adódóan a nyak, a törzs izomzata gyenge. Sokszor azt mondják rá: „hypoton”. Helyesebb lenne ezt is izombénulásnak nevezni. Ha magasra emelem a csecsemőt, lógatja a fejét, és a végtagjai kimerevednek, ujjai görcsösen behajlanak. Az alsó végtagok merev izomzatú bénulása gyakrabban fordul elő, mint a négy végtag bénulása. Kevesebbet mozgatja az újszülött az alsó végtagjait, ha felállítjuk, lábujjhegyen áll, később keresztezve lépeget. Törzsét sokáig nem tudja tartani, majd később nem tud ülni és állni. A sérült idegrendszer hajlamos fokozott kérgi ingerlékenységre, különböző típusú epilepsziás rohamokra. Ennek kezelésére többféle gyógyszer áll rendelkezésre.

Újszülöttek, csecsemők idegrendszeri tünetei időrendben

Csecsemőkön időrendben aránylag jól követhető riasztó tüneteket tapasztalunk:

• 3. hónapig: feltűnő a csecsemő nyugtalansága, nehezen lehet megnyugtatni, sokat sír, keveset alszik. Ennek ellenkezőjét tapasztaljuk, ha aluszékony, aluszékonysága annyira kifejezett lehet, hogy etetéshez is alig ébreszthető.
• 3-4. hónap: Nem figyel, ha szólnak hozzá vagy környezetéből érkező más hangokra. Nem jelent neki ingert a fény változása („Nem figyel hangra, fényre”). Semmivel sem, vagy alig kelthető fel és köthető le a figyelme, ami kiegészül azzal, hogy nem nézelődik, nem nézegeti az eléje tett tárgyakat. Tekintetével nem követi a mozgó embereket, tárgyakat. Változatlanul fennáll korábbi aluszékonysága, illetve nyugtalansága. Sztereotip mimikája ingerekre nem változik.
• 5-6. hónap: Az ismertetett tünetek folytatódnak, továbbra sem figyel a körülötte lévő vagy neki adott tárgyakra. Amit a kezébe adnak, görcsösen fogja. Hozzátartozói semmit sem jelentenek neki. Hangadása kifejezéstelen (nem kommunikáló, sztereotip).
• 7-9. hónap (fél évet betöltve): Figyelme csak komfortértékű helyzetekben (pl. etetés, tisztába rakás) nyilvánul meg, továbbra sem nyúl tárgyak után, kezébe adott tárgyakat kíváncsiság, érdeklődés nélkül - passzívan - fogja. Nem játszik, legfeljebb dobálja a játékot. A baba figyelmetlen, semmi iránt sem nyilvánít érdeklődést, nem keres kapcsolatot, már észrevehető tudatának beszűkülése, e korban meglévő tanulási képesség hiánya. Érzelmi zavarai feltűnőek. Keveset mozog, e korra jellemző mozgásokat (gurulást, fordulást, kúszást, mászást, felülést) nem produkálja.
• 7-12. hónap: Normálisan 7-12 hónapos korban aktivizálódnak a hallásért, beszédért felelős agyterületek. Hét hónaposan a csecsemő megpróbálja vezérelni a száj- és nyelvmozgást, hogy a hallott hangokat megformálja. Fejben, képzeletben úgy tesznek, mint akik gyakorolnak, meghatározott hangokat képeznek. Az anyanyelv és az idegen nyelv között csak 11-12 hónapos korban tesznek különbséget. Anyanyelvre erősebb a hallási, idegen szavakra a motorikus aktivitás.

Reflex zavarok

Újszülöttek reflex zavarai agyi működés rendellenességeiből fakadnak, vagy a gerincvelő károsodására utalnak. Nem tudja függőleges helyzetben megtartani a fejét, tónusos nyaki reflexe hiányzik az egyensúly szervrendszer és a mozgató központok összhangjának zavara miatt.

