A nemi érés folyamata és zavarai: Korai és késleltetett pubertás

A pubertás, vagyis a serdülőkor az az életszakasz, amikor a gyermekek fizikálisan és hormonálisan is éretté válnak, kialakulnak a másodlagos nemi jellegek, és a szervezet felkészül az utódok létrehozására. Ez nemcsak testi, hanem lelki változások összessége is. A nemi érés nem egyik pillanatról a másikra következik be, hosszú hónapok, évek alatt megy végbe, és több belső elválasztású mirigy (agyalapi mirigy, mellékvese, ivarmirigyek) hormontermelésének összehangolt működése irányítja. A folyamat generátora a hipotalamuszban termelődő GnRH (gonadotrop releasing hormon), ami lényegében a nemi hormonokat felszabadító anyag. A serdülés normálisan fiúkban 9-14 éves kor között, lányokban 8-13 éves kor között zajlik le.

A pubertás jelei és változásai

Az agyban található biológiai óra ekkor beindul, és az ennek hatására egyre fokozódó mértékben termelődő nemi hormonok kialakítják a jellegzetes testi változásokat. A serdülés normális lefolyásához azonban nem csak a nemi hormonok szükségesek, szerepet játszanak például a pajzsmirigyhormonok, a növekedési hormon és a mellékvese kéreg hormonjai is.

Fiúk fejlődése

Fiúkban a serdülés első jele a herék megnagyobbodása, a herezacskó bőre megvastagszik, vörösebb színű lesz, és megjelenik a fanszőrzet. Ezek a változások általában egy évvel a növekedés felgyorsulása előtt jelennek meg. A hímvessző növekedése a gyors növekedés időszakának kezdetén indul el, és két éven át folytatódik. Az első spontán magömlés átlagosan 14 éves kor előtt következik be. Kezdetben az ondóban kevesebb hímivarsejt van, és ezek kevésbé érettek, mint a felnőtt férfiaknál. A hónaljszőrzet és az arcszőrzet általában két évvel a fanszőrzet növekedésének megindulása után jelenik meg, de néha az jelenhet meg először. A legtöbb férfinak csak a serdülőkor végén vagy a felnőttkor kezdetén alakul ki a mellszőrzete. A fiúk hangja általában nem mélyül, csak a pubertás vége felé, amikor a gége fokozatosan kitágul, és a hangszálak meghosszabbodnak. Ebben az időszakban a mutáló hang jelzi a testben bekövetkező változásokat. A serdülőkor előrehaladtával az izmok egyre jobban fejlődnek, kialakul a férfias testalkat. Az egyik here rendszerint lejjebb helyezkedik el, mint a másik. A hímvessző váratlanul és spontán módon megkeményedhet, még akkor is, ha a serdülőnek semmiféle szexuális ábrándja vagy gondolata nem támadt. Az erekció olykor a legalkalmatlanabb pillanatokban is bekövetkezhet. Sok tizenéves fiúban alakul ki ártalmatlan, többnyire spontán visszafejlődő emlőmegnagyobbodás, ami a férfi és női nemi hormonok arányának átmeneti eltolódása miatt jön létre.

Lányok fejlődése

Az első látható jele annak, hogy a lányok kezdenek szexuálisan éretté válni, a mellbimbó körüli kis kiemelkedés megjelenése. A fanszőrzet általában egy kicsit később jelenik meg, éppen mielőtt a gyors növekedés kezdetét veszi, de néha elsőként ez alakul ki. Körülbelül abban az időben, amikor a lányok külső megjelenése kezd megváltozni, a petefészkek megnagyobbodnak, és a sejtek, amelyek végül majd petévé alakulnak, érésnek indulnak. A méh növekedni kezd, és a hüvely fala megvastagszik. A lányok másodlagos nemi jellemzői a pubertás alatt végig fejlődnek. A mellek növekednek egyrészt a tejmirigyek fejlődésével, ami lehetővé teszi a tejelválasztást, másrészt a zsírszövet felhalmozódásával, ami a mellek felnőtt alakját adja. Az első menstruációs időszak viszonylag későn jelenik meg a nemi érés során, körülbelül 18 hónappal azután, hogy a gyors növekedés elérte a csúcspontját. Az első menstruációk még rendszertelenek, és gyakran peteérés nélkül következnek be. A serdülőkori felgyorsult növekedés a másodlagos nemi jelleg kialakulása előtt kezdődik meg, és a menses megjelenése után már csak átlag 5 cm-es növekedéssel lehet számolnunk. Változnak a testarányok is, a lányokban a testzsír arány megnövekszik, kerekebb lesz a csípő, nőiesebbek a testkontúrok.

