Baba bölcsis játékok és fejlesztési tippek szülőknek

A bölcsőde vagy óvoda kezdete minden kisgyermek életében mérföldkő - és valljuk be, a szülők számára is. Az első közösségi élmények nem mindig zökkenőmentesek, különösen azoknál a gyerekeknél, akik addig főként otthon, szűk családi körben töltötték napjaikat. Az átmenet azonban sokkal könnyebbé válhat, ha tudatosan készülünk rá - játékokkal, amik segítenek a gyermeknek megismerkedni a közösségi élet alapjaival, a kommunikációval, a szerepek megértésével és a szabályokhoz való alkalmazkodással.

Miért hasznos a játék a közösségbe szoktatás előtt?

A játék a gyermekek természetes nyelve. Ha olyan játékokat kínálunk, amelyek utánozzák a mindennapi helyzeteket, az segíti a gyereket abban, hogy elképzelje, mi vár rá a bölcsiben vagy az oviban. Ezzel csökken a szorongása, nő az önbizalma. A játék segít feldolgozni az ismeretlent, például a szerepek, szabályok és társas normák megértésében.

Milyen játékokat érdemes bérelni?

Bérlés előtt érdemes átgondolni, mire van szüksége a gyermekünknek - hiszen nem minden kisgyermeknek ugyanaz a kihívás. Érzékelést fejlesztő eszközök biztonságosabbá és nyugodtabbá teszik a játékos közeget.

Hogyan használjuk ezeket tudatosan?

Játsszatok együtt: vegyél részt a szerepjátékban, mutass be helyzeteket. Ne siess! Környezetbarát döntés - nem halmozunk fel felesleges játékokat. A közösségbe való belépés komoly érzelmi és szociális kihívás egy kisgyermek számára. A tudatosan kiválasztott játékok segíthetnek abban, hogy ez a folyamat könnyebb, élménydúsabb és kevésbé stresszes legyen.

A játék jelentősége a csecsemőkorban

Van-e jelentősége annak, hogy mit adunk játszani a babának és mikor? Amikor a szülő és kisbabája túl vannak az első, közösen eltöltött heteken, eljön az idő, amikor felmerülnek a következő kérdések: vajon mikortól adhatok a gyerek kezébe játékot? Hagyjam őt körülnézni, tapogatózni, nyúlkálni, markolászni, vagy játsszak inkább vele?

Régebben a szülők nem foglalkoztak a baba lehetséges játéktevékenységével, együttjátszással, megfelelő játékszerekkel, sőt nagyobb gyerek játékával sem. Egy átlagos családban legfeljebb egy csörgőt adtak a csecsemő kezébe. Ma már a szülők a kezdetektől fontosnak tartják a játékot, keresik a megfelelő játékszereket, melyekből hatalmas kínálat van a bababoltokban. A gondos szülőkből tudós szülők lettek, akik semmit sem akarnak kihagyni a gyermekük optimális fejlődése érdekében. Már nem csak megfelelően gondozzák és táplálják a kicsit, hanem szellemi fejlődéséért és érzelmi szükségleteiért folyamatosan felelősnek érzik magukat. Ha valahol meghallják, vagy meglátják, hogy babájuk attól még okosabb vagy boldogabb lesz, ha ezt, vagy azt veszik neki, már keresik is a boltokban a „csodaszert”. De szükség van-e valójában erre?

A játék a gyermekek természetes nyelve

Jó esetben a csecsemő első játéka a saját keze. Hadonászik vele, anélkül hogy tudna róla, hogy ezek a nyúlványok hozzátartoznak, hogy a keze is ő. Nem minden csecsemő a kezét fedezi fel elsőnek. Olyan családokban, ahol a csecsemő ágya központi helyen van, ahol zajlik körülötte az élet, és mindig van mit követni a szemével, kimaradhat ez az állomás, a játékfejlődés kezdete.

