A várandósság felismerésében segítenek a kísérő tünetek, melyek a korai időszak „gyanújelei” lehetnek. Ezek a jelek védik a megfogant babát és segítik az anya másállapotra való odafigyelését. A legtöbb tünet teljesen ártalmatlan, bár némelyik kellemetlenséget okozhat, vagy megnehezítheti a várandós nő napjait. Vannak, amelyek átmenetiek, mint például a reggeli émelygés és hányinger, míg mások a terhesség végéig elkísérhetik az édesanyát, sőt, akár utána is fennmaradhatnak, mint például a visszér.
Egyszerűbb esetekben bizonyos kísérő jelenségek nem igényelnek kezelést, mások gyógyszermentes módon is csökkenthetők. Fontos azonban tudni, hogy némely tünet komolyabb problémát is jelezhet, mint például a fejfájás fokozott vízvisszatartással párosulva.
A hányinger és hányás a koraterhesség klasszikus tünete, mellyel a megfogant babák hívják fel magukra a figyelmet. Bár leggyakrabban reggel jelentkezik, a nap bármely szakában előfordulhat, sőt, akár egész nap tarthat. Ritkán fordul elő éjszaka, de ha a kismama felkel, akkor is érezhet hányingert. A „reggeli rosszullétre” inkább a hányinger jellemző, mint a hányás, amely többnyire csak öklendezés, mivel a gyomor üres és kevés gyomornedvet termel.
A hányás mértéke egyénenként és akár ugyanazon nő különböző terhességei során is változhat. Pontos oka nem ismert, valószínűleg több tényező együttes hatására jön létre, mint például hormonális (humán choriális gonadotropin - hCG), anyagcsere (szénhidrát) és kémiai változások. A vegetatív idegrendszer labilitása, amely az alapvető életfunkciókat szabályozza, szintén kiváltó ok lehet. Pszichés tényezők, mint a félelem, aggódás, bizonytalanság, vagy akár a terhesség tudatalatti elutasítása is szerepet játszhatnak megjelenésében.
A hányinger és hányás leggyakrabban az első három hónapban (első trimeszter, 12-14. hét) fordul elő, de van, akinél félidőig tart (régi asszonyi bölcsesség szerint „majd, ha megmozdul a baba, elmúlik a hányinger, hányás”), és ritka esetekben a terhesség végéig is fennmaradhat. Érzetre lehet enyhe fokú, gyomortájon érezhető teltségérzés, de lehet súlyos, hullámokban jelentkező és gyakran hányással végződő is.
Koraterhességben gyakran fokozódik a szagokkal szembeni érzékenység, különösen a dohányfüst, kávé, alkohol, zsíros ételek illata iránt. Ez is kiválthatja vagy fokozhatja a hányingert. Ezek miatt sokszor étvágytalanság jellemző a korai várandósra, és ezzel összefüggésben a testsúly is csökkenhet. Ez azonban általában elmúlik az első trimeszter végére, és megindul a súlygyarapodás. Azoknál a nőknél, akiknél gyakori az öklendezés és hányás, a hasi izomzat érzékennyé és fájdalmassá válhat. Ez azonban rövid időn belül elmúlik, ártalmatlan, és nincs hatással a méhben fejlődő magzatra.
A gyomorégés nemcsak terhes állapotban fordulhat elő (főleg gyomor- és nyombélfekély esetén), hanem várandósságban, betegségek nélkül is gyakori, a nők kb. 10%-át érinti. Tipikusan az első és a harmadik trimeszter tünete lehet. Az első trimeszterben megjelenő tünet oka, hogy a terhesség alatt termelődő sárgatesthormon (progeszteron) ellazítja a nyelőcső és a gyomor közötti körkörös záróizmot (cardia). Ezáltal a csökkent motilitású gyomor savas tartalma a nyelőcső alsó részébe juthat. Az égető érzés a mellkas alsó-középső részén jelentkezik, közvetlenül a szegycsont alatt, és gyakran kevés savanyú folyadék felböfögésével társul. A terhesség utolsó heteiben a megnövekedett méh a gyomrot az eredeti helyéről elmozdítja, ezáltal fokozza a visszaáramlást. Amikor az alsó bordákra kifejezett súly nehezedik, a gyomorégés kifejezetten kellemetlen lehet.
