Az általános közvélekedés szerint, valamiből minél több van vagy minél nagyobb, annál jobb. Kérdés persze, hogy ez az újszülött babák méretére is igaz-e. Az biztos, hogy itt is az arany középút az ideális, mert sok szempontból nem kedvező az sem, ha túl nagy baba készülődik éppen a világra. Mostanában viszont éppen ellenkezőleg, egy olyan tendencia látszik kirajzolódni, hogy a babák egyre kisebb súllyal születnek. De mi ennek az oka?
A születési súly változásának háttere
Manapság nagyobb gyerekek jönnek a világra, mint akár egy-két évszázaddal korábban. Ennek okai nem teljesen tisztázottak, olyan tényezők játszhatnak benne szerepet, mint a jobb életkörülmények, egészségesebb táplálkozás, korszerűbb egészségügyi ellátás és hasonlók. Van viszont a dolognak egy másik oldala: például egy USA-beli statisztika szerint 1990 és 2017 között 3338 grammról 3261 grammra csökkent az újszülött babák születési súlya. És ez legalább annyira rejtélyes - és valószínűleg sok tényezőre visszavezethető - jelenség, mint az ellenkező irányú tendencia.
Természetes, hogy egy ilyen, viszonylag állandónak tűnő trend észlelésekor a szakemberekkel kezdenek spekulálni azon, mi állhat a háttérben. Az egyik feltételezés szerint az, hogy manapság idősebb korban vállalkoznak a nők gyermekszülésre, mint akár nagyanyáink idejében. Az okok keresésekor a másik fő csapásirány az, hogy szerepet játszhat benne a várandósság idejének lerövidüléssel.
Orvosi beavatkozások és a születési súly
De mitől rövidül le egy várandósság? Természetesen nem magától, hanem orvosi beavatkozás következtében, azaz akkor, ha valamilyen okból megindítják a szülést vagy a várandósság normális idejének letelte előtt császármetszéssel segítik világra babát.
Azt, hogy ebben nagyon is lehet valami, megerősíteni látszanak a statisztikák. Az Egyesült Államoknál maradva (de a trend valószínűleg máshol is hasonló) 1990 és 2013 között a császáros szülések aránya 25 százalékról 31 százalékra, az indított szülések aránya pedig 12 százalékról 29 százalékra emelkedett. A számok azt is mutatják, hogy az orvosok egyre gyakrabban avatkoznak be a szülés természetes menetébe, mégpedig a várandósság normális 40 hetes időtartama előtt, leggyakrabban a 37. és 39. hét között.
Ez pedig értelemszerűen kihat a babák születési súlyára is, hiszen a számok azt is mutatják, hogy szülésre kiírt időpontra a magzat súlya lényegesen nagyobb, mint mondjuk a 37. héten. A várandósság és szülés menetébe való beavatkozás tehát éppen abban a néhány hétben történik a terhesség vége felé, amikor az anyaméhben növekvő magzat súlya arányaiban szinte ugrásszerűen növekszik.
Lehet orvosi oka, de sokszor nincs
Az persze jó dolog, hogy az orvosok közbe tudnak avatkozni, ha a baba valamilyen okból veszélyben van, de a helyzet az, hogy ezeknek a beavatkozásoknak elég jelentős része nem orvosi javallatra, hanem úgynevezett „kényelmi” szempontok miatt történik: például lassabb tempójú szülés esetén türelmetlenségből, vagy mert akár az orvos, akár az anya számára azt tűnik kényelmesebbnek, ha a szülés nem a maga idejében, hanem egy általuk előzetesen alkalmasnak tűnő időpontban indul meg. Ugyan ki ne hallott volna már olyan esetről, amikor az orvos közelgő szabadsága vagy más elfoglaltsága miatt kell egy kicsit „megsürgetni” a babát?
Pedig ez nemcsak azért nem jó dolog, mert ezek a szülések általában nagyobb költséget rónak a kórházakra, mind azok, melyeket hagynak a maguk útján menni, hanem azért is, mert ilyen esetekben nagyobb az anya és a baba kockázata is arra, hogy valamilyen nem várt esemény következik be a szülés közben vagy közvetlenül utána.
Ahhoz persze, hogy kedvező irányú változásokat lehessen elérni, mindenekelőtt ismerni kéne az okokat annak hátterében, miért emelkedik folyamatosan a császármetszések és indított szülések aránya. Az egyik nagyon fontos tényezőnek a laikus sajtóban műhibapereknek nevezett kártérítési perektől való félelem állhat. Valami olyasmi járhat az orvos fejében, amikor azt mérlegeli, hogy akkor most végezzen vagy ne legyen császármetszést, hogy azért jóval ritkábban fognak perbe egy orvost, mert elvégzett egy császármetszést, mint azért, mert nem vagy csak későn végezte azt el. És ebben a gondolatmenetben az orvosoknak valószínűleg jórészt igaza is van sajnos - nálunk is, de különösen az Egyesült Államokban, ahol igen jövedelmező „iparággá” nőtte ki magát orvosi kártérítési perek indítása különböző indokokkal.