Sok pszichológusnak az a véleménye, hogy a korai „tanítás” elvesz a szülők és gyerekek közötti kapcsolatnak a spontaneitásából és melegségéből. A pedagógusok szinte minden gyereket egy bizonyos átlaghoz viszonyítanak, majd ez alapján megállapítják, hogy jól fejlődik-e a gyerek, vagy netán egy kicsit el van maradva. Ha egy baba nem felel meg az általuk elképzelt átlagos fejlődési szintnek, ráveszik a szülőket arra, hogy rendszeresen foglalkozzanak így vagy úgy a gyerekükkel, játsszanak vele. A csecsemő fejlődése során rendszeresen tanul magától új dolgokat, nem kell vele külön játszani, csak élvezni kell az együttléteket. Hiszen mikor legyen a leginkább ilyen önfeledt kapcsolat a kicsivel, ha nem a csecsemőkorában?

A spontán játék támogatása

Fontos, hogy a szülő, amikor együtt van a babájával, teljes mértékben önmagát tudja adni. Szinte minden szülő beszél csecsemőjéhez, amikor az kézben van, és ez így helyes. Nem jó, ha egy csecsemő minden perce be van osztva és soha nem hagyják egyedül. Időt kell adni a babának, hogy magában, nyugodt körülmények között ráébredhessen arra, hogy kicsoda is ő, hova is született.

Az egyik baba kezdettől szemlélődő és az is marad, idővel megfontoltan, célirányosan nyúlni fog a tárgyakért, miközben egy másik csemetét azonnal izgalomba hoznak a közelébe kerülő tárgyak. A tárgyakkal történő találkozás a harmadik és az ötödik hónap közé tehető. Tanácsunk tehát az, hogy ne foglalkozzon állandóan a gyerekkel! Egy állandóan foglalkoztatott baba folyamatos szórakoztatást igényel és nem tud majd koncentrálni a játékszerekre. Amikor egy csecsemő fejlődésével nincs különösebb gond, amikor - gyorsabban vagy lassabban, de folyamatosan fejlődik, ne elsősorban az együttjátszásra koncentráljunk. A kicsik nagyon szeretik önállóan felfedezni a környezetüket.

A játék a fejlődés motorja

Már a harmadik hónaptól lehetnek mellette kis tárgyak vagy egy kendő, amibe könnyedén belemarkol. A negyedik hónaptól ugyanez lehetséges, de most már külön játszóhelyen, a földön, ahol könnyen lehet tárgyakat tenni köré. Fontos szempont, hogy a tárgyak könnyen megfoghatók legyenek, és hogy többféle anyagból készüljenek. Lehetnek fából, fémből, műanyagból és rongyból. Az ötödik, hatodik hónapban megtanul célirányosan nyúlni és fogni. Azzal, hogy a kicsi megtanulja azt, hogy a tárgyak kézbe vehetők, és hogy mindegyikkel mást lehet csinálni, igazi kutatóvá válik, s kíváncsisága a mozgásfejlődését is elősegíti majd.

Mi felnőttek, a gondozásokon kívül leginkább akkor játsszunk vele, ha utána egy másik programpont is következik. Például ha már nyűgös, de még egy picit várni kell a fürdetésre vagy a vacsorára. Nem lehet ötletszerűen egy babával játszani, pl. úgy, hogy jól „feldobjuk” őt, aztán izgatott állapotában otthagyjuk hirtelen, mert más dolgunk is van. Ilyenkor jogosan sírni fog. Tartsuk tiszteletben a gyerek ébrenlétét úgy, hogy azt az ő munkaidejének tekintjük. Bízzuk az önálló játékfejlődésében. Ez konkrétan azt jelenti, hogy élete negyedik, ötödik hónapjától tegyük le őt a földre játszani néhány jól fogható játékszer kíséretében, s nyugodtan hagyjuk őt magára, hallótávolságon belül. A csoda magától bekövetkezik majd: játszani fog!

Fejlődés és játék az első hónapokban

A csecsemők életében a játék rendkívül fontos szerepet tölt be, hiszen nemcsak szórakoztató, hanem a csecsemő pszichomotoros fejlődését is elősegíti. A pszichomotoros fejlődés során 4 funkcióterületet különböztetünk meg: nagymozgások, szenzomotoros koordináció, beszéd, valamint éntudat és szociabilitás. A csecsemők a játék segítségével sajátítanak el számos olyan készséget, amelyekre ezt követően egész életük során szükségük lesz. Az első igazi, „kézzel fogható” játék többnyire a baba saját keze - azt nézegeti, harapdálja, hadonászik vele.

