Babamentő inkubátorok és otthonszülés: átfogó útmutató anyáknak

Amikor egy nő eljut arra a pontra, hogy élete legsúlyosabb döntését kell meghoznia újszülött gyermekével kapcsolatban, a legfőbb szempont mindig a baba biztonsága kell, hogy legyen. A babamentő inkubátorok, vagy közismertebb nevükön a „babamentő helyek” pontosan erre a rendkívüli, kritikus helyzetre kínálnak humánus és életmentő megoldást Magyarországon. Ez a rendszer egyfajta utolsó menedéket biztosít azoknak az anyáknak, akik valamilyen okból kifolyólag nem képesek vagy nem akarnak gondoskodni a gyermekükről, de a legmélyebb szívükben mégis azt szeretnék, ha a kis élet megmenekülne és szerető otthonra találna.

A közvélekedés gyakran összemossa a felelőtlen elhagyás fogalmát a babamentő inkubátorok általi elhelyezéssel, de a különbség óriási. Amikor egy kétségbeesett édesanya ezt az utat választja, az az utolsó, felelős cselekedete, amellyel biztosítja gyermeke azonnali orvosi ellátását és biztonságát. Ez a mechanizmus egyfajta védőhálóként funkcionál a társadalomban, ahol a legkiszolgáltatottabbak, az újszülöttek életét helyezi mindenek elé.

A gyermekek biztonságos elhelyezésének gondolata nem új keletű. Már a középkorban is léteztek olyan intézmények, ahol anonim módon el lehetett helyezni a nem kívánt csecsemőket, elkerülve ezzel a gyermekgyilkosságot vagy az utcára dobás tragédiáját. Ezeket a rendszereket hívták „talált gyermekek ajtajának” vagy „forgó kosárnak”. A modern babamentő inkubátor koncepciója lényegében ennek a humanitárius hagyománynak a 21. századi, technológiailag fejlett változata.

Hazánkban a babamentő inkubátor intézménye az 1990-es évek végén jelent meg, válaszul azokra a tragikus esetekre, amikor újszülötteket találtak elhagyatva, veszélyes körülmények között. Az első ilyen életmentő helyet a Védőnői Szolgálat és a Bölcső Alapítvány hozta létre, felismerve, hogy a jogi és etikai aggályok ellenére a gyakorlati életmentés prioritást élvez. „A babamentő inkubátor nem a könnyebb út választásának eszköze, hanem az utolsó felelős döntés, amikor már minden más lehetőség kudarcot vallott."

Mi a babamentő inkubátor és miért fontos?

Az egészségügyi intézményeknél kihelyezett babamentő inkubátorok egy újszülöttmentő program részét képezik. A súlyos válsághelyzetbe került anyák és családok esetén előfordulhat, hogy olyan mértékben veszélyeztetve látják saját gyermekük felnevelését, hogy az egyetlen megoldásnak a név nélküli (anonim) magára hagyás tűnhet. Ha olyan súlyos az anya vagy a család helyzete, fennáll a lehetősége, hogy az újszülöttet egyszerűen sorsára hagyják - ez természetesen bűncselekménynek (kiskorú veszélyeztetése) minősül! Ezért Magyarországon lehetőség van a gyermek „védett” helyre (babamentő inkubátorba) történő elhelyezésére - amely jogilag „titkos” örökbeadásnak minősül, így nem jár büntetőjogi következményekkel.

A babamentő inkubátorok célja nem az anyák bátorítása a gyermek elhagyására, hanem egy biztonságos menekülési útvonal biztosítása, amikor a körülmények áthidalhatatlanoknak tűnnek. Gyakran olyan nők fordulnak ehhez a megoldáshoz, akik súlyos szociális válságban vannak, családon belüli erőszak áldozatai, vagy olyan titkot hordoznak, amelynek nyilvánosságra kerülése életveszélyes lehet rájuk nézve.

