A babák hozzátáplálása anyatejjel és szilárd ételekkel: Útmutató szülőknek

Az anyatejes táplálás egy éves korig az elsőszámú tápláléka a csecsemőknek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1 éves korig vagy tovább ajánlja a szoptatást, és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia is a kizárólagos szoptatást (ennek hiányában a tápszert) javasolja a születést követő első 6 hónapban.

Viszont a táplálkozás nem csak a megfelelő energia- és tápanyagbevitelről szól, hanem arról is, hogy a babát új ingerek érik, mely által fejlődik az emésztőrendszere, agya, immunrendszere, csontjai, izomzata is. Hat hónapos kor után az anyatej már nem fedezi teljes mértékben a baba igényeit, ezért ebben az életszakaszban már elkezdhető egyéb ételek beiktatása az étrendbe. Azért is célszerű ezt már ilyenkor megtenni, mert a tapasztalatok szerint a még később elkezdett kiegészítő táplálást nehezebben fogadják el a „túl jól” szopó babák.

Az ideális időpont a hozzátáplálás megkezdéséhez

Az ESPGHAN 2017-es iránymutatásai szerint (mely az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság Táplálkozástudományi Bizottságának irányelve) a csecsemők hozzátáplálását nem javasolt a születést követő 4. hónap előtt megkezdeni, és a betöltött 6. hónap (26. hét) utánra halasztani. A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget.

Miért nem érdemes hamarabb elkezdeni, mint az 5. hónap? Azért, mert nagyjából ebben az 5-6 hónapos korban áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen / tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. Ezen kívül a mozgásfejlődése is ezidő tájban indul rohamos ugrásnak, ezáltal megnő az energiaigénye. A mozgáshoz felhasznált energián kívül, az agy fejlődéséhez is hozzájárul ez a többletenergia, (ugyanis az energia több, mint felét az agy használja fel), valamint 6 hónapos kor körül a baba vasraktárai is kiürülnek, melyet pótolni kell, hiszen a vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem, a memória fejlődéséhez is.

A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő anyatej és kiegészítésre van szükség, el lehet kezdeni a hozzátáplálást a gyermek fejlettségétől függően a védőnő vagy a gyermekorvos tanácsa alapján.

A baba testbeszéde, mint jelzés

Gyermekünk testbeszéde is sokat elárulhat. Az alábbi jelek arra utalhatnak, hogy elérkezett az idő a hozzátáplálás megkezdéséhez:

• fokozott érdeklődéssel figyeli étkezéseinket,
• próbálja utánozni a rágást,
• kóstoltatáskor nyelvével nem tolja ki a falatot,
• képes megtartani magát ülő helyzetben,
• ha a kanál megérinti a száját, kinyitja,
• felfedezi a kezeit és az ujjait,
• képes irányítani a fejét.

A hozzátáplálás módjai és alapelvei

A hozzátáplálás során rengeteg új dolgot kell megtanulnia a babának, mint például, hogy hogyan kell a nyelvét fel-le, jobbra-balra mozgatnia, hogyan tudja lenyelni a pépes, később darabosabb ételeket. Vannak babák, akik 1-2 alkalom után jóízűen lakmároznak, és vannak, akiknek akár 10-15 alkalom is kell, hogy az új állagot, az új ízt megszokják.

A kiegészítő táplálás során a fokozatosság elvét kell követni. Egy nap mindig csak egyféle új táplálékot próbáljunk annak érdekében, hogy könnyen beazonosítható legyen az esetleges nem kívánt hatásért felelő étel (puffadás, hasi fájdalom, bukás, hasmenés, szorulás). Az új ételeket egyenként vezesse be, kb. 1 hetet várva egy-egy étel között. Egyszerre csak egy ételt, kis mennyiségben (10-20 g) célszerű bevezetni, és fokozatosan kell emelni az adagot.

A déli szoptatás előtt adott 10-20 gramm új étel adásával kezdjük a mellé táplálást, és az adagok fokozatos növelésével, 1-3 hét alatt lehet kiváltani egy teljes szoptatást. Anyatejes táplálás hiányában a kiegészítő (nem tápszeres) táplálás legkorábbi időpontjaként a 4 hónapos életkort határozzák meg. Korábbi időpontban elkezdett kiegészítő táplálás több gondot okozhat a gyomor-bélrendszer éretlensége miatt, későbbi allergiára, hiányállapotra hajlamosíthat.

