Az embrió felszívódásának okai és a terhesség elvesztése

Az embrió felszívódása, orvosi nyelven "missed abortion", vagyis nem lezajlott vetélés, egy olyan helyzet, amikor a terhesség fejlődése megszakad, az embrió szívműködése leáll, de a vetélés folyamata nem indul be. Ez a jelenség sok kismama számára sokkoló lehet, különösen, ha panaszmentesen élik meg a terhességet. Fontos megérteni, hogy az embrió felszívódása nem ritka jelenség, és számos tényező állhat a hátterében.

Az eltűnő iker szindróma

Az ultrahangos vizsgálatok fejlődésének köszönhetően a nyolcvanas években derült ki, hogy az ikerterhesség sokkal gyakoribb, mint korábban hitték. Az esetek zömében azonban csupán egy gyermek jön a világra, a másik, fejletlenebb magzat a terhesség korai szakaszában elhal, és szinte nyomtalanul felszívódik a méhben. Ezt a jelenséget eltűnő iker vagy fantomiker szindrómának nevezik.

A fantomiker jelenség nem vetélés, mert a fantomikrek nyomtalanul felszívódnak, a terhességre és a fogamzóképességre nem ártalmasak. A terhességek csaknem 5 százaléka ikerterhesség a várandósság 8. hetében, de az egyik iker az esetek 21-30 százalékában eltűnik. Mesterséges megtermékenyítés esetén még gyakoribb a fantomiker-jelenség, az így született gyermekek akár 10-15 százalékának is lehetett a terhesség legkorábbi szakaszában egy "ikertestvére".

Előfordulhat, hogy a terhesség korai szakaszában a két embrió összeolvad, az erősebb pedig a növekedése során tulajdonképpen magába olvasztja a fejletlenebb génjeit. Ilyen esetben a magzat nem feltétlenül tűnik el, előfordulhat, hogy a ki nem fejlődött ikertestvér a testvéréhez hozzánőve jön a világra.

Spontán vetélés és okai

A spontán vetélés azt jelenti, hogy a terhesség látható, külső ok nélkül megszakad. Ilyenkor egy egészen aprócska, még a 600 grammot sem elérő, életjelenséget nem mutató magzat hal el a kismamában. A terhességek megszakadása döntően első trimeszteri. Körülbelül 50-75%-a szakad meg a várandósság első 12 hetében (korai vetélés); a 12-24. hét között (középidős vetélés), az időben előrehaladva már jóval ritkábban.

A vetélés típusai

• Fenyegető vetélés (abortus imminens): Amikor a vetélés jelei megjelennek, de a terhesség még megmenthető.
• Kezdődő vetélés (abortus incipiens): A vetélés folyamata megindult, a méhszáj elkezd kinyílni.
• Komplett, azaz teljes vetélés (abortus completus): A méh teljesen kiürül.
• Inkomplett, azaz tökéletlen vetélés (abortus incompletus): A méhben maradt magzati szövetek.
• Nem lezajlott vetélés (missed abortion): A magzat spontán elhal, de nem indul meg a kilökődése magától.
• Habituális vetélés: Ha a nő legalább háromszor, mindig a 24. hét előtt vesztette el magzatát.

A spontán vetélés lehetséges okai

A spontán vetélést számos tényező okozhatja, melyek az anya, az embrió vagy a méhlepény állapotával kapcsolatosak.

• Anya életmódja és egészségi állapota:
  • Dohányzás, alkoholizmus, túlzott koffeinfogyasztás.
  • Elégtelen táplálkozás, vashiányos vérszegénység (anémia).
  • Bizonyos gyógyszerek szedése, terhesség alatti kábítószer-fogyasztás.
  • Terhességi toxémia, méhlepény-elégtelenség, idült idő előtti méhlepény-leválás.
  • Trombofília, Leiden-mutáció, véralvadási zavarok.
  • Anya nemi szervi rendellenességei, betegségei (mióma, kettőzött méh, méhfalak összenövése, méhnyálkahártya betegségei).
  • Immunológiai problémák, ahol az anya immunrendszere elutasítja az apa sejtjeit.
  • Cukorbetegség, RH-összeférhetetlenség, vesegyulladás.
• Magzati tényezők:
  • Genetikai rendellenességek (pl. kromoszómahibák).
  • Méhen belüli fertőzések (TORCH vizsgálattal kimutathatóak: toxoplazma, rubeóla, citomegalovírus, herpeszvírus).
  • Fejlődési rendellenességek (pl. velőcső-záródási rendellenesség, nyelőcső-elzáródás, bél fejlődésének hiánya, szívfejlődési rendellenességek).
  • Ikerterhesség, ahol az egyik magzat felszívódik (eltűnő iker szindróma).
• Méhlepény és magzatvíz:
  • Méhlepényelégtelenség, amely elégtelen oxigén- és tápanyagellátást eredményez.
  • Elégtelen mennyiségű magzatvíz (oligohydramnion), amely fokozott felszívódás vagy elégtelen termelődés miatt alakulhat ki.
  • Túl sok magzatvíz (polyhydramnion), amely anyai vagy magzati problémára utalhat.