A gyermek magára hagyásának okai és az inkubátor szerepe

A gyermekelhagyás okai többek között az alábbiak lehetnek:

• szegénység, anyagi problémák;
• éretlen vagy egyedülálló anya (fiatalkori vagy házasságon kívüli szülés stigmája);
• a fogamzásgátlással és termékenységszabályozással kapcsolatos ismeretek hiánya;
• a megszületett gyermek fogyatékossága;
• szülés utáni pszichés zavarok vagy az anya egyéb mentális betegsége;
• megfelelő családsegítő szolgáltatások, a segítségnyújtás hiánya.

Néhány országban - így Magyarországon is - léteznek azonban olyan biztonságot nyújtó dobozok (inkubátorok), amelyekbe az anyák névtelenül, biztonságosan elhelyezhetik gyermekeiket, anélkül, hogy az elhagyás bűncselekménynek minősülne. Ha egy babamentő inkubátorba helyezi valaki a gyermekét, azzal nem veszélyezteti a csecsemő életét, és ez jogilag titkos örökbeadásnak minősül. A rendőrség ilyen esetben nem keresi a szülőket.

A „babamentő” szó arra utal, hogy ez a teljesen titkos örökbeadási lehetőség valószínűsíthetően az egyébként nem kívánt, titkolt terhességből származó gyermekek életét menti meg - akik az inkubátorok nélkül csecsemőgyilkosság vagy sorsára hagyás áldozatául eshetnének. Így a babamentő inkubátornak életmentő funkciója is van, hiszen szüleik nagy valószínűséggel nem vállalnák az örökbeadás menetének hivatalos formáját.

Az inkubátorba helyezett gyermekek sorsa és a jogi keretek

Az inkubátorba helyezett gyermek esetén az elhagyás az anya jognyilatkozatának tekinthető - és ilyen módon nem büntethető. Sajnos azonban ezekben az esetekben lehetetlen utánajárni, hogy valóban az anya hagyta-e a gyermeket az inkubátorban, és amennyiben igen, saját akaratából tette-e. Így maga az inkubátorprogram visszaélésekre is lehetőséget ad, amellett, hogy a válságos helyzetű anyák számára a gyermekük biztonságos elhelyezésének egy anonim módja.

Gyakran előfordul, hogy az inkubátorba helyezett gyermek nem kórházban született - pl. nehéz szociális helyzet vagy titkolt terhesség miatt. Ha kórházban született, viszont az anyának nincs személyi igazolványa vagy útlevele (pl. nem magyar állampolgár), a születési anyakönyvi kivonat kiadása késhet vagy elmaradhat - ami szintén anonim elhagyásra adhat okot, tekintve, hogy az örökbeadáshoz szükség van ezen dokumentumra.

Az inkubátorba helyezett gyermekekről szinte semmilyen információt nem lehet tudni - sokszor még a születés pontos napja is csak sejthető. Amikor a gyermek felnő, és kérdez a származásáról (hiszen kíváncsi, és ez természetes), az örökbefogadó sem tud számára semmilyen információval szolgálni. Az inkubátorba helyezett gyermekek számára tehát semmilyen elindulási lehetőség nem áll rendelkezésre a későbbiekben, ha szeretnék megtalálni biológiai szüleiket. De ugyanez igaz a biológiai szülők szemszögére is - évek múltán semmilyen módon nem tudják visszafejteni, hogy hová kerülhetett a gyermekük, és milyen körülmények között él. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye kimondja, hogy minden gyermeknek, „amennyire lehetséges, joga van ismerni a szüleit, és ahhoz, hogy a szülei viseljék gondját”.

A babamentő inkubátorok elhelyezkedése és működése

Az újszülöttek anonim elhelyezésére szolgáló inkubátorok elérhetősége, az inkubátort működtető egészségügyi intézmények címlistája a Családvédelmi Szolgálatoknál megtalálható. A babamentő inkubátorok elhelyezkedése kulcsfontosságú a rendszer hatékonysága szempontjából. Ezeket a helyeket általában nagy forgalmú, de mégis diszkréciót garantáló helyeken, jellemzően kórházak, gyermekotthonok vagy szakosított egészségügyi intézmények falaihoz telepítik. Budapesten több helyszínen is elérhető a babamentő inkubátor szolgáltatás, amelyek közül a legismertebbek általában a fővárosi gyermekgyógyászati központokhoz kapcsolódnak. Fontos tudni, hogy ezek a helyszínek folyamatosan működnek, 24 órában, az év minden napján elérhetőek.

