A beszédfejlődés mérföldkövei és a lehetséges nehézségek

Az egyik hatalmas kérdés, ami újdonsült szülők fejében mindig megfogalmazódik, az az, hogy mégis mikor kezd el beszélni a baba? Ahogy sok minden másban a gyerekekkel kapcsolatban, ebben a kérdésben sincsen egzakt válasz, tehát nem lehet elmondani, hogy az első szülinapján a gyermek biztosan megszólal, és onnantól kezdve már nincs megállás. A gyerekek különböző ütemben fejlődnek, és ezt a különbséget mélyítheti az is, hogy kisfiúról, vagy kislányról van-e szó, a kislányok ugyanis nagy általánosságban előbb szólalnak meg a fiúknál.

A beszédfejlődés tipikus szakaszai

• 3 hónapos kor: A kicsi felfedezi a saját hangját és lelkesen gyakorol. Néhány baba túl sokat „beszél”, akár egész nap játszhat a hangjával, ez is normális, mint ahogyan az is, ha csak néha gügyörészik. Ebben a korban még „nemzetközi” a beszéde, olyan hangzókat is mond, amik az anyanyelvben nem találhatóak meg, tud tehát norvégul és busmanul is gügyögni, ami gyakran egészen izgalmas hanghatásokhoz vezet.
• 6 hónapos kor: Már csak a saját anyanyelvén „beszélget”, azaz csak a környezetében hallott hangzókat használja gügyörészése során (ha több nyelvet hall maga körül, mindegyik hangzóit próbálgatja).
• 6-10 hónapos kor: Elindul a babanyelv használata (babbling). Ilyenkor általában egyszerű magánhangzókat és mássalhangzókat tesznek egymás mellé, és ezeket ismételgetik. Általában ebben az időszakban alakul ki a gyerekeknél, hogy mindenre egyetlen vicces szót használnak.
• 1 éves kor: Már rengeteg mindent megért, de még csak 1-1 szót mond, azt se feltétlenül tisztán. A lányok közül néhányan már hosszabb szavakat is leutánozhatnak, de ez nagyon ritka. Az első szavak lehetnek például “mama”, “apa”, “baba”, “kutya” vagy “játék”. Gyakran azok a szavak válnak az elsővé, amelyeket a gyerek leggyakrabban hall és kapcsolatot tud velük teremteni.
• 1-2 éves kor: Nagyjából 20-200 szót használnak a gyerekek, sokszor saját neveket adnak a tárgyaknak, cselekvéseknek és felcserélnek szótagokat.
• 18-24 hónapos kor: A gyerekek elkezdik kombinálni a szavakat rövid mondatokká. Például “mama jön” vagy “nagy kutya”. Ebben a fázisban kezdenek megjelenni az egyszerű kérdések és utasítások is.
• 2-3 éves kor: A beszéd tovább fejlődik, és a gyerekek egyre több szót és kifejezést tanulnak meg. Ebben az időszakban a mondatok hosszabbak és összetettebbek lesznek. Képesek beszélni múlt időben és elkezdenek beszélni arról, hogy mit történt velük vagy másokkal.

Mikor késik a beszédfejlődés?

Anyáink állítják, hogy mi már másfél évesen beszéltünk, sógornőnk azt mondja az ő gyerekei már 1 évesen szavalták az Anyám tyúkját és akkor hogyan lehet, hogy a miénk 2 évesen még nem hajlandó erre? „Valóban, az első három évben hatalmas a gyerekek közötti variabilitás, igazán nagy volumenű amerikai kutatások alapján is elmondható, hogy míg akad, akinél nyolc-tíz hónapos korban elkezdődik a szóértés, másnál lehet, hogy egyévesen. Van olyan gyerek, aki kétévesen ötven szót használ, más már akár ötszázat, mégis mindegyikük a normál határon belül mozog. Általánosságban tizenhat-tizennyolc hónapos korra teszik a beszédprodukció megindulását, és valóban nehéz meghatározni a pontot, ahol ki lehet mondani: késik a beszédfejlődés” - hangsúlyozza Horváth Viktória nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársa.

Különösen fiúknál fordul elő, hogy akár 2 éves korukig nem akarnak igazán beszélni, csak 1-1 szót használnak. Főként első gyerekeknél gyakori ez, illetve, ha a gyerek mindig az anyjával kettesben van, nem jár közösségbe, nem találkozik más gyerekekkel. Az említett fiú-lány különbség itt is megmutatkozik: a megkésett beszédfejlődéssel diagnosztizált gyerekek kétharmada ugyanis fiú.

