A babapiskóta és a hozzátáplálás dilemmái: Amit érdemes tudni a csecsemők etetéséről

A szoptatás mellett valamikor mindenképp el kell kezdenünk a babák hozzátáplálását. A babák táplálásáról honlapunkon részletes cikksorozat olvasható Dr. Kovács Ágnes gyermekorvos tollából, így most azokra a kérdésekre igyekszünk koncentrálni, amelyek ott nem kerültek részletezésre, vagy nem vetődtek fel. Az egyes ételféleségek bevezetésének idejével kapcsolatban a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium 2003-as módszertani ajánlása részletes eligazítást nyújt.

A kismama azonban könnyen kétségbe eshet, ha megpróbálja az irányelveket a kereskedelmi forgalomban kapható bébiételekre vonatkoztatni. Ugyanis azt tapasztalja, hogy sok készen kapható termék bizonyos táplálékokat előbb bevezet, mint ahogy azt az ajánlás javasolja. Ez azonban semmiképp nem jelenti azt, hogy az üveges jobb vagy biztonságosabb lenne az otthoninál. Egyszerűen arról van szó, hogy a házilag készített ételekre vonatkozó hozzátáplálási szabályok nem ültethetők át automatikusan a gyáriakra.

A babapiskóta: édes megtévesztés

A babapiskóta elnevezés sokak számára megtévesztő lehet. A Magyar Élelmiszerkönyv irányelve szerint a babapiskóták jelölésén kötelező feltüntetni a „6 hónapos kortól fogyasztható” feliratot. A NÉBIH legújabb terméktesztjében most arra hívja fel a figyelmet, hogy jelentős cukortartalmuk miatt a babapiskótának nevezhető termékek rendszeres fogyasztása (a többi édességhez hasonlóan) csecsemők és kisgyermekek számára nem javasolt.

Világszerte felmérések tucatjai bizonyítják, hogy a lakosság átlagos cukorbevitele minden életkorban meghaladja az egészségügyi szervezetek által ajánlott maximális mennyiségeket. Itt az egyik kérdéses termék a babapiskóta, ami a klasszikus recept szerint tojás hozzáadásával készül, ennek ellenére sok bolti készítményt már hat hónapos kortól ajánlanak.

Miért problémás a babapiskóta a csecsemőknek?

• Magas cukortartalom: A babapiskóta magas cukortartalma miatt hozzájárulhat a túlzott cukorfogyasztáshoz, ami hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet.
• Tojás: Allergiát szempontjából lehet problémás a tojásban lévő fehérje miatt - ez az oka, hogy bevezetését csak 1 éves kor után ajánlják.

Hozzátáplálási alapszabályok és ajánlások

A kiegészítő táplálást már négy hónapos kortól megkezdhetjük, de csak akkor, ha szükséges. A hozzátáplálás elkezdését, Te és a babád döntitek el. Ez az idő nagyjából a 6. hónap körül szokott eljönni (tápszerrel táplált babáknál előbb, akár már 4 hónapos korban). Fontos azonban, hogy 7 hónaposan mindenképpen el kell kezdened egyéb ételeket is adni, mert ekkora kiürülnek a szervezet vasraktárai. A sorrend nem kőbevésett, az új ételek bevezetését meghatározza például az idényjelleg is.

Mire figyeljünk az egyes élelmiszerek bevezetésénél?

• Glutén: Az új ajánlás szerint 5-6 hónapos korban el kell kezdeni a gluténnal való ismerkedést. Kassai Krisztina a témával kapcsolatban elmondta, hogy az új szemlélet értelmében - amely az ESPGHAN állásfoglalásban is tükröződik majd - megdőlni látszik az a hagyományos nézet, miszerint az esetleges allergének által okozott megbetegedés valószínűsége és korai bevezetésük között egyértelmű összefüggés van. A gluténnal kapcsolatos új állásfoglalás például úgy szól majd, hogy nem ajánlatos négy hónapos kornál korábban, de hét hónapos kornál később sem bevezetni. Továbbá törekedni kell arra, hogy ez még a szoptatás ideje alatt megtörténjen.
• Gyümölcsök: Ne cukrozd, ne tegyél bele babapiskótát, kekszet. Az epret, az áfonyát, a málnát, a kivit a szakértők csak másfél-két éves kor után ajánlják bevezetésre.
• Zöldségek: spenótot, sóskát hetente max. 1-2 alkalommal adjunk.
• Tejtermékek: Egészséges csecsemőnek 10 hónapos kortól adható tejkészítmény, a natív, teljes tej bevezetésével azonban egy éves kor utánig várni kell. A tehéntej összetétele ugyanis jelentősen különbözik az anyatejétől.
• Méz: Bevezetését szigorúan egy éves kor fölött javasolják. Ennek oka, hogy az allergiát okozó pollenek mellett olyan korokozók csíráit tartalmazhatja, amelyek súlyos idegrendszeri betegséget, botulizmust okozó toxinokat termelnek. Ezt nevezik csecsemő- és kisgyermekkori botulizmusnak, amit leggyakrabban a mézzel hoznak összefüggésbe.

A házi és a bolti bébiételek

Kassai Krisztina, a Nestlé védőnő-dietetikusa elmondta, hogy az otthon elkészített és a gyári bébiételek között különbséget kell tenni. A dietetikus hangsúlyozta, hogy a boltban kapható bébiételek „tápszer minőségűek”, ami azt jelenti, hogy fix, állandóan biztosított tápanyagösszetétellel rendelkeznek. A tejalapú készítmények esetében különböző eljárásokkal csökkentik az emésztési problémákat okozó és allergizáló hatást.

