Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIC. törvény számos fontos jogot biztosít a betegek számára, amelyek az emberi méltóság, az önrendelkezés és az egészséghez való jog védelmét hivatottak szolgálni. Ezek az alapvető jogok a várandós és szülő nőket, valamint minden beteget megilletnek az egészségügyi ellátások során.
Az egészségügyi ellátáshoz való jog és a szabad orvosválasztás
Minden betegnek joga van az egészségügyi ellátáshoz, amelynek megfelelőnek, folyamatosnak, hozzáférhetőnek és egyenlő bánásmódot biztosítónak kell lennie. Ez nem jelenti azonban a korlátlan jogot, hiszen az ellátás mértékét az orvosszakmai szempontok határozzák meg.
A beteg szabadon megválaszthatja, hogy melyik kórházban veszi igénybe az ellátást (természetesen csak akkor, ha ezt egészségi állapota indokolja), és joga van arra is, hogy az ellátását végző orvost megválassza. Hazánkban törvény biztosítja a szabad intézmény- és orvosválasztás lehetőségét a terhesgondozásnál és a szülésnél. Mindenki annál az orvosnál szülhet, akit választ. A választást a progresszív ellátás elvei, az intézmény/orvos felkészültsége és az orvos szabad kapacitása korlátozza. Az orvos nem utasíthatja vissza a páciensét önkényesen, diszkriminatív alapon. Az ellátás sürgőssége azonban megelőzi a szabad választási jogot, mivel ilyenkor a páciens egészségének megmentése a cél.
A háziorvos választása a választani kívánt háziorvosnál történő jelentkezéssel veszi kezdetét. Azonban az orvos a jelentkezést nem köteles elfogadni, elutasíthatja, kivéve, ha a beteg lakóhelye a háziorvos ellátási területén (körzetében) van, ilyen esetben az ellátás csak indokolt esetben utasítható el. Más háziorvoshoz történő átjelentkezéskor az átjelentkezést elfogadó háziorvos az érintett személy írásbeli hozzájárulásával átkéri az őt választó személy előző háziorvosától az egészségügyi törzskarton adattartalmát.
A beteg orvosi beutaló nélkül jogosult igénybe venni bizonyos szakorvosi rendelők által nyújtott ellátásokat, mint például bőrgyógyászati, nőgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, szemészeti és sebészeti szakellátás. A további, egészségbiztosítás keretében finanszírozott járóbeteg-szakellátások érvényes biztosítási jogviszony alapján, beutalóval vehetők igénybe.
A beutalóköteles ellátást főszabály szerint a beutaló szerinti szolgáltatónál kell igénybe venni. A beutalás során elsődlegesen a beteg bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint ellátásra kötelezett intézménybe kell beutalni a beteget. Fontos, hogy a beutaló ismételt orvosi ellátás igénybevétele esetén a beutaló orvos által meghatározott időpontig, de legalább 90 napig, egyéb esetben pedig a kiállítástól számított legfeljebb 90 napig használható fel.
A beteget kérésére be lehet utalni a beteg ellátására területileg nem kötelezett intézménybe is, ha a választott intézmény írásban nyilatkozott arról, hogy fogadja a beteget. Az érintett egészségügyi intézmény a beutaló orvos megkeresésére 48 órán belül nyilatkozik arról, hogy fogadja-e a beteget.
Az emberi méltósághoz való jog
Az emberi méltósághoz való jog egy alapvető jog, amely soha, semmilyen körülmények között sem korlátozható. Az egészségügyben ez azt jelenti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy tisztelettel és megbecsüléssel bánjanak vele. Az ellátás során kizárólag a páciens szempontjából szükséges, az egészségügyi állapota miatt indokolt beavatkozások végezhetők el.
A beteg személyes szabadsága - ellátása során - kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelésének oka fennáll.
A terhesgondozás, szülés körében felmerülő leggyakoribb esetek közé tartozik a páciens szeméremérzetére tekintettel elvégzett vizsgálatok, elkülönített vetkőző helyiségek biztosítása, kellő tisztelettel történő megszólítás. Nem szükséges, hogy a vizsgáló szobában olyanok is jelen legyenek, akik nem vesznek részt a vizsgálat elvégzésében. Oktatókórház vagy klinika esetében a vizsgálat és gyógykezelés során oktatási célból hallgatók és gyakornokok is jelen lehetnek. Ilyen intézményekben nem kérik a beteg hozzájárulását a hallgatók jelenlétéhez, viszont arról kötelesek előre tájékoztatást adni. Amennyiben egyes konkrét esetekben kifejezetten tiltakozik a beteg a hallgatók jelenléte ellen, ezt a kívánságot az intézménynek tiszteletben kell tartania.
A tájékoztatáshoz való jog
A tájékoztatáshoz való jog az egyik legfontosabb betegjog, amely lehetővé teszi a páciens együttműködését az orvossal és megteremti azt a bizalmat, amely szükséges a páciens megfelelő ellátásához, gyógyulásához. A páciensnek teljes körű tájékoztatást kell adni, és ennek egyéniesített formában, a páciens által érthetően kell megtörténnie.
A teljes körű tájékoztatás kiterjed a páciens egészségi állapotának orvosi megítélésére, a javasolt vizsgálatokra, beavatkozásokra, ezek elvégzésének vagy elmaradásának lehetséges következményeire (előny, hátrány), a várható időpontjára, a páciens döntési jogára a saját kezelését illetően, a lehetséges alternatív eljárások ismertetésére, az ellátás folyamatára és várható kimenetelére, további ellátásokra és a javasolt életmódra.
