Nagy öröm nézni, ahogy egy csecsemő fejlődik. Figyel, észleli a környezetét, reagál, azaz kommunikál, és egyre több mozgásmintát produkál. De jön a rémület és a tanácstalanság, ha ezt nem teszi, ha elmarad a fejlődésben. Minden csecsemő a saját ütemében fejlődik - fiziológiai és további motoros készségek elsajátítása szempontjából is. Ennek oka az izmok változó tónusa, vagyis az izomfeszülés mértéke. Minél idősebb a gyermek, annál jobban tudja kontrollálni az izomzat összehúzódását és az ellazulását, ami lehetővé teszi számára, hogy később fejlődési mérföldköveket érjen el - beleértve a helyes fejtartás, testtartás, a hason fekvésből hátra fordulás, a felülés, a kúszás metódusát - és végül, hogy önállóan áll vagy jár. Az idegrendszer érése sokszorosan szabályozott folyamat, mégis mindenkinél egyedi tempóban zajlik. Nagyobb állomásokat be lehet határolni ezáltal a mozgásfejlődés során, azonban ezen belül az idegrendszer és az ezáltal meghatározott tónussal és mozgással bíró izmok számos eltérést létrehozhatnak.
Mi okozza a fokozott izomfeszültséget csecsemőknél?
Mint már említettük, a tónus, azaz az izomfeszültség a gyermek növekedésével folyamatosan fejlődik és változik. Különböző okok miatt időnként fokozódik a csecsemő mozgásáért felelős vázizmok feszülése. Ez a jelenség bizonyos mozgások során izomellenállás fellépésével jár - ez a karok vagy lábak kiegyenesítése, akár hajlítása folyamán figyelhető meg leggyakrabban, de természetesen a nyak, a fejbiccentő izom vagy a gerinc törzsi izomzat merevségében is megnyilvánulhat. A csecsemő idegrendszeri éretlensége, fokozott tónusa, az izmok gyengesége vagy az összehangolt mozgás hiánya következtében nem képes törzsét a megfelelő izmokkal és erővel megemelni, megmozdítani és olyan izmok is bekapcsolódnak, amikre nem lenne szükség. Ilyenkor a fej, a nyak és a gerincoszlop által alkotott ívet a gerinc melletti izmok feszülése révén jön létre.
A fokozott izomfeszülés típusai
A megnövekedett izomfeszülés két típusra osztható:
- Izommerevség: Jellemzője a folyamatos izomellenállás, függetlenül a mozgás sebességétől.
- Izomgörcsösség: Ez a tónus megnövekedése, amely mozgás közben hirtelen ellenállás formájában jelentkezik, majd hirtelen feloldódik.
Mindkét jelenség a megnövekedett tónus - megnövekedett izomellenállás, valamint az ízületi, az izom és a csontrendszeri kapcsolatok csökkent mozgástartománya - tüneteinek része.
A fejbiccentő izom érintettsége és a ferdenyak
A hipertónia a fejbiccentő izom fokozott feszültségével is járhat. A nyaki és fejbiccentő izmot érintő fokozott feszültség, akár fájdalom, többféle problémát is okozhat. Az egyik ilyen, hogy a csecsemő nem tudja vagy alig képes függőleges helyzetben megtartani a fejét, emiatt a fejbiccentő izom hipertónia tünetek különösen 3 hónapos korára lesznek látványosak - ez az a kor, amikor a baba nyaki izma elméletileg már teljesen stabilan tartja a fejet, a fej egészét.
A veleszületett ferde nyak általában már születéskor látszik, ezért könnyen észrevehető: fő tünete az, hogy a baba nyaka egyik oldalra dől. A ferdenyak a csípőficam és dongaláb után a harmadik leggyakrabban előforduló születési rendellenesség. A betegség kialakulásának pontos oka nem tisztázott, de legnagyobb valószínűséggel a szülőcsatornán való áthaladáskor, vagy még a méhen belüli életben sérül az egyik oldali fejbiccentő (sternokleidomastoideus) izom. Nagyméretű babák esetén kialakulásának valószínűsége nagyobb, mint normál súlyú újszülöttnél. Az elváltozást gyakran kíséri fájdalom is, az izom bevérzik, és kisebb vérömleny keletkezik rajta - ez szép lassan felszívódik, de egy ideig fájdalmas csomóként van jelen. A vérömleny feszíti, rövidítheti az izmot, maga az izomfeszülés pedig ki is tapintható. A veleszületett ferde nyak diagnózisát fizikális vizsgálattal állítják fel az orvosok.