Növekedési ugrás és testarányok

A serdülőkor egyik első látható jele a testi növekedés hirtelen felgyorsulása. A fiúk és lányok ebben az időszakban gyorsabban növekednek, mint csecsemőkoruk óta bármikor. A fiúk 23 centimétert, a lányok 15-17 centimétert is nőhetnek a gyors növekedés 2-3 éve alatt. Annak ellenére, hogy a serdülők az egész pubertás ideje alatt végig növekednek, a hirtelen növekedés időszakának végére már elérik felnőtt testmagasságuk 98 százalékát. Szinte szabályszerű, hogy előtör a láb hossza éri el a maximumát, amelyet 6-9 hónappal később a törzs megnyúlása követ. Utolsóként a váll és a mellkas szélesedik ki. Még a fej is részt vesz a növekedésben. A koponyacsontok megvastagodnak, hosszabbá és szélesebbé téve a fejet. A méretek változását a test formájának változása is kíséri. Kifejlődik a lányok melle, és kikerekedik a csípőjük. A fiúk válla kiszélesedik, és izmosabbá válik a nyakuk. A fiúk a serdülés során zsírt is veszítenek, ezáltal még izmosabbnak és szögletesebbnek néznek ki, mint a lányok. A lányok továbbra is megőrzik az izomzathoz képest nagyobb arányú zsírpárnákat, ami még kerekebb és puhább megjelenést kölcsönöz nekik. A legtöbb fiú a serdülést követően nem pusztán erősebbnek tűnik a lányoknál, hanem erősebb is. A fiúk viszonylag nagyobb szívvel és tüdővel rendelkeznek, így a szívizom összehúzódásakor nagyobb vérnyomás jön létre, alacsonyabb a nyugalmi szívritmusuk, és nagyobb a véráramban szállított oxigén mennyisége, ami által semlegesítődnek azok az anyagok, amelyek a testi megerőltetés során a fáradtságot okozzák.

A Tanner-skála: a nemi érés orvosi meghatározása

A nemi érés stádiumait az orvosok egy skála segítségével határozzák meg, ez az úgynevezett Tanner-féle táblázat. Ez alapján jól behatárolható, hogy a gyermek melyik serdülési fázisban tart.

A) A szeméremszőrzet alapján (P)

• 1. stádium: Nincs szőrzet.
• 2. stádium: A hímvessző (penis) bázisán enyhén pigmentált, finom, pár szál szőrzet, lányoknál ugyanez elsősorban a nagyajkak mentén.
• 3. stádium: A szeméremdomb felé terjedő erősebb, göndörebb szőrzet.
• 4. stádium: Felnőtt típusú szőrzet, amely azonban még nem terjed a has és a comb irányába a fiúknál, a comb irányába a lányoknál.
• 5. stádium: Felnőttkori állapot.

B) A nemi szervek alapján, fiúknál (G)

• 1. stádium: Serdülés előtti állapot.
• 2. stádium: A herezacskó és a here megnövekedett, a scrotum pigmentált, a hímvessző nagysága változatlan. A here térfogata (T) ml-ben kifejezve pubertás előtt 4 ml alatt van.
• 3. stádium: A pénisz kezdetben hosszban, majd vastagságban is nő.
• 4. stádium: A penis növekedése mellett kifejezett a makk vastagodása.
• 5. stádium: Felnőttkori állapot.