Pedig a természet többnyire tudja a dolgát - csak hagyni kellene, és akkor és csak akkor beavatkozni, amikor feltétlenül szükséges.
Szülésre Felkészült Tanfolyam
Demográfiai tendenciák Magyarországon
Magyarország népessége 2021. január 1-jén 9 730 530 fő volt, ami 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások magas száma miatt csökkenő tendenciát mutat, struktúráját tekintve elöregedő. Ez a létszám a 2022-es népszámlálás 2023-ban közzétett demográfiai adatai alapján 9 603 634 főre csökkent. A 2011-es népszámlálás óta a népességfogyás gyorsult, mind a születések számának csökkenése, mind a kivándorlás miatt. A kevesebb születésből és a kivándorlásból adódó összes veszteség 2010 és 2023 között 152+420=572 ezer fő. 2024-ben tovább gyorsult a természetes fogyás, elérte az 50 ezer főt, szemben az előző évi, 43 ezer fővel.
Soha nem született még olyan kevés gyerek a modern Magyarország történetében, mint 2023-ban - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal pénteki gyorsjelentéséből. A tavalyi már a második év, amikor megtört a 2012 óta tartó demográfiai lendület. 2021 óta közel nyolcezerrel csökkent a megszületett babák száma. Ott esett leginkább a születésszám, ahol már eleve alacsonyabb volt a termékenység: főként az ország fejlettebb régióiban élő nőknél.
A termékenység alakulása és okai
A 2011-es termékenységi mélypont után 2021-ig a családok több gyermeket vállaltak, mint korábban: az időszak alatt 1,23-ról 1,59-re nőtt a teljes termékenységi arányszám, ami azt mutatja meg, hogy egy nő az adott év születési gyakorisága mellett élete során hány gyermeknek adna életet. Az elmúlt évtizedben az átlagosan egygyerekes családmodellről - ami bevándorlás nélkül a népességszám feleződését okozná egy-két generáció alatt - elmozdultunk egy inkább kétgyerekeshez közeledő modell irányába.
A termékenység növekedése nem emelte lényegesen a születésszámot, az végig 90 ezer körül ingadozott, mert a szülői korban levők létszáma folyamatosan csökken. Az 1,59-es termékenységi csúcs és az 1,23-as mélypont éve között a születések számában alig ötezer baba volt a különbség. A most történtek az ország egyes területein három év múlva óvodai csoportok, hat év múlva iskolai osztályok vagy teljes iskolák bezárását okozzák majd. A csökkenő népességszám nem csak demográfiai adat, amin keresztül megítélhetjük a kormány családpolitikáját. Ha egy országnak eltűnik a fiatalsága, az megroppanthatja a gazdaságát is.
A magyar korfa és a társadalmi csoportok hatása
A magyar korfa már most is tragikus, egy egészséges társadalomé karácsonyfa alakú, vagyis jóval szélesebb alul, mint felül, mert sokkal több a gyerek, mint az idős ember. A magyar korfa azonban nem ilyen, hanem éppen az idősebbeknél szélesedik ki, ezért inkább hasonlít kettős tetejű kínai pagodára, mert már évtizedek óta kevés gyerek születik. Tavaly például éppen annyi kislány jött világra, mint ahány 77 esztendős asszony élt hazánkban.
A termékenységi arányszám 2021-ig tartó javulása a vidéki Magyarországnak volt köszönhető, azon belül is elsősorban az északkeleti, szegényebb régióknak. Az akkori demográfiai trendváltást főként az érettségizett, érett vidéki nők - és persze párjaik - érték el, körükben nőtt legnagyobb mértékben a gyerekvállalás, vélhetően azért, mert a családpolitikai intézkedések számukra ígértek a legtöbbet. A növekmény elsősorban Északkelet-Magyarországra volt jellemző: 2013 és 2019 között Nógrád 11 százalékkal, Szabolcs 9 százalékkal, Borsod 4 százalékkal növelte a termékenységi mutatóját, míg Budapest mindössze eggyel.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az elmúlt két évben az ország minden területén esett a születések száma, de nem azoknak csökkent átlagon felüli mértékben a termékenysége, akiknek a korábbi javuló adatokat köszönhetjük. A 2021-ig tartó felívelő szakaszban elsősorban az ezer lakos alatti aprófalvakban nőtt az újszülöttek száma. 2020-ban 2013-hoz képest az emelkedés 23 százalékos volt, és még a 2000-5000 közötti lakosú községekben is 19 százalékos, tehát az országos átlag többszöröse. Akkor két meghatározó csoportot lehetett beazonosítani a trend mögött.
