Beágyazódás után nem érzek semmit – Mit jelenthet ez?

A teherbeesés egy rendkívül bonyolult és összetett folyamat, amelynek számos alapfeltétele van. Rengeteg kémiai, fizikai és hormonális mechanizmusnak kell megvalósulnia, méghozzá megfelelő időben és sorrendben, ahhoz, hogy a terhesség létre tudjon jönni. A várandósság egyik legjelentősebb pillanata a beágyazódás, amikor a folyamatosan osztódó megtermékenyített petesejtből embrió válik. Mégis kevés szó esik arról, hogy mikor és miként is zajlik ez a csodás folyamat, továbbá arról, hogy mik is lehetnek a beágyazódás jelei, amelyek a várandósságot már a terhesség igen korai szakaszában előre jelezhetik.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy sok nő egyáltalán nem érzékel semmit belőle, és náluk teljesen tünetmentesen zajlik le a beágyazódás. Ha azt tapasztalod, hogy beágyazódás után nem érzel semmit, az teljesen normális, és nem jelenti azt, hogy a fogantatás nem volt sikeres. A beágyazódás utáni tünetek hiánya egyáltalán nem jelenti a várandósság nemlétét.

Mi is az a beágyazódás?

A fogantatás pillanata után a megtermékenyített petesejt - más néven zigóta - elindul a petevezetékből a méh felé. Ez az utazás néhány napot vesz igénybe, és közben a zigóta osztódik, egyre több sejtből áll. A petevezetékben megtermékenyített petesejt pár nap alatt jut el a méhig, ahol a nyálkahártyájában megtapad, vagyis megtörténik a beágyazódás. A terhesség kialakulásában a női test számos mozzanata jelentős szerepet játszik: a petesejt és a hímivarsejt találkozása előtt épp úgy, mint az azt követő szakaszban. A test - mialatt kiválasztja az érett petesejtet, amely kilökődik, és találkozik a hímivarsejttel, majd jó esetben megtermékenyül - már a beágyazódás folyamatát is előkészíti. Ennek során kialakul a méhet kibélelő vastag nyálkahártya, amely így alkalmassá válik arra, hogy az 5-7 napot vándorló zigóta - azaz a megtermékenyített petesejt - megérkezése után hozzátapadjon a méh falához, tehát megtörténjen a beágyazódás.

A zigóta amíg ideérkezik, - a megtermékenyülés után 5-7 nappal - folyamatosan osztódik tovább: végül a hólyagcsíra, vagy más néven blasztociszta állapotot éri el, és ebben a formájában történik a megtapadás is. Utóbbira azonban 2-3 napot várni kell: a beágyazódás idejére már 70-100 sejt is alkotja a hólyagcsírát, amelyet a méh fala nemcsak megvastagodott, de tápanyagokkal megtelt nyálkahártyával vár. Mivel a zigóta útja néhány napig tart, a beágyazódás folyamata az ovulációt követően 8-10. napon valósul meg általában. A megtapadást körülbelül ötnapos eseménynek tekintjük.

Mikor történik a beágyazódás?

A beágyazódás az ovuláció, illetve megtermékenyülés után 6-12 nappal bármikor megtörténhet, de leggyakrabban a 8. és 10. nap között szokott bekövetkezni. Ez azt jelenti, hogy egyes nőknél a ciklus 20. napja körül is bekövetkezhet, míg másoknál akár olyan későn is, mint a ciklus 26. napja. A beágyazódás egy körülbelül 5 napig tartó folyamat, amelynek végén a megtermékenyített petesejt - innentől fogva embrió - a méhfalba ágyazódva hCG (humán koriális gonadotropin) hormont kezd termelni és növekedésnek indul.

A beágyazódás megtörténtével a női szervezetben igen jelentős hormonális változások veszik kezdetüket. Ilyen például a terhességi hormonnak is nevezett HCG hormon (humán koriális gonadotropin), amely a beágyazódáskor kezd el termelődni, és a megtermékenyülés után 12-14 nappal már jó eséllyel kimutatható a vizeletből. Megnövekszik továbbá a progeszteron, azaz a sárgatest-hormonszint is, amelynek két fő funkciója van: táplálja a terhességi nyálkahártyát, valamint megakadályozza a menstruációt. A beágyazódás folyamatának lezárásával megkezdődik az embrió, a köldökzsinór, a méhlepény és a magzatburok fejlődése.

