Az anyaság első hónapjai a felfedezésről és a folyamatos tanulásról szólnak, ahol minden apró döntésnek súlya van. Különösen igaz ez a babák hidratálására, hiszen a szervezet egészséges működése és fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy a kisbabák kellő mértékben hidratáltak legyenek.
Friss szülőként nagyon sok tanácsot kaphat az ember gyereknevelésből a családtagoktól és barátaiktól, kérdés ilyenkor, hogy azok a javallatok vajon megfelelőek-e? Hiszen, ha elavultak az ismerősi kör gondolatai bizonyos témában, akkor a nem megfelelő viselkedésmintákat fogjuk magunkénak tudni. Épp ilyen nehézkes és becsapós témakör az, hogy vajon kell-e a csecsemőknek vizet inni?
Az első 6 hónap: Az anyatej mindent fedez
A csecsemők egészséges növekedését és fejlődését szem előtt tartó Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak megfelelően az első hat hónapban a csecsemő kizárólagos anyatejes táplálása javasolt. Az első 6 hónapban a legideálisabb táplálék a babák számára nem más, mint az anyatej. Az anyatej több, mint 80%-a víz, így bőven elég a szomjas gyermeket szoptatni, ha úgy érezzük, hogy éppen igényli. A tápszeres kisbabáknak sincs szüksége külön vízre, az összes szükséges folyadékot hidratálás szempontjából megszerezheti a tápszerből. Hacsak külön orvosi kérés nincs az irányba, hogy további folyadékpótlásra volna szüksége a gyermeknek, úgy elegendő, ha anyatejjel táplálod, amíg szoptatást igényel a kicsi.
Az anyatej összetétele dinamikusan változik; az elején ürülő, úgynevezett „első tej” vizesebb és hígabb, éppen azért, hogy a baba szomját oltsa, míg a későbbi, zsírosabb szakasz a jóllakottságért felelős.
Mikor veszélyes a túl sok víz a csecsemőkorban?
Sokan tartanak attól, hogy a baba kiszárad a melegben, de a vízzel való felesleges kínálgatás ebben a korai szakaszban akár veszélyes is lehet. A vízmérgezés (hiponatrémia) bár ritka, de létező jelenség csecsemőknél. Ha a baba túl sok vizet iszik, az felhígítja a szervezetében lévő nátriumot, ami az elektrolit-háztartás felborulásához és agyduzzanathoz vezethet. Emellett a víz teltségérzetet okoz, így a kicsi kevesebb anyatejet vagy tápszert fog elfogyasztani, ami rontja a kalória- és tápanyagbevitelt, végső soron pedig lassíthatja a fejlődést.
Hazai ajánlások alapján vannak azonban kivételesnek számító helyzetek és esetek: kizárólagos szoptatás mellett a nyári hőségben javasolt a folyadék, a tiszta víz adása, azért, hogy a csecsemők fokozott izzadásával elvesztett folyadékmennyiség pótolva legyen. Erre a gyermekorvosok és védőnők is felhívják az anyukák figyelmét.
Hozzátáplálás és folyadékpótlás 6 hónapos kortól
Hat hónapos kor körül - amikor megkezdődik a hozzátáplálás - viszont már figyelnünk kell a folyadékpótlásra is! Hozzávetőlegesen 6 hónapos kortól (vagy ahogy az orvos, védőnő javasolja) már adhatunk a babának kis mennyiségű forralt, lehűtött csapvizet, babavizet vagy szénsavmentes ásványvizet. Ekkor már helyet kaphat a babavíz is a menüben. A víz csillapítja a legjobban a szomjat, és kalóriatartalma sincs.
Amikor az első kanál pürék megjelennek az étrendben, a baba szervezetének szüksége lesz némi extra folyadékra, hogy segítse az emésztést és a vesék munkáját az új anyagok feldolgozásában. Kezdetben ez csupán néhány kortyot jelent az étkezések után. Nem kell megijedni, ha a baba eleinte elutasítja a poharat vagy a cumisüveget; az anyatej és a lédús zöldségek, gyümölcsök még hosszú ideig biztosítják a szükséges hidratációt. A cél ilyenkor inkább a szoktatás és az ízlelés, nem pedig a nagy mennyiségű folyadék elfogyasztása.