C) Az emlő alapján, lányoknál (B)

• 1. stádium: Nincs emlőduzzanat.
• 2. stádium: A bimbóudvar átmérője megnagyobbodik, mögötte felszaporodó mirigyes állomány észlelhető.
• 3. stádium: A zsírszövet állománya nő, a mirigyszövet tovább fejlődik.
• 4. stádium: A bimbóudvar és az emlőbimbó kiemelkedik az emlő kontúrjából.
• 5. stádium: Csak az emlőbimbó emelkedik ki az emlő kontúrjából.

Korai nemi érés (pubertas praecox)

Sokak szerint a serdülőkor egyre korábban következik be, ezért a legtöbben csak legyintenek arra, ha fiuk vagy lányuk fejlettebb a kortársaiknál. Azt viszont fontos lenne tudni, hogy van egy korhatár, ami alatt már betegséget jelez az, ha gyermekünk pubertás korba lépett. Korai nemi érésről lányokban akkor beszélünk, ha a pubertás jelei 8 éves kor előtt jelentkeznek, fiúkban ez a határ 9 év. Előfordul, hogy az egyes testi változások csak önmagukban jelentkeznek, például izoláltan láthatunk emlőnövekedést, szeméremszőrzet megjelenést esetleg vérzést tapasztalhatunk serdületlen kislányoknál. Kialakulhat olyan eset is, amikor korai életkorban a serdülés összes stádiuma megjelenik. Ezekben az esetekben ráadásul a fejlődés a normálisnál nem csak hamarabb jelentkezik, hanem gyorsabban is lezajlik. Célszerű felkeresni az orvost, ha valakinél a herék megnagyobbodása már 9 éves kor előtt megkezdődik.

A korai serdülés főbb tünetei

Az alábbi tünetek utalhatnak korai serdülésre, amennyiben a lányok esetén 8, a fiúk esetén 9 éves kor előtt jelentkeznek:

• Lányoknál: az emlő méretének megnagyobbodása (thelarche praecox), első menstruáció (menarche).
• Fiúknál: a here és pénisz méretének növekedése, arcszőrzet megjelenése, hang mélyülése.
• Szőrzet megjelenése szeméremtájon (pubarche praecox) és hónaljon.
• A bőr zsírosodása, akne.
• Felnőttes testszag.

Mind valódi, mind korai ál-serdülésben a fiúknak arc-, hónalj- és fanszőrzetük alakul ki. A hímvesszőjük megnő és megjelenésük férfiasabb lesz. A leányoknak, különösen ha valódi korai serdülésük van, menstruációs ciklusaik jelentkezhetnek, vagy melleik megnőnek, fanszőrzetük és hónaljszőrzetük fejlődhet ki. Fiúkban és lányokban egyaránt testszagváltozások és pattanások jelenhetnek meg. A magasság gyorsan nő, de fiatal korban megáll, a végső magasság ezért a várhatónál alacsonyabb. Valódi korai serdülésben a herék és a petefészkek a felnőtt méretűre nőnek, korai ál-serdülésben azonban általában nem.

A korai serdülés okai

A korai serdülésnek több formája van: lehet, hogy a pubertás csupán egy-egy testi változás lép fel (pl. izoláltan láthatunk emlőnövekedést, szeméremszőrzet megjelenést esetleg vérzést tapasztalhatunk serdületlen kislányoknál), vagy kialakulhat olyan eset is, amikor korai életkorban a serdülés összes stádiuma megjelenik. A valódi korai serdülést az agyalapi mirigy nemi hormonjainak (gonadotropinok) korai felszabadulása okozza, ezek a hormonok hatnak ugyanis a nemi szervekre. Korai hormon-felszabadulást okozhat az agyalapi mirigy rendellenessége, például hormontermelő daganat vagy az agyalapi mirigyet szabályozó agyrésznek, a hipotalamusznak a betegsége. A korai serdülésben szenvedő fiúk kb. 60%-ának van meghatározható rendellenessége. Ezzel szemben az ebben a betegségben szenvedő 6 éves vagy idősebb lányok kb. 80%-ában nem lehet semmilyen kórokot találni, a legtöbb 4 év alatti kislánynak viszont kimutatható agyi rendellenessége van.