A nyaki és a fejbiccentő izom, izmok meghatározzák a fej és a nyak működését, a gerinc helyzetére is hatással lehetnek, ezért mindenkinek fontos és érdemes rájuk figyelni. Például a testtartás kapcsán, hiszen ha nem tesszük, az ízületi fájdalmat okozhat, de jelentkezhet fej, gerinc és nyak fájdalom, az izmok problémája, azaz a tünetek az izmokat is érinthetik, stb.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A fokozott izomfeszültség sok gyermeket érint. Ennek a rendellenességnek számos oka lehet, ezért ha egy csecsemőnél fokozott izomfeszülés jelentkezik, forduljunk orvoshoz a megfelelő intézkedések végrehajtása érdekében. Bár azt tudni kell, hogy a szimptóma önmagában még nem betegség, néha szükség lehet egy szakember segítségére - gyógytorna, különböző fiziko-terápia módszer, stb.
A fej tartása tekintetében 0-2 hónapos kora között gyanúra adhat okot, ha fejét hátra feszíti, amikor felemeled, illetve ha mindig csak az egyik irányba fordítja a fejecskéjét. Később, 3 hónaposan gyanús lehet, ha fejét mindig csak egy irányba fordítja, és sem hason fekve, sem ülésbe húzásnál nem emeli. Ha ezeket tapasztalod, azt mindenképpen jelezd a védőnőnek és a gyermekorvosnak.
Érdemes odafigyelni arra, hogy tud-e szopni az újszülött. Fontos felvilágosítást ad a mimikai izmok, nyelésben részt vevő izmok működéséről. Emeli-e a fejét, például, amikor ülő helyzetbe felhozzuk, vagy ha felemeljük magunk fölé? Hason kinyomja-e magát? Ha mindez nem történik meg három hónapon belül, akkor gyermekneurológushoz kell fordulni, és korai fejlesztésre van szükség.
Kezelési lehetőségek és terápiák
A fokozott izomfeszültség kezelésében a legfontosabb az otthoni rehabilitáció, azaz a gyermekkel való játék alkalmával a szakorvosi ajánlások szigorú betartása a csecsemő fokozott izomfeszültségének enyhítése és az ilyen problémás gyermek fejlődésének támogatása érdekében.
Otthoni gyakorlatok és játékok
Otthon is végezhetünk biztonságos gyakorlatokat játékok formájában, amelyek segítik a gyermeket a fokozott izomfeszüléses esetekben. Ezek az izmot lazíthatják, a feszes hatást csökkenthetik. A nyaki fájdalom, illetve a nyaki fájdalom érzete is csökkenhet. Ha pedig a feszes észés és a nyaki fájdalom eltűnik, mindenki boldog lesz.
Hogyan oldjuk a feszültséget babáknál | Baba nyújtások
Masszázs
A baba érintése, simogatása, lábának vagy vállának enyhe megnyomása lehetővé teszi, hogy a baba hozzászokjon az érintéshez, és ne váljon tőle frusztrálttá. Helyezd a csecsemőt az öledbe, magaddal szemben, és finoman ringasd, helyezd a lábát a mellkasára, majd masszírozd meg a vállát és a karját. Fontos, hogy a mozdulatok nyugodtak, ritmikusak és ne hirtelenek legyenek, így a baba ellazulhat, és csökkentheti az feszes izmokat.
A baba görgetése
Egy másik játék, amit játszhattok, ha a babát óvatosan görgeted egy biztonságos felületen. Itt is mindent nyugodtan, finoman kell csinálni, olyan mozdulattal, ami nem tud fájdalmat okozni, és közben figyelni kell a gyerek reakcióját. Érdemes megjegyezni, hogy ennek köszönhetően a pici is megismeri a testét, és kezdi felfedezni a környezettel kapcsolatos helyzetét, ami szintén segítheti az ellazulásban.
Gyermek ringatása labdán
Ha van edzőlabdád, akkor használhatod arra, hogy csökkentsd a baba fokozott izomfeszülését. Ülj rá a babával, és finoman ringasd egyik oldalról a másikra. A kisgyermek számára ez egy nagyon kellemes mozgáskoordinációt is fejlesztő gyakorlat lesz.