Az első három hónap játékai és fejlesztése

Az első pár hónapban a csecsemő nagy alvásigénnyel rendelkezik, az ébren töltött idő alatt éberségi szintjük nem egyenletes, így viszonylag kevés alkalom nyílik a játékra. Szemkontaktust 40 cm-es távolságon belül lehet velük felvenni, ezáltal lehetőség nyílik a szülők arcának megismertetésére, a kapcsolatteremtésre, illetve már ekkor is érdemes a csecsemőnek beszélni, énekelni, dúdolni, hiszen a szülő hangja, beszédének ritmusa megnyugtatja a gyermeket. A csecsemő számára ebben a korban jelenlétünk és a sok testkontaktus a legfontosabb. Ezért ringassuk, becézgessük, közben mondókázhatunk és énekelhetünk neki, hallgathatunk vele zenét. Az se baj, ha nem sok hangunk van, a babát nem fogja zavarni. Beszélgessünk sokat vele, ha nem is érti mondanivalónkat, megnyugtatja őt a hangunk.

1 hónapos korában mozgó tárgyakat követ a tekintetével, ekkor színes figurákat helyezhetünk a látóterébe, amelyek szórakoztathatják. A pici babák napjai során az evés-ébrenlét-alvás ciklusai ismétlődnek. Játékra, fürdetésre az ébrenlét ideje a legalkalmasabb, mikor már tele a pocak, de még nem álmos. Ekkor képes a legtöbb időt egyedül is eltölteni, vagy türelmesen kivárni, amíg gyorsan elvégzünk valami házimunkát. Azonban ne legyenek illúzióink, 10 percnél tovább ritkán fogja a baba lefoglalni magát. A pici babának még nem kell nagy terület, letehetjük az ágyba, a pihenőszékbe vagy egy játszószőnyegre, takaróra a földre. A közös játék idején sem kötelező ölben tartani, letelepedhetünk mellé az ágyra vagy a szőnyegre.

Fogni-, rázni-, rágcsálnivalók

A baba számára ideális játékot könnyű megfogni, könnyű megtartani, színes, lehet rágcsálni és hangot ad ki. Készíthetünk házilag is csapkodnivalót a babának, ha egy rudat rögzítünk a kiságy felett keresztben, és erre függesztünk fel játékokat. Szabadban kössünk fölé színes kendőket, melyeket a szél lágyan mozgat. Tegyük le az ablakkal szemben nézelődni, a világos foltok lekötik egy ideig. Ügyeljünk, hogy ne süssön szemébe a nap!

Szociabilitás és éntudat fejlesztése

A barátkozás, személyes érintkezés (szociabilitás) készségei fejlődésével 2 hónapos korban egy csecsemő már képes visszamosolyogni, 6 hónapos korára pedig megkülönböztet számára ismerős személyeket. 8 hónapos korban már visszajelzéseket ad, és hangjelzésekkel felhívja a figyelmet számára fontos dolgokra. Ebben a korban kezdődik az utánzás, amely a tanulási folyamatnak egy igen fontos része. Rendkívül fontos, hogy a szülő, ha kapcsolatot teremt gyermekével (szemkontaktust vesz fel, ölébe veszi), kommunikáljon, mind szóban, mind a metakommunikáció eszközeinek felhasználásával (pl. mimika). A játékok során érdemes kérdéseket feltenni (pl. Hol van Gréti baba?), hiszen 9 hónapos korától már felfigyel a nevére, így a gyermek éntudata is fejleszthető.

Nagymozgások fejlődése

A csecsemő 2 hónapos korban a fejét mozgatja, amelynek irányát a végtagjai is követik (vívóállás), fejét hason fekve ekkor 45 fokosan képes megemelni. 3-4 hónapos korában már 90 fokig képes megemelni a fejét hason fekve, segítség nélkül oldaláról a hátára fordul. Féléves kor után ajánlott a játékteret az ágyon kívüli térbe helyezni, hogy a nagymozgások fejlődésére is elég helye legyen a babának. 4-6 hónapos korában a gyermek már képes hasra fordulni, 6 hónaposan támasztékkal ül, 7-10 hónapos korban kezd kúszni, és 1 éves korában támaszkodva fel tud állni. Ezek a mozgásfejlődési mozzanatok is sokban támogathatók játékkal.