Ritkán a terhesség „bejelentő” tünete lehet a fokozott nyáltermelés. Ilyenkor a szövetek lazábbá válnak, vérbőségük növekszik, a nyálka és más váladékok termelődése is fokozódik. A nyálmirigyek nagy mennyiségű váladékot juttatnak a szájüregbe, melyet a várandós nő képtelen lenyelni. Kellemetlen ízérzéssel is együtt járhat. Egy egészséges ember naponta kb. másfél liter nyálat termel, melyet „gondolkodás nélkül” lenyel.
A gyakori vizelési inger az egyik legkorábbi terhességi tünet. A középső trimeszterben általában csökken, majd az utolsó harmadban ismét erőteljesebbé válik. Az utolsó hetekben a magzati koponya elkezd a medence bemenetére illeszkedni, ami izgatja a hólyagot, és sűrűbbé teszi a vizeletürítést. Néha vizelet-inkontinencia is felléphet, amikor néhány csepp vizelet akaratlanul távozik a hólyagból, gyakran erőteljes magzatmozgáskor vagy tüsszentéskor, köhögéskor.
A várandósságra jellemző „ellazulás”, mely a sárgatesthormon hatására jön létre, nemcsak a méh izomzatát érinti a baba megtartása érdekében, hanem az egész szervezetre jellemző állapotot hoz létre. Ennek hatására a bélrendszer is elernyed, és a béltartalom továbbítása lelassul. Ha a széklet hosszabb ideig tartózkodik a bélrendszer alsó részében, a vízvisszaszívás következtében keményebbé válhat, kialakul a székrekedés. A helytelen ürítési szokások is ronthatnak a folyamaton. A harmadik harmadban az egyre gyorsabban növekvő magzat a beleket eltolja a hasüreg más pontjaira, ezzel is nehezítve a normál bélperisztaltikát. Oka lehet még a várandósság alatti vaspótlásra adott készítmények, magnéziumhiány (különösen, ha a várandós nő fáradékonyságra és lábikragörcsökre is panaszkodik egyidejűleg), stresszes életmód, szorongás, mely a belek falában lévő simaizmokat összehúzza és ezáltal a továbbítást nehezíti.
A visszér kialakulásában a hormonális hatásokon (sárgatesthormon) kívül családi halmozódás, örökletes tényezők, kötőszöveti gyengeségre való hajlam (fehér bőrű, striákra is hajlamos nők), álló foglalkozás, többedik terhesség és a növekvő magzat is szerepet játszik. A baba a hasüregben az alsó testfélből visszaáramló vénákra gyakorol nyomást. A székrekedés és az ezzel járó erőlködés, a végbél vénáiban való nyomásfokozódás elősegítik az aranyér kialakulását. A korai aranyér tünete a végbél körüli érzékenység, mely a szorulásos széklet ürítésekor kifejezettebbé válik. A folyamat előrehaladtával viszketés, égő érzés, fájdalom, állandó végbéltáji teltségérzet, majd vérzés is megjelenhet, különösen székletürítéskor. A kitágult vénák először csak székletürítéskor jelennek meg a végbélnyílásban, majd visszahúzódnak, később már véglegesen kitüremkednek. Súlyosabb esetekben kizáródhat, ami erős fájdalommal jár, az aranyér megduzzad, kemény csomó formájában tapintható. Ritkán előfordulhat, hogy vérrög (trombus) alakul ki az aranyérben. Az aranyeres tünetek kialakulása a medencealap gyengeségére hívja fel a figyelmet.