A korai ál-serdülésben nagy mennyiségű férfi (androgén) vagy női (ösztrogén) nemi hormon termelődik, a mellékvese vagy a herék vagy a petefészkek daganata következtében. Ezek a hormonok nem váltják ki a nemi mirigyek érését, de a gyermek felnőttesebb megjelenését okozzák. Egy ritka, fiúkat érintő öröklődő betegségben a korai ál-serdülés egyik formájában (tesztotoxikózis) az idő előtti serdülés közvetlenül a herék érésének eredménye, függetlenül a hipotalamusz vagy az agyalapi mirigy működésétől. Hasonlóképpen a McCune-Albright-szindróma korai ál-serdülést okoz csontbetegséggel, szabálytalan bőrfestenyzettséggel (tejeskávé foltok) és hormonális rendellenességekkel együtt.

A korai serdülés kiváltó oka lehet centrális és perifériás eredetű:

• A centrális pubertas praecoxot a hipotalamikus központ korai aktiválódása eredményezi, azonban képalkotó vizsgálatokkal legtöbbször elváltozás nem mutatható ki. Ritkább esetben az alábbi kórképek állhatnak a tünetek hátterében: a központi idegrendszert (agyat, gerincvelőt) érintő daganat; veleszületett agyi rendellenesség, pl. vízfejűség, hamartoma; az agyat, illetve a gerincvelőt ért besugárzás; az agyat, illetve a gerincvelőt ért sérülés; McCune-Albright-szindróma, amely egy genetikai eredetű betegség; kongenitális adrenális hiperplázia: a mellékvese hormontermelését befolyásoló genetikai betegség; hipotireózis: a pajzsmirigy által termelt hormonok csökkent mennyisége.
• A perifériás pubertas praecox kialakulásában lányok esetén az ösztrogénnek, míg fiúkban a tesztoszteronnak van jelentősége. Egyes esetekben a GnRH normál szintje mellett csak az ösztrogén- és tesztoszteronszint-változás figyelhető meg, amely a petefészek, a here, a mellékvese vagy a hipofízis zavarának tudható be. Mind a fiúk, mind a lányok esetén az alábbi esetek alakíthatnak ki perifériás korai serdülést: mellékvese- vagy hipofízisdaganat, amely ösztrogén- vagy tesztoszteronképződést indukál; McCune-Albright-szindróma; ösztrogént vagy tesztoszteront tartalmazó kenőcsök vagy krémek használata; lányok esetén petefészekciszta, illetve daganat okozhat még korai serdülést; fiúk esetén tesztoszteront termelő Leydig-sejt- vagy csírasejteredetű tumorok, illetve familiáris gonadotropinfüggetlen pubertas praecox állhat még a tünetek hátterében.

Csecsemők esetén beszélhetünk még izolált, átmeneti korai thelarche pubertas praecoxról, ami annyit jelent, hogy fél- és kétéves kor között a lányokban egy fokozottabb ösztrogéntermelés eredményeként az emlő mirigyállománya megduzzadhat. További teendőt nem igényel, ha más tünet nem társul hozzá, és a csontkor is normális.

A korai serdülés rizikófaktorai

• Női nem.
• Afroamerikai származás.
• Túlsúly.
• Szexhormontartalmú krémek használata.
• Egyéb, hormonháztartást befolyásoló társbetegség, pl. McCune-Albright-szindróma.
• A központi idegrendszert ért sugárzás.