Pürés hozzátáplálás és falatkás módszer (BLW)

A kezdeti kínálásoknál kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. A pépek adása minden esetben kanállal, tányérból, tálkából történjen!

Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni. A falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti. Milyen falatkákkal kínáljuk? Például banán, avokádó, barack, párolt brokkoli, sárgarépa, melyeket kb. 1-2 ujjnyi vastagra, és 1-2 babaökölnyi hosszúra vágjunk fel, hogy a baba meg tudja fogni.

A BLW (baby led weaning), azaz a baba által vezetett elválasztás, vagy más néven falatkás hozzátáplálás, azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van.

Az allergének bevezetése

Az immunrendszer fejlődése során a 4-7 hónapos kor közé esik egy olyan sajátos periódus (immunológiai ablak), amikor különösen kedvezőek a viszonyok - a szervezet számára idegen anyagnak számító - táplálékfehérjék elfogadására. A gluténtartalmú élelmiszerek adása 4-12 hónapos kor között történjen 200 mg glutént tartalmazó gabonaféle adásával folyamatosan 6-8 hétig, terhelve ezzel a mennyiséggel a csecsemő szervezetét. Az optimális idő a hozzátáplálás megkezdését követően 2-3-4. héten belül.

Az ételallergiák megelőzéséért sokat tehetünk, ha az allergizáló összetevőket később vezetjük be a baba étrendjébe. Különösen azokban a családokban fontos erre ügyelni, ahol előfordul allergiás betegség. Mivel a tehéntej gyakran okoz allergiát, fogyasztását 1 éves kor alatt nem javasoljuk.

Ajánlott ételek életkor szerint

Kezdetben a legideálisabb időpont a dél körüli, szoptatás utáni időszak. Fontos hangsúlyozni, hogy a hozzátáplálást nem a szoptatás helyett, hanem azt kiegészítve kell megkezdeni.

6 hónapos kortól adható ételek

• Gyümölcsök: alma (C-vitamin tartalma 5mg/100 g), őszibarack, meggy, jó minőségű hámozott szilva. Kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulást kiváltó, vagyis allergizáló gyümölcsöket (eper, málna, szeder, ribizli, josta, feketeribizli, egres). Friss gyümölcs hiányában mélyhűtött gyümölcs is adható.
• Zöldségek: sárgarépa, édesburgonya, burgonya (a csecsemőkorban leginkább ezzel történjen a sűrítés), sütőtök (mely Béta-karotin - A vitamin előanyag - tartalma kifejezetten magas, C-vitamin tartalma (25 mg/100 g) igen jelentős). Ezek együttesen erősítik a csecsemő védekező rendszerét. Továbbá, saláta, főzőtök.
• Gabonák: rizspehely, puffasztott rizs. Keverheted őket a lefejt anyatejbe, vagy tápszerbe, de adhatod gyümölcspürével is.
• Olaj: fél evőkanál hidegen sajtolt, hevítetlen olajat (pl. napraforgó-, kukoricaolaj), az elkészült ételhez.

7 hónapos kortól adható ételek

• Gyümölcs: adható a körte, a banán.
• Zöldség: Bevezethető a paradicsom, a cukkini (főzeléknek elkészítve), fehérrépa, pasztinák, zeller, spárga, uborka (sütve vagy főzve), zöldborsó és a zöldbab, melyek csak passzírozva készítendők. Csecsemő számára csak a zöldségvelő fogyasztható.
• Állati fehérje: Szükségessé válik a főzelékek dúsítása, szaknyelven komplettálása állati fehérjével. A hús, mely a vashiány megelőzésére is szolgál. A kezdeti időben ajánlott az alacsony zsírtartalmú, fiatal állattól származó csirke-, majd a pulykamell.
• Zsír, olaj: A zsírban oldódó vitaminok felszívódását elősegítő telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olaj bevezetése ekkortól történhet. Adagja 1 kávéskanál / 1 dl főzelék. Az omega 3 és az omega 6 zsírsavak adása szintén szükséges.
• Fűszerek: A főzelékek ízesítésére még mindig nem használandó a vesét igénybe vevő só, de a zöld fűszerek, úgymint petrezselyem, zellerlevél, metélőhagyma már változatosabbá tehetik az ízeket.

