A csecsemők csodálatos utat járnak be a születéstől kezdve, ahogy megtanulnak enni. Nem is gondolnád, mennyi reflex segíti babádat abban, hogyan egyen, szopjon, nyeljen vagy akár lélegezzen! Ahhoz, hogy megtanuljon enni, hét különböző reflex irányítja őt - kereső-szopó reflex, szopási reflex, nyelési reflex, követő reflex, öklendezési reflex, köhögési reflex, nyelvkilökő reflex - a te segítségeddel.
Babád megszületik, majd rengeteg érzékszervi inger éri. Ilyen a Moro-reflex, a markoló-szopó reflex, a kereső-szopó reflex, az ATNR, a TLR, a Babinski-, Landau reflex, az STNR, Galant reflex. A primitív reflexeket az agytörzs irányítja, teljesen automatikusak. Alapvető fontosságúak a picinek, és segítik őt a későbbi fejlődésében.
Amikor ezen a nehéz, kezdeti, első pár hónapos időszakon túljutott a babóca, az agya magasabbrendű központjainak ellenőrzése/gátlása alá kerülnek primitív reflexei. Ha 9-12 hónapos kor után is aktívan maradnak, az már eltérést jelezhet. Hat hónapos korban zömük már igen, azaz tetőtől talpig készen állnak a táplálásra.
A legtöbbjük jól kezeli a pürékét bevezető textúra formájában, majd gyorsan tudnak fejlődni a biztonságos puha falatkákhoz. Amikor a baba megtapasztalja a hozzátáplálás elején ezeket az akaratlagos reflexes mozgásokat, megtanulja, hogyan lehet újra és újra ezeket elvégeznie, ahhoz hogy célt érjen. 1 éves kora végére a primitív reflexek eltűnnek vagy integrálódnak.
A táplálkozási reflexek részletesebben
Kereső-szopó reflex
Mi ez? Amikor valami megérinti a baba arcát/száját, a szája a stimuláló forrás felé fordul, és kinyitja.
Mikor látható? Legaktívabban az élet első, második hónapjában. A legjobban a születést követő órákban látható, és nagyon fontos segítője ez a szopizásnak. Egyes szakemberek úgy magyarázzák, hogy ez a reflex szeret „kielégített” lenni, és ha ez nincs így, később kihatással lehet az evésre.
Mire való? Sajnos ez a reflex megakadályozhatja, hogy a nyelvecske nyeléshez szükséges mozgásai fejlődjenek, plussz a rágás is nehéz, mert a nyelv túlságosan elöl marad.
Szopó reflex
Mi ez? A nyelv előre-hátra való hullámszerű mozgása a falatot a torok felé irányítja. Folyadék kinyerésére használja ezt babád pofija a mellből/cumisüvegből, de a cumizás, ujjszopás is ennek segítségével történik. A szopás később fejlettebb nyelvmozgással történik, ahol a nyelv elülső része felfelé mozog (azaz a nyelv többi részétől függetlenül).
Mikor látható? Születéskor már látni, a baba azonban kb. 2-3 hónapos kor körül fokozatosan áttér a szándékos szopásra.
Mire való? Ahhoz, hogy a baba nagyobb mennyiségű táplálékot kapjon a mellből/cumisüvegből, több koordinációval és kevésbé fárasztóan.
Nyelvkilökő reflex
Mi ez? A nyelv előre való mozgása, amely valószínűleg a szopási reflex része.
Mikor látható? A reflex három vagy négy hónapos kor körül kezd eltűnni. Nagyon sok szakember arról számol be, hogy van, hogy 6-10 hónapos korban is látható, ez pedig nehezíti annak eldöntését, hogy a baba szándékosan tolja-e ki az ételt, vagy reflektíven tolja-e ki az ételt (azaz a reflex irányítása miatt, akaratlanul). A teljes mértékben akaratlagos, előre való mozgása a nyelvnek kb. 18 hónapos korban következik be. Ekkorra ez a reflex integrálódik. Néha megfigyelhető 18 hónapos kor alatt, amikor a babád új ételekkel, textúrákkal ismerkedik meg. Ezután, azaz 18 hós kor után azonban a nyelv minden előre elmozdulása szándékos lesz.
Nyelési reflex
Mi ez? A nyelés az idő múlásával egyre koordináltabbá válik, és 12 hónapos kor körül már érett nyelésmintáról beszélhetünk.
