A koraszülött gyermekek esetében nem lehet elégszer hangsúlyozni a korai diagnosztizálás és a korai fejlesztés jelentőségét. Nagyon fontos, hogy a korai születés akkor is rizikótényezőt jelent a későbbi problémákat (egyensúlyzavar, mozgáskoordináció, tanulási nehézség, viselkedészavar) illetően, ha egyébként a baba pici korában nem volt tapasztalható maradandó sérülés. Nem szabad abba a hibába esni, hogy a baba „rendben” fejlődik, csak mert nagyjából hasonló korban kezd el forogni, kúszni, mászni, mint a nagyobb testvére vagy az ismerősök gyermeke. És ugyanígy nem szabad abba sem belenyugodni, ha a baba egyáltalán nem fejlődik. A koraszülött gyermekek fejlődésének támogatása érdekében kiemelkedő fontosságú tehát a koragyermekkori intervenció.
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a koraszülött baba nem kezelendő automatikusan „betegként” vagy „sérültként”, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy laikus szemmel az apró eltérések nem minden esetben fedezhetők fel, és a „majd kinövi”, illetve a „majd behozza” típusú megnyugtatások sem célravezetőek.
Mi a koraszülés és milyen gyakori?
A koraszülés WHO szerinti meghatározása alapján a 37. hét előtt vagy 2500 g alatt születő babákat tekinthetők koraszülöttnek, ezen belül a 2500g alattiak kissúlyúaknak, az 1500g alattiak igen kissúlyúaknak, az 1000 grammnál kisebbeket pedig extrém kissúlyúaknak nevezzük. Koraszülöttnek neveznek minden olyan újszülöttet, aki a terhesség 24-37. hete között jön világra. A koraszülöttek nem egyszerűen csak hosszúságukban, súlyukban kisebbek, hanem koraszülöttségükből fakadóan, az anyaméhben eltöltött rövidebb idő következtében a vitális támogatás nélkül életre képtelenek.
A WHO-ra hivatkozó adatok szerint világszinten 11,5%-os a koraszülések aránya az összes szülésen belül, ami évente 15 millió koraszülöttet jelent. Ez az arány Magyarországon alacsonyabb, 8-8,5%-os, de így is 1%-kal rosszabb, mint az EU-s átlag. A koraszülések aránya itthon évek óta stabilan 8-10 százalék körül mozog, ez azonban körülbelül a kétszerese azoknak az értékeknek, amelyeket a nyugat-európai országokban regisztrálnak. A probléma népbetegség jellege így tehát megmaradt.
A koraszülés kockázati tényezői és megelőzése
A koraszülés gyakoriságát sok tényező befolyásolja. Ilyenek a társadalmi, a gazdasági és a higiénés körülmények, az iskolázottság és a környezetkárosítás állapota, a táplálkozási szokások vagy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés aránya. Ismert az is, hogy a koraszülések gyakoriságát a mesterséges terhességek számának emelkedése és az először szülő édesanyák egyre idősebb korosztálya is fokozza. Számos kutatás szól amellett, hogy a koraszülés előfordulása csökkenthető a terhesség alatt alkalmazott bizonyos hormonkezeléssel (progeszteron), a terhesség előtt és alatt szedett folsavkészítményekkel, vagy a terhesség alatt alkalmazott antibiotikumos kezeléssel.
A koraszülések vonatkozásában ma két feladatot kell egyszerre megoldani. Egyfelől, a már világra jött kissúlyú újszülöttek ápolásához és gyógyításához biztosítani kell az emberi erőforrást és a technika adta lehetőségeket. Másfelől, a koraszülés megelőzése szívós szervezési munkát igényel. Ezen a téren például az iskolai oktatásnak van fontos szerepe. El kell terjeszteni a prekoncepcionális gondozást, ami azt jelenti, hogy a tervezett fogamzás előtt mérjük fel a terhesség szövődményeinek kockázatát és adott esetekben történjen kezelés.
Miben szenved hátrányt egy koraszülött?
A koraszülöttek a megszületés pillanatától életesély-egyenlőtlenséggel indulnak el, hiszen döntően a koraszülések felelősek a születés körüli időszakban bekövetkező magzati megbetegedésekért és halálozásokért. A koraszülött szervei éretlenek. Amit a leggyakrabban emlegetnek, az a tüdő, hiszen sokat halljuk, hogy tüdőérlelőt kapnak a picik. Azonban az már kevésbé terjedt el a köztudatban, hogy még számos másik szerv is érintett. Például az agy éretlensége is óriási probléma.
A koraszülés a rövid távú kockázatok mellett hosszú távon is súlyos következményekkel járhat, hiszen nagyobb például a légzési elégtelenségek, tüdő-és vastagbélbetegség kialakulásának veszélye. A koraszülés késői kockázata lehet az iskoláskorban észlelt finomabb idegrendszeri zavarok, vagy a tanulási és beilleszkedési nehézségek. Felnőttkorban ezen kívül valóban gyakoribb a szív-érrendszeri és az anyagcsere-betegségek előfordulása.