Milyen jelek utalhatnak arra, hogy a beágyazódás megtörtént?

A beágyazódást követő hormonális változások bizony okozhatnak úgynevezett beágyazódás tünetegyüttest, amelyek akár még a HCG hormon terhességi tesztekkel való kimutathatóságát is megelőzhetik. A beágyazódás jelei nem jelentkeznek mindenkinél egyformán, sőt gyakori, hogy valakinél egyáltalán nem is tapasztalhatóak. Épp ezért a beágyazódás jelei közül a következőkben felsoroltak nem garantálják, hogy terhesség áll fenn, de a hiányuk sem jelenti a várandósság nemlétét.

Fizikai jelek és tünetek

• Alhasi fájdalom, derékfájás: A beágyazódás során tapasztalható alhasi fájdalom, ami akár kisugározhat a derék tájékára is, könnyedén összetéveszthető a premenstruáció tünetével. Az alhasi fájdalom akkor a beágyazódás jele, ha némiképp eltér a már gyakran érzett menstruáció utáni fájdalomtól.
• Szúró fájdalom: Az alhasban jelentkező szúró fájdalom a beágyazódás jele is lehet. Ez lehet gyenge, alig érezhető, vagy akár kellemetlenül intenzív is.
• Pecsételő vérzés (Implantációs vérzés): A terhes nők 25%-a tapasztal vérzést, pecsételést az első trimeszterben - ennek egyik oka a beágyazódás lehet. Ez a vérzés megtévesztő is lehet, mert nagyjából akkor jelentkezik, amikor a menstruációd is érkezne, de általában inkább pár nappal, egy héttel a várt menstruáció előtt tapasztalható. A beágyazódás miatti vérzés színe halvány rózsaszín vagy barna, és inkább pecsételés, semmint rendes vérzés. Az esetek többségében néhány óráig vagy pár napig tart, de egyeseknél akár hét napig is elhúzódhat.
• Görcsölés: A szervezetben hirtelen fellépő hormonális változások, valamint a méhben fellépő folyamatok alhasi görcsöket okozhatnak. Ez az alhasi fájdalomhoz és szúró érzéshez hasonlóan szintén a beágyazódás jelei közé tartozhat. Könnyen össze lehet téveszteni a premenstruáció vagy a menstruáció egyik ismertetőjelével, de ez a beágyazódási tünet sokkal enyhébb görcsökkel jár.
• Méhnyaknyák megváltozása: A beágyazódás jele a méhnyaknyák változása is: tapintása sűrűvé, gumiszerűvé, színe áttetszővé, opálossá vagy épp fehéressé válik. Ez valóban a terhesség legkorábbi szakaszára, a beágyazódás idejére jellemző, mivel később a méhnyaknyák sokkal sűrűbbé, és szinte sárgássá változik.
• Mellérzékenység: A beágyazódáskor az ösztrogén és a progeszteron hormonok szintje hirtelen emelkedik meg, ami mellérzékenységhez vezethet. Ez a beágyazódási tünet a menstruáció előtt is érzékelhető, ám ebben az esetben sokkal erőteljesebben jelentkezik. A mellbimbók körüli udvar, az areola sötétebbé válása és kiterjedése is intő jel lehet.
• Testhőmérséklet-változás, hőemelkedés: A testhőmérséklet és a női hormonok kapcsolata ismerős lehet azok számára, akik alkalmazták már az úgynevezett hőmérőzési technikát az ovuláció, azaz a peteérés kiszámítására. Az ovuláció előtt jellemzően lecsökken a testhőmérséklet, majd megemelkedik, de a menstruáció előtt újra lecsökken. Amennyiben megemelkedett marad, az terhességet jelez. Bizonyos esetekben a beágyazódás jelei közé tartozik a testhő mérsékelt, ám csupán egyetlen egy napos leesése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy napra a szokásos 36,7 fokos normál hőmérsékletünk leesik 36,5-re.
• Gyakori vizelési inger: Még mielőtt a növekvő méh nyomni kezdené a húgyhólyagot, sok nő észleli, hogy sokkal gyakrabban kell a mosdóba járnia. Ez a beágyazódás utáni egyik legkorábbi tünet, amely sokszor már a menstruáció elmaradása előtt jelentkezik.

