A peteérés és a női ciklus: Amit tudni érdemes a termékenységről és a babatervezésről

A peteérés kimondottan fontossá válik, amikor egy nő babát tervez, ugyanis ebben az időszakban a legtermékenyebb a női szervezet. Annak érdekében, hogy mihamarabb sikeres legyen a baba projekt, érdemes ismerni és követni a ciklus egyes szakaszait, főként a peteérés időpontját. Fontos továbbá ismerni azokat az okokat, melyek egy elmaradt peteérés mögött húzódhatnak, valamint, hogy a tünetek ismeretében gyorsan fel tudjuk azt ismerni. Ebben a cikkben mindezekhez iránymutatást adunk, hogy megkönnyítsük a babatervezést és világosabbá tegyük, hogyan is zajlik a peteérés.

Mi is az a peteérés és az ovuláció?

A nőgyógyászati rendelőben gyakran találkozunk a „mikor lesz peteérésem”, illetve „volt-e már peteérésem”, esetleg a „szerintem peteérésem van” kérdésekkel, mondatokkal. Természetesen pontosan tudjuk, hogy mire gondol a páciens: az ovulációjára kíváncsi, ami azonban nem egyenlő a peteéréssel. Ezt a két fogalmat ennek ellenére nagyon sokan használják szinonímaként, pedig mást jelentenek.

A női ciklus szakaszai

A női menstruációs ciklusnak több különböző szakasza van. A menstruációs ciklus jellemzően 28 napos, de 21 és 35 nap között normálisnak mondható. A ciklus során az agyalapi mirigy és a petefészkek összehangolt munkával termelnek és bocsátanak ki megfelelő hormonokat, hogy felkészítsék a szervezetet egy esetleges teherbe esésre. Amennyiben nem alakul ki terhesség, a hormonok - testünk kémiai hírvivői - vezényletére a méh nyálkahártyája havi szinten leválik. A menstruációs ciklus a nagy átlagot tekintve 28 naponként ismétlődik, de ettől eltérő időintervallum is normálisnak számít. Ez alapján a 25-31 napra bekövetkező vérzés sem nevezhető ritkának. A ciklus hossza négy alapvető hormonális szakaszra bontható:

• Menstruáció: A menstruáció a vérzést jelöli, tehát azokat a napokat, amikor vér távozik a hüvelyen keresztül. Ez a ciklus eleje, ugyanis a ciklus első napját a menstruáció első napjával azonosítjuk be. Az első havi vérzést a lányok általában 10-16 éves koruk körül tapasztalják, az utolsót pedig a változókorban, nagyjából 48 éves kor körül éljük át. Egy átlagos menstruáció havonta 3-7 napig tart.
• Peteérés (follikuláris szakasz): A menstruációt követi az úgynevezett follikuláris fázis, és tulajdonképpen ez az a periódus, amit a peteérésként írhatunk le. A peteérés ugyanis nem egy egyszeri történés, hanem egy folyamat, mégpedig az a folyamat, melynek során a petefészekben lévő kis petesejtek érni kezdenek, növekednek, és elérik azt a szintet, amikor képesek a tüszőből kiszabadulni, és felkészültek a megtermékenyítésre. Ilyenkor egyébként körülbelül 20 mm-esek. A follikulus stimuláló hormon ilyenkor kezdi el érlelni a petefészkeinkben lévő tüszőket.
• Ovuláció: Amikor az érett, megfelelő méretű petesejt kiszabadul a tüszőből, azt a pillanatot hívjuk ovulációnak. Ez egy konkrét napon megy végbe, és ez választja el egymástól a follikuláris, illetve az ezután következő luteális fázist. Az ovuláció az, amire a páciensek rákérdeznek a rendelőben, és amit tévesen peteérésnek neveznek.
• Luteális szakasz: Az ovulációt követően jön a luteális fázis, ami normál esetben 14 nap, de mindenképp 12-16 nap közötti. Ez az az időszak, ami az ovuláció, illetve a következő menstruáció között eltelik. A luteális fázisban a szervezet felkészül az esetlegesen megfogant terhesség megtartására, a beágyazódásra, ezerrel termeli a progeszteront, a terhességmegtartó hormont. Amennyiben nem történt meg a fogantatás, a luteális fázisnak véget vet az érkező menstruáció.