A reflexek a magzati élet utolsó 4 hónapjában kialakulnak. Újszülöttek reflexei a külvilágból érkező ingerekre bekövetkező nem tudatos reakciók. A környezet ingereire adott válaszai a méhen belüli fejlődés során kialakult idegrendszeri érettségének megfelelő mozgásminták megnyilvánulásai. Röviden úgy jellemezhetők: vannak „védekezők”, melyek a túlélést szolgálják, mások az anya és a csecsemő közötti kötődést, vagy a táplálkozást. Fokozatosan eltűnnek, egy éves kor után némelyik még elvétve észlelhető egészséges csecsemőn. Primitív reflexek elmúlása és újabb reflexek megjelenése folyamatos, összefügg az agykéreg érésével. A mozgások irányítását a korábban éretté vált agytörzstől, gerincvelőtől átveszi az agykéreg, azaz kifejlődnek, megjelennek az akaratlagos mozgások. A folyamatban integrálódás megy végbe, ami elemi mozgásokban nyilvánul meg.

Néhány fontos reflex:

• Babaszem tünet: születéstől a 10. életnapig marad fenn. Ha tovább észleljük, akkor agyi eredetű zavart jelez. A fekvő, éber újszülött fejét oldalra fordítva a szem az eredeti irányba tekint.
• Pislogási (oculo-palpebralis) reflex: erős fény éri a szemet, vagy belehull valami, a baba becsukja a szemhéját.
• Szopó reflex: ajka érintésére szopni kezd a bébi. Kiesik a szopó reflexe, nem tud szopni, ha az V. és a VII. agyideg kapcsolata nem alakult ki.
• Nyelő reflex: ajak érintésére, szájba dugva valamit, nyelő mozgásokat végez a csecsemő. Reflex hiánya súlyos etetési gondokkal jár (félrenyelés és következményei).
• Kereső reflex: 3-6 hónapos korig kiváltható, a csöppség arcát megérintve fejét megérintett orcája felé fordítja, ajkával keresi az érintő ujjat.
• Moro reflex I-II. fázis: 6-7 hónapos korban eltűnik. Kiváltása kétféleképpen lehetséges. A megemelt csecsemő fejét hirtelen elengedjük, karjait széttárja, majd a teste előtt karoló mozdulattal zárja. Másik megoldás: hirtelen erős hangot hallatunk vele - a feje mellett az asztalra ütünk, ugyanígy tesz.
• Fogó reflex: tenyerét megérintve szorosan összezárja ujjait, kapaszkodik, fogása erős, saját testét is megtartja.
• Lépegető reflex: csak 6 hetes korig váltható ki.

Barry Brazelton gyermekgyógyász (BNBAS 1977) az újszülött viselkedési, neurológiai állapotának megítélésére dolgozott ki módszert, vizsgálva a reflexeit, mozgás képességét, izomtónusát, emberekre és tárgyakra adott válaszkészségét, viselkedését, figyelmének kontrollját.

Sárgaság

Az újszülöttek 60-80 százalékánál a születés utáni második napon enyhe sárgaság jelentkezik, ami az esetek nagy részében a normális újszülöttkori sárgaság része, két héten belül magától rendeződik. A folyamatot azonban mindig nyomon kell követni, mert az erőteljes vagy elhúzódó sárgaság komoly problémákat jelezhet.

Normál újszülöttkori sárgaság

Az érett újszülöttek 60 százalékánál, a koraszülöttek 80 százalékánál életük második-harmadik napja körül enyhe sárgaság jelenik meg. Az elváltozás fokozódik, a harmadik-ötödik napon tetőzik, majd lassan lezajlik. Érett újszülötteknél az első 2 hétben, koraszülött babáknál elhúzódóbban, akár egy hónapig is eltarthat. Ez a lefolyás az esetek nagy részében a normális újszülöttkori sárgaság része. A természetes sárgaságra a szemfehérje és a bőr enyhe sárgás elszíneződése jellemző, ugyanakkor a baba aktív, eszik, laborvizsgálatokban pedig a bilirubin szintje enyhén emelkedett. Ebben az esetben nincs ok alaposabb kivizsgálásra és kezelésre, csak a tünetek és a bilirubinszint nyomon követésére a panaszok megszűnéséig.