8 hónapos kortól adható ételek

• Gyümölcs: kék szilva, ringló, sárgabarack, sárgadinnye és mangó adható újonnan bevezetett gyümölcsként.
• Zöldségek: közül a spenót, sóska, (de ezek magas oxalát tartalma miatt csak hetente egy alkalommal adhatók), csicsóka, kukorica (héj nélkül), zeller, karalábé, kelbimbó, kelkáposzta, karfiol, brokkoli.
• Főzelékek dúsítása: A komplettálásra a csirke-, és pulykahús mellett már kaphatja más fiatal állat (házinyúl, borjú) húsát is a csecsemő. Ezen kívül legfeljebb heti egy alkalommal - mivel az állat méregtelenítő szerveként funkcionál - fiatal csirke mája is adható, mely jó vasforrás. Dúsíthatjuk az ételt az újonnan bevezethető savanyított tejtermékekkel: sajt, túró, kefir stb.
• Fűszer: a bazsalikom, kakukkfű, borsikafű, borsmenta, szurokfű, citromfű, lestyán, fokhagyma, vöröshagyma vezethető be ebben a korban. A hagymák sütve vagy főzve kínálhatók.
• Pékáru: A kifli és a zsemle (inkább ezt kapja a baba, mert vízzel készül, ellentétben a tejjel készült kiflivel) a rágómozgás tanulását segíti és nem elsősorban táplálásra szolgál. Ugyancsak rágást segítő, de élelmi rostanyagot is juttat a szervezetbe a kölesgolyó, puffasztott kukorica, rizspehely, puffasztott rizs.

8-9 hónapos kortól

• Főzelékek dúsítása: főtt tojássárgája heti 1-2 alkalommal már kínálható. Elkészítése: a tojást keményre kell főzni. Kezdetben csak egy fél sárgája, majd később az egész is adható. Allergia jelenléte a családban, vagy a gyermeknél megjelenő bőr vagy légúti allergiás reakció a tojássárga bevezetésének idejét későbbi időpontra tolhatja.

10-11 hónapos kor

• Zöldségek: káposztafélék, padlizsán, rebarbara, mángold, kelbimbó.
• Szénhidrátok: zab- és árpapehely, puffasztott buláta és tojásfehérje mentes tészták is színesíthetik az étrendet.

1 éves kor

Bizonyos tekintetben választóvonal a gyermek táplálásában. Az eddig elkerülendő élelmi anyagok jó része már bátran bevezethetők.

• Gyümölcs: narancs, citrom.
• Zöldség: nyers paradicsom, uborka és paprika (esetleg reszelve), vöröshagyma, fokhagyma. Csicseriborsó.
• Állati fehérjék: halfélék, tojásfehérje, tej, vaj, tejszín, tejföl, kecsketej, és kecskesajtok, juhtúró, juhsajt. Kávé, kakaó (karobpor) szintén 12 hónapos kor után adható legkorábban.
• Szénhidrátok: A tojásos tésztafélék, teljes kiőrlésű gabonák, köles, hajdina kínálható a kisded korba lépett gyermeknek.

Az alábbi táblázatban a javasolt mennyiségek szerepelnek, de természetesen ha a kisbabád úgy dönt, többet szeretne enni az adott ételből, nyugodtan kínáld tovább őt.

Folyadékpótlás és egyéb tanácsok

Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz. Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának.

Fontos, hogy ne használjunk sót, se cukrot az ételkészítés során, hagyjuk meg az ételeket természetes ízükben. A túlzott sófogyasztás a vesét terheli meg, míg a túlzott cukorbevitel számos egyéb betegség kialakulását eredményezi, pl. cukorbetegség, elhízás. A baba emésztőrendszerét kímélve, igyekezzünk nem túl megterhelő nyersanyagokat választani.

Az étkezések körülményei sem mellékesek! Legyen az étkezés a napirend egy kiemelt része, üljünk asztalhoz, terítsünk meg és hagyjuk, hogy gyermekünk is ismerkedhessen az étellel. Soha ne siettessük az evést. Már ekkor nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy megtanuljon jól és alaposan rágni gyermekünk. Lehetőség szerint étkezzenek együtt. Helytelen magatartás, ha egy rosszabb étvágyú gyermek után tányérral és kanállal, vagy valamiféle „nasi”-val szalad a szülő. Csak konzerválni lehet azt az állapotot, hogy nem hajlandó asztalhoz ülni a gyermek.

tags: #babanak #fozelek #anyatejjel