A vénák feladata, hogy a szívbe visszaszállítsák a vért. Mivel faluk az artériákhoz képest sokkal gyengébb izomzattal rendelkezik, ezért bizonyos szakaszonként páros billentyűk biztosítják a vér visszafolyásának megakadályozását. Ha a vénák kitágulnak, a visszaáramló vér tartós nyomást gyakorol a véna falára, az egy idő után hosszabb, kanyargósabb, vastagabb lesz, a billentyűk működése elégtelenné válik, kialakul a visszeresség. A vastagabb, felülethez közel futó vénák, kacskaringós tágulatai kellemetlen tüneteket okozhatnak: a láb elnehezedése, teltségérzés, fájdalom. A lábszáron megjelenő „seprűvénák”, a bőr alatt lévő kiserek esztétikai problémái a látványon kívül általában problémát nem okoznak. A szeméremtesten lévő vénák duzzanata égő érzéssel, fájdalommal járhat, szülés után többnyire nyomtalanul visszafejlődnek.
A hüvelyváladék mennyiségének növekedése a terhesség egész ideje alatt előfordulhat, ami a hüvely és a méhnyak fokozott vérellátásának a következménye. A hüvelynyálkahártya megvastagszik, a méhnyakban lévő mirigyek is több váladékot termelnek. Nem várandós állapotban normál körülmények között a hüvely savas vegyhatású a Lactobacillusok által termelt tejsav következtében. A terhesség miatti hormonális változás következtében a hüvelyi környezet lúgosabbá válik. Emiatt könnyebben kialakulhat hüvelyi folyás, ami nyákos, színtelen vagy fehéres színű lehet, és nem társul hozzá semmiféle érzékenység és fájdalom. A terhesség előrehaladtával egyre több lehet a váladék, de sohasem válik kellemetlen szagúvá, és a hüvely nem lesz fájdalmas.
A terhesség bizonyos időszakában előfordulhat, hogy a méhnyak belső felszíne kitüremkedik a külső méhszáj felszínére, ami vöröses folt formájában látható. Ennek oka a terhességi hormonok hirtelen megszaporodása.
A fáradtság, gyengeség és bágyadtság a korai időszak élettani tünete. Így érzékelik a nők, hogy a szervezetben történő változásokhoz sok energiára van szükségük. A terhesség első három hónapjában ezek a tünetek kifejezettebbek, és az émelygéssel, hányingerrel együtt a várandós nő egyébként energikus személyiségét is megváltoztathatják. A középső trimeszterben a fáradtság általában megszűnik, majd a szülés közeledtével ismét visszatérhet.
A terhesség vége felé a megnövekedett méh a hasűri szerveket és a rekeszizmot felfelé - a bordák alá - tolja, és a légző-munkában szerepet játszó rekeszt gátolja a mozgásban. Ez nehezített légzéshez és időnként légszomjhoz vezet. A várandós nő mélyebb légzéssel igyekszik növelni a légzéstérfogatát. Az első babájukat várók körülbelül a 36. hét után megkönnyebbülést érezhetnek, mivel a magzat feje lejjebb kerül a medencében, és ezzel a méh felső része is alább száll. A rekeszre nehezedő nyomás megszűnik, több hely van, és ezzel a légzés is javul.
Az alsó testfélből és a hasüregből érkező vénák egy véna cava nevű gyűjtőérbe ömlenek, mely a szívbe vezeti az elhasznált vért. Ez az ér az anya gerincoszlopának jobb oldalán fut felfelé. Mivel a vénák fala kevésbé izmos, mint az artériáké, ezért könnyebben összenyomhatók. Amikor a várandós nő (többnyire a harmadik trimeszterben) a hátán fekszik, és a méh súlya ránehezedik a véna cavara, a keringés lassul. Az anya először légszomjat, szédülést, rosszullétet érezhet, és amennyiben nem történik testhelyzet-változtatás (legjobb ilyenkor az anyának a bal oldalára fordulni, így a megnövekedett méh súlya lekerül a vénáról), akár el is ájulhat.
Koraterhességben elsősorban hormonális hatásra, valamint a vegetatív idegrendszer átállása miatt fordulhat elő ájulásszerű rosszullét. A terhesség későbbi időszakában a növekvő méh több vért igényel. Amikor a vérnyomás csökken és elér egy bizonyos értéket, akkor az agy vérellátása csökken. Ennek következtében gyengeség, ájulásszerű érzés léphet fel, és néhányan valójában el is ájulnak. Ez szerencsére önmagában sem a magzatra, sem az anyára nem káros. Előfordulhat, hogy a nő az ájuláskor leesik a földre, és ez sérülést okozhat. Ezért, ha a várandós azt érzi, hogy el fog ájulni, feküdjön le és lélegezzen mélyen.