Vidék Magyarországon is kiemelt figyelmet kapott a hálózat kiépítése. Számos megyei jogú városban, ahol nagyobb kórházi ellátórendszer működik, megtalálható a babamentő hely. Például Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc és Győr is rendelkezik ilyen életmentő berendezéssel. A helyszínek kiválasztásánál az intézmények nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az inkubátor bejárata ne legyen feltűnő, ne legyen közvetlen kamerafelügyelet alatt, ami sértené az anya anonimitáshoz való jogát. Bár a hivatalos lista dinamikusan változhat az új inkubátorok telepítésével vagy a régiek karbantartásával, az alapvető cél, hogy minden nagyobb regionális központban legyen lehetőség a biztonságos elhelyezésre. A fenntartók, mint például a Bölcső Alapítvány, rendszeresen ellenőrzik a berendezések működőképességét.

Amikor valaki - szülő, hozzátartozó, segítő - betesz egy babát az inkubátorba, csengő jelzi azt a kórház portáján. A portás ekkor telefonál a koraszülött intenzív részlegre, a nővérek pedig kimennek és behozzák a koraszülött osztályra az inkubátorba helyezett babát. Itt szakorvos vizsgálja meg az újszülöttet, majd állapotának megfelelően történnek vele a továbbiak. A bekerült babákat tehát a nővérek látják el, miközben a védőnők felveszik a kapcsolatot a gyámüggyel, amely elindítja az örökbefogadási folyamatot.

Példák babamentő inkubátorokra Magyarországon

Nógrádban két helyen, Salgótarjánban és Balassagyarmaton is működik ahhoz hasonló babamentő inkubátor, mint amiben tegnap egy újszülött kisfiút hagytak Békéscsabán. Mivel Nógrádban két helyen is van erre kialakított helyiség és ilyen készülék - Salgótarjánban 2005, Balassagyarmaton pedig 2014 óta -, megkerestük a két egészségügyi intézményt a tegnapi eset kapcsán. Arról érdeklődtünk, hogy a megyénkben található inkubátorokban hagytak-e már gyermeket, mióta azokat üzembe helyezték.

„A salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház és a balassagyarmati Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet anonim babamentő inkubátoraiba átadásuk óta nem helyeztek el újszülöttet” - válaszolt érdeklődésünkre a két kórház szinte azonnal. Néhányan elítélik a névtelenségben maradt békéscsabai édesanyát, sokan viszont úgy vélik: a lehető legjobb döntést hozta, amikor gyermeke jövőjéről így gondoskodott a vélhetően nehéz élethelyzetében.

Otthonszülés: biztonság és jogszabályok

Az otthonszülés egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és fontos, hogy informált leendő szülőként ne csak a sajtó narratíváját hallja, hanem beszéljünk valóban tényszerűen, kutatási eredményekre támaszkodva az otthonszülésről. Amikor otthonszülésről beszélünk, mi nők általában egy picit nyitottabbak vagyunk, de manapság, ha Magyarországon egy várandós megemlíti, hogy otthon szeretné világra hozni a kisbabáját, akkor általában a rokonságon teljes pánik lesz úrrá és indulatosan igyekeznek lebeszélni a leendő anyát és a leendő szülőket, arra hivatkozva, hogy nem kell kockára tenni sem az anya, sem a baba életét…

Az otthonszülésről 2011-ben hatályba lépett az otthonszülést szabályozó rendelet, a 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól. A szabályozás szigorúan előírja a tárgyi és higiénés követelményeket, pontosan meghatározza a kizáró okokat, a váratlan helyzetekben szükséges intézkedéseket, továbbá az ezzel összefüggő személyi felelősséget.