Egyéb tünetek

• Fáradtság, kimerültség: Ha azt veszed észre, hogy már délután kettőkor legszívesebben az igazak álmát aludnád, és még egy átaludt éjszaka után is kimerültnek érzed magad, az könnyen lehet a beágyazódás utáni állapot következménye. Ez az ólmos fáradtság nem hasonlítható a szokásos munkanapi kimerültséghez.
• Emésztési problémák, puffadás, székrekedés: A beágyazódást követő hormonális vihar nem hagyja érintetlenül az emésztőrendszert sem. A progeszteron hatására a test simaizmai elernyednek, ami sajnos a bélrendszer lassulását is magával vonja. Ez a vízvisszatartás és a belek lassabb működése okozza azt a feszülő érzést a hasban, ami miatt sokan kényelmetlenül érzik magukat. A székrekedés szintén visszatérő kísérője lehet ezeknek a napoknak.
• Émelygés, hányinger, szédülés: Bár a köznyelv reggeli rosszullétnek hívja, a beágyazódás utáni émelygés a nap bármely szakaszában felütheti a fejét. Vannak, akiknél csak egy enyhe gyomorkavarodás jelentkezik bizonyos ételek láttán, másoknál viszont intenzív hányinger és hányás kíséri a napokat. A szédülés vagy a bizonytalanságérzet szintén gyakori panasz.
• Szaglás és ízérzékelés változása: Talán az egyik legérdekesebb és legmeglepőbb korai tünet a szaglás kifinomulása. Az ízérzékelés is furcsa fordulatokat vehet, sokan tapasztalnak fémes ízt a szájukban.
• Fejfájás: A hormonszintek emelkedése elengedhetetlen a sikeres terhességhez, ám sajnos ezek (különösképpen a progeszteron) a beágyazódás után fejfájást is előidézhetnek.
• Hangulatingadozás: Ha vadul ingadozik a hangulatod, lehet, hogy ez a beágyazódás utáni hormonváltozások eredménye. Az egyik pillanatban még a világ legboldogabb embere, a másikban viszont a Föld valamennyi fájdalmát viseli a szívén? Megmagyarázhatatlan és legfőképp érthetetlen okból válik hirtelen házitündérből házisárkánnyá?
• Általános rosszullét: Bár a tipikus terhességi rosszullét általában a 4-6. héttel veszi kezdetét, az általános rosszullét, mint a beágyazódás tünete már jóval korábban is kopogtathat.

A hCG hormon szintjének alakulása a beágyazódás után

A hCG (humán gonatropin hormon) a beágyazódás után kezd el termelődni az anya szervezetében. A beágyazódás 5 napig tart, tehát a 12. napon fejeződik be, innentől kezdve rohamosan nő a HCG mennyisége és a 14. napon már kimutatható a vizeletből is (ha rövidebb a ciklusod, akkor már 1-2 nappal hamarabb is). A terhességi tesztek gyártói szerint a tesztet már a várható menstruációt megelőző 6. napig nem érdemes elvégezni, mivel a terhességi hormon, azaz a HCG szintje nem biztos, hogy elég magas az értékelhető eredményhez.

Mi okozhatja a beágyazódási problémákat?

A beágyazódás a peteérés után 6-12 nappal kell, hogy megtörténjen, ám sajnos több olyan állapot is létezik, amely miatt meghiúsulhat. Ilyenkor beágyazódási (implantációs) sikertelenségről vagy beágyazódási zavarról beszélünk. Természetes fogantatás és lombikbébi-kezelés esetében egyaránt ez az egyik leggyakoribb oka a sikertelen terhességnek.

A megtermékenyített petesejt az esetek 25-30 százalékában ágyazódik be, míg a petesejtek 70-75 százaléka elhal, és a következő menstruációval távozik. Előfordul, hogy a méhfal még nem készült fel a blasztociszta fogadására vagy a zigóta blasztocisztává fejlődése előtt érkezik a méhbe, így nem tud beágyazódni.