A világ felfedezése érintéssel
Az érintés az az érzék, amely tökéletesen lehetővé teszi a gyermek számára, hogy felfedezze a világot. Fokozott izomfeszültség esetén erősen ajánlott új textúrák megismertetése. Hasznosak lehetnek a különböző otthon lévő anyagok, mint a takarók, textilpelenkák, a bőröd, az apa pulóvere vagy szakálla, valamint a játékok - például a szenzoros kockák.
Otthoni gondviselés
Bár a fokozott izomfeszültség okai eltérőek lehetnek, az otthoni ápolása a baba megfelelő gondozásával kezdődik. Pelenkázáskor vagy öltözködéskor mindig próbáld oldalra fordítani a babát, ahelyett, hogy felemelnéd. Ez ellazítja az izmokat és csökkenti a feszültségüket. Az otthoni játék a fiziko-terápia és a gyógytorna kiegészítése. Nem károsítja azokat a gyermekeket, akik nem küzdenek az izmok túlzott feszültségével, és közben támogatja harmonikus fejlődésüket is.
Rehabilitációs módszerek
A fejlődés menete mindig ugyanaz, bármely életkorban is kezdjük. Fel kell kelteni az újszülött érdeklődését, lazítani a feszes izmokat, a mozgást beindítani a béna végtagokban és a törzsben. A fej emelése, a kitámasztási reflexek, a fordulás megtanítása az első teendők közé tartozik. Majd következik a kúszás és a négykézláb mászás megtanítása. Amíg gyenge a hátizom, nem szabad erőltetni az ülést és az állást. Számtalan módszer van a spasticus, feszes izomzatú végtagok inainak nyújtására, a proprioceptív ingerlésre.
Ilyen módszerek a következők:
- Vojta-módszer: Reflexmechanizmusok kiváltásával igyekszik aktiválni az izmokat.
- Dévény Anna-módszer: Speciális manuális technikával kezeli az izmokat és kötőszöveteket.
- Katona-módszer: Mozgásra késztetéssel segíti a fejlődést.
A tanulást részesíti előnyben a konduktív pedagógia, a Pető-módszer. Mindegyik szép eredményeket tud felmutatni. Lehetséges azonban a központi idegrendszer, az agy, a gerincvelő közvetlen ingerlése is fájdalmatlanul a koponyán keresztül, a repetitiv transcranialis mágnes stimulációval (rTMS).
rTMS kezelés
Az rTMS az agy legfiziológiásabb ingerlése, mert a változó elektromágneses hullámok áramot indukálnak az idegrendszerben (ahol egyébként is áram folyik), és az akciós potenciál végigfut az ingerelt idegpályákon. Az ismételt ingerlés elősegíti a szinaptikus kapcsolatok kiépülését, és megváltoztatja az intrakortikális excitabilitást (agykérgen belüli kapcsolatok közötti ingerlékenység). A kérgi kapcsolatok közötti ingerületváltozás az alapja az agy plaszticitásának, amit mérni lehet. Ezért van memóriánk, és ezért tudunk tanulni, mert az agy plasztikus. Ez az ingerlékenység a betegségekben megváltozik. Ennek bármilyen befolyásolása (pl. gyógyszeres) terápiás hatást hoz létre. Ezt a kérgi ingerlékenységet lehet a koponyán keresztül megváltoztatni az rTMS-kezeléssel. Megfelelő paraméterekkel ingerelve a mentális fejlődés indítható el először a csecsemőnél. Elkezdenek figyelni, „kommunikálni”, szemkontaktust tartani. Az izomlazító hatás a kezelés 3. napjától jelentkezik a spasticus (merev izomzatú) végtagokban. Egy hónap elteltével új mozgások megjelenése várható. Az rTMS-kezelés egy új lehetőséget jelent a központi idegrendszeri betegségek kezelésében, azáltal, hogy direkt ingerelhető az agykéreg és pályakapcsolatai. Nagy előnye az, hogy több tünetet lehet egyszerre kedvezően befolyásolni. Az rTMS nem váltja ki a mozgásterápiát, a kettőt együtt kell alkalmazni. Az rTMS-kezelés felgyorsítja a fejlődést. Valamikor nagy félelem volt az epilepsziás rohamoktól, de a kezelések során kiderült, hogy az 1 Hz-es ingerléssel a rohamok megjelenése csökkenthető.