Mire való? Szükség van rá ahhoz, hogy a baba megtanulja, megtapasztalja az ételt irányítani, érezni a szájában.
Mikor látható? Már születéskor, de csak a baba 5-9 hónapos kora körül lesz akaratlagos. Ez a fogzással összhangban van, ekkor lassan egyre többféle állagú étel kínálod.
Öklendezési reflex
Mi ez? A lágy szájpad emelkedik, a fej hátra dől, a nyelv leereszkedik, és az állkapocs előrecsúszik, ahogy a baba szája szélesebbre nyílik. Az öklendezési reflex az egész életben megmarad, de hátrébb halad a baba nyelvén egy idő után, így kevésbé valószínű, hogy stimulálódik.
Mire jó az öklendezés? Olyasmi ez, mint amikor a gyermek elesik néhányszor, amikor járni tanul. Teljesen oké az elesés, az viszont nem jó, ha naponta elesik több alkalommal. Ilyen az öklendezés is, nem kellemes élmény. A túl sok öklendezés miatt a baba elakadhat a fejlődésben, válogatóssá válhat, hiszen fél az evéstől. Fél, hogy megint meg fog történni. Túl sok például, ha minden etetési helyzetben megfigyelhető.
Fontos különbség: Az öklendezés nem fuldoklás! Fuldoklásnál a falat/idegen test részlegesen vagy teljesen elzárja a légutakat. NINCS HANGJA, vagy nagyon halk. A baba kinyitja a száját, nagyra nyitja a szemeit, levegőért kapkod, és bőre/ajka színe változni kezd. Ilyenkor be kell avatkoznod, elsősegély tanfolyamon érdemes elsajátítani a légúti idegen test eltávolításának módszerét- életmentő lehet, pár másodpercen múlhat.
Ételek, amelyek ideálisak ennek a reflexnek a megtanulásához: A pürék és a puha falatok fokozatos bevezetése annak érdekében, hogy a negatív táplálkozási tapasztalatok minimálisak legyenek. Fontos, hogy ezt a két állagot (püré ÉS darabos) ne keverjük össze egy falaton belül, hiszen ez öklendezést vált ki nagy eséllyel a babából. Míg ha a puha, darabos ételeket ő veszi fel a kezecskéivel, látja, érzi, hogy ez valami más, valami darabos és rákészül. Jó ötlet, ha ezt a puha, hosszúkás falatot kicsit beirdalod falatnyi darabokra, így csak akkorát fog leharapni belőle. A hosszúkás falat azért jó, mert a baba kézbe, marokba tudja szorítani.
Köhögési reflex
A köhögési reflex hasonló az öklendezésihez, de a légutakban lévő irritációra reagál, és segít a falat eltávolításában. Soha nem szándékos, ez mindig reflex irányította marad. Azonban sajnos kondicionált reakcióvá válhat, amikor az agy a látványt, a hangot, a szagot vagy a szenzoros élményeket egyesíti egy bizonyos étel vagy tárgy gondolatával (undor szépen fogalmazva.
Az önálló evés kialakulása és a hozzátáplálás
Amikor a szopási reflex elhalványul, ez az ideális idő az új készségek, például a harapás és a rágás elsajátításához. A nyelv egyre inkább előre-hátra kezd mozogni, amely ismerős mozgás a baba számára. Az elsőként kínált pürék azért még kifolyhatnak a baba ajkai közül. Ráadásul az idő múlásával a baba így megtanulja, hogyan mozgatja hátra az falatot lenyeléshez. Először tanul meg így nyelni, majd rágni. Ezért a püré gyakran az első étel, amelyet felkínálunk a babák számára.
Ezek a legegyszerűbb ételek arra, amit le tudnak -végülis- szopogatni a kanálról/ujjacskáikról/rágókáról majd lenyelni. A püré egy kézenfekvő híd az önálló evés kialakulásához, megtanulásához. A kanalazással nem úgy kínáljuk a babát, hogy azt a nyelvére helyezzük, neadjisten rányomjuk. A kanál sem mindegy, milyen. Nem alkalmas a felnőtt kiskanál, és sajnos sok forgalomban kapható kanál sem. Fontos, hogy az a kanál, amely a mi kezünkben van kényelmes, hosszú nyelű legyen, és éppen egy pici püré férjen bele/rá. A nagy mennyiség hátráltathatja a falat lenyelését, a baba megijedhet tőle. Érdemes pár hét múlva saját kanalat is adni neki, ami viszont a még marékfogása miatt legyen nagyon rövid, tömzsi nyelű.