Hason fekve a fej biztos tartását elősegíti, ha érdekes, színes játékokat mozgatunk a gyermek előtt, ami felkelti az érdeklődését, és ösztönzi a fej minél hosszabb ideig való megtartását. Utóbbiban segíthetnek a kiságyban vagy a kiságy felett elhelyezett játékok is. A kor előrehaladtával a játék kecsegteti a csecsemőt arra, hogy közelebb kerüljön hozzá, amit csak a kúszás útján valósíthat meg. A nagymozgások fejlődését továbbá babatornával, babamasszázzsal is segíthetjük. Emellett a babaúszás jótékony hatása vitathatatlan, erősíti az izmokat, az úszás elsajátításának első lépései, valamint a vizes környezettel való ismerkedés mellett a szülő-gyermek kapcsolat is erősödik az úszások alkalmával.

Szenzomotoros koordináció fejlődése

A szenzomotoros koordináció az érzékelés és a mozgások közötti összhang kialakulását jelenti, ami az idegrendszer fejlődésével alakul ki. E tekintetben 3 hónapos kortól a kezek ökölbe szorítása oldódik, és a csecsemő 5 hónapos korában már a pontos nyúlásra, 6 hónapos kortól a tárgyak egyik kézből a másik kézben tartására is képes. 8 hónapos korban a hüvelykujját szembefordítja, így a tárgyak megfogása biztosabbá válik. 9 hónapos korban a mutatóujját kezdi el használni, 1 éves korára az ujjbegyek közötti csippentő fogásra is képes.

A finommozgások fejlődését segíti, ha a csecsemő közelében elhelyezünk különböző anyagokból készült játékokat, amelyeket elérhet és megtapogathat (taktilis inger), egyik kezéből a másikba teheti, szájába veheti. A csörgővel is szívesen játszanak ebben a korban, amely nemcsak vizuális, hanem auditív ingert is ad, ami a gyermek agyának és hallásának fejlődését segíti. Fontos, hogy a játék során mindig olyan tárgyat válasszunk, amely nem törékeny. A vízben való játékok nagyban segítik a csecsemő finommozgásainak fejlődését, ehhez lehet gumikacsát, kishajót vagy bármi egyebet használni, számos esetben a legkönnyebben elérhető tárgyakat tartják a legizgalmasabbnak a gyermekek (pl. üres tusfürdős flakon, szivacs). Fontos viszont, hogy a gyermek soha ne maradjon egyedül egy percre sem a vízben, ugyanis korai életszakaszban bármilyen kevés vízben is fennáll a fulladás veszélye.

Beszédfejlődés

A csecsemők beszédfejlődésének elengedhetetlen része a hallás. A gyermek 2 hónaposan kezd egyre több hangot hallatni, 4-6 hónaposan gagyog, 8 hónaposan egy szótagú szavakat ismétel, 1 évesen pedig már egyszerű szavakat is kimond. A beszéd fejlődését segíti a gyerekdalok éneklése, a mesék olvasása és a szülő szóbeli kommunikációja a gyermekkel. A mesék olvasása során a gyermek és szülő közti kapcsolat is erősödik, emellett a gyermek szókincse bővül, és új ismeretekre is szert tehet az illusztrációk és történetek segítségével. A történetmesélés egyben a lelki stabilitás kialakítását is elősegíti.

Közös játék és képernyőidő

A közös játék számtalan tényező miatt fontos: erősíti a szülő és a gyermek közötti köteléket, a gyermek tanulását és pszichomotoros fejlődését elősegíti. Az együtt töltött idő egyben visszaigazolást nyújt a szülőnek a gyermek fejlettségéről, és szórakoztató is. Érdemes minél több időt szánni a játékra. A csecsemő korának előrehaladtával azonban célszerű rövid időre egyedül is hagyni játszani (pl. kedvezően hathat, ha 5 hónapos korában már 10-15 percet egyedül is tud a gyermek játszani), felügyelet mellett, hogy megtanulja lekötni önmagát.