A másik meghatározó csoport főként az északkelet-magyarországi területeken él, körükben a gyerektöbblet fontos oka az volt, hogy a támogatások legalább annyira ösztönzik a legális munkavállalást, mint a nagyobb családméretet. Sok helyen az anyasági támogatásokat ezért a munkaerőpiacra visszatérő apák veszik igénybe (az edelényi, a mezőcsáti és a záhonyi járásban arányuk megközelítette a 40 százalékot), és a munkanélküli anyák maradnak otthon a gyerekkel.
A családi pótlékra épülő régi szisztéma az extra nagy családokat jutalmazta kiemelkedően. Az Orbán-kormány adókedvezményes-lakhatásos modellje viszont a tartósan és piaci körülmények között dolgozó három- és négygyerekeseket.
Összesen hét mutató alapján tudtuk körbeírni azokat a társadalmi csoportokat, amelyek az átlagnál kevesebb gyereket vállaltak az elmúlt években:
- Közép- és Dél-Dunántúl, Budapest, Északkelet-Magyarország: A születésszám Közép- és Dél-Dunántúlon zuhant, Budapesten esett, Északkelet-Magyarországon viszont az országos átlagnál mérsékeltebb volt tavaly a csökkenés a 2021-es „csúcsévhez” viszonyítva. Az országos átlag két év alatt jelentős, mínusz nyolc százalék volt, de például Somogyban, Békésben jóval nagyobb, 14-15 százalékos. Borsodban ellenben csak öt százalékkal zsugorodott a születések száma. A legkisebb termékenységű fővárosban kilenc százalékkal kevesebb baba jött a világra tavaly, mint 2021-ben. A 2022-es adatok szerint a legkisebb termékenységi mutatójú Budapesten 100 nő 116 gyereket vállalt volna élete folyamán, Borsodban 188-at.
- Harmadikként születő gyerekek száma: Egész régiókban csökkent a harmadikként születő gyerekek száma. 2022-ben az újszülöttek száma az egy évvel korábbihoz képest összességében öt százalékkal lett kisebb, de harmadik gyerekből hét százalékkal kevesebb született. A visszaesés nem azonos mértékben érinti az országot: Budapesten, Dunántúlon és a Dél-Alföldön jóval kevesebb harmadik gyereket vállaltak, mint egy évvel korábban. A fővárosban, Pest megyében 11 százalékos az esés, a Dunántúl hat megyéjében szintén tíz százalék feletti, és Kelet-Magyarország „klasszikus egyetemi” megyéiben (Hajdú és Csongrád) is 13-14 százalékos az apadás.
- Városi lakosság: Elsősorban a városi lakosság vállalt kevesebb harmadik gyereket. A visszaesés elsősorban a városiakra jellemző, ott 10 százalék, falun 4 százalékos.
- Diplomások: A diplomások körében átlagot meghaladó a születésszám csökkenése. A tanultabbak között jelentősebben esett vissza a gyerekvállalók aránya, és ehhez elég volt az is, ha csak az egyik szülő szerzett felsőfokú végzettséget.
- Érett nők magatartása: Megváltozott az érett nők magatartása. A termékenység korábbi növekedésében kiemelkedő szerepe volt az ország fejlettebb régióiban élő 35 éven felülieknek. Most viszont Budapesten és Pest megyében az ezer megfelelő korú számú nőre jutó születések száma 8-10 százalékkal esett vissza körükben a 2021-es évhez képest. A Dunántúl északi részén és a Dél-Alföldön az egy korcsoporttal fiatalabbak, a hazai gyermekvállalás szempontjából a legfontosabb korban levő 30-35 éveseknél látszik megtorpanás.
- Házasok furcsa viselkedése: A kormány jelentős anyagi ösztönzést nyújt a házasságkötéshez, adókedvezmény és a lakhatási célú családtámogatások formájában, ezért a korábbi években robbanásszerűen nőtt a házasságkötések száma, 2022-ben kétszer annyian járultak anyakönyvvezető elé, mint 2012-ben. A korábbi felívelő időszakban a születésszám növekedését elsősorban a házasoknak köszönhettük. Mégpedig időnként egészen furcsa módon: például 2020-ban a „születésszám-emelkedést teljes egészében a házasságban világra jött gyermekek számának a növekedése eredményezte” - olvasható a KSH Demográfia 2020 című kiadványában.
- Élettársi kapcsolatban élők születésszámának bezuhanása: Az élettársaknál az első babánál is megjelenik a csökkenés: 19-40 éves életkor között 9-13 százalékkal esett az először szülő nők száma. Második gyereknél ugyanezeknél a korosztályoknál gyerekből 8-18 százalékkal kevesebb született, mint egy évvel korábban.