Mi okozza a sárgaságot újszülöttkorban?

A sárgaság létrejöttéért a bilirubin nevű anyag felszaporodása a felelős, mely normálisan igen kis mennyiségben van jelen a vérben. A bilirubin a biliverdin nevű anyagból képződik, mely a vér oxigén szállításáért felelős vörösvértestekben található meg a hemoglobin részeként. A vörösvértest szétesés, illetve a hemoglobin lebomlás során szabadul fel a biliverdin, mely bilirubinná alakul át. Nagyobb vörösvértest szétesés során emelkedik a bilirubinszint, és sárgaság kialakulását eredményezi. Az újszülött szervezetében a vörösvértestek élettartama rövidebb, mint a felnőtteké, ezért hamarabb szétesnek. A szervezetben felszabaduló bilirubin átalakításában, kiválasztásában a májnak és a vesének is szerepe van, mivel azonban ezek a szervek még éretlenek, így a bilirubin kiürítése, átalakítása késik, és megemelkedik a vérben mérhető szintje. Mindez természetes és átmeneti állapot, amely a baba fejlődésével rendeződik.

Vannak azonban olyan tényezők, amik hozzájárulhatnak az újszülöttek természetes sárgaságához:

• Elégtelen szájon keresztüli táplálás
• A szülés során a köldökzsinór késői lefogása
• Ha az újszülöttnél bevérzések jöttek létre.

Kóros sárgaság újszülötteknél

Előfordul, hogy a sárgaság nem csak a normális sárgaság része, hanem kezelendő problémát jelez. Éppen ezért nem szabad félvállról venni a tüneteket, és mindig figyelemmel kell kísérni a sárgaságot, valamint a bilirubinszint alakulását! Súlyos esetben, ha a sárgaság nagyfokú (hiperbilirubinémia), akkor a bilirubin az agyba átjut, és ott az agyi struktúrákba lerakódva maradandó károsodást (kernicterus) okozhat.

Kóros sárgaságra utaló tünetek:

• A bőr és szemfehérjéje kifejezetten sárgás színű lesz.
• A sárgaság sokszor már a születés utáni első napon jelentkezik, gyorsan erősödik, majd nem indul meg a normál esetben látható csökkenés.
• A baba aluszékonnyá válik, az etetésekhez sokszor nehezen ébreszthető, étvágya rossz.

Vérvételek segítségével kell követni és kontrollálni a bilirubin szintjét, hogy a növekvő vagy csökkenő tendencia figyelhető-e meg, a tennivalók szempontjából a laborvizsgálat eredménye az irányadó. Vérvétel segítségével azt is meg lehet állapítani, hogy normális sárgaságról, vagy pedig kóros formáról van-e szó. Ha az utóbbiról, akkor további vizsgálatok következnek.

A kóros sárgaság lehetséges okai:

• Fertőzések, akár szepszis
• A mama és a baba közötti vércsoport-összeférhetetlenség
• Pajzsmirigy-alulműködés
• Belső vérzés
• Veleszületett májbetegség
• Epeútfejlődési rendellenességek
• Kóros vörösvértesteket eredményező hematológiai megbetegedések

Epeelfolyási zavarok a sárgaság hátterében

Az epeútfejlődési rendellenesség ritka (hazánkban évente 10-15 csecsemőt érint), de veszélyes oka lehet a sárgaságnak. Felismerésére a magzati korban nincs lehetőség, a születés utáni első 2-3 hét tünetei hívhatják fel rá a figyelmet: jelezheti a sárgaság mellett a sötét színű vizelet és a világos, agyagszerű széklet és a súlygyarapodás elmaradása. Gyanú esetén az epeelfolyási zavar laborvizsgálattal diagnosztizálható, igazolt esetben a születés utáni 6 héten belül sort kell keríteni a műtéti megoldásra, ellenkező esetben az epe a bélrendszeren keresztül történő távozás helyett a májban halmozódik fel, visszafordíthatatlan károsodást okozva a szervben. Az operáció során a vékonybélből új epevezetéket alakítanak ki.