Képernyőidő

A babákat vonzzák a fények, a színek, a hangok, így már egészen kicsi kortól érdeklődnek a tévé, az okostelefonok és tabletek iránt is. Ezek viszont, bár lekötik és szórakoztatják őket, nem vagy csak nagyon korlátozott mértékben járulnak hozzá a szükséges tapasztalatszerzéshez. A gyermek elkényelmesedhet ezek miatt az eszközök miatt, ami akár lassíthatja is a fejlődését. Ezért a nemzetközi ajánlások szerint kétéves kor alatt lehetőleg egyáltalán ne töltsön időt a baba képernyő előtt.

Fejlesztő játékok életkor szerint

Játszani jó, ezt mindenki tudja, aki emlékszik még gyermekkora kedvenc időtöltéseire. Nem árt, ha tudjuk, mikor, milyen játékok ideje érkezik el a kicsik életében. Az egészséges gyermeknél a játék mindig belső késztetésből fakad, örömet ad, és akkor az igazi, ha önkéntes és szabadon választott. Olyan képességek fejlődését segíti, amelyek a gyermekkor végére alakulnak ki teljesen. Segíthet az energiafelesleg levezetésében, de látható benne a képzelet, a vágyak kivetítése is. Bármilyen meglepő, a mozgás, cselekvés, érzékelés, a mászás, a kéz használata is egyfajta játék a baba számára. Az első játékok a szájhoz kapcsolódnak a szopómozgás és a hangadás során. Azután következnek a különböző próbálgatós játékok is, amikor például a forgást gyakorolja: ha sikerül, boldogan ismételgeti újra és újra.

Játékok mozgásfejlődéshez

Amikor a helyzetváltoztató mozgások után a helyváltoztatás is megjelenik, a lehetséges játékok palettája is hatalmasra bővül. Az önálló ülés képessége lehetővé teszi, hogy a baba egyre összetettebben és ügyesebben használja a kezecskéit. Előtérbe kerülnek azok a játékok, amelyeknek lényeges eleme a mozgás. A már ülni tudó csecsemők szívesen fedezik fel a guruló, tologatható játékokat, és lassan abba is beletanulnak, hogyan húzhatják maguk után kedvenceiket. Próbáljátok ki!

Ügyességi és szerepjátékok

Az ügyességi játékok megjelenése a problémahelyzetek megoldására készteti a gyermeket. A fakockák, egymásba helyezhető játékok, csavarjátékok, ütögetős játékok jól szolgálják ezt a célt. Ez a kísérletező játékok kora is. A legnagyobb öröm a szülővel, testvérekkel, nagyszülőkkel közös játék: így például fogócska, bújócska, mondókázás, képeskönyvek nézegetése. Próbáljátok ki! Készíts saját képeskönyvet a legjobb fotóitokból! A háromévesek mozgásos játékaiban a hintázás, mászókázás, csúszdázás a legjellemzőbbek. Ezekre a lakásban is rengeteg lehetőséget lehet teremteni, de nagy hidegben és hóban is fontos, hogy naponta több órát a szabadban tölthessen aktívan mozogva. Az építés, gyurmázás, legózás során egyre ügyesednek a kicsik. Játék közben a felnőttet, testvért, idősebbet elfogadják, a vele egykorúval viszont könnyen vitába keverednek.

Az óvodáskorú gyermekeknél kifejezetten fontosak az érzékszervimozgásos játékok, az egyszerű, hasonló mozgássort gyakorló játékok, melyekben a gyakorlás öröméért cselekszenek. A korszak nagy újdonsága és sztárja a szerepjáték. Felbukkan a főzőcske, az anyás-apás, a boltos vagy doktoros játék. Abból építkeznek, amit otthon és társaiktól látnak, de sajnos egyre inkább mintává válhat az is, ami az otthon esetleg állandóan bekapcsolva hagyott televízióban látható és hallható. Az élmények csak napok vagy hetek múlva jelennek meg a játékban úgy, ahogyan a gyermek megéli. A szerepjátékot a felnőtt segítheti, ha gazdag élményanyagot, játszóeszközöket, önállóságot biztosít. Soha ne próbáljuk mi irányítani a játékot, ne ragaszkodjunk a sztereotip játéktevékenységekhez.