Mégis, ahogy a szakember mondja, az elmúlt évtizedekben rengeteget lépett előre a diagnosztikai rendszer, illetve nagy számban készültek kutatások, amelyek a hároméves kor után beszélni kezdő gyermekeket vizsgálták. „A megkésett beszédfejlődéssel kapcsolatos vizsgálatokban nem csupán az a mérvadó, hogy megindult a beszéd, hanem az is, milyen szinten van. Kétéves kor körül az ötvenszavas szókincs már elvárható, természetesen olyan alapvető kifejezésekkel, mint anya, apa, enni, inni. A többszavas közlések, illetve a szavak valamiféle összekapcsolása is jellemző.”

Ha a baba 1 éves korában még egyáltalán nem szólal meg (nem ad ki hangokat, se babanyelven, se gügyögve), akkor érdemes szakemberhez fordulni. Ezt kell tenni akkor is, ha a gyerek 2,5 évesen egyáltalán nem szólal meg (se babanyelven, se szókezdeményekkel nem próbálja kifejezni magát). Ha úgy látjuk, nem fejlődik, nehézséget okoz számára a hangképzés, furán képzi a hangokat (torokhangok, visítás stb.) vagy hónapok óta nem fejlődik a beszéde, nyugodtan fordulhatunk szakemberhez. Ha a kivizsgálás során nem állapítottak meg semmilyen problémát, ami a beszédet akadályozhatná, gyermeked viszont még mindig nem beszél, akkor sem kell megijedni, 2.5 éves korig még normálisnak, vagyis elkésett beszédfejlődésnek tekinthető, és a gyermek otthoni fejlesztésével érdemes kiemelten foglalkozni.

Lehetséges okok a megkésett beszédfejlődés mögött

„A jobb félni, mint megijedni bölcsessége” ebben az esetben is helytálló: valóban előfordulhat, hogy a gyermek majd később, ugrásszerű fejlődéssel kezd beszélni, azonban könnyen lehet nyomós oka is, ha ebben a korban még nem indult meg a beszéd.

A megkésett beszédfejlődéssel kapcsolatban egyébként az egyik leggyakoribb tévhit, hogy kizárólag a produkció problémájának gondolják. A gyermek, amikor megszólal, gyakran torzítva használ alakokat, nem következetesen véti a beszédhang-hibákat, lassú a szókincsgyarapodás, bizonytalan a nyelvtani rendszer alkalmazása. „A produkciós oldalt látjuk, miközben nem tudunk semmit a beszédpercepcióról, azaz a beszédészlelés, beszédmegértés milyenségéről. Dr. Gósy Mária professzor, fonetikus több száz érintett gyermekkel végzett vizsgálatokat, ezek alapján pedig megállapította, hogy ők a beszédpercepció szinte összes területén elmaradtak. Pedig ez az iskolai teljesítmény alapja.”

Néhány gyakori ok:

• Hallásproblémák: A gyermek 3 hónapos korától nem élvezi a saját hangját, éppen ezért a gügyögése megritkul és monotonná válik vagy visítozásba megy át. Később is felléphetnek hallásproblémák, például ha a gyermek nem hall jól.
• Autizmus: A gyermek 1-1,5 éves kor után még egyáltalán nem vagy csak néhány szóval beszél, ha valamit szeretne, akkor inkább kézenfog és odavezet, a te kezeddel rámutat a kívánt tárgyra. Az autizmusnak is gyakori velejárója a megkésett beszédfejlődés.
• Izomfejlődési problémák: Ha a kicsi korábban hipotón volt vagy oxigénhiányosan született, gyengébb lehet az arcizomzata, ami miatt késhet a beszédfejlődés.
• Idegrendszeri fejlődéssel kapcsolatos problémák: Ezt a legnehezebb észrevenni, mert nem feltétlenül vannak specifikus tünetei. Kicsit késik a beszéd, kicsit lassabb a fejlődés, esetleg más területen is elmarad a korától a fejlődés.
• Ingerszegény környezet: Előfordulhat, hogy a megkésett beszédfejlődés oka az ingerszegény környezet, de ez ritkább jelenség. A gyermek kevés élő beszédet hall, például túl sok időt tölt képernyő előtt.
• A mozgásfejlődés elmaradása: Nem meglepő: a mozgásfejlődés és a beszédfejlődés ugyanis szorosan összefügg. Éppen ezért gyakori, hogy a megkésett beszédfejlődés előfutáraként már pár hónapos, akár pár hetes korban a mozgásfejlődéssel kapcsolatos elmaradások tapasztalhatók.

Hogyan segítheted a beszédfejlődést?