Fejlődési szempontból a püré hasznos lehet a baba számára. Amikor egy gyermek megtanul szopni a mellből vagy a cumisüvegből, vákuumot képez a szájával. Ez az „intraorális nyomás” a tejet a baba szájába és a torkába vezeti. Amikor a baba kész arra, hogy szilárd ételeket egyen, meg kell változtatnia a falat szájba jutásának módját.
A BLW (Baby-Led Weaning) egy elterjedt alternatív hozzátáplálási módszer. A BLW szigorú támogatói a pürék teljes elkerülését javasolják. Ehelyett a baba saját maga által vezeti a folyamatot, a saját kis kezeivel eszik. A legutóbbi nagy kutatás szerint nem volt különbség a BLW vagy a pürével kínált babák tápláltsági állapotában. A BLW sok mókát és minőségi családi időt kínál. A püré segítségével a csecsemők először megtanulják nyelni, majd rágni. Fontos megjegyeznem, hogy a pürével etetett babák táplálása is igény szerint kell, hogy történjen.
Kínálás szempontjából mindegyik babának nagyon fontos, hogy már az első időszakban kapjanak vasban gazdag ételeket. A vas az idegrendszer fejlődése és a növekedés miatt nagyon fontos, a hozzátáplálás elejére a legtöbb babának a vasraktárai már kiürülnek, így pótolni kell.
Láthatod, hogy mennyi háttérfolyamat van a baba testében, amely kihatással lehet a táplálására. Ezen kívül számtalan tényező van még, ilyenek az anatómiai eltérések, pszichés tényezők, táplálási technikák helyessége, ételválogatás, időzítés, pozitív megerősítés, betegségek. Nem fogod elhinni, de ezek a tényezők minden babánál teljesen mások. Az egyik elutasítja a pürét, a másik a darabos ételt. Fontos, hogy ismerd babád táplálási igényeit. Nem mások babájának, a te babádnak.
Az önálló evés lépései és a szülő szerepe
Engedd el magad! Ez az egyik legfontosabb tanácsunk, amit néha csak a fogaidat összeszorítva tudsz majd betartani. Igen, a maszathegyekről, felfordulásról és arról beszélünk, amikor a gondosan elkészített ebéd fele a földön vagy a falon, de még véletlenül sem a kicsi szájában végzi. Ilyenkor fontos, hogy elfogadd azt, hogy ez is a tanulási folyamat része, kisbabád ezáltal ismeri és tapasztalja meg az ételek állagát, omlósságát, zamatát, halmazállapotát. Próbáld meg lazára venni a figurát, felesleges közben törölgetni vagy menteni a menthetőt, elég lesz majd a legvégén elpakolni mindent. Add át magad te is ennek a rituálénak, kisbabád is értékelni fogja, ha látja rajtad, hogy nem stresszeled túl a dolgot!
- Körülbelül 6 hónapos korára (ami általában egybeesik a hozzátáplálás kezdeti időszakával) gyermeked már próbálkozik mindent a szájába venni és megfogdosni, többek között feltűnően nagy érdeklődést mutat a kiskanál iránt is. Persze még ügyetlen, de engedd neki, hadd próbálkozzon, hiszen gyakorlat teszi a mestert!
- Ezt követi a dobálás időszaka. 7-8 hónapos korukban alakul ki a tárgyállandóság a babáknál, ezért nagy élvezetet találnak abban, hogy újra és újra ledobálják a kezük ügyébe akadó dolgokat. Ez persze bosszantó tud lenni etetés közben, de pár hét alatt le szokott csengeni ez az időszak is. Figyelj arra, hogy próbálj meg minél kevésbé reagálni a dobálózásra, ne szidd le, ne nevess rajta és ne szólj rá, mert ha rájön, hogy ez különféle reakciókat vált ki belőled, akkor biztos tovább fog tartani nála a dobálózós korszak.