Szabályjátékok és társasjátékok

A játékfejlődésben fontos szint a szabályjáték megjelenése. Aki nem veszi komolyan a szabályokat, azt kizárják a játékból. A szabályoknak akkor tud megfelelni, ha cselekvési- és mozgásvágya nem ütközik a játék szabta korlátokkal, és képes együttműködni. Számos olyan társasjáték kapható, amelyet már 3-4 éves kortól ajánlanak, de a választásnál saját gyermekünk képességeit és fejlettségi szintjét tartsuk szem előtt! A társasjáték jól segíti az önkontroll és a kudarctűrő képesség fejlődését. A gyermeknek várnia kell, míg rákerül a sor, és el kell viselnie, ha esetleg nem ő nyer. Emellett léteznek már szép számmal olyan társasjátékok, amelyek nem a nyertes-vesztes modellre épülnek, hanem úgynevezett kooperatív, azaz a résztvevők minél jobb együttműködésére épülő játékok.

Tudatos játékválasztás és tippek

A szakértők is egyetértenek abban, hogy a gyermek életében az első 3 év a legfontosabb. Ahhoz, hogy későbbi problémákat előzzünk meg, szükséges, hogy odafigyeljünk a babával való játékos foglalkozásra. Legyünk tudatosak ezzel kapcsolatban. Nem értek egyet azzal sem, hogy túl sok ingerrel terheljük le a babánk idegrendszerét (pl. túl sok és hangos zene, folyamatos jövés-menés, vagy teljesen rendszertelen életvitel).

Az unalom értékes eszköze a kreativitás erősödésének. Ezért a szülőnek nem feladata, hogy egyre több és több játékot biztosítson a gyereknek, valamint az együtt töltött időt sem kell csemetéje szórakoztatásával és programokkal kitöltenie. A kész megoldásokat kínáló bóvli játékok és nonstop, órarendszerű foglalkoztatás helyett jobb, ha a gyerekek maguk találhatják ki a formát és a tartalmat.