A korai serdülés lehetséges szövődményei

A korai serdülés lehetséges szövődménye a kis magasság, mivel kezdetben a testmagasságuk kortársaikhoz képest nagyobb, azonban növekedésük hamarabb leáll. A korai serdülés további szövődménye lehet a testi változások okozta szociális és pszichés stressz, amely önbizalomhiányt, súlyos esetben akár depressziót is előidézhet. A harmadik szempontként az ilyen gyermek pszichésen nem érett még, így a testi változások jelentőségét nem fogja fel igazán, ezért bűnözők áldozatává válhat.

A korai serdülés diagnosztizálása és kezelése

A diagnosztikai vizsgálatokhoz tartozik a vér hormonszintjeinek meghatározása, a kéz és a mellkas röntgenvizsgálata a csont érettségének megbecsülésére. A medence és a mellékvesék ultrahangvizsgálata és az agy komputertomográfiás (CT) vagy mágneses rezonancia (MRI) vizsgálata végzendő annak kiderítésére, vajon nem a mellékvesékben, a hipotalamuszban vagy az agyalapi mirigyben kifejlődött daganat áll-e a tünetek hátterében. A centrális és perifériás eredet elkülönítésére GnRH-tesztet végeznek. Centrális eredet esetén a GnRH a hormonszintek növekedését eredményezi, míg perifériás esetben a hormonszintek nem változnak. Amennyiben a centrális eredet bizonyossá vált, MR-vizsgálatra és pajzsmirigyvizsgálatra is szükség lehet. Perifériás eredet esetén a petefészkek ultrahangos vizsgálata javasolt lányokban.

A korai serdülés kezelése nagymértékben függ a betegséget kiváltó tényezőtől. Valódi korai serdülésben gyógyszer, így például hisztrelin (szintetikusan előállított, ivarmirigy stimuláló hormont felszabadító hormon) adása megakadályozza az agyalapi mirigy ivarmirigy stimuláló hormon termelését. Ha a korai serdülést nem az ivarmirigy serkentő hormon korai felszabadulása okozza (korai ál-serdülés), az orvos megpróbálhatja különféle gyógyszerekkel a nemi hormonok hatását gátolni. A gomba-ellenes ketokonazol csökkenti a tesztotoxikózisban szenvedő fiúkban a vérben keringő tesztoszteron mennyiségét. A tesztoalaktonnak nevezett gyógyszer csökkenti McCune-Albright-szindrómában szenvedő serdülők ösztrogénszintjét. Ha a daganat felelős a valódi korai serdülés vagy korai ál-serdülés kialakulásáért, ennek eltávolítása gyógyíthatja a betegséget. A centrális pubertas praecox - annak ellenére, hogy a pontos ok általában tisztázatlan - megfelelő gyógyszeres kezelés mellett eredményesen kezelhető. Ebben az esetben GnRH-analóg alkalmazása javasolt, melyet a gyermek leuprolid-acetát és triptorelin hatóanyag esetén havonta egyszer kap injekció formájában. A gyermeknek ezt a normál pubertáskor eléréséig szükséges kapnia. A másik megoldás histrelintartalmú implantátum beültetése.

A pubertás késése

Problémaként jelentkezhet a pubertás késése is. Mivel ezek a gyerekek kortársaiknál jelentősen elmaradnak a testi fejlettség tekintetében, komoly pszichés következményekkel is kell számolni. Fiúknál 14 éves, lányoknál 13 éves korig sem kezdődő serdülés esetén beszélhetünk késői serdülésről. Kórosnak tekintjük azt is, ha a fiú ugyan elkezdett serdülni, de ennek kezdete után 5 évvel még nem jutott el a Tanner-féle 5. stádiumig, illetve a lány a menses megjelenéséig. Célszerű felkeresni az orvost, ha a testi serdülés jelei még 16 éves korban sem mutatkoznak.