Tehát a peteérés és az ovuláció nem egymást helyettesítő fogalmak, nem szinonimák. A peteérés magát a folyamatot jelenti, amikor a petesejt megérik, megnő. Az ovuláció pedig azt a folyamatot jelenti, amikor a tüsző megreped és a petesejt kiszabadul, hogy találkozhasson az esetlegesen arra járó hímivarsejtekkel és megtermékenyülhessen.

Hormonális változások a ciklus során

A ciklus során az agyalapi mirigy és a petefészkek összehangolt munkával termelnek és bocsátanak ki megfelelő hormonokat. A ciklus kezdetén az agyban lévő agyalapi mirigy follikulusstimuláló hormont (FSH) termel. Ez a petefészkekben az ovuláció folyamatát serkentő legfőbb hormon. Az ösztrogén hormon szintje a havivérzés első napján a legalacsonyabb, majd a tüszők érésével megemelkedik. A magas ösztrogénszint felelős a „spermiumbarát” nyák megjelenéséért is. Az ösztrogén vérszintje még mindig emelkedik, és végül a luteinizáló hormon (LH) szintjének gyors emelkedését okozza (ez az „LH-csúcs”). Ezen LH-csúcs hatására a domináns tüsző felreped, és a petefészekből kiszabadul az érett petesejt, ami ezután belép a petevezetékbe. A ciklus második felében a progeszteron hormon tevékenysége kerül előtérbe, amely segíti a méhet felkészülni a megtermékenyített petesejt befogadására.

Mikor vagyok a legtermékenyebb?

A tervezett várandósságok egyik leggyakoribb kérdése, hogy mikor vannak a legtermékenyebb napok. Ez azonban nem csupán a női ciklustól függ, bizony a férfi hímivarsejteknek is nagy szerepe van benne.

Az ovuláció és a termékeny napok közötti különbség

Az ovuláció, vagyis a peteérés napja utáni tüszőrepedés következtében kiszabaduló petesejt, mindössze 24 órán át képes a megtermékenyülésre. Mégis akkor miként beszélhetünk termékeny napokról? Ennek oka a férfinél keresendő. A hímivarsejtek ugyanis a méhbe, majd azon keresztül a petevezetékbe jutva, akár 5 napon át életképesek és nemzőképesek maradnak, mely idő alatt találkozva egy érett petesejttel, képesek megtermékenyíteni azt. A legnagyobb esély tehát a teherbeesésre az ovuláció napját közvetlenül megelőző 5 napban és az azt követő 1 napban van, tehát összesen 6 termékeny napról beszélhetünk.

Mikor van peteérés a menstruáció után?

A teherbeesés elősegítése érdekében fontos, hogy ismerjük a saját ciklusunkat, és ezáltal megtudjuk, mikor van peteérés és mik a legtermékenyebb napjaink. Amennyiben a menstruációs ciklusunk 28 napos, akkor a peteérés ideje a 14. napra tehető - de mindenképp a 20. nap előtt következik be. A menstruációs ciklust a vérzés első napjától számítjuk - menstruáció első napjának a konkrét vérzés megjelenése számít, tehát az azt megelőző barnás pecsételést még nem szabad ide számolni -, vagyis a vérzés első napja, egyben a ciklus első napja is. A peteérés időpontja ciklusról ciklusra változhat. Előfordulhat, hogy a 9. napon történik, de az is lehet, hogy a 18. napon következik be. És ez teljesen normális.

A peteérés kiszámítása és jelei

Mivel a női ciklikusság nem mindenkinél egyforma, annak érdekében, hogy a peteérés napja biztosan megállapítható legyen, érdemes kiismernünk a saját testünket; a peteérés kiszámítása több módszerrel is történhet.

