A placebo-jelenség a latin „placere” (tetszeni) szóból ered. A placebo alkalmazása nem újkeletű, évezredek óta használják szándékosan vagy sem, és korántsem csak a sámánok, törzsi gyógyítók, hanem az orvosok is.
Az ókor és a középkor elismert gyógyszerei közt számos olyan szert (pl. orrszarvú szarva) találunk, amelyről ma már tudjuk, hogy nem tartalmaz gyógyhatással rendelkező anyagot, mégis évszázadokon át hatásos gyógyszernek tartották és számtalan beteg gyógyult meg attól, hogy használta ezeket.
Sámánok ráolvasásokat végeztek, gyógyfőzeteket készítettek és különféle szertartások keretén belül adták be ezeket a betegnek.
A 19. században íródott Hooper's Medical Dictionary szótár szerint a placebo az a gyógyszer, amelyet csak azért adnak a betegnek, hogy tetszen neki, és nem azért, hogy meggyógyítsa.
Átlépve a XX. századba, Henry Beecher volt az első szakember, aki erőteljesen kardoskodott a placebo alkalmazása mellett. Hadiorvosként a II. világháborúban megélte, hogy a súlyosan sérült katonáknak morfin híján egyszerű sóoldatot adtak intravénásan, mégis csökkent a fájdalmuk.
A placebo-hatás talán a legrejtélyesebb élettani jelenség. Általános magyarázata nincs, de nem is várható el, hogy legyen, hisz azok a jelenségek, amelyeket placebonak hívunk, valójában rendkívül sokrétűek.
A placebo ugyanis lehet kézzelfogható (pl. placebo-gyógyszer, placebo-műtét), de lehet kevésbé megfogható jelenség is (pl. empatikus orvos, kertre néző kórházszoba).
Ugyanakkor a placebo által indukált valódi pszichés tényezőknek is hatalmas jelentőségük van a gyógyulásban. Köztudott, hogy amiről azt hisszük, segíteni fog, az jó eséllyel valóban segíteni is fog. És minél inkább bízunk a terápiában, annál erőteljesebb a gyógyhatása.
Érdekes módon a placebo szerek psziché által indukált fájdalomcsillapító hatására egész konkrét fiziológiai magyarázat is van, a placebo szer hatására az idegrendszer képes endorfint felszabadítani a testben.
Fogászati kezelésen átesett betegeknek adtak placebot, és nem csak, hogy enyhült a fájdalmuk, de az is kiderült, hogy a háttérben valódi fiziológiás változások történtek, endogén ópiát (endorfin) szabadult fel a páciensek szervezetében a szer hatására.
A placebo szerek/terápiák fájdalomcsökkentő hatását ugyanakkor megközelíthetjük egy másik irányból is.
Az utóbbi évtizedekben a kutatások fókuszába került az idegrendszer lenyűgöző működésének vizsgálata.
Ma úgy hisszük, hogy a fájdalom voltaképp korántsem objektív, a szövetek sérülésével egyenes összefüggést mutató jelenség.
A fájdalmat az agyunk „állítja elő”, ha úgy érzi, hogy a túlélés érdekében szükség van rá.
Az idegrendszer képes arra, hogy veszélyhelyzetben bizonyos stimulusokra, mintegy figyelmeztetésképp, fájdalommal reagáljon.
Teszi ezt azért, hogy rávegye az egyént, hogy meneküljön el a veszélyforrás elől.
Ha megszúrod vagy megégeted az ujjad, a kínzó fájdalom miatt azonnal elrántod.
Ha nem fájna, talán észre sem vennéd a veszélyt és súlyosan sérülnél.
A fájdalom tehát agyi „termék”, márpedig ami agyi „termék”, az egyben szubjektív is.
Nagyon durván leegyszerűsítve: ha az agy fél egy adott stimulustól, fájdalommal reagál a menekülés érdekében.
Ha nem fél, nincs fájdalom.
Sokak szerint ez lehet a magyarázat arra a nap mint nap tapasztalt jelenségre, hogy az orvosi rendelőbe lépve csökken a fájdalom, különösen akkor, ha bízunk az orvosban.
Az idegrendszerünk megnyugszik, hisz tudja, hogy jó kezekbe került, így nincs már szükség az alarmra.
A placebo hatás ugyanakkor korántsem csak a fájdalom és a pszichés eredetű panaszok enyhítésére alkalmas.
Az 1950-es évek óta ismertek a placebo objektív hatásai pl. a gyomorsavtermelésre, a vérnyomásra, vagy az immunvédekezésre.
Úgy tűnik, hogy a placebo valóban aktiválhatja a szervezet öngyógyító mechanizmusait, azaz ténylegesen hozzájárulhat a betegség gyorsabb leküzdéséhez.