A késleltetett nemi érés okai

A késleltetett nemi érés hátterében számos ok állhat, amelyek lehetnek fiziológiásak, genetikai eredetűek, vagy egyéb betegségek szövődményei. Az okokat két fő csoportra oszthatjuk:

• 1. Alkati (constitutionalis) késés: Az esetek többsége ide tartozik, gyakran családi halmozódást mutatva. Az érintettek általában egészségesek, és végül spontán elérik a pubertást, bár később, mint a kortársaik.
• 2. Patológiás késés:
  • Hipogonadizmus: Az ivarmirigyek elégtelen működése, mely lehet veleszületett állapot vagy kialakulhat szerzetten is. Két típusa ismert:
    • Elsődleges (hipergonadotrop hipogonadizmus): Az ivarmirigyek hibás működése miatt a nemi hormonok termelése csökkent. Kialakulásának hátterében ritka genetikai rendellenességek (például Turner-szindróma a lányoknál és Klinefelter-szindróma a fiúknál), autoimmun betegségek, fertőzések stb. állhatnak. Fiúknál a késleltetett pubertás eseteinek körülbelül 5-10%-a ebbe a csoportba tartozik.
    • Másodlagos (hipogonadotrop hipogonadizmus): Az agyalapi mirigy vagy a hipotalamusz működési zavara okozza, mely során a gonadotropin szintje alacsony lesz. Kialakulásának hátterében genetikai rendellenességek (például a Kallmann-szindróma), fertőzések vagy bizonyos agyi daganatok stb. állhatnak. Fiúknál a késleltetett pubertás eseteinek körülbelül 10%-a ebbe a csoportba tartozik.
  • Alultápláltság és stressz: Az étkezési rendellenesség, például anorexia nervosa esetén, vagy extrém fizikai terhelés (például élsportolók esetében) is jelentősen késleltetheti a pubertást.
  • Krónikus betegségek: Például cisztás fibrózis, gyulladásos bélbetegségek (IBD) vagy krónikus veseelégtelenség is késleltethetik a pubertást.
  • Hormonális eltérések: Pajzsmirigy-alulműködés (hipotireózis) vagy mellékvesekéreg-betegségek szintén hozzájárulhatnak a nemi érés zavaraihoz.

A késleltetett nemi érés diagnózisa és kezelése

A diagnózis szinte mindig felállítható alapos családi anamnézis és fizikális vizsgálatok felvétele után, mely magában foglalja a csontozat érettségének megfelelő felmérését is. A vizsgálatok során jellemzik a növekedési mintázatot, az általános egészségi állapotot, a szaglást (Kallmann-szindróma esetén), a pszichoszociális állapotot, valamint az esetlegesen fennálló krónikus betegségre utaló jeleket. Továbbá vizsgálják még a vérképet, a vesefunkciót, a hipotalamo-hipofízis-gonád (HPG) tengely rendellenességeit, a kromoszómákat, az FSH (folliculus stimuláló hormon), az LH (luteinizáló hormon - nőknél és férfiaknál egyaránt), szérum ösztrogén és tesztoszteron, valamint növekedési hormon szinteket. Indokolt lehet az agyalapi mirigy és a környező struktúrák MRI- vagy CT-vizsgálata is. Fontos a mielőbbi terápia, mivel a serdülés késése, esetleg teljes hiánya gyakran önbizalomhiányossá teszi a gyermeket.

A hormonpótló kezelés segítségével legtöbbször elindítható a növekedés és a másodlagos nemi jellegek kialakulása, a kezelés szükségessége és módja azonban az alapbetegségtől függ és sokszor mérlegelést igényel. Nem minden késleltetett pubertás esetén indokolt a beavatkozás. Ha alkati késésről van szó, és a családban már volt hasonló eset, vagy ha a gyermek általános egészségi állapota jó, és nincsenek komoly pszichológiai problémák, vagy ha a késés oka olyan krónikus betegség, amelyet még kezelni kell a pubertás megindulása előtt, akkor különösen fontos a konzervatív megközelítés. Azonban a jelentős pszichológiai stressz, amit a társaktól való lemaradás okozhat, indokolhatja a hormonális kezelés mérlegelését. Fiúknál alacsony dózisú tesztoszteron-injekciókat alkalmaznak a pubertás beindítására. A kezelés nem állandó, 3-6 hónapig tart, majd a gyermeket újra kivizsgálják. Lányoknál fokozatosan növekvő ösztrogénpótlást alkalmaznak, amelyet később ciklikus progeszteron terápiával egészíthetik ki a menstruációs ciklus szabályozására. A hormonkezelés segíthet a növekedési ugrás és a csonttömeg fejlődésének előmozdításában, valamint enyhítheti a társadalmi és pszichológiai nyomást. Azonban óvatosság szükséges, mivel a túlzott vagy nem megfelelő kezelés hosszú távú mellékhatásokat okozhat, például a csontnövekedési zónák idő előtti záródását.