A megrázott baba szindróma

Frontális ütközéshez hasonló hatást gyakorol az egyévesnél fiatalabb gyerekre, ha valaki megrázza. A kisbaba még nem tudja megtartani a fejét, így az rázás közben ide-oda billeg, az erős gyorsulások és lassulások hatására pedig csúszkál az agya a koponyán belül. Dr. Rudas Gábor, a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont igazgatója évente mintegy öt hasonló esettel találkozik, de ez szerinte csak a jéghegy csúcsa. „Ha valaki egyszer megrázta a gyermekét, általában megteszi többször is. A vérömleny nem feltétlenül okoz azonnali klinikai tüneteket. A felnőttek gyakran nem is sejtik, milyen súlyos sérülést okoztak a babának.”

Az egyévesnél fiatalabb csecsemők között a bántalmazás a második leggyakoribb halálok, a baba rázása pedig a 0-3 éves korú gyermekeket érintő leggyakoribb bántalmazási forma. A szülők vagy a gondozók általában idegességükben, tehetetlenségükben kontrollt vesztve rázzák meg a síró kisbabát, anélkül, hogy tisztában lennének a következményekkel. Egy kanadai felmérés szerint a babák ötöde belehalt a gyakran csak néhány másodperces rázásba. A túlélők több mint fele idegrendszeri károsodást, 65 százalékuk pedig látássérülést szenvedett. A megrázott csecsemő szindróma a leggyakoribb halálok a traumás fejsérülések között.

Később már maga a szülő, gondozó is látja, hogy baj van a gyermekkel, bár a klinikai tünetek sokfélék lehetnek: a baba hányhat, túlságosan nyugtalan vagy mozdulatlan lehet, illetve letargiába eshet. A védőnő vagy a gyermekorvos is sokszor csak annyit sejt, hogy valamilyen központi idegrendszeri problémája lehet a csecsemőnek. Mivel a megrázott gyermek szindróma általában semmiféle látható sérüléssel, töréssel nem jár, ezért ritkán gyanakszanak bántalmazásra. Dr. Rudas Gábor elmondta, hogy az MR vizsgálat eredménye az agyhártya alatti kétoldali vérzéseket és az agyödémát állapítja meg, míg a szemfenékvizsgálat világosan mutatja, hogy a retina erei is bevéreznek.

A megrázott baba szindróma tipikusan akkor alakul ki, amikor a hosszú ideje vígasztalhatatlanul síró csecsemő miatt elveszíti a szülő (tipikusan apák) a türelmüket, felveszik, majd megrázzák a gyermeket: hagyd már abba a sírááááást! Ez az ártalmatlannak tűnő rázás életveszélyes a baba számára. Testéhez képest óriási a feje (olyan, mintha nekünk kb. 40 kilós fejünk lenne), gyengék a nyakizmai, szakadékonyak az agyi vénák, a rázáskor pedig az agy ide-oda csapódik a koponyában, amik együttesen könnyen agyvérzéshez vezethetnek. A rázás után aluszékonyság, ingerlékenység, etetési nehézség, hányás, sápadtság, görcs, kóma, vakság, halál jelentkezhet.

Az agykárosodás okai és következményei

Az agy károsodása agyi oxigénhiányos állapot, agyvérzés, vérellátási zavar, születés körüli vírus- és bakteriális fertőzés, genetikai rendellenesség következtében a leggyakoribb. 70-80%-ban méhen belüli oxigénhiányra vezethető vissza. Jelentős kóroki szerepe van a koraszülöttségnek (8-10%). A szülés kapcsán fellépő komplikációk az agyi bénulások kb. 6 százalékáért felelősek. Születés utáni kórokok (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, sérülések) 10-20%-ban találhatóak a háttérben.