Számos területen bizonyítottan működik a placebo-hatás.
Egy magyar kutatócsoport háziorvosokat kérdezett meg kérdőíves formában a placebo használatával kapcsolatos véleményükről, szokásaikról.
A megkérdezettek döntő többsége (83%) alkalmazott már placebot - leggyakrabban vitaminokat és különféle alternatív gyógymódokat - a praxisában, jellemzően idegesség, krónikus fáradtság, alvásproblémák és különféle funkcionális problémák esetén.
A kutatásokból nagyon úgy tűnik, hogy mindazon panaszokra, amelyeket az idegrendszer befolyásol, a placebonak rendkívül pozitív hatása lehet, ráadásul mellékhatások nélkül.
A kutatócsoport munkájának fókuszában a tágabb értelemben vett interocepció, a testi tudatosság, a placebo/nocebo jelenség, valamint a testtudatos módszerek tanulmányozása áll.
A placebo-jelenség hátterében az agy tudatos és nem tudatos elvárásai állnak, amelyek egyes esetekben (pl. fájdalomcsillapítás, szorongás, depresszió) a gyógyszerek farmakológiai hatásával összemérhető javulást képesek kiváltani, semmint az aktuális környezeti ingerek által meghatározott.
Ezt a komplex működési módot az ún. prediktív kódolásos megközelítés (predictive coding, predictive processing) írja le.
A pozitív elvárások és a percepció/viselkedés kapcsolatát a koffein, az alkohol, valamint a sportteljesítmény modelljén keresztül vizsgáljuk.
Egy Moseley nevű ortopéd sebész 1996-ban térdízületi gyulladásban szenvedő betegeken végzett valódi, illetve színlelt artroszkópos műtétet (utóbbi esetben szikével átmetszették ugyan a bőrt, ám nem történt orvosi beavatkozás).
Már azonnal a műtétet követően, de még 6 hónappal, sőt, 6 évvel később is csökkent fájdalomról és nagyobb mozgékonyságról számoltak be a páciensek, teljes mértékben függetlenül attól, hogy valódi vagy álműtéten estek át.
Azok a betegek, akiknek az ablaka parkra néz, átlagosan egy nappal hamarabb gyógyulnak a műtétet követően, mint azok, akiknek a kórházi ablaka egy tűzfalra tekint.
Sőt, mi magunk is tapasztalhattuk akár saját magunkon, akár szakemberként a pácienseken, hogy az orvosi rendelőbe lépve egy csapásra elmúlnak a tünetek, hogy az anyai simogatásra enyhül a hasfájás, hogy alkoholmentes sörtől is simán be lehet csiccsenteni, vagy hogy bekapjuk a gyógyszert, és még azelőtt csökken a fájdalom, hogy egyáltalán hatni tudna a drog.
Csupán néhány példa, mégis elég ahhoz, hogy kimondhassuk: nem illik, sőt, cikis egyetlen legyintéssel lesöpörni az asztalról a placebo hatást, főképp anélkül, hogy mélyebben is ismernénk a mögöttes mechanizmusokat.
A placebo hatás, bár sokszor alábecsülik, valós pszichológiai és fiziológiai mechanizmusokon alapul, és jelentős hatással lehet a gyógyulási folyamatokra.
Hogyan csapja be az agyadat a placebohatás?
A kutatócsoport munkájának fókuszában a tágabb értelemben vett interocepció, a testi tudatosság, a placebo/nocebo jelenség, valamint a testtudatos módszerek tanulmányozása áll.
A placebo és nocebo intervenciók befolyásolják az észlelt, de nem a tényleges proprioceptív pontosságot.
A szomatikus tünetek distresszét és az attribúciót vizsgálva, azok előre jelezhetik a környezeti tényezőkkel összefüggő tüneteket.
A szívritmus érzékelése és az elvárások befolyásolják a laboratóriumban kiváltott észlelt stresszt.
A szomatikus tüneti distressz nem függ össze a kardioceptív pontossággal.
A szívritmus észlelésének narratív áttekintése a kardioceptív képesség mérési módszereiről szól.
A szívverések pontos érzékelése nem szükséges, a kardioceptív pontosság és érzékenység független a negatív affektivitás, testtudatosság, testkép-elégedetlenség és alexitímia mutatóitól.
A proprioceptív információ megtartása gátolt a versengő verbális és térbeli feladatok által.
A proprioceptív pontosság mérése: egy szisztematikus szakirodalmi áttekintés.
A szívveréskövető feladatok mérése: egy empirikus összehasonlítás a mentális és a motoros követő feladatok között.
Az interocepció kérdőívei nem ugyanazt a konstrukciót mérik.
A szívveréskövető feladatok és az érzelmi képek értékelése nem függ össze.