A sárgatest hormon a szervezet más részeihez hasonlóan az ízületekben, inakban és szalagokban is fellazulást okoz. Ez a medence-övet összetartó ízületekben és a gerincoszlopot összetartó szalagokban is megjelenik. A terhesség alatt kialakuló helytelen testtartás (a lumbosacrális görbület fokozódik), súlynövekedés, erős fizikai igénybevétel, a nem megfelelő lábbeli komoly megterhelést jelent a gerincoszlop és a gerincoszlop közötti ízületi összeköttetésekre. A szalagok fellazulása az ízületeket mozgékonyabbá teszi, és a megterhelés kellemetlen fájdalomérzetet okozhat. A valódi, klasszikus terhesség alatti derékfájás a csípőcsont és keresztcsont ízületi összeköttetésében (sacroiliacalis ízület) jön létre. A fájdalom a középvonaltól kb. 3 cm-re jelentkezik, és a farpofába sugárzik ki, forgómozgásra erősödik. Emiatt sokszor az ágyban való megfordulás is nehezére eshet a nőnek. A hasfali izomzat megfeszülése miatt (a magzat „nekifekszik” a hasfalnak a medence előredőlése következtében) a súly a hát izomzatára nehezedik.
A terhesség vége felé a szervezetben termelődő relaxin hormon hatására az egyébként szorosan tartó ízületek (keresztcsont-csípőcsont közötti ízületek, valamint a két szeméremcsont találkozásánál lévő ízület) elkezdenek fellazulni. A magzati koponya az utolsó hetekben beilleszkedik a medence bemenetébe, ezáltal idegeket nyomhat. Az ágyékban érezhető fájdalom kisugárzik a comb elülső-belső részébe és kisugározhat egészen a térdig.
A méh növekedésével a hasfal kezd előre domborodni. Ez általában a 16-20. hét körül kezd megjelenni, ilyenkor kezd a hasfali izomzat megnyúlni. A haskörfogat növekszik, és a terhesség végén elérheti a 100 cm-t. Az izomzat feszülése okozta kellemetlen érzés a szeméremcsont felett a 20. hét körül jelentkezhet, és átlagosan 3-4 hétig tarthat. Jellemző az esti órákban, fizikai munkavégzést követően, jelezve azt, hogy több pihenésre van szükség. A helytelen testtartás fokozhatja a túlfeszülését. A hasfal izomzata a szülést követő hetekben-hónapokban képes tökéletesen visszanyerni eredeti tónusát, amennyiben a terhesség alatt nem nyúlt ki túlzott mértékben.
A terhesség előrehaladtával és a hasfal feszülésével együtt előfordul, hogy a köldök kisimul, majd kifelé fordul. Néha ez érzékenységgel, fájdalommal párosul, mivel a ruha folyamatosan dörzsöli, irritálja.
A terhesség alatt, csakúgy mint anélkül, bármikor előfordulhat fejfájás. Koraterhességben gyakran társul hányingerhez. Azok a nők, akiknek rendszeresen szokott migrénes fejfájásuk lenni, általában javulásról számolnak be a terhességük alatt.
A terhesség alatt a festéklerakódás, pigmentáció fokozódik. Ez a bőrben lévő festékképződésért felelős sejteknek (melanocyták) a fokozott működése miatt történik. Jellemző területek a mellbimbó és bimbóudvar területe, a hasfal középső vonalában megjelenő sötét vonal (linea fusca vagy nigra), a festékes anyajegyek, szeplők megjelenése és/vagy színük erősödése, az arcon a májfoltok (cloasma gravidarum) és az ajkak körül sötét csík megjelenése, valamint a már meglévő hegek sötétedése. A festékképződés egyénenként változik, bár kifejezettebb a sötét szőrzetű és bőrű nőknél.