Az otthonszülés biztonságosságának fejlődése

Az elmúlt másfél évszázadban rohamosan javultak a szülések kimenetelei, a babák és az édesanyák szempontjából is! Ennek a rohamos javulásnak azonban nagyon fontos tényezői voltak! Az egyik legfontosabb, hogy 1847-ben Semmelweiss Ignácnak köszönhetően bevezették a kézmosást és az eszközök fertőtlenítését, amikkel szülészeti és nőgyógyászati vizsgálatokat végeztek! Ennek az eredménye olyannyira drámai volt, hogy Semmelweiss Ignácot az anyák megmentőjeként emlegetjük azóta is! Egy másik nagyon fontos tényező volt az is, hogy a II. világháború után rohamosan javultak az életkörülmények: megszűnt az éhezés, javultak a lakhatási körülmények, mindenki számára elérhetővé vált az egészségügyi ellátás, szépen lassan a fogamzásgátló eszközök is és megszűnt a TBC is! Vagyis sokkal jobb egészségi állapotban lévő édesanyák szültek és egyre inkább csak akkor, amikor tervezték is a babát! A hatvanas években az antibiotikumok elterjedése volt az a harmadik fontos tényező, ami a szüléssel kapcsolatos halandóságot drámai mértékben csökkentette: a baktériumos fertőzések már nem jelentették a szinte biztos halált sem az édesanyának, sem az újszülötteknek. Fontos mérföldkő volt a mindenki számára elérhető terhesgondozási rendszer bevezetése is, szintén valamikor a hatvanas évek környékén.

Az otthonszülés feltételei és kizáró okai

Az otthonszülés - nemcsak Magyarországon, de a fejlett országokban mindenhol - ugyanis csakis olyan édesanyák számára biztonságos lehetőség, akik egészségesek és a várandósságuk normál kockázatú! Ebben a megfogalmazásban szándékosan használtam a „normál kockázat” kifejezést, ugyanis kockázatmentes várandósság, kockázatmentes szülés egészen egyszerűen nem létezik! Bár nagyon ritkán, de még a mai nap is létezik újszülött halálozás, halvaszületés, sőt még szüléssel kapcsolatos anyai halálozás is! Évente kb. 60-70 újszülött sajnos meghal, és körülbelül 12-13 édesanya is a szülés kapcsán veszti el az életét (kb. 90 00és szülés mellett). Mivel ezek az esetek kórházban történnek, nem kerülnek címlapra, de sajnos megtörténnek, még a legmodernebb kórházi körülmények között is! Viszont éppen azért, hogy az otthoni szülés körébe csak egészséges, normál kockázatú várandósok kerüljenek, a jogi keretek szigorúan szabályozzák, hogy milyen tényezők zárják ki az otthonszülés lehetőségét.

Magyarországon ez a jogi szabályozás még sokkal szigorúbb, mint a legtöbb Nyugat-Európai országan! A szabályozás szerint nem szülhet otthon az az édesanya, aki 18 évnél fiatalabb, vagy 40 évnél idősebb; ha ikreket vár; ha farfekvéses a baba; ha 4 kg-nál nehezebbre becsülik; ha a szülés a betöltött 37. hét előtt vagy a 41. hét után indul meg.

Az intézeten kívüli szülést kizárja - többek között - az, ha az anya korábban császármetszéssel szült, a magzat válla elakadt, az anya lázas, beteg, vagy a magzat beteg, valamint ikerterhességnél.

Az ellátás igénybevételének föltételeként megszabott betöltött 18 évet nem találjuk megalapozottnak. Nem tudunk olyan tudományos bizonyítékról, amely szerint valaki, akárhány éves is, pusztán az életkora miatt nem, vagy csökkent mértékben volna képes a szülésre - ha már a megtermékenyülésre és a kisbaba kihordására képes volt. Gyakorlatunkban ilyenkor is az egyedi elbírálást tartottuk szem előtt.