A gyerekek aránya a lakosságon belül az észak-borsodi településeken a legmagasabb. Vannak falvak, ahol több mint a helyiek 40 százaléka 15 év alatti. A születések száma általában ott indul csökkenésnek, ahol elterjednek a korszerű fogamzásgátlási módszerek és elkezd nőni az életszínvonal. Egyre több olyan falu van, amely lassan szó szerint kihal. A gyermektelen nők aránya különösen magas Budapest belső kerületeiben. Szintén kiugró a gyermektelenek aránya a Nyugat-Dunántúlon, valamint számos kistelepülésen. Az átlaghoz képest később, vagyis 25 éves kor felett szoktak az anyák először szülni a nagyvárosokban (pl. Budapest, Debrecen, Szeged) és vonzáskörzetükben, az osztrák határ mellett, illetve a Balaton térségben, ahol nagy a diplomás népesség aránya. A szegényebb térségekben vannak olyan falvak is, ahol majdnem a lakosság fele 15 év alatti. A 0 és 14 év közötti népesség aránya roppant magas Észak-Borsodban. A legmagasabb, 40% feletti értékkel bíró települések mindegyike ebből a régióból kerül ki. Az eltelt bő egy évtized alatt esett azoknak a településeknek a száma, ahol a száz nőre jutó átlagos gyermekszám eléri a 200-at.
2022-ben a családok közel kétharmada állt házaspárokból, közülük minden harmadikban neveltek 18 év alatti gyermeket. Több mint 400 ezer család élettársi kapcsolaton alapult, 42%-ukban gyermek is élt.
A baba születési adatai és fejlődése
Amikor egy baba megszületik az első mérések egyike a súlya és a hossza. Szemben a testsúllyal a kisbabák hossza nem teljesen objektív szám, sok múlik azon, hogy ki méri meg és mennyit mocorog mérés közben. Születésük után (és persze később is) a baba hossza a feje búbjától a sarkáig tart. Általában az első életévben fekve mérjük a babát. Egy átlagos, érett, időre született újszülött hosszmérete 49-50 cm, de ettől jóval kisebb és hosszabb méret is teljesen normális. A legtöbb újszülött 45-55 cm közötti a megszületésekor. Nem kell aggódni tehát amiatt, ha kisbabánk ennél az értéknél jóval nagyobb vagy kisebb.
A baba hossza önmagában csak egy szám, nem sok mindent árul el róla. Minden esetben fontos a másik alapadat, a baba súlya, a kettőt összevetve már kicsit több mindent elárul nekünk a babáról. Az érett, időre született baba súlya 2500-4500 gramm közötti, az átlagos születési súly 3000-4000 gramm. Összevetve a súlyt a hosszúsággal a babák lehetnek arányosak, hosszúak és vékonykák vagy éppen rövidebbek és husisabbak. A 2500 gramm alatti újszülött alacsony születési súlyúnak számít, világviszonylatban ez az arány 14,6 százalék és évről évre csökkenő tendenciát mutat.
Születéskor a legtöbbet az Apgar-érték mondja el nekünk a babáról, ami már több mindent is megfigyel, mér a babán, így teljesebb képet ad nekünk arról, hogy milyen állapotban érkezett meg közénk az újszülött. Nézik a színét, a súlyát, hosszát, hogy hányadik terhességi héten született meg, az adaptációs folyamatot.
Számos dolog befolyásolja, hogy milyen hosszal születik meg egy baba. Szerepet játszik a születési hosszában természetesen a genetika, az, hogy hányadik terhességi héten jön világra, hogy milyen az egészségi állapota. A hossznövekedés egyénenként eltérő és üteme nem kiegyensúlyozott, hol inkább hízik, hol inkább nő a baba. Az első évben a babák átlagosan 2cm-t nőnek havonta, az első hónapban akár 5cm-t is nőhet egy újszülött. Egy éves korukra átlagosan 73-75cm-esek lesznek. Egy és két éves kor között 10 cm-t, kettő és négy éves kor között 7,5 cm-t nőnek évente a kisgyerekek. Körülbelül 2-2,5 éves korukra érik el a végső testmagasságuk felét.
Hogy jól fejlődik-e a babánk, azt a percentilis görbe mutatja meg, így jól nyomon követhető a baba fejlődése. Több tízezer különböző kontinensen felnövő és hátterű gyermek adatai alapján alkotta meg a WHO. A percentilis görbék százalékos értéke megmutatja, hogy 100 gyermek között hol helyezkedik el a babánk.
tags: #babak #szuletesenek #szazalekos #megoszlasa