A magyar népviselet, különösen a palóc vidékeken, rendkívül gazdag és árulkodó volt. Ha egy nő a múlt század első felében végigment a palócok lakta Kazár, vagy Vizslás főutcáján, bárki megmondhatta róla, körülbelül mennyi idős, férjezett-e, és ha igen, nagyjából mióta, van-e gyermeke, visel-e gyászt, sőt, még azt is, milyen a kedve...
S mindezt nem azért tudták a falubeliek, mert már végighallgatták a szomszéd asszony aznapi friss híreit, hanem azért, mert a lányok-asszonyok szoknyái, kendői, "féketői" (főkötői), a színek, díszítések mindezt elárulták. Ma már persze csak mutatóba akad egy-egy darab ezekből a régi, beszédes öltözetekből, de szerencsére vannak néhányan, akik még időben gyűjteni kezdték őket.
Bocsi Éva gyűjteménye és babái
Bocsi Éva népi iparművész édesanyjával a hetvenes években kezdte felkutatni és megvásárolni a sokszor már kidobásra ítélt ruhadarabokat, így ma több mint kétszázat őriz abban a kis múzeumban, amelyet a szülői házban nyitott.
Néhány éve nagy vállalkozásba kezdett: az eredeti ruhák anyagából babákat készít, amelyek egy-egy jellegzetes öltözetet viselnek. Így bárki megcsodálhatja, milyen volt például az aranycsipke fékető, amelyet nagy ünnepekkor viseltek a templomban a fiatalasszonyok harmincéves korukig, vagy ameddig két gyerekük nem született. Az esküvő utáni első misére menet is ezt viselték, de akkor a menyasszonyi fátylat is belevarrták a díszes fejfedőbe.
A viselet mint kommunikációs eszköz
A népviselet nem csupán esztétikai értéket képviselt, hanem fontos kommunikációs eszközként is szolgált, számos információt hordozott viselőjéről:
- Alkalom: Más-más anyagú, mintázatú szoknyát, kötőt, kendőt viseltek a nők egyszerű hétköznapon, mást, ha látogatóba mentek, és mást akkor is, ha otthon maradtak - az otthoni viseletben ki nem léptek volna a kertkapun túlra!
- Munka típusa: Eltérő öltözetben végezték a piszkosabb, durvább munkákat és megint másban a finomabb, tiszta műveleteket.
- Hangulat: Szoknyájuk aznapi hangulatukat is elárulta: ha többsoros díszítés futott körbe rajta, vidáman ébredtek, de ha például beteg volt a háznál, bizony lefejtették a tarkabarka szalagokat a szoknyáról.
- Gyász: A gyászruha is többféle lehetett a közeli hozzátartozó után viselt mélygyásztól a némi vörös színnel enyhített Kossuth-gyászig.
Népviseletes babák könyvekben és kiadványokban
A magyar népviseletbe öltöztetett babák nem csak múzeumokban, hanem képes kiadványokban is megjelennek, melyek célja a magyar kultúra bemutatása itthon és külföldön egyaránt.
Egy karcsú kartonált kötet a Magyarországra látogató turisták számára készült, akik szívesen visznek haza magukkal emlékül egy népi viseletbe öltöztetett babákról készült képes kiadványt. A magyar vásárlók számára is érdekes lehet, ők külföldi barátaikat és üzletfeleiket ajándékozhatják meg egy-egy példánnyal.
Gámán-Morvay Katalin egy családi gyűjtemény féltve őrzött babáiból válogatta össze a bemutatott kollekciót, amelyet Szelényi Károly, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett és Magyar Örökség díjas fotóművész fényképezett.
Magyarlapádi ihletésű babák
Egy alkotó számára a személyes kötődés is inspirációt jelenthet. 2014 karácsonyára készült el az első kézzel varrt baba egy kislánynak, és az élmény magával sodorta az alkotót. Gyermekkorától fogva foglalkozik néptánccal, így a népviseletek világa is közel áll hozzá.
A baba Magyarlapádi pártában lévő lány ruháját viseli, gyapjúval tömött, arca tűvel nemezelt. Szinte kizárólag természetes anyagokból készült. Magyarlapádhoz személyes érzelmek fűzik, ebből a kicsi faluból származik a férje. Lakodalmukat is ott ünnepelték, és erre az alkalomra boldogan öltötte fel a helyi népviseletet.
A kiadványok jelentősége
A Magyarország és Erdély különböző tájegységeiről származó babák szépen illusztrálják a magyar nép díszítőművészeti hajlamát. A kiadványokban a leírások a magyar mellett angol, olasz, francia, orosz, német, spanyol és japán nyelven olvashatók, így a nemzetközi közönség számára is érthetővé és hozzáférhetővé téve a magyar népviselet gazdagságát.
tags: #babak #magyar #nepi #viseletben