Az első szülés esetén az ellátás igénybevételének föltételeként megszabott, 40. életév betöltésére vonatkozó fölső korhatárt sem tartjuk megalapozottnak. Nem tudunk ugyanis semmi olyan tudományos bizonyítékról, ami azt mutatná, hogy első gyermeküket szülő idősebb nők ügyetlenebbül, vagy netán a kisbabára nézve veszélyesebben szülnének.

A bábák és szülésznők szerepe az otthonszülésben

Az otthonszülés biztonságát növelik a szakszemélyzettel szemben támasztott követelmények is. A bábákat tehát ne „javasasszonyoknak” képzeld és ne keverd össze a dúlákkal sem, akik testi-lelki támaszai a szülő nőknek, de nincs egészségügyi végzettségük! Nyugat-Európában a szülésznői szakma teljesen önálló szakma: a szülésznők a normális, élettani szülés és a női egészség szakértői: fogamzásgátló szert és bizonyos gyógyszereket írhatnak fel, fogamzásgátló eszközt helyeznek fel és ők végzik a várandósgondozást is. A gondozás során felismerik a magasabb kockázatú eseteket és átirányítják szülész-orvosi gondozásba. Azokban az országokban, ahol a szülésznői rendszer teljesen integrált a szülészeti rendszerbe (pl. Hollandia), ugyanaz a szülésznő kísérhet szüléseket otthon is és a kórházban is, a szülők választása szerint.

Magyarországon viszont a kórházi szülésznők önálló döntéseket nem nagyon hoznak, sokkal inkább a szakorvos alárendeltjei és leginkább speciális asszisztenciát biztosítanak a szülész orvosoknak. Őket szülésznőknek hívjuk. Az otthonszülést kísérő szülésznőket viszont bábáknak hívjuk, mivel ők nemcsak szülésznői képesítéssel, hanem ennél jóval nagyobb kompetenciával rendelkeznek, hiszen a nyugat-európai szülésznő kollégáikhoz hasonlóan önálló döntéseket hoznak a szülés során! Ehhez természetesen sokévi szüléskísérési gyakorlattal rendelkeznek, mire önállóan szüléseket kísérnek! Ráadásul a magyar törvények szerint a bábáknak speciális képzettséget kell szerezniük újszülött újraélesztés és felnőtt újraélesztés terén és ezt a képzésüket kétévente meg is kell újítaniuk.

A gondozás nem csupán a szülés időtartamára tér ki, hanem a várandósságra és a gyermekágyas időszakra is. Már az első találkozások során olyan bizalmi kapcsolat alakul ki a bába és a várandós nő között, a személyre szabott felkészítésnek és rendelkezésre állásnak köszönhetően biztosított mind a fizikai, mind a lelki támogatás a vajúdás és a szülés során, illetve a gyermekágyas időszak alatt.

Jogi és tárgyi feltételek az otthonszüléshez

Az otthonszülés biztonságát hivatott törvényi szabályozás az anyai és a bábai személyi feltételeken kívül a tárgyi feltételeket is szigorúan meghatározza. Csak olyan helyszín alkalmas otthonszülésre, ahol a háttérkórház 20 percen belül elérhető távolságban van és ahol a minimális higiénés feltételek adottak (pl. folyóvíz, vízöblítéses WC, áram). Szülésekre a bábák hatalmas csomagokkal érkeznek, ugyanis nagyon sok eszközt is hoznak magukkal! A szívhang hallgatót, a vérnyomásmérőt, a mérő eszközöket mindig használják, de előkészítik diszkréten az újszülött lélegeztetésére alkalmas eszközöket is a háttérben.

A kismamának a terhesség 36. hetéig kell nyilatkoznia, hogy igénybe venné a szolgáltatást, és neki kell kijelölnie a szülést levezető felelős személyt - helyettesét a szolgáltató jelöli ki. A szülést levezető személy szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szülésznő szakképesítéssel rendelkező, egészségügyi dolgozókról vezetett nyilvántartásban szereplő szakember kell, hogy legyen. A felelős személynek a terhesség 38. hetéig ismét meg kell győződnie a helyszín alkalmasságáról. A felelős személynek írásbeli tájékoztatást kell adnia az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeiről és kizáró okairól, a háttérkórházba vagy fekvőbeteg-intézetbe való szállítás indokairól és ennek megtagadása esetén a következményekről. Ha a feltételek a szülés megindulása előtt közvetlenül nem állnak rendelkezésre, vagy van bármilyen kizáró ok, a felelős személynek intézményt kell javasolnia, és értesítenie kell a háttérkórházat. Csak akkor kezdhető meg a szülésnél való közreműködés, ha minden kívánt feltétel adott.