Benda Judit, aki a németországi Bruker Intézetben tanult alternatív gyógyászatot és betegségmegelőzést, legfőképpen táplálkozásterápiát, más álláspontot képvisel. Véleménye szerint az első és legfontosabb dolog, hogy a babának - ahogyan a felnőttnek is - frissen, friss alapanyagokból készült, „élő” étel kerüljön a tányérjára. A tápszerek és a készen kapható bébiételek ezzel szemben „halott” táplálékok, hiszen az étel, amint feldolgozásra kerül, folyamatosan veszít tápértékéből. Enzimei és vitaminjai oxigén és fény hatására bomlani kezdenek, ez pedig rendkívül gyors folyamat.

Kassai Krisztina egyik fő érve az üveges bébiételek mellett épp az, hogy ezek sokszor bio, de legalábbis a szennyezőanyagok mennyiségére vizsgált, nem vegyi úton kényszerérlelt alapanyagokból készülnek, így adott esetben biztonságosabbak lehetnek, mint az otthon, nem ellenőrzött forrásból származó zöldségekből-gyümölcsökből főzött bébiételek. Vagyis alapesetben igyekezzünk frissen, biztonságos alapanyagokból készíteni a baba ételét, és csak akkor nyúljunk készételekhez, ha az előbbire nincs lehetőségünk. Mivel a zöldségekben és a gyümölcsökben fajtától és származási helytől függően nagyon eltérő lehet a vegyszermaradványok mennyisége, jó, ha tudjuk, miből érdemes biót vennünk.

Egészséges rágcsálnivalók a babáknak

Itt a tavasz a kirándulások ideje! Ilyenkor akár babával együtt is nekivágunk a kirándulóhelyeknek és neki is szeretnénk valami finomat a piknikkosárba tenni. De még, ha nem is indulsz kirándulni, csak szeretnél néha rágcsálnivalót adni neki, amivel megtanulhatja az önálló evés és a rágás mikéntjét, akkor is hasznos lehet számodra ez a kis összefoglaló.

1. Teljes kiőrlésű kifli és kenyér: Szüleink idejében már 3 hónapos kortól reszelt háztartási kekszet tettek az almába, hogy laktatóbb legyen, neked azonban nem kell ezt az irányvonalat követned, sőt… A kekszben sajnos egy csomó E-számos összetevő van, mint ahogyan a kenyérben, kifliben is mindenféle állagjavító található, ez pedig allergiát okozhat (pl. a későbbi szénanátha hátterében állhat az, hogy ezek az anyagok felhalmozódnak a szervezetben). Emellett a fehér lisztes ételek a gluténérzékenység miatt sem ajánlottak. Fehér lisztes ételek és háztartási keksz helyett teljes kiőrlésű kiflit és kenyeret (akár otthon is megsüthetitek) és babakekszet adhatsz a babának.
2. Puffasztott gabonák: Akár 6 hónapos kortól (ha meg tudja fogni és képes megrágni), kaphat a kicsi különféle puffasztott gabonákat, pl. kölesgolyót, bulátát, amarantot (ebből lehet kapni fahéjas és almás változatot is).
3. Puffasztott rizs és búza: A gabonafalatkáktól különválasztanám a puffasztott rizst és búzát. A puffasztott rizsszelet (pl. Puffasztott rizst lehet külön is kapni, zacskóban (néha csak drogériában sikerül vennem, de néha van a közértben is). Ez azért praktikus, mert a gyümölcsöket táplálóbbá tudod tenni vele.
4. Natúr kukoricapehely: Lehet kapni natúr kukoricapelyhet (nem a klasszikus cukrozott Corn flakesre gondolok), ami finom, laktató és a kukoricához hasonlóan 8 hónapos kortól adható ropogtatnivaló. Arra vigyázni kell, hogy ehhez már nem árt, ha van néhány foga a babának, mert nehezebb megrágni. Önmagában is csipegetheti, de főzelékbe, gyümölcsbe, gyümölcslébe is tehető.

Állag: Ebben a korban még turmixolj mindent a babának, nagyjából méz sűrűségű ételt kínálj neki.

Alternatív nézetek a táplálkozásról

Benda Judit a táplálékallergiákkal kapcsolatban is a hivatalostól gyökeresen eltérő álláspontot képvisel. A lisztérzékenységgel kapcsolatban például úgy nyilatkozott, hogy a betegséget valójában nem a glutén, hanem a finomított élelmiszerek - a finomított liszt, cukor, zsírok és olajok - okozzák. Ez pedig azt jelenti, hogy a hagyományos állásponttal ellentétben igenis gyógyítható, ahogyan az Dr. Bircher-Benner svájci orvosnak sikerült is, a 20. század elején. Az általa kidolgozott táplálkozásterápia szigorú gluténmentes diétából áll, amelyben nagy arányban szerepelnek a nyers ételek (súlyosabb esetben kizárólag nyers koszt), a finomított élelmiszerek teljes elhagyása mellett.

A csecsemők esetében nem csak az allergének megléte, de a szennyezettség is nagyobb mértékben esik latba, mint a felnőtteknél, hiszen náluk már kevesebb méreganyag is komoly problémát okozhat.

tags: #baba #piskota #harom #honapos #kortol