A test fókuszáltsága és a kardioceptív pontosság nem függ össze a fizikai teljesítménnyel és az észlelt fáradtsággal egészséges, rendszeresen mozgó személyek mintájában.
A propriocepció, de nem a kardioceptív interocepció kapcsolódik a gumihand-illúzióhoz.
A proprioceptív információ rövid távú megtartása.
A szomatikus tünetek észlelése és az interocepció.
A fizikai edzés terhelésének reprodukálási pontossága nem függ össze a nyugalmi szívverés észlelésével egészséges egyéneknél.
A verbális jelzés nem vezet el a megvilágosodáshoz. Hatha jóga 10 alkalmas gyakorlásának pszichológiai hatásai.
A testérzetek jobbá tesznek minket? A szubjektív jóllét csak az interocepció szubjektív aspektusával függ össze.
Az aikido edzés akut pszichológiai hatásai.
Modern egészségügyi aggodalmak: két mérőinvariáns rövid skála származtatása multikulturális kutatásokhoz Ant Colony Optimization segítségével.
Modern egészségügyi aggodalmak: egy szisztematikus áttekintés.
Az interoceptív pontosság és a testtudatosság - időbeli és longitudinális összefüggések nem klinikai mintában.
A hatha jóga 10 hetes gyakorlásának hatása a BMI-re, egyensúlyra, hajlékonyságra és törzsizmok erősségére egyetemi hallgató nők körében.
Az inhalált borsmenta, rozmaring és eukaliptusz illóolajok nem változtatják meg a spirometriát egészséges egyéneknél.
A bizsergés neuropszichofiziológiája.
Az aikido gyakorlók fiziológiai jellemzői és az aikido edzések.
Az aikido edzés fiziológiai és pszichológiai előnyei: egy szisztematikus áttekintés.
A természetközelség összefüggésben van a modern egészségügyi aggodalmakkal és az elektromágneses túlérzékenységgel.
A rozmaring és levendula illóolajok, valamint egy placebo tabletta hatása a tartós figyelemre, éberségre és szívritmusra nincs kimutatható.
Az egészségügyi szorongás közvetíti az összefüggést a szomatoszenzoros amplifikáció és az önbevallott ételérzékenység között.
A figyelemmel kapcsolatos testérzetek jellemzői. Időbeli stabilitás és összefüggések a testfókusz, affektus, tartós figyelem és szívritmus variabilitás mérőszámaival.
Szomatoszenzoros amplifikáció - egy régi konstrukció új perspektívából.
Testtudatosság, mindfulness és affektus: tesz-e különbséget a fizikai tevékenység típusa?
A szomatoszenzoros amplifikáció előrejelzője az elsődleges hipertónia kezelésében jelentkező önbevallott mellékhatásoknak: egy pilóta tanulmány.
Szuperstíciós viselkedés a sportban: egy szakirodalmi áttekintés.
A heti egyszeri Pilates gyakorlatok fizikai és pszichológiai előnyei ülő életmódot folytató fiatal nőknél: egy 10 hetes longitudinális vizsgálat.
Modern egészségügyi aggodalmak - a spiritualitás sötét oldala?
A szomatoszenzoros amplifikáció sok arca: a testtudatosság, tünetcímkézés és szorongás relatív hozzájárulása.
Van-e kapcsolat az elektroszenzitivitás és az elektroszenzibilitás között? Egy replikációs vizsgálat.
Interoceptív érzékenység, testkép-elégedetlenség és testtudatosság egészséges egyéneknél.
A modern egészségügyi aggodalmak, szomatoszenzoros amplifikáció és egészségügyi szorongás családi háttere: egy kérdőíves vizsgálat.
Szomatikus tünetek és holisztikus gondolkodás mint a modern egészségügyi aggodalmak mögötti fő dimenziók.
Idiopathikus környezeti intolerancia elektromágneses mezőkkel szemben (IEI-EMF) és elektroszenzibilitás (ES) - Összefüggenek-e?
A klinikai placebo használatának etikai aspektusai: mit gondolnak a laikusok?
Mi tesz minket betegebbé? Egy kísérleti tanulmány a nem-specifikus mellékhatásokról.
A szomatoszenzoros amplifikáció mint a modern egészségügyi aggodalmak mögötti szubjektív tünetek lehetséges forrása.
Szennyezett helyek vagy szennyezett elmével? Egy kísérleti, ál-expozíciós vizsgálat az „idiopathikus környezeti intolerancia elektromágneses mezőkkel szemben” szindróma tünetképződésének hátterében álló pszichológiai tényezőkről.
Gyógyszerhatások elvárása színek és méretek alapján - a tanulás fontossága.
Nil nocere? A nocebo-jelenség.