Később, ahogy apadnak a szoptatások, tápszeres étkezések száma, úgy illendő egyre nagyobb hangsúlyt fektetnünk a vízivásra. Legyen mindig szem előtt az itatópohár! Így te sem felejted el gyakran (akár 1-2 óránként) megkínálni gyermekedet, illetve neki is könnyebben eszébe jut, hogy szomjas, és kezd el mutogatni a látótávolságban lévő pohár irányába.
Milyen vizet adjunk a babának?
Nem mindegy, hogy milyen vízzel itatod meg kisbabád! A tiszta víz a legjobb szomjoltó, ám a választék zavarba ejtő lehet a boltok polcai előtt állva. Nem mindegy, hogy a csapvizet forraljuk fel, vagy a színes címkékkel ellátott ásványvizek közül emelünk le egyet.
Babavíz vs. csapvíz vs. ásványvíz
Babavíz
A boltok polcain külön szekciót kapnak a babavizek, amelyek gyakran drágábbak a normál ásványvizeknél. Felmerülhet a gyanú, hogy ez csak marketing, de a valóságban ezek a termékek speciális szabályozás alá esnek. A babavíznek minősített termékeknek nemcsak az ásványianyag-tartalma van korlátozva, hanem a mikrobiológiai tisztaságukra vonatkozó előírások is szigorúbbak.
A babavizek egyik nagy előnye, hogy a legtöbbjüket nem szükséges forralni az első 24 órában a felbontás után. Ez hatalmas segítség lehet egy utazás során vagy egy fárasztó éjszakán, amikor gyorsan kell elkészíteni a tápszert. Érdemes azonban tudni, hogy nem minden víz „babavíz”, amin egy kisbaba képe szerepel. Mindig keressük a szöveges megerősítést a címkén, amely kimondja, hogy a termék csecsemőtáplálásra alkalmas.
A babavizek íze általában semleges, ami fontos a kicsiknek, akiknek az ízérzékelése sokkal finomabb a miénknél. Egy erősen mineralizált, fémes ízű víz elveheti a kedvüket az ivástól, ami nehezíti a hidratációs szokások kialakítását. Ha a baba hozzászokik a tiszta víz ízéhez, később kisebb eséllyel fogja követelni a cukros üdítőket vagy gyümölcsleveket.
Jó választás lehet a Jana Baby Természetes babavíz, amely kiegyensúlyozott ásványianyag-összetételének, alacsony nátriumtartalmának, ellenőrzött tisztaságának, valamint elsőrangú minőségének köszönhetően úgy hidratálja kisbabád szervezetét, hogy közben nem terheli meg a gyomrát vagy a veséjét.
Csapvíz
Magyarországon az ivóvíz minősége általában jó, de regionális különbségek adódhatnak. Sokan teszik fel a kérdést: ha mi is ezt isszuk, miért ne kaphatná a baba is? A válasz nem egyszerű igen vagy nem. A csapvíz legnagyobb ellensége nem feltétlenül a forrásánál keresendő, hanem a régi épületek elöregedett ólomvezetékeiben. Az ólom súlyos idegrendszeri károsodást okozhat a fejlődő szervezetben, és mivel színtelen, szagtalan, csak laboratóriumi teszttel mutatható ki.
A klórozás egy másik tényező, ami miatt a szülők tartanak a csapvíztől. Bár a klór elengedhetetlen a fertőtlenítéshez, az íze és illata zavaró lehet a baba számára. A klór egy része forralással elpárolog, de a forralás nem old meg minden problémát. Sokan azt hiszik, hogy a forralt víz „tisztább”, de a forralás csak a baktériumokat öli meg, a nehézfémeket vagy a vegyszermaradványokat nem távolítja el, sőt, egyes anyagok koncentrációját növelheti.
Ásványvíz
Az ásványvizek összetétele állandó, védett vízadó rétegből, szennyeződésmentesen származnak. Az ásványvíz megválasztásánál is figyelni kell! Az első három hónapban csak olyan vizet ihat a pici, amelynek nitráttartalma 50 mg/l-nél kevesebb, nitritet pedig csak nyomokban tartalmaz.
A felnőttek számára az ásványvizeket gyakran éppen a magas magnézium-, kalcium- vagy nátriumtartalmuk miatt tartjuk egészségesnek. Ami azonban egy felnőtt szervezetnek jótékony, az egy csecsemőnek kifejezetten káros lehet. A csecsemők veséje még nem képes hatékonyan kiválasztani a felesleges sókat és ásványi anyagokat. Ha túl magas az ásványi anyagok koncentrációja a vízben, az megterheli a veseműködést, hosszú távon pedig akár vesekő kialakulásához vagy magas vérnyomáshoz is vezethet a későbbi életkorban.
