A mese, a mondóka, a közös énekelgetés nagyon fontos része a baba beszédfejlődésének, de emellett a mozgásfejlődésre és a kapcsolatokra is jó hatással van. Mégis sokszor hallom, hogy nem mesélnek a kicsinek, nem tudják milyen mese való neki, és mikor kéne egyáltalán elkezdeni a mesélést, verselést. A baba tulajdonképpen már 1-2 hónapos korban szívesen hallgatja az édesanyja hangját. A mesét még nem érti, de a kedves mondókák, dalocskák, mesék megnyugtatják, figyel a hangunkra és szívesen hallgatja őket.
4-5 hónaposan mindkét fiamat szórakoztatta, ha főzés közben énekeltem, meséltem nekik, jókat mosolyogtak a hangutánzó szavakon és a rímeken, én meg közben tudtam haladni a munkával. Amikor elunták a megszokott játékot, akkor is lefoglalta őket a mesélés, verselés. 6 hónapos kor után a babák kifejezetten élvezik és szeretik a ritmikus versikéket, kezdődhet a térden lovagoltatós játékok korszaka. A 8-9 hónapos babának megmutathatjuk az első leporelló könyvecskéket, amiket szívesen lapozgat majd.
Fejlődési szakaszok és ajánlott könyvek
A csecsemőkor és a kisgyermekkor különböző szakaszai más-más típusú ingereket igényelnek. Az alábbi táblázat segítséget nyújt a tájékozódásban:
| Életkor | Tevékenység típusa |
|---|---|
| 0-6 hónap | Éneklés, mondókázás, hangunk hallatása |
| 6-12 hónap | Ritmikus versek, lapozgatók, leporellók |
| 1-2 év | Képeskönyvek böngészése, közös történetalkotás |
| 2 év felett | Fejből mesélt történetek, mesekönyvek |
10-12 hónapos kor körül már szívesen nézegeti velünk együtt a könyvet és meghallgatja a meséket is. A baba temperamentumától függ, hogy ebben az intenzív mozgásfejlődési időszakban mennyi ideig lesz türelme mesét olvasgatni. 1 éves kor után már nemcsak mesélhetünk, hanem rámutathatunk képekre is a könyvben, és megkérhetjük a babát, hogy mutasson meg egyes figurákat. A mesék ne legyenek túlságosan bonyolultak.
how to tell story to children - storytelling tips for parents
Miért fontos a mese a mindennapokban?
A meseolvasás javítja a környezettel való kapcsolatot, segít megérteni az élet történéseit, és megérteni a mindennapi élet ok-okozati összefüggéseit. A kisgyermek számára a mese nem csak a fejlesztésről szól, hanem a pszichéről is. Csecsemőkorban persze még nem ezért kezdünk mesélni, a kicsi számára az első mesék még nem a traumák feldolgozásáról, hanem a világ megértéséről szólnak.
Egyszerű kis történetek a mindennapokról, az ő mindennapjairól, melyeknek akár lehet ő maga is a főszereplője. A meséktől sokan azért ódzkodnak, mert úgy gondolják, utána a való világban a kicsi nem fogja érteni, hogy nem mindig a jó győz és nem történnek csodák. Miért? Neki fontos, hogy legyenek csodák. Ha például egy 2 éves kicsi következetesen ragaszkodik 1-1 rossz szokásához, arról fegyelmezéssel nehéz leszoktatni, de ha mesében találkozik ezekkel a helyzetekkel és a megoldásukkal, akkor megérti, mit kéne tennie.
Mesélj fejből is!
Az olvasás mellett mondjatok fejből is meséket, találjatok ki együtt szereplőket és történeteket. A közös mesében mindketten bevonódtok a történetbe, és ez segíthet a kicsinek megélni, feldolgozni a napi élményeit és titeket is közelebb hoz egymáshoz. A fejből mesélés nem olyan nagy ördöngösség, mint ahogyan azt sokan gondolják: a legkönnyebb úgy elkezdeni, hogy a kicsinek az adott napját meséljük el: mit csinált ma, mi történt vele.
1 éves kortól pedig jöhetnek az egyszerűbb, a hétköznapokról szóló mesék, mint amilyen a Bogyó és Babóca, az Anna és Peti, a Gazdag Erzsi és Weöres Sándor történetek, versek, minden olyasmi, ami az ő életükről, a mindennapokról szól. Utána pedig mondhatunk mesét a plüssállatairól, a játékairól, a háziállatainkról vagy az óvodás társairól is. A meseolvasást, mesemondást már akár újszülött kortól el lehet kezdeni.