- 9-12 hónapos kor között már stabilan tud a hüvelyk és a mutatóujjával fogni, ilyenkor kezdődhet a csipegetés: kölesgolyó, puffasztott gabona, banánkarika - ezek azok az ételek, amikkel el lehet kezdeni a szilárd ételek kóstolgatását, mert ezek szétolvadnak a kicsi szájában, nem nehéz rágni őket. Ezzel párhuzamosan a főzelékek, pépek maszatolása is beindul. Gyermeked ezáltal tanulja meg, hogy mi a különbség a szilárd és a folyékony között, hogy a kiflit kézzel, a levest pedig kanállal esszük.
- Intenzív mozgásfejlődés időszaka. A nagy felfedező számára minden érdekesebbé és fontosabbá válik, mint az evés, egyszerűen nem bír megülni az etetőszékben. Feszeng, nyűgösködik, elfordítja a fejét, nem érdekli az étel, csak hadd mehessen az útjára. Könnyű ilyenkor elcsábulni és inkább elterelni a kicsi figyelmét, hogy rendesen egyen, de ha engeded, hogy ő maga kísérletezzen az evéssel és csipegesse a darabos ételeket, egyre ügyesebben eszik majd önállóan. Ha viszont inkább megeteted te és próbálod elterelni a figyelmét valamivel, leszokik arról, hogy maga próbálkozzon és sokkal tovább fog ragaszkodni ahhoz, hogy etessék.
- Másfél-két éves korra a legtöbb baba már gyönyörűen eszik egyedül kanállal, azonban bizonyos ételek még több időt igényelhetnek. A levest általában csak 2-3 éves kor között tanulják meg ügyesen kanalazni, a szendvicset gyakran cafatokra szedik és alkotóelemeiként fogyasztják. A keményebb falatokat mindig darabold apróra, mert könnyen félrenyelhetők.
Nemzetközi ajánlások és a magyarországi gyakorlat
A nemzetközi ajánlások, mint a WHO, a BLW módszer és a falatozás bátorítását hangsúlyozzák már 6 hónapos kortól. Az Egyesült Királyságban, Skóciában és Ausztráliában is a változatos textúrák, a darabos ételek és az önálló evés támogatása a cél. Ezek az ajánlások a rágás, a szájmozgások fejlődését, valamint az ételre való egészséges viszony kialakítását célozzák meg.
Magyarországon a hivatalos ajánlások sajnos még lemaradásban vannak. Bár történtek előrelépések, még mindig sok helyen ragaszkodnak a pürékhez, és későbbre teszik a rágásra szoktatást, ami táplálási nehézségekhez vezethet. A külföldi szakemberek szerint a 10 hónapos kor után bevezetett darabos textúrák növelik a szelektív evés kockázatát.
Az Egyesült Államok 2020-2025-ös ajánlása már figyelembe veszi a picik igényeit, hangsúlyozva a változatos kínálást és az ízekkel, textúrákkal való ismerkedést. Azonban a BLW és az önálló evés tekintetében még nem elég részletes.
Semmelweis oktatóvideók: Babaápolás 1. - Fürdetés
A külföldi ajánlások kiemelik, hogy a 6 hónapos kortól kínált, család által fogyasztott, só- és cukormentes ételek megfelelőek a hozzátáplálás megkezdéséhez. A WHO is hangsúlyozza, hogy ipari bébiételekre nincs szükség. Fontos, hogy a szülők változatosan kínáljanak puha textúrákat és falatkákat, mint például puha zöldségek és gyümölcsök, kenyérhéjak, vagy főtt húsok és halak.
A spanyol ajánlás szerint 8-9 hónapos korig be kell vezetni a darabosabb textúrákat, különben táplálási problémák merülhetnek fel. A BLW módszer számos előnyt kínál, többek között a reszponzív táplálást és az egészséges étkezési szokások kialakítását.
Az izraeli ajánlás is kiemelkedő, hiszen 6 hónapos kortól javasolja a családi ételek bevonását, különös tekintettel a darabos textúrákra, amelyeket pár napon belül érdemes bevezetni.
Összefoglalva, a korai csecsemőkorban a reflexek alapvető szerepet játszanak a táplálkozásban. Ahogy a baba fejlődik, egyre inkább az önálló evés felé halad, amit a szülőknek türelemmel és a megfelelő módszerekkel kell támogatniuk. A nemzetközi ajánlások egyre inkább a BLW és a falatozás felé tolódnak el, hangsúlyozva a változatos textúrák és az önálló felfedezés fontosságát.