David Barker brit epidemiológus figyelt fel arra, hogy a kis súllyal született újszülöttek körében sokkal gyakrabban fordulnak elő bizonyos felnőttkori betegségek, mint a normál súllyal születettek között. Ilyen például a magas vérnyomás és a vesebetegségek, melyek hátterében a vese fejlődésének jellegzetességei játszanak szerepet. Az időskori cukorbetegség problémája a születés utáni úgynevezett „behozó” súlygyarapodással függ össze: minél gyorsabban éri el az újszülött azt a súlyt, ami a vele egyidősekre jellemző, annál nagyobb a veszélye a felnőttkori cukorbetegség kialakulásának. Tulassay professzor és munkatársai derítettek fényt arra, hogy ezen gyermekek között a fiatalkori cukorbetegség gyakorisága is megnő, mivel náluk 15%-ban kimutathatóak azok az antitestek, amelyek a hasnyálmirigy hormontermelő szigetei ellen termelődnek.
Mit kell tudni a korai fejlesztésről?
A korai fejlesztés egy tervszerűen felépített program, amely komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai oktatást, fejlesztést és különböző terápiákat jelent. Amennyiben már a kórházban kiderül, hogy a babádnak maradandó sérülést okozott a korai születés, akkor mielőbb el kell kezdeni a sérülésspecifikus korai fejlesztést. Nem győzzük elégszer ismételni: nagyon fontos a rendszeres utánkövetés, és ha a neurológus bármilyen elmaradást észlel, mielőbb el kell kezdeni a korai fejlesztést.
Korai fejlesztésre jogosult gyermekek
Korai fejlesztésre jogosultak azok a gyermekek, akik megfelelő diagnosztikai vizsgálómódszerrel jelentős elmaradást mutatnak egy vagy több fejlődési területen:
- Mozgásfejlődés
- Értelmi fejlődés
- Hallásfejlődés
- Látásfejlődés
- Beszédfejlődés
- Szociális, érzelmi fejlődés
- Viselkedésbeli eltérés
A koraszülött gyermek kórházi zárójelentésével és/vagy a gyermekneurológus szakvéleményével a szülő felkeresheti a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatot, ahol a gyermek komplex koragyermekkori prevencióban, tanácsadásban és fejlesztésben részesülhet. A pedagógiai szakszolgálatok ellátásai ingyenesek. A 0-3 év közötti gyermekek részesülhetnek a korai fejlesztésben, akiknek van érvényes szakértői véleményük. Ha a gyermek betöltötte a 3. életévét, korai fejlesztésben és gondozásban továbbra is részt vehet, ha a szakértői bizottság szerint még nem áll készen az óvodai nevelésre.
A korai fejlesztés jellemzői és elvei
- A fejlesztést minden esetben komplex kivizsgálásnak kell megelőznie.
- A szülőé a döntés lehetősége, hogy kitől és milyen mértékű segítséget igényel.
- Ha a szülő maga kér segítséget, azt valamilyen módon feltétlenül és azonnal meg kell kapnia.
- Ismerni kell a szülő igényeit, elvárásait, figyelembe kell venni a család életkörülményeit.
- A szülőt partnernek kell tekinteni, az övé a vezető szerep és felelősség gyermeke nevelésében.
- A gyermek fejlettségéről a szülőt korrekt módon kell tájékoztatni, mindvégig a gyermek pozitívumaira helyezve a hangsúlyt.
- A fejlesztés középpontjában az anya-gyermek kapcsolatnak kell állnia.
- A fejlesztő programot egyénre szabottan kell megtervezni és alkalmazni, kis lépésekben haladva.
- A fejlesztésben biztosítani kell az állandóságot, folyamatosságot.
- Ismertetni kell a szülővel az intézmény által nyújtott szolgáltatásokon túl az egyéb elérhető lehetőségeket is a gyermek fejlesztésével, a család jogaival, valamint a szociális juttatásokkal kapcsolatban.
A korai fejlesztés teamjének tagjai
A modern, koragyermekkori intervenció családközpontú. A tanácsadásban segítő csapat különböző szakemberekből áll:
- Neonatológus: Orvosi szempontok szerint vizsgálja a csecsemő fejlődését.
- Fejlődésneurológus: Feladata az idegrendszeri betegségek kivizsgálása, diagnosztikája, kezelése.
- Fejlődéspszichológus: Részletes diagnózist állít fel a gyermek fejlődésmenetéről.
- Gyógypedagógus-logopédus: A gyermek értelmi képességeit és nyelvi, beszédfejlődését fejleszti.
- Más szakokon végzett gyógypedagógusok: Végzik a látás-, hallás-, mozgásfejlesztést.
- Konduktor: Aki Pető-módszerrel dolgozik.
- Gyógytornász: Aki a gyermek mozgásfejlődését vizsgálja és fejleszti.