A szakemberek azt javasolják, hogy a csecsemők számára választott ásványvíz összes oldott ásványianyag-tartalma ne haladja meg az 500 mg/liter értéket. Sőt, minél közelebb van ez az érték a 200-300 mg/literhez, annál kíméletesebb a víz a kicsi szervezete számára. Sok népszerű ásványvíz, amelyet mi magunk szívesen fogyasztunk, akár 1000-1500 mg/liter feletti értékkel is rendelkezhet, ami egy babának már extrém terhelést jelent.
A nátriumtartalomra különösen figyelni kell. A babavíznek választott ásványvíz nátriumtartalma lehetőleg maradjon 20 mg/liter alatt. A túl sok nátrium vízvisszatartást okozhat és megzavarhatja a sejt szintű folyamatokat.
Mire figyeljünk a vízválasztásnál?
- Ásványi anyag tartalom: Az összes oldott ásványianyag-tartalom ne haladja meg az 500 mg/litert, ideálisan 200-300 mg/liter között legyen.
- Nátriumtartalom: Lehetőleg 20 mg/liter alatt legyen.
- Nitrát- és nitrittartalom: A babavizek esetében a nitráttartalom nem haladhatja meg a 10 mg/litert, a nitritek jelenléte pedig egyáltalán nem kívánatos.
- Fluorid: A csecsemőknek szánt víz fluoridtartalma maradjon 0,7 mg/liter alatt.
- Tisztaság: A palackozott vizek ellenőrzött körülmények között készülnek, így ebből a szempontból biztonságosabbnak tekinthetők a kezeletlen természetes vizeknél vagy az elöregedett csőhálózatból érkező csapvíznél.
A helyes orrszívás, orrmosás - gyerekeknek és felnőtteknek
A víz hőmérséklete és a kínálás módja
Nemcsak az a fontos, hogy mit iszik a baba, hanem az is, hogyan és milyen hőmérsékleten. A csecsemők számára a legideálisabb a szobahőmérsékletű vagy testmeleg víz. A túl hideg, hűtőszekrényből kivett víz irritálhatja a torkukat és sokkolhatja a gyomrukat, ami emésztési zavarokhoz vagy akár megfázásszerű tünetekhez vezethet.
A kínálás módja is fejlődési szakaszonként változik. A hozzátáplálás kezdetén sokan cumisüveget használnak, de a fogorvosok és logopédusok szerint érdemes minél előbb bevezetni a nyitott poharat vagy a szívószálas kulacsot. A cumisüvegből való hosszas szürcsölgetés (még ha csak víz is van benne) nem tesz jót a fogak állásának és a beszédfejlődéshez szükséges izmoknak.
Van, aki rögtön a nyitott pohárral próbálkozik, sikerrel, de ha gyermeked még például nem tud stabilan ülni, jó átmenet lehet a cumisüvegről a szívószálas pohárra való áttérés, amit már 10 hónapos kor körül a gyermek kezébe adhatunk. A választékunkban található szilikon szívószálas poharak fedővel is rendelkeznek, így nem lötyög ki belőle a folyadék.
Hogyan tanítsuk meg a babát pohárból inni?
- Ültessük a gyerkőcöt etetőszékbe.
- Mutassuk meg neki, hogy kell két kézzel fogni a poharat, majd hogyan emeljék a szájukhoz.
- Kezdetben, amikor pohárból próbál inni pici, ügyeljünk arra, hogy mindkét kézzel fogja a poharat, és lassan kortyolgasson.
- Ez egy időigényes és gyakorlást igénylő folyamat lesz, mire az összes lépést önállóan el tudják végezni anélkül, hogy kiöntenék a pohár tartalmát.
Ha a gyermek elzárkózik a nyitott pohártól, próbálkozzatok más verzióval. Próbáljunk ki többféle itatópoharat! Mindegyiknek más a fogása, alakja, tapintása - néha bizony ilyen apróságokon is múlhat, hogy kedvet kapjon a gyermek az iváshoz. Kezdetben elég, ha csak egy-két kortyot kínálunk. Ne erőltessük, ha a baba elfordítja a fejét. A cél, hogy a vízivás a napi rutin természetes részévé váljon.