A tájékoztatásnak interaktívnak kell lennie. A páciens kérdéseket is feltehet, további tájékoztatást is kérhet, vagyis aktívan részt vehet azon ismeretek megszerzésében, ami az ellátását érinti. A szóbeli, közvetlen tájékoztatás megadását soha nem helyettesítheti a beteg számára átadott ismertető anyag vagy brosúra átadása. A betegnek továbbá joga van megismerni az ellátása során a beavatkozások eredményét, esetleges sikertelenségét, várttól eltérő eredményét és annak okait. Joga van megismerni az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképzettségét és beosztását is.
A betegtájékoztatók és az alkalmazott beleegyező nyilatkozatok közérdekű adatok, amelyek megismeréséhez mindenkinek joga van. A tájékoztatásra a betegnek az ellátás teljes időtartama alatt joga van, még akkor is, ha nem szükséges a beleegyezése egy adott beavatkozáshoz. Csak megfelelő tájékoztatás esetén tudja a páciens az önrendelkezési jogát gyakorolni.
Önrendelkezéshez való jog
Az önrendelkezéshez való jog keretében a páciens szabadon eldöntheti, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve ha igen, akkor mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. Ezt a jogát csak akkor tudja teljes körűen gyakorolni, ha megfelelően tájékoztatták, ha valóban tudja, érti, hogy milyen kezelést miért fogad el és miért utasít vissza, ha tudja, hogy milyen döntése milyen következménnyel jár.
Az önrendelkezési jog érvényesülésének legfontosabb biztosítéka, hogy minden egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg kényszertől és fenyegetéstől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezést adjon. A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja.
Kórházba kerüléskor, vajúdás alatt számos papírt íratnak alá, többnyire előre, még mielőtt bármilyen beavatkozás lehetősége felmerülne. Így előzetesen beleegyező nyilatkozatot kérnek például a császármetszés elvégzéséhez is. Mivel a vajúdás nem a legjobb alkalom a teljes körű tájékozódásra, célszerű a belegyező nyilatkozatokat már a várandósság alatt elkérni és áttanulmányozni.
A betegnek joga van arra, hogy életfenntartó vagy életmentő beavatkozást utasítson vissza abban az esetben, ha olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül halálhoz vezethet és gyógyíthatatlan. Azonban a beavatkozást csak abban az esetben nincs lehetőség visszautasítani, ha közvetlen életveszély áll fenn, vagy annak elmaradása mások - ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is - egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetné.
A 16. évet betöltött kiskorú, aki korlátozottan cselekvőképes (úgynevezett érett kiskorú) azonban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult a törvényes képviselő helyett a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni. Megnevezheti továbbá azt a cselekvőképes személyt, akit a törvényes képviselő helyett az egészségügyi ellátása során, azzal kapcsolatban tájékoztatni kell.
🔴 ÉLŐ bejelentés: Magyar Péter megnevezi a Tisza-kormány első hét miniszterét
Az egészségügyi intézmény elhagyásának joga
A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható.
Hazánkban általános gyakorlat, hogy a kórházak a szülést követő 72 órán, azaz 3 napon át bent tartják az anyát és a babát az intézményben. Ennek problémamentes szülés esetén nincs igazán egészségügyi indoka. Az ún. ambuláns szülés lehetősége, vagyis a kórház elhagyása a szülést követő 24 órán belül, mindenki számára adott lehetőség, amelyet az egészségügyi törvény is biztosít. Amennyiben a beteg az intézményből távozni szeretne, azt kezelőorvosának jeleznie kell, és azt fel kell tüntetni az egészségügyi dokumentációban, mint „saját felelősségre történő távozást”. A beteget minden körülmények között tájékoztatni kell az esetleges szövődmények kialakulásának lehetőségéről.
A beteg személyes szabadsága - ellátása során - kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni.
Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a betegnek nemcsak jogai, de kötelességei is vannak a jogszabályok szerint. A betegek kötelesek tiszteletben tartani a betegellátással kapcsolatos jogszabályokat és az intézményi rendet. Kötelesek együttműködni az ellátásukban közreműködő egészségügyi dolgozókkal, tájékoztatást adni mindarról, ami szükséges a kórisme megállapításához, a kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez.
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatokat, illetőleg azokról tájékoztatást is kérhet. Az egészségügyi dokumentáció az egészségügyi szolgáltatóé, a benne szereplő adattal azonban a beteg rendelkezik.
A beteg jogosult az egészségügyi dokumentációval kapcsolatban tájékoztatást kapni kezelőorvosától, megismerheti az egészségügyi adatokat, betekinthet a dokumentációba, és azokról saját költségére másolatokat kérhet. Jogosult arra, hogy az egészségügyi intézet elhagyásakor zárójelentést kapjon. Egészségügyi adatairól a beteg indokolt célra, saját költségére összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt is igényelhet.
A dokumentáció kiadásának rendjét, a fénymásolás költségeit a kórház szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A beteg mást is felhatalmazhat arra, hogy az egészségügyi dokumentációba betekinthessen.
A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően nem lehet törölni, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat is megállapítható legyen.
Betegjogi képviselő
2000. január 1-je óta minden kórházban működik betegjogi képviselő. A betegjogi képviselő nem a kórház alkalmazottja, hanem az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálaté. Legfontosabb feladata az, hogy segítse a betegeket abban, hogy megfelelően élni tudjanak jogaikkal, illetve, hogy szükség esetén panaszuk megfelelően elintézést nyerjen.
Ha a beteg az egészségügyi ellátás során az ellátással összefüggésben panaszt kíván tenni és az őt kezelő osztályon nem nyer orvoslást, az orvos igazgatónál, a kórház etikai bizottságánál, illetve a kórházban működő független betegjogi képviselőnél teheti meg.
tags: #onkentes #korhazelhagyas #joga #varandos