Az abortusz, vagy jogi kifejezéssel élve a terhességmegszakítás, évtizedek óta érzékeny téma Magyarországon. A jogi szabályozás és a társadalmi hozzáállás jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évszázadban, és a mai napig számos morális, etikai és emberi jogi kérdést vet fel.
Jogi értelemben az abortusz a terhesség mesterségesen előidézett megszakítását jelenti, rendszerint a terhes nő önálló döntése alapján, jogszabály által meghatározott keretek között. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény szabályozza Magyarországon a terhességmegszakítás alapvető feltételeit.
Az abortusz jogi keretei és feltételei
A hatályos jogszabályok szerint a terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, meghatározott feltételekkel szakítható meg. A "súlyos válsághelyzet" a törvény szerint olyan állapotot jelent, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz. Ez magában foglalhatja az anyagi, családi, munkahelyi, tanulási vagy egyéb okokból adódó nehézségeket is.
Időbeli korlátok és kivételes esetek
Alapesetben a terhesség a 12. hetéig szakítható meg. Ezen határidő kitolódhat a 18. hétig, ha:
- az állapotos nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,
- terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban,
- az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége a 12 hetet.
A terhesség a 20. hetéig (a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig) megszakítható, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50 százalékot eléri. Kivételesen a 24. hétig is elvégezhető a terhességmegszakítás, ha a magzat genetikai rendellenessége vagy teratológiai (fizikai-kémiai) ártalma 50%-ra tehető. Végül, a terhesség az időtartamától függetlenül megszakítható, ha:
- az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi állapot teszi ezt indokolttá,
- a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség áll fenn.
Az eljárás igénylése és elbírálása
Ha a terhesség megszakítását nem egészségi ok indokolja, az állapotos nő írásbeli kérelme alapján végezhető el. A kérelmet a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt, személyesen kell előterjeszteni, a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás benyújtása mellett.
A családvédelmi szolgálat munkatársa a kérelmező nőt tájékoztatja a gyermek vállalása esetén elérhető állami és nem állami támogatásokról, az örökbeadás lehetőségeiről, a válsághelyzet feloldására alkalmas segítségnyújtási formákról, valamint a fogantatásról, a magzat fejlődéséről, a terhességmegszakítás veszélyeiről és az esetleges későbbi terhességre gyakorolt hatásáról. Emellett felajánlja közreműködését a segítségnyújtások igénybevételéhez. Fontos, hogy a tájékoztatást követően leghamarabb a harmadik napon lehetséges az ismételt megjelenés a tanácsadáson.
First person born through gestational surrogacy tells her story as she turns 40
A "szívhang rendelet"
2022. szeptember 15-étől szigorodott az abortuszszabályozás, melynek értelmében minden abortusz előtt a kismamának kötelező meghallgatnia a magzat szívhangját. Az orvos által kiállított igazolásnak tartalmaznia kell, hogy "az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta." Ez a szabályozás, bár célja az abortuszok számának csökkentése, sok szakember szerint bürokratikus időhúzást okoz, és pszichés terhet ró a nőkre.
Az embriónál öt-hathetes korában alakul ki az a jelenség, amit a köznyelv szívhangnak nevez. Valójában egy néhány milliméteres emberi lénynek még nincs szíve, csak egy lüktető szívcső, ebből fejlődik ki a következő hetekben az egyre bonyolultabb felépítésű keringési központ. Azonban mire eljut a nőgyógyászhoz, már elveszíthet 2 hetet, majd további időt vár a családvédelmi szolgálathoz, és a második időpontra, illetve a műtéti időpontra.
Az abortusz számának alakulása Magyarországon és nemzetközi összehasonlítás
Az abortusz kérdése Magyarországon évtizedek óta érzékeny téma. Az 1960-as években Európa élvonalában jártunk az abortuszok számát tekintve: évente 180-200 ezer beavatkozást végeztek. „Régen nagyon-nagyon sok abortusz volt, ma körülbelül a tizede annak, mint a hatvanas években.” - mondja Dr. Wafa Dina szülész-nőgyógyász. Az elmúlt harminc évben fokozatosan csökkent az abortuszok száma Magyarországon - az 1990-es 90 ezer 2021-re 22 ezerre csökkent, olvasható ki a KSH statisztikájából.
Nemzetközi kitekintés
A világ országai az abortusz korlátozásának terén eltérő képet mutatnak. Európa legtöbb országában a terhességmegszakítás a 12. hétig teljes mértékben törvényes, ám vannak kivételek, mint Málta, San Marino és Andorra, ahol az abortusz bármilyen formája illegális. Az Egyesült Államokban a 2022-es Roe kontra Wade döntés érvénytelenítése megszüntette az abortusz alkotmányos védelmét, így a szabályozásról az egyes tagállamok dönthetnek.