Szerencsére a beszéd éppen az a képesség, amelyen az édesanya és az édesapa a leghétköznapibb dolgokkal tud a legtöbbet segíteni. Íme néhány tipp:

• Beszélj gyakran és sokat a gyermekkel! Fontos, hogy gyermeked rendszeresen hallja a beszédet, ezért beszélj hozzá folyamatosan.
• Olvass meséket és könyveket! Olvass gyakran meséket és könyveket, ugyanis ez segíthet a szókincs bővítésében és a nyelvi kifejezőkészség fejlesztésében. Válassz érdekes és színes könyveket, és beszélj a képekről, a történetről vagy a karakterekről a gyerekkel.
• Énekeljetek együtt dalokat és mondókákat! Az éneklés és mondókázás játékos módon támogatja a beszédet és a ritmusérzéket. Énekeljetek gyerekdalokat, mondókákat vagy ujj játékokat a gyerekekkel, és bátorítsátok őket, hogy csatlakozzanak hozzátok.
• Játszatok beszédfejlesztő játékokat! Használjatok olyan játékokat vagy játékszereket, amelyek a beszédfejlesztés támogatására lettek kitalálva.
• Hallgassatok zenét és történeteket együtt! Játssz le a kisbabádnak különböző zenéket és hangoskönyveket.
• Tartsatok úgynevezett „beszédidőt”! Válasszatok ki egy csendes időpontot naponta, amikor kifejezetten a beszélgetésre és a szóbeli kommunikációra koncentráltok.
• Igyekezz megérteni és reagálni a gyermek nyelvi kísérleteire! Figyelj a gyermek gügyögéseire, próbálkozásaira, és válaszolj neki.
• Támogató közeg biztosítása: A beszédfejlődés ütemében nagy szerepet játszik a környezet. A gyerekek ugyanis utánzással tanulnak és minél színesebb, gazdagabb a kicsi körül használt nyelv, minél több inger éri, annál hamarabb fog egyre tisztábban beszélni. Jótékony hatású az is, ha nemcsak mindig az anya fordul hasonlóképp a gyerekhez, hanem az édesapa, a nagymamák, nagynénik, nagybácsik.

Kétnyelvűség és beszédfejlődés

Az idegen nyelvek tanításában el kell különíteni, mikor két, egy anyanyelvet beszélő szülő szeretne egy második nyelvet megtanítani a gyermeknek, és amikor a szülők különböző anyanyelvet beszélnek, és a gyermeknek meg szeretnék tanítani saját hazájuk nyelvét. Még nehezebb lehet a helyzet, ha a szülők egymással egy harmadik nyelven kommunikálnak, a babának pedig mind a hármat meg szeretnék tanítani.

A tanítás során érdemes olyan könyveket vásárolni, amelyek több nyelven mutatják be a gyerekeknek például az állatokat, növényeket. A babák nagyon könnyen tanulnak, ezért beszéd közben is érdemes tanítani őket. Amikor kezdik őket érdekelni a körülöttük lévő dolgok és elkezdenek kérdezni, érdemes a tárgyak nevét mindkét nyelven elmondani nekik.

Szakember segítsége

Ha az orvosok, vagy szakértők úgy ítélik meg, hogy a gyereknek szüksége van rá, akkor nem félj szakmai segítséget sem elfogadni, ez ugyanis gyermeked érdeke lesz később, és egyáltalán nem azt jelenti, hogy a kisbabáddal valami gond van. Amennyiben kisbabád 18 (fiúk esetében 2 év) hónapos koráig nem szólal meg, mindenképpen gyermekorvost kell felkeresni!

Szerencsére egyre több helyen lehet elérni beszédindító foglalkozást, ez segíthet megoldani a problémákat. Sok kisgyereknél a megkésett beszédindulás miatt a beszédhangok ejtése is nehézségekbe ütközik. Ha egy 2 éves gyermek alig beszél, vagy egy 3 éves kisgyermek még nem alkot rövid mondatokat, érdemes gyermekorvoshoz, logopédushoz vagy fejlesztő szakemberhez fordulni. A beszédfejlődés nagyon eltérő ütemben zajlik, és egy kis késés önmagában nem mindig jelent problémát. Azonban, ha a gyermek nem próbál beszélni, nehezen érti a beszédet, vagy más fejlődési területeken is elmaradás tapasztalható, akkor érdemes időben szakemberhez fordulni.

Az egyik leginkább elterjedt célzott tesztelés a GMP (a Gósy Mária által kifejlesztett standardizált teszt), amely mind a pedagógiai szakszolgálatoknál, mind magánintézményekben elérhető, és használatát hároméves kortól javasolják. A tizenkilenc részteszt többek között a mondatértést, szövegértést, beszédhang-differenciálást vizsgálja, a részét képező GOH-szűrés pedig a beszédhallás tesztelésére szolgál és hozzájárulhat a hallásprobléma, valamint a beszédészlelési zavarok elkülönítéséhez.

A beszédhibák a beszédfejlődés velejárói: általában az „r” hangzó okozza a legtöbb gondot a beszédben, ez legkésőbb 5 éves korra ki szokott alakulni.

tags: #edes #babam #teveled #meg #beszelni #sem