Természetesen szükség esetén a fejlődési vizsgálatba egyéb alapellátást végző szakemberek is bekapcsolódnak, úgy mint szemész, audiológus és más szakorvosok. A nyomonkövetés során célszerű a gyermekkel foglalkozó pedagógussal is felvenni a kapcsolatot.
Fejlesztési módszerek és terápiák
A gyermekek fejlesztésére fejlesztő módszerek és terápiák széles skálája áll rendelkezésre. A vizsgálatot végző szakemberek segítenek kiválasztani, hogy a ti számotokra melyik lesz a leghatékonyabb. Mindenképp olyan szakembert válassz, akiben megbízol, és akinek a tanácsait követni tudod, akarod. Legelterjedtebb fejlesztési formák:
- Katona-módszer
- DSGM (Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer)
- Pető-módszer
- Alapozó Terápia
- Ayres-terápia
- TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning)
- DSZIT (Dinamikus Szenzomotoros Terápia)
- HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika)
A szenzoros integrációs terápia játékosan fejleszti a gyermeket, ilyen módon segíti elő az idegrendszer megfelelő érését. A gyermek élvezi a foglalkozásokat, nem is veszi észre, hogy itt fejlesztésről van szó.
Koraszülött Prevenciós Programok a gyakorlatban
Budapesti Korai Fejlesztő Központ Programja
A Budapesti Korai Fejlesztő Központban működő, a mérsékelt rizikóval élő koraszülött babákat és családjukat ellátó és támogató programot több évtizedes munka és tapasztalat hívta életre. A Program alapítói Dr. Kovács Klára és Kálmánné Dr. Liebhardt Erika. A kórházak koraszülött osztályáról hazaengedett családok sokszor igényeltek szorosabb kapcsolatot, rendszeresebb szakmai tanácsadást és gyakoribb találkozásokat. A Program fő célja tehát a családok kísérése, támogatása.
A Programba való jelentkezés már a kórházban tartózkodás ideje alatt is megtörténhet. Az intézményben pedig egy komplex állapotmegismeréssel kezdődik a közös együttműködés. A Program egyedülálló abból a szempontból is, hogy a szülők igénye szerint az újszülött csecsemő korrigált 3 hónapos koráig az otthonukban látogatja őket a szakember. Ezáltal megkíméljük a babát az utazástól, és közvetlenül segítjük szüleit a mindennapok megszervezésében. Ezt követően az Intézményben fogadják a családot, a gyermekre és a családra szabott gyakorisággal.
A Koraszülött Prevenciós Program főbb elemei:
- Fejlődésneurológiai nyomonkövetés: Melyet gyermekneurológus végez. Célja, hogy a gyermek fejlődésének irányát és ütemét figyelje, valamint az érzékszervek állapotát.
- Gyógypedagógiai kísérés és tanácsadás: Az intervenciós program gerincét ez adja. A családdal foglalkozó gyógypedagógus pedig a család körül felálló team koordinátora.
- Mozgásfejlesztés illetve kiegészítő terápiák: Egyéni mozgásterápia vagy idővel csoportos foglalkozásokat is biztosít az intézmény, melyek során a zeneterápia, a szenzoros integrációs terápia, és a mozgásos, testtudati terápiák elemeit alkalmazzák.
- Utánkövetés és hosszú távú nyomonkövetés: A protokoll szerint 1 és 2 éves korban komplex fejlődési kontrollvizsgálaton vesznek részt a családok. A hosszú távú nyomon követést 5 éves korban ajánlja fel a Program a családoknak.
- Közösségbe helyezés segítése: Azok a családok, akik a gyermek közösségbe kerüléséig részt vesznek a Programban, kérhetik a segítő team segítségét a megfelelő közösség megtalálásában, elhelyezési javaslatában.
Dél-Alföldi Regionális Mentorprogram
A Dél-Alföld Régióban a 2012 óta működő Korábban Érkeztem Dél-Alföldi Regionális Koraszülött Intenzív Osztályért Alapítvány igyekszik betölteni a koraszülés egyéb aspektusainak kezelésére, az ezekre mutatkozó társadalmi igények kielégítésére hiánypótló szerepet. A projekt célja többféle tevékenységgel; egy mentorprogram és három mentorház (Szeged, Kecskemét, Gyula) kialakításával, a 6 éven aluli koraszülött gyermekek preventív, a köznevelési integrációjukat segítő fejlesztésével, valamint konferenciák és workshopok szervezésével, különböző szakmai anyagok megalkotásával történő segítségnyújtás azoknak a szülőknek, akiknek koraszülött gyermekük született.
A projekt keretében olyan szolgáltatások válhatnának elérhetővé a Dél-Alföld Régió érintett családjai számára, melyek a sorstársi segítés, a koraszülöttek családjának egészét célzó segítés tekintetében hiánypótló jellegűek. A régióban megvalósítandó célok pedig országos szintű jó gyakorlatot jelentenének, mely más régiók gyakorlatába is átültethető lehetne. A sorstárs segítés módszeréről megállapítható, hogy az a projekt mindhárom célkitűzéséhez hozzájárul.
tags: #koraszulott #prevencios #program