A beágyazódási problémák hátterében állhat:

• A sperma vagy a petesejt nem megfelelő minősége
• A méh veleszületett vagy szerzett rendellenességei, pl. mióma, méhpolip
• A méh gyulladásos betegsége, pl. endometriózis, adenomyosis, petevezeték-elzáródás, méhnyálkahártya-gyulladás (endometritis)
• Policisztás ovárium szindróma (PCOS)
• Sárgatest-elégtelenség, vagyis alacsony progeszteronszint
• Pajzsmirigy-alulműködés
• Elhízottság
• Dohányzás
• Korai klimax (30-35 éves korban meginduló menopauza)
• Megváltozott kromoszómaállomány a pár valamelyik tagjánál

Hogyan támogatható a sikeres beágyazódás?

A beágyazódás, megtapadás elősegítése érdekében fontos, hogy egészséges életmódot élj. Káros szokásaidat hagyd el és alakíts ki jó szokásokat, úgymint minden nap legalább fél óra edzés, több zöldség és gyümölcs fogyasztása, egészséges alvási rutin kialakítása. Az életmódbeli változtatások, amelyeket segítségül hívhatunk, több komponensből állnak össze.

Életmódbeli változtatások

• Méregtelenítés: Egy kezdeti salaktalanítás mindig jól jön, ehhez alkalmazhatunk különböző természetes összetevőkből elkészített méregtelenítő teákat, folyadékokat, amelyeket bioboltokban megtalálunk.
• Megfelelő tápanyagok, megfelelő arányban: Az egészséges étkezés fontos része, hogy változatosan együnk, mindenféle tápanyagot fogyasszunk. A zsírok közül érdemes a telítetlen, illetve a többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó fajtákat választani: előbbiek az olívaolaj, a diófélék, utóbbiak a növényi olajok, tengeri halak olajai. A szénhidrátok közül a lassan felszívódó típusokat ajánlatos fogyasztani: a teljes kiőrlésű pékárukat, a hüvelyeseket vagy a gyümölcsöket.
• Rendszeres sportolás: Legyen az valamilyen edzés, vagy a gyakori hosszabb séta, fontos szerepet játszik abban, hogy megfelelően felkészítsük a szervezetet az embrió befogadására.
• Káros szenvedélyek mellőzése: Az alkoholfogyasztás és a túlzott koffein sem ajánlott a babavárás időszakában. A dohányzást jobb teljesen mellőzni: egyrészt rossz hatással van a hormonrendszerre, emellett negatívan befolyásolja a pajzsmirigy működését.
• Vitaminok és nyomelemek: Fontos a vitaminfogyasztás, az A-, C-, E-, B-vitaminok mind segíthetik az embrió megtapadását, csakúgy, mint a leglényegesebb nyomelemek: a folsav, a magnézium, a vas, a cink vagy a szelén. Orvosi javaslatra szükséges lehet speciálisabb étrendkiegészítő, mint a melatonin.
• Gyógynövények: Számos gyógynövény támogatja a peteérést, valamint a beágyazódást. Teaként elkészíthető a cickafark, a málnalevél, valamint a palástfű. Hasznos tápanyagot szolgáltat még a méhpempő, valamint a barátcserje.

Tippek beágyazódási problémák esetén

Amennyiben a terhességi teszt egyértelműen jelzi, hogy nem történt meg a beágyazódás, vagyis a teherbe esés, és ezt már sokadik alkalommal éled meg, akkor első lépésben javaslom, hogy próbálja ki a Novafam méhpempő kapszuláit! A nagyobb arányban méhpempőt tartalmazó Novafam FERTILE kapszula a termékenység fokozására, a peteérés és a teherbeesés elősegítésére, továbbá a megtermékenyített petesejt beágyazódásának támogatására ajánlom. A nagyobb arányban Myo- és D-chiro-inozitolt tartalmazó Novafam INOSIT kapszulát pedig a meddőség egyik fő okának tartott PCOS (policisztás ovárium szindróma) esetén ajánlom.

Ne feledjük, ha tisztában vagyunk a nehézségeket kiváltó okkal, gyorsabban eljuthatunk a megoldásig: ne féljünk hát szembenézni a kérdésekkel, mert a válaszokat értő közegben, valódi támogatottsággal a hátunk mögött kaphatjuk meg.

tags: #beagyazodas #utan #nem #erzek #semmit