Gyakran lehet látni a CT, MR vizsgálatokon az idegpályák hüvelyeinek lebomlását, különösen a kamra közeli területeken, ami még nem jelent oki diagnózist, de jellemző lehet az újszülöttkori agykárosodásra. Súlyos esetekben képalkotó eljárásokkal kimutatható az agykéreg sorvadása, az agykamrák melletti agylágyulás, cisztás agylágyulás, vízfejűség, míg enyhébb esetekben nem látható szerkezeti eltérés.

Az agyi károsodás következményeként kezelés nélkül és a károsodás mértékétől függően nyelési nehezítettség miatt táplálkozási képtelenség léphet fel, korai mozgásfejlődési károsodás alakulhat ki, a későbbiekben értelmi fogyatékosság jelentkezhet, fogyatékossági kombinációk jelenhetnek meg. Az idegrendszer fejlődésére nézve az alkalmankénti rövid idejű légzéskimaradásnak nincs káros következménye.

Mit tehet a szülő? Kezelési és fejlesztési lehetőségek

A legfontosabb, hogy az előzmények ismeretében keresni kell a figyelemfelhívó jeleket, és amennyiben gyanú van az eltérésre, akkor gyermekideggyógyásszal konzultálni kell. Az ideggyógyász az elváltozások mértékétől függően további speciális vizsgálatokat rendelhet el, de ami a legfontosabb, hogy megtervezi a baba fejlesztésének módját.

Fejlesztési módszerek

A fejlődés menete mindig ugyanaz, bármely életkorban is kezdjük. Fel kell kelteni az újszülött érdeklődését (néha ez áttolódik már a két-hároméves korra a kezelt betegeinknél), lazítani a feszes izmokat, a mozgást beindítani a béna végtagokban és a törzsben. A fej emelése, a kitámasztási reflexek, a fordulás megtanítása az első teendők közé tartozik. Majd következik a kúszás és a négykézláb mászás megtanítása. Amíg gyenge a hátizom, nem szabad erőltetni az ülést és az állást. Az adductor spasmus (keresztezve behúzódnak az alsó végtagok) miatt a csípők luxaciója (ficama) előfordul. Az ízületi vápa nem fejlődik ki.

Számtalan módszer van a spasticus, feszes izomzatú végtagok inainak nyújtására, a proprioceptív ingerlésre. Ilyen a Vojta-módszer, Dévény Anna-módszer és a Katona-módszer a mozgásra késztetéssel. A tanulást részesíti előnyben a konduktív pedagógia, a Pető-módszer. Mindegyik szép eredményeket tud felmutatni.

rTMS-kezelés

Lehetséges azonban a központi idegrendszer, az agy, a gerincvelő közvetlen ingerlése is fájdalmatlanul a koponyán keresztül, a repetitiv transcranialis mágnes stimulációval (rTMS). Ez az agy legfiziológiásabb ingerlése, mert a változó elektromágneses hullámok áramot indukálnak az idegrendszerben (ahol egyébként is áram folyik), és az akciós potenciál végigfut az ingerelt idegpályákon. Az ismételt ingerlés elősegíti a szinaptikus kapcsolatok kiépülését, és megváltoztatja az intrakortikális excitabilitást (agykérgen belüli kapcsolatok közötti ingerlékenység). A kérgi kapcsolatok közötti ingerületváltozás az alapja az agy plaszticitásának, amit mérni lehet. Azért van memóriánk, és azért tudunk tanulni, mert az agy plasztikus. Ez az ingerlékenység a betegségekben megváltozik. Ennek bármilyen befolyásolása (pl. gyógyszeres) terápiás hatást hoz létre. Ezt a kérgi ingerlékenységet lehet a koponyán keresztül megváltoztatni az rTMS-kezeléssel.