A placebo-válasz.
Placebo- és nocebohatás a gyógyításban.
A placebo jelenség kutatásának kurrens problémái.
A gyógyszerek nem-specifikus tulajdonságai mint a hatást és a hatásosságot befolyásoló tényezők.
A betegtájékoztatók mint a gyógyhatás lehetséges összetevői.
Placebo és személyiség - a primitívtől a megküzdőig I-II.
A placebo terápiás felhasználásának etikai kérdései.
A placebo - Evolúciós szemmel.
Tabletták várt hatása és színe/mérete közötti kapcsolatok.
Placebohatás: Az elvárások gyógyító ereje.
A placebo fogalma, története, alkalmazása, valamint számos magyarázó elméletének áttekintése.
A placebohatás vizsgálata táplálékallergiás és táplálékaverziós betegeknél.
A gyógyszerek perceptuális jellemzői és potenciális hatásaik.
A szuggesztív kommunikáció környezetpszichológiája.
A placebo-hatás.
A placebo-jelenség háttere az agy tudatos nem tudatos elvárásai állnak, amelyek egyes esetekben (pl. fájdalomcsillapítás, szorongás, depresszió) a gyógyszerek farmakológiai hatásával összemérhető javulást képesek kiváltani, semmint az aktuális környezeti ingerek által meghatározott.
Ezt a komplex működési módot az ún. prediktív kódolásos megközelítés (predictive coding, predictive processing) írja le.
A pozitív elvárások és a percepció/viselkedés kapcsolatát a koffein, az alkohol, valamint a sportteljesítmény modelljén keresztül vizsgáljuk.
Vannak-e placebo vagy nocebo hatások a egyensúlyozási teljesítményben?
A szuper tabletta kevésbé hatékony, mint egy közönséges mentolos cukorka a szubjektív pszichológiai hangulatállapotok néhány percen belüli megváltoztatásában.
A placebo jelenség a sportban és a testmozgásban.
Egy pulzáló mágneses mezőnek nincs hatása az indukált izomfájdalomra. Egy kettős vak, randomizált, placebo-kontrollált vizsgálat.
Az inhalált borsmenta, rozmaring és eukaliptusz illóolajok nem változtatják meg a spirometriát egészséges egyéneknél.
Kreatin monohidrát bevitelhez kapcsolódó placebo hatások rövid anaerob gyakorlatok teljesítményére. Egy laboratóriumi vizsgálat.
Egy mágneses karkötő specifikus és placebo hatásainak laboratóriumi vizsgálata egy rövid aerobik edzés során.
A rozmaring és levendula illóolajok, valamint egy placebo tabletta hatása a tartós figyelemre, éberségre és szívritmusra nincs kimutatható.
Edzők attitűdjei a placebóval történő beavatkozásokkal szemben a sportban.
Szuperstíciós viselkedés a sportban: egy szakirodalmi áttekintés.
A gyógyszerek nem-specifikus tulajdonságai mint a hatást és a hatásosságot befolyásoló tényezők.
Az elit sportolók attitűdjei a placebo által kiváltott teljesítményfokozás alkalmazásával szemben a sportban.
Az illóolajok elvárásokkal és kellemességgel kapcsolatos szerepe akut hatásaikban.
A placebo-válasz.
Placebo- és nocebohatás a gyógyításban.
A klinikai placebo használatának etikai aspektusai: mit gondolnak a laikusok?
A „tárgyiasult szuggesztió”: Gondolatok a placebojelenségről.
Placebohatások sportban és testmozgásban: Meta-analízis.
Sportban használt teljesítményfokozó szerek placebo-hatása: Narratív összefoglaló.
A placebók alkalmazása az orvosi gyakorlatban. Kérdőíves felmérés magyar háziorvosok körében.
A placebokutatás kurrens problémái.
A tabletták perceptuális jellemzőinek hatása a beteg választására.
A placebók terápiás használata magyar háziorvosok körében - egy előzetes kutatási jelentés.
Gyógyszerek perceptuális jellemzői és potenciális hatásaik.
Gyógyszerhatások elvárása színek és méretek alapján - a tanulás fontossága.
A betegtájékoztatók mint a gyógyhatás lehetséges összetevői.
Placebo és személyiség - a primitívtől a megküzdőig II.
Placebo és személyiség-A primitívtől a megküzdőig I.
A placebo terápiás felhasználásának etikai kérdései.
A placebo-Evolúciós szemmel.
Tabletták várt hatása és színe/mérete közötti kapcsolatok.
Placebohatás: Az elvárások gyógyító ereje.
A placebo fogalma, története, alkalmazása, valamint számos magyarázó elméletének áttekintése.
A placebohatás vizsgálata táplálékallergiás és táplálékaverziós betegeknél.