A nemi érés fejlődésre gyakorolt hatása

A nemi érés időzítése jelentős hatással van a gyermekek pszichológiai és szociális fejlődésére.

Korán érő fiúk

A korán érő fiúk általában sokkal pozitívabban viszonyulnak saját testükhöz, főleg azért, mert nagyobb méreteik és erejük jobb sportolóvá teszi őket, és a sportbeli vitézség meghozza a szociális elismerést is. Ugyanakkor ezek a fiúk sokkal komorabbak, néha nyugtalanabbak, kevésbé nyitottak, kisebb az intellektuális kíváncsiságuk, és a nemi érés kezdetekor kevésbé aktívak. A korán érő fiúk hátrányban vannak, mivel hamarabb véget ér a gyerekkoruk, és ezért kevésbé felkészültek a hormonális és szociális változásokra. Ezért a pubertás élményei számukra sokkal intenzívebbek és kevésbé kezelhetőek, mint a későn érő fiúk számára. Azok a fiúk, akik viszonylag korán belépnek a pubertáskorba, nagyobb valószínűséggel isznak, dohányoznak és kerülnek összeütközésbe a törvénnyel.

Korán érő lányok

A lányokról kapott kép vegyes, de összességében tekintve a korai érés hatása sokkal negatívabbnak tűnik, mint a fiúk esetében. Néhány esetben a korai érés a szexuális vonzerőnek köszönhetően a társas életben nagyobb presztízst jelent. Azok a lányok, akik már hatodik-hetedik osztályos korukban serdülni kezdenek, a fiúk körében sokkal népszerűbbnek ítélik meg magukat, és sokkal gyakrabban randevúznak, mint a még éretlenebb lányok. Noha a korán érő, fejlett testű lányoknak jóleső elismerést jelent az idősebb fiúk figyelme, hátrányos oldala is van a túl korai biológiai fejlődésnek. Ezek a lányok magasabbak kortársaiknál és a fiúknál is, akik általában később érnek. Ez lehet az egyik oka, amiért a korán érő lányok kortársaiknál sokkal gyakrabban elégedetlenek magasságukkal és súlyukkal. A korán érő lányok között többször fordult elő nem kívánt terhesség, mint később érő kortársaik körében.

Testmagasság és testsúly

A korán érő gyerekek mindkét nem esetében nagyobb testsúlyúak és alacsonyabbak a serdülőkor végén, mint későn érő kortársaik, és ez a különbség egész életen át megmarad. Ez előnyére válhat a korán érő fiúknak, minthogy a robusztus testalkatú férfiakat általában vonzónak tartják, de a lányok esetében a korai érés e következménye inkább hátrányos.