A szülés tárgyi feltételeiről a felelős személy gondoskodik. Ilyenek a magzati szívműködés megfigyelésére szolgáló berendezés, a sztetoszkóp, a lélegeztető ballon, a maszkok, az infúziós eszközök. A teljes lista a 2011/35-ös kormányrendelet 3. mellékletében található.

Az otthonszülés statisztikái és tudományos kutatások

Egy nagyon széles körű ausztrál kutatásban, amiben 2000 és 2012 között nagyjából 1 millió 250 ezer szülés kapcsán vizsgálták azt, hogy függ-e a szülés kimenetele attól, hogy hol történik a szülés. Ausztráliában a szülés helyszínére három lehetőség között választhatnak az édesanyák: a legtöbben, ugyanúgy, ahogy nálunk is, kórházban szülnek, de vannak akik otthon bábai támogatással és vannak akik szülőotthonban, bábai támogatással és orvosi háttérrel, de nem kórházi környezetben hozzák világra a babájukat. A kutatásban csak egészséges édesanyák vettek részt, akiknek teljesen komplikációmentes volt a várandósságuk és egy fejvégű babát vártak. A kutatás eredménye az volt, hogy a szülés kimenetele nagyban függ a szülés helyszínétől! A spontán, normális lefolyású hüvelyi szülés esélye kétszer akkor volt a szülőotthonokban és hatszor akkora volt otthonszülésnél, mint a kórházi szüléseknél!

A kutatók semmiféle eltérést nem tapasztaltak újszülött halálozás és az újszülöttel kapcsolatos komplikációk terén a helyszínek között, viszont a kórházon kívüli szüléseknél szignifikánsan alacsonyabb volt az előfordulása az oxitocin szükségességének, a gátmetszésnek, a gátsérüléseknek, a súlyos gátsérüléseknek, a fogós vagy vákuumos szülésbefejezésnek és a császáros szülésnek is! Kíváncsiságból megnéztem, 2012-ben Ausztráliában az összes szülésre vetített császáros szülések aránya 32% volt! Összehasonlításul Magyarországon, ma ez a szám 42%!

Az Egészségügyi Világszervezet és más szakmai szervezetek konszenzusa is az, hogy a császármetszés aránya 10-15% körül „normális”. Ha figyelembe vesszük ezeket az arányszámokat, akkor manapság a durván 90 000 szülés kapcsán nagyjából 25 ezer nőt és kisbabát tesznek ki a hasi szülés kockázatának, amit el lehetne kerülni! Magyarországon ugyanis, ha egészséges vagy, ha normál kockázatú a várandósságod, akkor sajnos akkor teszed ki magad a legnagyobb kockázatnak - a műtéti szülésnek és az azzal járó kockázatoknak - amikor belépsz szülni egy magyar szülészetre!

Tehát ha úgy döntesz, hogy otthon szeretnéd világra hozni a babádat egészséges kismamaként, normál várandóssággal, akkor nemhogy kockázatot vállalsz, de még jelentősen le is csökkented a szüléseddel kapcsolatos kockázatokat!

Az otthonszülés témájában nem csak ez az egy kutatás készült, de a többinek is nagyon hasonló eredménye volt és az otthonszülés statisztikák is magukért beszélnek. Ennek ellenére nagyon kevés országban mondják ki a szülészeti szakmai szervezetek határozottan azt, hogy egészséges, normál kockázatú várandósok és kisbabáik számára az otthonszülés legalább ugyanolyan biztonságos, mint a kórházi szülés.

tags: #babamento #inkubatorok #otthon #szulesnel