Megfelelő paraméterekkel ingerelve a mentális fejlődés indítható el először a csecsemőnél. Elkezdenek figyelni, „kommunikálni”, szemkontaktust tartani. Az izomlazító hatás a kezelés 3. napjától jelentkezik a spasticus (merev izomzatú) végtagokban. Egy hónap elteltével új mozgások megjelenése várható. A soproni rTMS-kezelés egy új lehetőséget jelent a központi idegrendszeri betegségek kezelésében, azáltal, hogy direkt ingerelhető az agykéreg és pályakapcsolatai. Nagy előnye az, hogy több tünetet lehet egyszerre kedvezően befolyásolni. Az rTMS nem váltja ki a mozgásterápiát, a kettőt együtt kell alkalmazni. Az rTMS-kezelés felgyorsítja a fejlődést. Valamikor nagy félelem volt az epilepsziás rohamoktól, de a kezelések során kiderült, hogy az 1 Hz-es ingerléssel a rohamok megjelenése csökkenthető.

A kóros sárgaság kezelése

Ha a bilirubin elér egy bizonyos szintet, akkor beavatkozás szükséges:

1. Mindenekelőtt a szájon át táplálást kell előnyben részesíteni, ezzel a bilirubin széklettel való távozását segítjük elő. Az aluszékony babát különböző trükkökhöz folyamodva ébresztgetni kell és rábírni arra, hogy egyen. Ritkán találkozhatunk azzal, hogy az anyatejes táplálás fokozza a sárgaságot. Ilyen esetben pár napig tápszeres táplálásra szükséges áttérni, de utána vissza lehet térni az anyatejes tápláláshoz.
2. A terápia másik része a fénykezelés (fototerápia). Ez azt jelenti, hogy a babákat kék fényű lámpával világítják meg, melynek segítségével a bilirubin vízoldékony formává alakul át, és így könnyen kiürül a széklettel, valamint a vizelettel a szervezetből. A kékfénykezelés során a szemet gondosan letakarják, hogy a kék lámpa ne károsítsa. A fénykezelés során az újszülött folyadékot veszít, ezt a szájon át történő táplálás mellett sokszor infúziós kezeléssel is pótolni szükséges.
3. Rendkívül magas bilirubinszint esetén, ha az egyéb kezelések nem voltak hatásosak és fennáll az agyi szövődmény veszélye, vérátömlesztéssel lehet csökkenteni a baba vérében keringő bilirubin mennyiségét.

A bilirubin távozását elősegítő kezelési módok mellett a sárgaságot kiváltó ok függvényében fontos az oki terápia is. Ez jelentheti immunglobulin intravénás adását (vércsoport-összeférhetetlenség esetén), hormonpótlást (pajzsmirigybetegség esetén), antibiotikumos kezelést, operációt is.

A Korai Fejlesztő Központok szerepe

Nagy segítséget nyújtanak a Korai Fejlesztő Központok, ahol gyermekgyógyász, gyermek-neurológus, gyógypedagógus, szomato-pedagógus, gyógytornász, pszichológus és logopédus egyidejűleg vizsgálja meg a gyermeket és tesz javaslatot a kezelésre, és folyamatosan nyomon követi annak sikerességét, és szükség esetén módosít a terápián. A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika, a Pető-féle konduktív nevelés, a szomato-pedagógiai módszerek (az élettani mozgásformák elérésére törekedve a szocializációt javító módszerek) mind nagyon hasznos és eredményes eljárások a kezelésben.