Demográfiai és társadalmi tényezők
Az Eurostat adatai szerint 2019-ben Magyarországon volt a harmadik legmagasabb az abortusz ráta az EU-tagállamok közül, ezer termékeny életkorú nőre vetítve 9,3 abortusz jutott. Az abortusz arány pedig a második legmagasabb volt hazánkban: 2019-ben átlagosan csaknem 277 abortusz jutott minden ezer élveszületésre. Az anya életkora szerinti eloszlásban látható, hogy a 25 és 39 év közötti korcsoportban (ahol a legtöbb volt az élveszületések száma) körülbelül 45 százalékkal kevesebb élveszületés volt Magyarországon az EU-s átlaghoz képest.
Iskolai végzettség alapján az összes beavatkozás közül a nők 50,45 százaléka csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, de a középiskolát befejezettek aránya (22,51 százalék) is magas. Családi állapot szerint 1995-ben a legtöbb terhességmegszakítást házas nők kérték (nagyjából 40 ezren), 2020-ra viszont a házas nők körében nyolcadára csökkent az abortusz, míg a nem házasoknál ilyen változás nem látható.
A területi adatok azt mutatják, hogy a legtöbb terhességmegszakítás az ország szegényebb régióira jellemző, mint Észak-Magyarország és Észak-Alföld (főleg Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), illetve délen, Somogy megye környékén is kiugró értékek láthatók.
Az abortusz története és vitája
A terhességmegszakítás a 20. század közepéig szinte mindenütt tilos volt. Az 1950-1970-es évek során a törvények lazultak és megengedőbbé váltak. Magyarországon 1956 óta végezhető szélesebb körben legálisan abortusz, amit a Ratkó-korszak kényszerített népességnövekedési stratégiája előzött meg, mely az abortusz tilalma mellett a gyermektelenségi adót is bevezette.
Az abortusz megítélése vitatott: a pro-life (életpárti) mozgalom szerint az élet a fogantatással kezdődik, ezért az abortusz gyilkosság, míg a pro-choice (választáspárti) mozgalom a nők önrendelkezési jogát és a szabad döntés lehetőségét hangsúlyozza.
A jelenlegi rendszer kihívásai és hiányosságai
Bár Magyarországon a művi terhességmegszakítás legális, a szabályozás és a gyakorlat sokszor inkább hátráltatja, mint segíti azokat, akiknek szükségük van rá. „Papíron közepesen szigorú a magyar szabályozás - mondja Dr. Wafa Dina -, az Egyesült Királysághoz képest szigorúbb, Lengyelországhoz képest megengedőbb. A valódi probléma a gyakorlatban van: a bürokratikus időhúzások miatt a művi abortuszok gyakran csak a 10. hét körül történnek meg.”
A gyógyszeres abortusz hiánya
A rendszer további hiányossága, hogy nem érhető el gyógyszeres abortusz, amely sok országban bevett módszer, és a természetes vetéléshez hasonló folyamatot indít el. A gyógyszeres terhességmegszakítás módszerét 2012-ben ugyan regisztrálták Magyarországon, és biztonságosnak is ítélték, mégsem alkalmazható a mai napig a "kockázatok továbbra is vita tárgyát képzik" indoklással. Ezért azok, akik ezt a módszert választanák, kénytelenek külföldre utazni.
Információs hiányosságok és a tanácsadás minősége
Bár minden kórházban létezik írásos tájékoztató, ezek gyakran nem jutnak el a nőkhöz, a családvédelmi szolgálatnál kapott információk minősége pedig erősen változó. „Hatalmas a szórás - mondja a szakember. - Vannak védőnők, akik korrektül, elfogulatlanul tájékoztatnak, de vannak, akik félelemkeltéssel próbálják befolyásolni a döntést.” A PATENT Egyesület kutatása szerint a kötelező tanácsadások az esetek többségében nem befolyásolják a döntést, de a hibáztatás komoly traumákhoz vezethet.
Összegzés és jövőbeli lehetőségek
Magyarországon az abortusz legalitása korlátok között, kötelező családvédelmi tanácsadásokhoz kötve és kizárólag műtéti formában valósul meg. A csökkenés hazánkban is indokolható az életkörülmények, a szociális helyzet, az anyagi jólét folyamatos javulásával, hiszen az élveszületések száma stabilan évi 90 ezer körüli maradt, sőt, az elmúlt években enyhén nőni is tudott. Az EU-s országokkal összehasonlítva Magyarországon azonban több szempontból elmaradás tapasztalható. A prevenció és a megfelelő szexuális felvilágosítás rendkívül fontos lenne a nem kívánt terhességek megelőzésében. Az abortusz mindig nehéz döntés, de a rendszernek biztonságos, gyors és méltányos eljárást kellene biztosítania azok számára, akiknek szükségük van rá.
First person born through gestational surrogacy tells her story as she turns 40
tags: #az #abortusz #helyzete #magyarorszagon