Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho) sokaknak kedvező adózási lehetőséget kínál, főként a kreatív, sport- és médiaterületen dolgozóknak. A rendszer egyik legfőbb előnye, hogy alacsonyabb közterhekkel magasabb nettó jövedelem érhető el. Ugyanakkor az Ekho szerinti adózás elsőre vonzónak tűnik a kedvező közterhek miatt, de gyermekvállalás előtt komoly hátrányokat is rejthet.
Mi az Ekho és kik választhatják?
Az Ekho-t 2006-ban hozták létre, kezdetben csak a művészettel, médiával kapcsolatos alkotó tevékenységeket folytatók választhatták. Az Ekho nem mindenki számára elérhető. Csak azok választhatják, akik az ehhez kapcsolódó törvényben meghatározott tevékenységi körök valamelyikében dolgoznak - például művészek, sportolók, újságírók. Ezen felül feltétel az is, hogy a magánszemély rendelkezzen olyan jövedelemmel, ami után az általános szabályok szerint fizet közterhet, és az ekhós bevétele nem haladhatja meg a 60 millió forintot évente.
A munkáltatónak ügyelnie kell arra, hogy az Ekho-t választó dolgozója havi bérének csak a minimálbért meghaladó részére alkalmazhatja az Ekho-s adózást. Kiemelendő, hogy az Ekho választás a magánszemély felelős döntése, neki kell a feltételek teljesülését vizsgálnia és megfelelő nyilatkozatot adnia. A kifizető csak akkor térhet el a nyilatkozattól, ha az éves 60 MFt-os határt már elérte a magánszemély.
Az Ekho hátrányai gyermekvállalás esetén
Az Ekho szerinti adózás elsőre vonzónak tűnik a kedvező közterhek miatt, de gyermekvállalás előtt komoly hátrányokat is rejthet. CSED, GYED vagy más pénzbeli ellátás esetén könnyen kiderülhet, hogy az alacsonyabb járulékfizetés kevesebb támogatást jelent. Az Ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra jogosult. Ugyanakkor pénzbeli ellátásokra (táppénz, CSED, GYED) nem jogosít az Ekho-s jövedelem.
Az Ekho szerinti jövedelemből csak korlátozott mértékben számítanak be járulékok az egészségbiztosítási ellátások alapjába. Tegyük fel, hogy valaki havi 600 000 forintot keres ekhóval, és nincs más jövedelme. Mivel ez a bevétel nem jár teljes járulékfizetéssel, a CSED és GYED kiszámításánál lényegesen alacsonyabb összeg lesz a jogosultság alapja, mint amit a bruttó jövedelem alapján várnál.
Az adóelőny csökken azokban az esetekben, amikor a normál adózásban a magánszemélyt SZJA kedvezmény, járulékkedvezmény, vagy a kifizetőt SZOCHO kedvezmény illetné meg. Az Ekho szerinti adózásban ugyanis ezek a kedvezmények nem alkalmazhatóak. Az Ekho-nál nem alkalmazható költségelszámolás sem.
CSED és GYED jogosultság Ekho esetén
Az EKHO tv. 3.§ ad) pontja a vállalkozási, megbízási jogviszonyban szerzett jövedelmet teszi beszámíthatóvá, ha abból az általános szabályok szerinti közterheket (15% SZJA-t, 18,5% TB járulékot) vontak. A GYED-re nem igaz az, hogy "bármely tevékenységgel összefüggésben" kapja az arra jogosult, hiszen ez egy társadalombiztosítási ellátás, és nem tevékenységből származó jövedelem. Továbbá, az e bekezdés tételesen sorolja fel, hogy milyen jogviszonyból származó jövedelmek számítanak. Ezek között a GYED nincs felsorolva, és persze nem is tekinthető jogviszonynak.
Ha családalapításon gondolkodik, és ekhós adózást alkalmaz, érdemes előre tervezni. Bizonyos esetekben célszerű lehet visszatérni az általános közteherviselés szerinti adózásra, hogy a későbbi pénzbeli ellátások (CSED, GYED) magasabb összegűek legyenek.
Mi az az EKHO?
Táblázat: CSED és GYED jogosultság számításának alapja különböző jövedelmek esetén
| Jövedelem típusa | Járulékfizetés | CSED/GYED jogosultság alapja |
|---|---|---|
| Normál jövedelem (általános adózás) | Teljes (18,5% TB járulék) | Bruttó jövedelem |
| Ekho-s jövedelem | Korlátozott | Lényegesen alacsonyabb, mint a bruttó jövedelem |
| Vállalkozási/megbízási jogviszony (általános adózás) | Teljes (15% SZJA, 18,5% TB járulék) | Megbízási díj |
Jogosulatlan Ekho választás
Ez az ún. „jogosulatlan Ekho választás” esete. Ilyenkor az éves SZJA bevallásában meg kell állapítania és fel kell tüntetnie a jogosulatlanul Ekho-val adózott bevételét. Ez soknak tűnik, de azért gondoljunk arra is, hogy ha erre az összegre nem kértük volna az Ekho-t, azaz normál módon adóztuk volna le a jogosulatlanul választott bevételt, akkor azért eredetileg is több lett volna az adónk és a járulékunk. Leginkább attól, hogy adókedvezmények nem vehetőek figyelembe.
