Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal - más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal - veszi kezdetét, és karácsonyig tart.
Az adventi időszak a karácsony előtti felkészülés időszaka: akár vallási okokból ünneplünk, akár csak a családi karácsonyozásra várunk, az adventi népszokások mindenkinek segítenek a karácsonyi készülődésben. Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik. Ez a nap három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét. Az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, így advent négy hete is a négy vasárnapot követi. December 24. az advent utolsó napja, még nem karácsony. Ennek megfelelően a régebbi egyházfegyelemben ez még böjti nap volt, így a nap hagyományos ételei (pl. hal, mákos guba) is böjtösek.
Az advent eredete és története
Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. Az 5. században a karácsony vált jelentősebb ünneppé, ezért ehhez kötődött az először hathetes, majd Szimpliciusz pápától kezdve négyhetes formája. Eredetileg ez az időszak a keresztelendők felkészülését szolgálta a karácsony körüli ünnepi keresztelésekre. A római liturgia a 6. századtól kezdve rögzítette a négyhetes adventi időszakot. A középkorban már minden keresztény közösség ünnepelte, és ekkorra szilárdult meg az adventi vasárnapok rendje.
A 7. században a karácsony előtti kilencedik napon kezdték énekelni az ó-antifónáknak nevezett gregorián énekeket, ekkor hajnali szentmisét tartottak. Nevük onnan ered, hogy az „Ó!” felkiáltással kezdődnek:
- „Ó, Bölcsesség!
- „Ó, Adonai!
- „Ó, Jessze gyökere!
- „Ó, Dávid kulcsa!
- „Ó, Napkelet!
- „Ó, Népek Királya!
- „Ó, Emmanuel!
Liturgikus színek és szokások
A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe legtöbb helyen a rózsaszín. Ezen a napon a szentmise kezdőéneke a Gaudete in Domino kezdetű, a Filippekhez írt levélből: „Örvendjetek mindig az Úrban.”
Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, de az utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélytől tette függővé. A böjtölés hagyománya a 20. században enyhült.
A szentcsalád-járás a 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be körülötte.
Adventi hagyományok
Az adventi koszorú és naptár
Az adventi koszorú ősét 1839-ben készítette Johann H. Wichern németalföldi evangélikus lelkész: egy örökzölddel díszített szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. Hagyományosan három lila és egy rózsaszín gyertya található a koszorún. A lila az elmélkedést, bűnbánatot és várakozást jelképezi, míg a rózsaszín - amelyet harmadik adventkor, az “öröm vasárnapján” gyújtunk meg - az örömöt és a közelgő ünnep reményét szimbolizálja. A rózsaszín gyertyát Gaudete-gyertyának is nevezzük: a Gaudete latin szó, jelentése “örüljetek” vagy “örvendjetek”. Az advent harmadik vasárnapján a lelki felkészülés és befelé fordulás helyett az ünnepi várakozás örömére kerül a hangsúly, emiatt ezen a napon az előző heti lila gyertyák mellett a rózsaszínt gyújtjuk meg.
A kör alakú koszorú az örökkévalóságot, az Isten szeretetének végtelenségét jelképezi. Az örökzöld ágak, amelyekből a koszorú készül, az életet és a reményt szimbolizálják - azt, hogy a tél közepén, a sötétség idején is számíthatunk a fényre és az újrakezdés lehetőségére.
Az adventi naptár a koszorúhoz hasonlóan az ünnepi várakozást jelképezi. Általában egy díszes tábla vagy doboz, amely 24 rekeszt (vagy ablakot, fiókot) tartalmaz, amelyekben kis meglepetések vannak, és közülük minden napon egy nyitható ki. Eredetileg vallásos képeket vagy bibliai idézeteket tartalmazott, napjainkra szekularizálódott és csokoládét, játékszereket, hasonlókat rejt. Az első modern adventi naptárak a 20. század elején jelentek meg.
Az adventi dátumok számítása és a munkaszüneti napok
Az advent mindig karácsony előtti negyedik vasárnapon kezdődik, tehát nem fix dátumhoz kötött, hanem a naptár szerint változik évről évre. Mivel karácsony december 25-én van, az adventi időszak kezdete attól függ, milyen napra esik ez a dátum. A legkorábban november 27-én, a legkésőbb pedig december 3-án kezdődhet az advent, és onnantól négy héten át tart, egészen a szentestéig, december 24-ig. A számítás egyszerű: vissza kell számolni karácsony napjától négy vasárnapot. A negyedik adventi vasárnap tehát mindig az a vasárnap, ami a karácsonyhoz legközelebb esik. Az ezelőtti három vasárnap pedig az advent első, második és harmadik vasárnapja. Így alakul ki az a négyhetes időszak, amikor hétről hétre eggyel több gyertyát gyújtunk az adventi koszorún, ezzel jelezve, hogy közeledik a karácsony.
Példa a 2025-ös évre:
A karácsony 2025-ben egy csütörtöki napra esik, így advent negyedik vasárnapja december 21., advent első vasárnapja pedig november 30.
| Esemény | Dátum (2025) |
|---|---|
| Advent első vasárnapja | november 30. |
| Advent második vasárnapja | december 7. |
| Advent harmadik vasárnapja | december 14. |
| Advent negyedik vasárnapja | december 21. |
| Szenteste | december 24., szerda |
| Karácsony | december 25., csütörtök |
| Karácsony második napja | december 26., péntek |
Munkaszüneti napok és iskolai szünetek az ünnepi időszakban:
Az adventi időszak során a munkavállalóknak nem járnak külön szabadnapok: a karácsonyhoz kapcsolódó ünnepnapok továbbra is csupán december 25. csütörtök és 26. péntek. A szenteste is hivatalos munkaszüneti napnak számít, ugyanakkor ezt előzőleg, december 13-án szombaton ledolgozzuk. Egyre többször merül fel, hogy december 24-ét is ünnepnappá nyilvánítsák, ugyanakkor ez egyelőre nem történt meg.
A közoktatásban tanuló diákok számára azonban hosszabb szünet veszi kezdetét karácsony előtt: idén a téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. december 19. péntek, a szünet utáni első tanítási nap pedig 2026. január 5. hétfő lesz.