Különleges esetek

Vérszegénység (anémia)

A vérszegénység, melynek 95%-ban vashiány az oka, a várandósok 20-25%-ában alakul ki. A vas elengedhetetlen a magzati idegrendszer és más oxigén-érzékeny szervek fejlődéséhez. Egy 2019-es svéd tanulmány szerint a várandósság elején vérszegény anyák gyermekei esetén 44%-kal nagyobb volt az esély autizmusra, 37%-kal nagyobb kockázata a figyelemzavaros, hiperaktív viselkedészavarnak (ADHD), és 120%-kal nőtt a szellemi fejlődés elmaradásának esélye.

A vashiány komolyan befolyásolja a várandós szervezetet: fáradékonyság, csökkent koncentrálóképesség, stressz-tűrő- és védekező-képesség jelentkezik. Emellett nagyobb a terhességi magasvérnyomás kockázata.

Véralvadási zavarok

A terhesség alapvetően, egészséges emberekben is egy fokozott véralvadási hajlammal jár, amely a szülés körüli vérvesztés minimalizálását szolgálja. Azonban a véralvadási zavarokkal küzdő nők esetében ez duplán kockázatos, és fokozott odafigyelést igényel. Ilyen esetekben gyakoribb a vérrögök képződése, amelyek különböző problémákat okozhatnak, például az embrió beágyazódását is zavarhatják, méhlepényen belüli kisebb infarktusokat, korai lepényleválást vagy mélyvénás trombózist.

Amennyiben a családban előfordult 40 éves kor alatt trombózis, tüdőembólia, szívinfarktus vagy stroke, érdemes megnézetni az alvadási faktorokat és genetikai vizsgálatot végezni még a családtervezés előtt. Súlyos öröklött vérzékenység esetén a páciensnek rendszeres hematológiai gondozásra kell járnia.

Lombikbébi-kezelés sikertelensége

A lombikbébi-kezelések egy része sajnos nem végződik sikerrel. A sikertelenség okai sokrétűek lehetnek:

• Rendellenes petesejtek: Az életkor előrehaladtával növekszik a rendellenes, nem megfelelő minőségű petesejtek aránya.
• Rendellenes spermiumok: A megtermékenyítéshez kellő számú, alakú, mozgású és genetikailag egészséges spermium szükséges.
• Gyenge minőségű embrió: Még az egészségesnek ítélt embriók is tartalmazhatnak olyan észrevehetetlen hibát, ami miatt nem tudnak beágyazódni.
• Gyenge petefészek-válasz: Előfordulhat, hogy a petefészek nem termel elegendő petesejtet a stimuláció ellenére.
• Beágyazódási problémák: Méhpolip, korai progeszteronszint-emelkedés, vékony méhnyálkahártya vagy méhfertőzés akadályozhatja a beágyazódást.
• Egészségtelen életmód: Dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen testsúly szintén csökkentheti a siker esélyeit.

A spontán vetélés tünetei és diagnózisa

A spontán vetélés tünetei nem mindig szembetűnőek. Néha a jelenséget nem is jelzi más, mint egy, a szokottnál is erősebb menstruáció. Máskor egy-, vagy éppen két szakaszban zajlik le. Vérzés, görcsös háti és/vagy alhasi fájdalmak, vagy a terhesség eddigi tüneteinek hirtelen megszakadása esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

A spontán vetélést rutin ultrahangvizsgálattal, nőgyógyászati vizsgálattal, Doppler-vizsgálattal, illetve hormonszint-vizsgálattal lehet kimutatni. Fontos megjegyezni, hogy az utolsó menstruáció első napjából számított terhességi kor és az ultrahangon látható embrió mérete között eltérés adódhat, különösen rendszertelen ciklusok esetén. Ezért nem szabad az első vizsgálattal elhalt terhességet diagnosztizálni, ha még túl kicsi a terhesség.

Teendők az embrió felszívódása vagy vetélés esetén

Ha az ultrahang alapján nyilvánvaló, hogy az embrió megállt a fejlődésben és nem él, rendszerint műtéti időpontot jegyeznek elő, amikor altatásban kiürítik a méhet. A spontán vetélés persze még ennél is kíméletesebb, és mivel az amúgy egészséges anya életét nem veszélyezteti a várakozás, annak sincs akadálya, hogy néhány napot várjunk az elhalt terhesség befejezésével.

Lelkileg is fel kell készülni a történtek feldolgozására. Fontos, hogy a pár adjon időt magának a gyászra, és szükség esetén kérjen szakmai segítséget.

tags: #embrio #felszivodasanak #okai