A maszturbáció és az ödipális kor

A nemi szervek izgatásával járó örömszerzést a legtöbb gyermek már a serdülőkor előtt felfedezi, a tizenéveseknél azonban a maszturbáció gyakoribbá válhat, ez normális. Amíg az önkielégítést egyedül, diszkréten végzed (nem a nyilvánosság előtt) és nem zavarja a mindennapi tevékenységeid és feladataid, addig nincs ok arra, hogy felhagyj vele. A legtöbb gyermek általában csak 2-3 éves kor körül, a szobatisztaságra való szoktatással egyidejűleg fedezi fel saját nemi szervét. Ahogy lekerül a pelenka és szabadabban érintkezhetnek a korábban még fel nem fedezett területtel, teljesen természetes módon fokozódhat kíváncsiságuk. Ilyenkor azt is észrevehetik, hogy az övék apáéhoz vagy anyáéhoz hasonlít. Ha tudjuk, hogy ez teljesen rendben van ilyen életkorban is és nem tulajdonítunk nagyobb jelentőséget a dolognak, a folyamat megy a maga útján. A kislányok azonosulni kezdenek édesanyjukkal, értelemszerűen a kisfiúk pedig az édesapjukkal. Ilyenkor az ellenkező nemű szülő iránti szimpátia megnőhet, és ezekhez hasonló kijelentéseket tehetnek: „Nekem az apa lesz a férjem”- kislányok. „ Én az anyát fogom feleségül venni.”- kisfiúk. Ezeket a kijelentéseket jobb nem túlreagálni, teljesen rendben vannak. Megértő mosollyal nyugtázhatjuk, hogy a gyerek éppen az „ödipális- korban” van. Ha ilyen kijelentések mentén kinevetjük vagy szigorúan büntetjük a gyermeket, azzal nagy károkat okozhatunk, miközben ő csak az egészséges fejlődés útján halad. Legtöbbször annyi csapódik le bennük, hogy a fiúknak van valamije, ami a lányoknak nincs, hiszen kívülről nem nagyon látszik semmi. Már önmagában ez a gondolat is elég lehet a szorongáshoz. A fiúkban megfogalmazódhat, hogy ami nekik van, az elveszíthető - kasztrációs félelem. A lányok pedig nem értik, hogy ők miért nem kaptak olyat, amilyen a fiúknak van - pénisz irigység.

Szülői útmutató a gyermeki szexualitáshoz

A szülőknek érdemes azzal is tisztában lenniük, hogy melyek azok a gyermekkori szexuális viselkedések, amelyek többnek tűnhetnek az ártalmatlan kíváncsiságnál.

• Megfelelő nyelvhasználat: Tanítsd meg gyermekedet az összes testrész nevére, köztük a nemi szervek neveire is, mint a pénisz, a hüvely, a mellek, a fenék. A testrészek más neveken nevezése olyan gondolatot kelthet, mintha valami rossz lenne az eredeti nevekben.
• Ne erőltessük a szeretetet: Nem szabad arra kényszeríteni a gyerekeket, hogy megpusziljanak vagy megöleljenek olyan embereket, akiket nem szeretnének. Joguk van hozzá, hogy még akár a nagyszülőket se akarják megpuszilni, megölelni. Fontos, hogy folyamatosan erősítsd gyermekedben azt, hogy a teste a sajátja, és meg tudja védeni azt. Fontos, hogy el tudja mondani neked vagy egy másik megbízható felnőttnek, ha valaki megfogta.
• Magyarázd el, mi a jó és a rossz érintés közti különbség: A „jó érintést” elmagyarázhatod például úgy, hogy ezekkel azt mutatják az emberek, hogy törődnek egymással és segítik egymást (mint pl. az ölelés, a kézfogás, vagy akár a pelenkacsere). A „rossz érintés” az a fajta, amit nem szeretünk, és szeretnénk, ha azonnal abbahagynának (mint például az ütés, a rúgás, a nemi szervek megérintése).
• Legyen valamilyen szabály: Tanítsd meg arra a gyermekedet, hogy senkinek nem szabad megnéznie vagy megérintenie az intim testrészeit, illetve azt, amit a fürdőruhájuk takar. A gyerekeknek könnyebb betartaniuk egy szabályt, és azonnal felismerni így a rossz érintést.
• Szabályozd a média kitettséget: Beszéld át mindezeket rendszeresen a gyermekeddel. Ha kérdez valamit, mindig válaszolj az életkorának és a megértésének megfelelően. Ne nevess, ne reagálj haraggal, hogy ne szégyellje magát a gyermeked a kíváncsisága miatt.

tags: #babak #nemi #erese