Játékos tippek a mindennapokra

1. Vásároljunk néhány szatén szalagot, vagy színes kendőt, és adjuk a baba kezébe, lengessük, énekeljünk hozzá. Énekeljük hozzá pl: „Ég a gyertya, ég, el ne aludjék!
2. Tegyünk színes, puha játékokat a kiságy fölé, vagy rögzítsük őket a babakocsiban. A baba kedvére nézegetheti, tapogathatja.
3. Egyszerűen vegyünk magunk elé egy adag játékot, vagy tegyük egy táskába/dobozba őket, és egyesével nevezzük meg, beszéljünk róla, hogy néz ki, milyen az a tárgy.
4. Igazán egyszerű, és élvezetes játék a babának buborékokat fújni.
5. Amíg a csecsemő nem tudja megfogni a tárgyakat, már akkor is guríthatunk neki labdát, vagy puha változatban ösztönözhetjük arra, érintse meg, próbálja megfogni. Ha a baba már tud ülni, gurítsuk, dobjuk neki a labdát, kérve, hogy ő is próbálja meg.
6. Mindenképp fontos, hogy a néhány hónapos babával még nem hallgassunk túl hangos zenét, és túl sokáig. A lágy, babazene vagy kedves dalocskák már korán megalapozzák a gyermek zenei nevelését.
7. Kiemelten fontos a ritmusérzék fejlesztése, sok más képességgel, készséggel összefüggésben áll. Mondjunk a babának rövid, ritmikus mondókákat, akár mozdulatokkal kiegészítve.
8. Az állatok és a járművek a legegyszerűbb és élvezetesebb ennek gyakorlására, hiszen már a csecsemő is felfigyel, ha állathangokat, vagy egy mentő, tűzoltó szirénáját hallja. Utánozzuk a környezetünkben, vagy egy könyvben látott állatokat, illetve bármit, aminek van hangja.
9. Játékos módon a nap legtöbb tevékenységénél kiegészíthetjük a beszédünket babajelekkel. Ettől a baba először (3-4 hónapos kortól) könnyebben megérti amit mondunk neki, majd az utánzás képességével (kb. 6-8 hónapos kortól) ő is tud majd kommunikálni velünk.
10. Szerezzünk be néhány hangszert otthonra, amit a baba is tud majd próbálgatni, használni. Rumbatök, xilofon, csörgődob, stb, amik játékboltban kaphatók. Rövid, ritmusos mondókák mellé használjuk ezeket.
11. Sok használati tárgyat találunk a lakásban, ami veszélytelen a baba számára, mégis akár hosszú ideig leköti a figyelmét.
12. Nem maradhat ki a baba életéből a hintázás. „Poros úton kocsi zötyög, fa kereke gyorsan pörög.
13. Az állatokkal való közeli kapcsolat a gyermekekre rendkívül pozitív hatással van. Kutatások bizonyítják, hogy a háziállatok simogatása megnyugtatja az embert is.
14. Időnként érdemes bevetni egy-egy házilag készült játékot is, ilyen az üres műanyag flakon, melybe tölthetünk rizst, babot, vagy magokat, a lényeg, hogy rázás közben adjon hangot.
15. Népszerű és a babák élvezik az ujjakkal való játékot.
16. Minden baba örömmel mutatja - amikor már képes rá - mikor megkérdezzük, hol van a fejecskéje. Taníthatjuk játékos formában, mondókával kísérve. Közben mutassunk a testrészekre.
17. Tudtad, hogy az étkezés milyensége összefüggésben áll a baba beszédfejlődésével? Hiszen a szájban lévő és száj körüli izmok fejlettsége is befolyásolja, mikor és hogyan tanul beszélni a gyermek. Ezen kívül időnként hagyni kell a babát, hogy megtapogassa, akár trancsírozza az ételt, hiszen ez is egy megismerő folyamat része, ha hiszed, ha nem, ez is rengeteget fejleszt a gyermeken.
18. A legmozgékonyabb babákat is leköti néhány percre, vagy akár többre is a puha anyagból, kézzel készült babakönyv. Interaktív, minden oldalon az ő érzékeire ható, tapogatható, matatható felfedezni valókkal.
19. Ruhán keresztül, vagy fürdés után meleg környezetben akár natúr olajjal (pl. kókuszolaj) végig simogatjuk a babát, a pocakját, hátát, kezeit, lábait, és arcát is. Megnyugtatja a babát, erősíti a kötődést. Finoman, óvatosan megtornáztathatjuk a kezeket, lábakat.
20. Olyan korú babával élvezetes igazán, akik már tudnak ülni, fogni, és nyúlni a tárgyakért. Pakoljunk használati tárgyakat - amiket a baba ismer - egy nagyobb zsákba, és kérjük meg, hogy húzzon ki belőle. Figyeljük, hogy mennyire ismeri fel, esetleg tudja-e, hogy mire való.
21. Ha a csecsemő szívesen fekszik hason, már elé tehetünk puha babakönyveket, hogy megtapintsa, nyúljon felé, akár ösztönözve ezzel később a kúszásra, mászásra.
22. A nap során tevékenységeink mellé meséljük el mindig, hogy mi történik, mit csinálunk. Ez fontos a babának, biztonságérzetet ad neki, könnyebben érti és megismeri a környezet történéseit, dolgait. Később pedig nagyon sokat fog segíteni az érzelmei kifejezésében, ha segítünk neki - amikor tudjuk - helyette elmondani a vele történt eseményeket, érzelmeket.
23. Kézben, ölben, vagy egy egyszerű takaróban is hintáztathatjuk a babát. Komplex módon ható, intenzíven fejlesztő tevékenység, mely hatással van az idegrendszerre, és még számos jótékony hatása ismert, terápiáknál is gyakran alkalmazzák. Kísérjük dallal.
24. Az első időkben, amikor a csecsemő elkezd hangokat adni, gőgicsélni, még fordítottan tudjuk őt segíteni a fejlődésben. Nem ő utánoz minket, hanem mi őt!

tags: #baba #bolcsis #jatek