A fejlesztés fontossága

Az összetett fejlesztés eredményeként jelentősen javíthatóak a később várható funkciók, az életminőség pozitív irányba mozdul el. A kisebb eltérések gyógyításával pedig elérhető, hogy a későbbi életkorokban semmilyen hátrányos következményeit ne lássuk a korábban észlelt elváltozásoknak. A képalkotó vizsgálatok során észlelt nagyfokú károsodásra utaló jelek rossz prognózist jelentenek, azonban az, hogy a csecsemőkori agykárosodás miatt elvégzett komplex fejlesztések eredményeképpen milyen fokú mozgáskészség, értelmi képesség lesz elérhető, pontosan nem megjósolható. Természetesen minél kevesebb és kevésbé markáns tünetet látunk a babánál, annál kedvezőbbek a kilátások.

Az újszülöttkori agykárosodás egy etiológiájában és tüneteiben sokszínű kórkép. Számtalan módszer alakult ki ennek kezelésére, melyek egymás mellett alkalmazhatóak, hisz a rehabilitációban nincs egyetlen üdvözítő módszer.

Esetpélda: Peti története

Egy papírgyűjtést szerveznek egy félrenyelés miatti oxigénhiány következtében súlyos agykárosodást szenvedett kisfiú szülei, hogy a jelentős állapotjavulással kecsegtető őssejtbeültetésre összegyűjtsék a közel ötmillió forintos kezelési díjat. A teljesen egészséges, másfél éves kisfiú, Peti 2006. december másodikán félrenyelt egy szőlőszemet, amelynek következtében leállt a légzése és a keringése. A gyorsan kiérkező gyermekmentősök újraélesztették a kisfiút, akit a Heim Pál Kórház intenzív osztályán ápoltak hetekig. Kiderült, hogy az oxigénhiány következtében súlyos agykárosodása lett a klinikai halál néhány perce alatt.

A szülők minden lehetőséget megvizsgáltak, amely a gyerek gyógyulását segítheti. A legbiztatóbb módszernek az őssejtbeültetés tűnt, ezért a család minden követ megmozgatott, hogy Petin elvégezhessék a beavatkozást. Olyan helyet kellet tehát keresni a szülőknek, ahol jó eredményeket értek már el az oxigénhiány kezelésében, így döntöttek végül Kína mellett. A kezelés egy hónapig tart, hetente egyszer juttatják a beteg szervezetébe a donor őssejtet, a többi napokon pedig kiegészítő kezelésre van szüksége a betegeknek. A tapasztalatok szerint többszöri kúra alkalmazásával (egy-egy kúra között fél év szünet javasolt, így a leghatékonyabb) jelentős fejlődést lehet elérni Peti állapotában. Az első kezelésre a szülőknek sikerült támogatót találniuk. Egy jótékonysági koncert után 2007 novemberében Peti újabb kezelésen eshetett át. Idén október 7-én egy második segélykoncertet is szerveztek, melynek keretében ismét sok elismert művész próbált a kis betegnek segítséget nyújtani. Ahhoz, hogy Peti tovább gyógyuljon, fejlődjön, s haladjon egy teljesebb élet felé, még számos kezelés kell.

A szülők emberfeletti teljesítménye, szeretete, odaadása azonban nem elég, így minden támogatásra szükségük van. Időközben létrehoztak egy alapítványt, Hajrá Peti! Alapítvány a Baleseti Oxigénhiányos Gyerekek Gyógyulásáért néven, ahol lehetőség van pénzbeli támogatás nyújtására, nem csak Peti, hanem más, hasonló betegségben szenvedő kisgyerek részére. Ha segíteni szeretnél, vigyél papírt csütörtökön a budafoki úti Új Buda Center Tesco parkolóba (06-20 9144839) vagy a soroksári Brico Store parkolóba 12-től 14.30-ig. A papírátvevő telephelyére is lehet vinni 15 óráig, cím: Csepel, Duna u. 42. A portán adnak szállítólevelet, arra rá kell írni, hogy "Petike". A papírt érdemes válogatni, úgy többet ér. A kategóriák:

1. kartonokat lapra hajtva
2. irodai fehér papír
3. fekete-fehér újságok, szórólapok

tags: #bedargult #csecsemo #agykarosodasa