Az étkezések utáni vízivás nemcsak hidratál, hanem segít lemosni az ételmaradékokat az ínyről és a frissen kibújt fogacskákról, csökkentve ezzel a lepedékképződést.
Mennyi folyadékra van szüksége a babának?
A babák és a kisgyermekek folyadékszükséglete életkortól és számos tényezőtől függ.
A babák és a kisgyermekek folyadékszükséglete:
- 6 hónapos korig: kb. 120-150 ml / testtömeg kg. Ez az anyatejből vagy tápszerből fedezi a szükségletet.
- 6-12 hónapos kor között: kb. 110-130 ml / testtömeg kg (kb. 900 - 1100 ml összesen/ nap, ebből a szomjoltó mennyisége kb. 200-300 ml / nap).
- Kisgyermekek 1-3 éves kor között: kb. 80-100 ml / testtömeg kg (kb. 1000-1500 ml összesen / nap, az elfogyasztott élelmiszerek folyadéktartalmát beleszámítva).
- 4-7 éves kor között: napi kb. 950 ml folyadékot ajánlott inni.
- 7-10 éves kor között (kisiskolások): napi kb. 1000 ml-t.
Természetesen az elfogyasztott táplálék jellege, a napi mozgásmennyiség és a külső hőmérséklet is befolyásolja a napi folyadék-szükségletet. Két éves kor körül már igazi kis gyerkőcökkel van dolgunk, akik már anyatej és tápszer helyett szilárd ételeket esznek. A gyerekek folyadékigénye ilyenkor nagyon sok tényezőtől függ, kezdve a hőmérséklettől a napi aktivitásig.
Különleges helyzetek és folyadékpótlás
Vannak olyan rendkívüli helyzetek, amikor a szokásos folyadékmennyiség nem elegendő. A lázas állapot, a hányás vagy a hasmenés gyorsan kiszáradáshoz vezethet egy kisbabánál, mivel az ő testük százalékosan több vizet tartalmaz, mint a felnőtteké, és a tartalékaik hamar kimerülnek. Ilyenkor fokozott figyelemmel kell lenni a pótlásra. Fontos! Betegség, láz, hányás, hasmenés esetén fokozottan figyelj a folyadékbevitelre!
A nyári kánikula szintén próbára teszi a baba szervezetét. A nagy melegben a verejtékezés során nemcsak vizet, hanem sókat is veszít a szervezet. Bár ilyenkor is a tiszta víz a legjobb, figyelni kell a kiszáradás jeleire: a száraz szájra, a kevesebb pisis pelenkára, a beesett kutacsra vagy a szokatlan aluszékonyságra. Ha ezeket tapasztaljuk, azonnal forduljunk orvoshoz.
Mit ne adjunk a babának inni?
Nem mindegy, hogy milyen folyadékot kapnak a babák és a kisgyermekek. A cola és az édes limonádék túl sok cukrot tartalmaznak, ezért rendszeres fogyasztásuk fogszuvasodás kialakulásához és elhízáshoz vezethet. Az édesítőszeres és a koffeintartalmú italok sem felelnek meg a babák és a kisgyermekek szervezetének. (Fagyasztott) gyümölccsel dobhatjuk fel a vizet, hogy izgalmasabb legyen és legyen némi íze. A tiszta víznél jobb megoldást a szomjoltásra nem lehet találni; a csecsemőkori teáztatás „kötelezősége” pedig már idejétmúlt.
Gyakori kérdés a szülők körében, hogy mikortól kaphat a gyerek szénsavas vizet. A válasz határozott: csecsemőkorban és kisgyermekkorban a szénsavas víz kerülendő. A szén-dioxid buborékok puffadást, gázképződést és hasfájást okozhatnak a kicsiknek, akiknek az emésztőrendszere még amúgy is hajlamos a feszülésre. Ezen túlmenően a szénsav enyhén savas kémhatású, ami nem tesz jót a frissen kibújt tejfogaknak. A tejfogak zománca vékonyabb és sérülékenyebb, mint a maradandó fogaké, így a rendszeres savas hatás erózióhoz vezethet. A szénsav emellett teltségérzetet is okoz, ami miatt a gyerek kevesebbet ihat a szükségesnél, vagy éppen az étvágya csökkenhet meg a főétkezések előtt.