A bőr feszülése, a gyors és nagyfokú hízás, az egyénre jellemző kötőszöveti gyengeség esetén a bőr „megrepedezik” és kialakulnak a terhességi csíkok. Típusosan a hasfal két oldalán, a csípőn, a farpofákon, a combokon és a melleken a leggyakoribb a megjelenésük, de előfordulhatnak a karokon is. Megjelenésükkor sötét-lilás csíkok lehetnek, amelyek sokszor viszketnek is a feszülés miatt. Színük az áttűnő hajszálerek miatt ilyen.
A terhesség alatt a legjellegebb a lábikragörcs. Főleg a harmadik trimeszterben jelennek meg és sokszor az éjszakai nyugalmában zavarják meg a várandós nőt, aki kemény csomót tapint a görcs helyén, és éles fájdalmat érezhet. Legjellemzőbb a vádliban és a comb hátsó felén. Oka lehet a vér kalcium és/vagy magnézium szintjének csökkenése, az alsó végtag keringésének romlása.
A méhet a medencében szalagok függesztik fel, tartják a megfelelő pozícióban. Az úgynevezett kerek méhszalagok a méh felső-külső részéből indulnak és lefelé haladva kétoldalt az ágyékban végződnek. A terhesség 16-20. hete között szokott jelentkezni a feszüléssel kapcsolatos kellemetlen érzés, előfordulhat azonban, hogy csak a 28. és a 32. hét között, majd spontán megszűnik. Húzó, szúró jellegű fájdalom, amely a méh valamelyik oldalán érezhető. Néha izomlázhoz vagy izomránduláshoz hasonló érzést okoznak.
Fájdalom a terhesség alatt: gyakori de nem normális!
Amikor elkezd átalakulni a testünk, nagyon nehéz eldönteni, hogy melyik tünet utal komoly egészségi kockázattal járó problémára, és melyik számít teljesen normálisnak. Ez történik a várandósság idején is: nem könnyű elkülöníteni egymástól a megváltozott hormonszinttel járó, ártalmatlan változásokat és a betegséget jelző panaszokat.
A terhesség során fellépő hormonális változások nagyon rossz hatással vannak a hüvelyflórára. Teljesen hétköznapi például, hogy a szervezetben zajló hormonális és egyéb átalakulások miatt a hüvelyi váladék mennyisége megnövekszik. Bármelyikről is legyen szó, a terhesség alatt jelentkező hüvelyi fertőzések mindig nőgyógyászati szakvizsgálatot indokolnak.
A bakteriális vaginózis a terhes kismamák között az egyik leggyakoribb és legáltalánosabb hüvelyfertőzés, ami általánosságban minden ötödik nőnél kialakul. Ha valamilyen baktérium elszaporodott a hüvelyben, akkor annak az egyik első tünete minden esetben a hüvelyváladék jellegének megváltozása lesz. Terhesség esetén a bakteriális hüvelyfertőzés nemcsak nagyobb odafigyelést, hanem más kezelési módot is igényel. Noha a bakteriális vaginózis gyakran gyógyul spontán is, áldott állapotban azonban nem érdemes várni vele. A fertőzés kezelésére a megfelelő ellenanyaggal rendelkező hüvelykúpok a leghatékonyabbak, de alkalmazhatók speciális krémek is.
A gombafertőzés egyik legjellemzőbb tünete a hüvely szüntelen viszketése, amihez gyakran fájdalom társul. Gombásodás esetén is jellemző a hüvelyi folyás megváltozása. Ha gombás fertőzést diagnosztizálnak egy kismamánál, a kezelés jellemzően ugyanúgy zajlik, mint normál állapotban. Külön odafigyelést igényelnek viszont azok a kismamák, akik súlyos immunhiányos állapotban kaptak el valamilyen gombafertőzést.
A B csoportú Streptococcus (GBS) fertőzés az egészséges nők körében is nagyon gyakori. A terhes kismamáknál általában inkább a hüvelyben jelenik meg, és mivel nagyon nehéz felismerni, ezért a terhesgondozás részeként az állapotosság 35-37. hetében szűrik a jelenlétét. Ehhez ma már nagyszerű antibiotikumos terápiák érhetők el a kismamák számára, melyeket a szakorvos ír elő megfelelő időközönként, illetve meghatározott mennyiségben.
A Trichomoniasis egy rendkívül kellemetlen parazitafertőzés. Noha keveset hallani róla, valójában azonban az egyik legáltalánosabb hüvelyfertőzésről van szó, ami nagyon jól kezelhető.
Amikor várandós leszel, a hüvelyed már az első hónaptól kezdődően készül a babád érkezésére, ezért mire megszületik, számos változást tapasztalhatsz odalent.
- A várandósságod második trimeszterében a szeméremtested színe valószínűleg elkezd megváltozni. Ennek oka, hogy az ösztrogénszint jelentősen megemelkedik a terhesség alatt, ami a bőr színére is kihat, méghozzá úgy, hogy sötétebb, kékes színű lesz.
- A harmadik trimeszterben számíthatsz a legtöbb változásra, ugyanis ekkorra a méhed ökölnyi méretűből görögdinnye méretűre nő.
- A hüvelyt körülvevő szövet a várandósság alatt lazábbá és puhábbá válik, aminek következtében a hüvely egy kicsit hosszabb lesz.
- Egy másik változás, amellyel biztosan találkozni fogsz, az a hüvelyed pH-szintjének emelkedése. A „normális” hüvelyi pH-szint 3,8 és 4,5 között van, ha viszont 7 fölé megy, viszketést tapasztalhatsz.
- A pH-szint változása miatt új szagokat is érezhetsz.
- Ahogyan a hüvelyedre egyre nagyobb nyomás nehezedik, az artériáid és a vénáid is megnyúlnak, ennek következtében pedig előfordulhat, hogy néhány visszér jelenik meg a szeméremtesteden.
- A várandósságod alatt érdemes egy kis extra védelemmel készülnöd odalent, hogy amennyire csak lehet, kényelmesen érezd magad és száraz maradj.
- Előfordulhat, hogy szex közben enyhe pecsételő vérzést fogsz tapasztalni, ami viszont teljesen normális.
- Szex közben különösen érzékeny lehetsz, és nagyobb lehet az orgazmusod, ami a fokozott véráramlásnak és a vénák megváltozott állapotának köszönhető.
- A várandósság során inkontinencia is előfordulhat, vagyis az, hogy a hüvelyed gyengül, emiatt pedig nem vagy képes mindig visszatartani a pisilést.
A hüvelysüllyedés és a hüvelyelőesés két gyakori nőgyógyászati probléma, melyek a medencei izmok és szövetek gyengülése vagy sérülése miatt alakulnak ki. Ezek az állapotok komoly kényelmetlenséget és szövődményeket okozhatnak, beleértve a vizeletürítési nehézségeket, szexuális zavarokat és akár súlyosabb szervi problémákat is.
Összességében, mind a hüvelysüllyedés, mind a hüvelyelőesés komoly nőgyógyászati problémák, amelyek szakszerű kezelést igényelnek. Fontos azonban megérteni a különbségeket a tünetek és az érintett területek tekintetében annak érdekében, hogy a megfelelő diagnózist lehessen felállítani és a megfelelő kezelést el lehessen kezdeni. Amennyiben ezek közül bármelyik tünet jelentkezik Önnél, érdemes mielőbb szakorvoshoz fordulni.
A terhességi hormonhatások - emelkedő hormonszintek - következtében a kismamák sokkal fogékonyabbak a hüvelyi fertőzésekre. A hüvelyi fertőzés nemcsak az anyára, hanem születendő gyermekére is veszélyt jelenthet. Próbáld megelőzni a problémát, és ne adj esélyt a hüvelyi fertőzésnek!
A terhesség alatt a hüvely környezete kissé megváltozik, ez a káros baktériumok számára előnyösebbé válik. A betegséget okozó mikroorganizmusok szaporodásának megakadályozása érdekében fenn kell tartanunk a Lactobacillusok közé tartozó hasznos baktériumok domináns jelenlétét.
A terhesség alatt a Lactobacillusok túlélése nem túl kedvező mértékű, de a hüvelykúpok segíthetnek ezen. A GYNTIMA Hyaluronic hüvelykúp hialuronsavat is tartalmaz, amely arról ismert, hogy képes megfelelő szinten tartani a nyálkahártya nedvességtartalmát.