Peteérés kiszámítása - Módszerek

1. Naptármódszer: Rendszeres és kiszámítható menstruációs ciklus esetén a naptár módszer a legkézenfekvőbb megoldás. Az előző néhány ciklus alapján egy naptár használatával be tudjuk jelölni, hogy melyik napra várható az ovuláció - a menstruáció első napjától számított 14. nap környéke.
2. Ovulációs teszt: A drogériákban, gyógyszertárakban és webshopokban kapható ovulációs teszt is alkalmas arra, hogy megállapítsuk mikor van peteérés. Ezek a vizeletben lévő luteinizáló hormon (LH) koncentrációját vizsgálják, és egy bizonyos érték felett jelzik, ha bekövetkezett a peteérés napja. Az ovulációs tesztek átlagosan 25 mlU/ml szinttől jeleznek „pozitív” értéket.
3. Ébredési alaphőmérséklet mérése: A testhőmérséklet mérésével is megállapíthatjuk, hogy mikor van peteérés. Ehhez a módszerhez egy teljes cikluson át, minden nap, ugyanabban az időben kell megmérni az alaphőmérsékletünket. Fontos, hogy az értékeket gondosan jegyezzük fel, hiszen közvetlenül az ovulációt megelőzően a testhő alacsonyabbá válik, majd a petesejt kiszabadulásakor hirtelen megemelkedik. Érdemes digitális hőmérőt használni, hiszen ezek a testhőmérsékleti kilengések 0,2-0,4 fok körüliek.
4. Cervix-nyák változásai: A cervix-nyák, vagyis a méhnyaknyák állagából és színéből is lehet következtetni arra, hogy mikor érkezett el a peteérés ideje, mivel termelődését a hormonszint változásai befolyásolják. Egy cikluson belül a cervix-nyák lehet ragacsos, krémes állagú, vízszerű és hasonlíthat a nyers tojásfehérjére is. Ezeket a váladék típusokat, épp ebben a sorrendben tapasztalja meg minden nő a legtermékenyebb napokig bezárólag.

A peteérés jelei

Amennyiben nem akarunk a peteérés naptár módszerrel, testhőméréssel való hosszadalmas kiszámításával foglalkozni vagy a mosdóhasználatkor folyamatosan a vécépapírt nézegetni, még mindig van más lehetőségünk, hogy a peteérés ideje egyértelművé váljon. Figyeljünk a testünk jelzéseire!

• Középidős hasfájdalom: Az egyik leginformatívabb ilyen jel, a hasfájdalom. A peteérés napja környékén a legtöbb nő úgynevezett középidős, szúrós alhasi fájdalmat érez.
• Ovulációs vérzés: Sokkal kevesebben tapasztalják, de épp olyan megbízható jele annak, hogy elérkezett a peteérés ideje. Ez a 24-48 órán át tartó pecsételő vérzés a ciklus közepén jelentkezhet.
• Hőmérséklet-emelkedés: Az ovulációt megelőzően a testhőmérséklet pár tized fokkal növekszik. Ha például normál esetben 36,8 fokos a testhőnk, az ovuláció kezdetén előfordulhat, hogy 37,2 fokot mérhetünk.
• Változások a hüvelyi folyásban: A peteérés napjaiban a hüvelyi folyás mennyisége és állaga is megváltozik, bővebb, sűrűbb és nyálkásabb, ugyanakkor színtelen lesz, egészen olyan, mint a tojásfehérje.
• Libidó növekedése: A Kaliforniai Egyetem egy 2008-as kutatása azt találta, hogy az ovuláló nők hangja magasabbá válik az egyébként megszokottnál. Ugyancsak evolúciós okai lehetnek annak, hogy a nők a peteérés napjaiban jobban kívánják a szexet.

Elmaradt peteérés: Okok és tünetek

Alapvetően akkor beszélünk elmaradt peteérésről, ha a finoman összehangolt folyamat valamelyik fázisának akadályozottsága miatt a pete nem érik meg és nem szabadul ki a petefészkéből. Nem lehetetlen, hogy valakinek egy hónapban elmarad a peteérése, majd a következőben ismét normálisan ovulál. Előfordulhat, hogy észre sem vesszük az elmaradt peteérést, mert a menstruáció továbbra is normális, de az is megtörténhet, hogy a menstruáció leáll. Amennyiben az elmaradt peteérés krónikus, akkor beszélünk terméketlenségről.

Az elmaradt peteérés okai

A ciklus bármely pontjában lehet fennakadás. Mivel a ciklus során végbemenő folyamatok egymásra épülnek egy rendkívül érzékeny rendszerben, a legkisebb akadálytól is tapasztalhatunk elváltozást. A rendszerestől eltérő körülmények olyan hormonális változásokat indítanak el, amelyek az egész ciklusra hatással vannak.

• PCOS (Policisztás Ovárium Szindróma): Ez az egyik leggyakoribb oka az elmaradó peteérésnek. Ilyenkor a hormonok nem képesek összehangolt működésre. Számos további tünete is lehet, mint például a petefészekben létrejövő kis ciszták, elhízás, zsírosodó bőr, depresszió, valamint nem kívánt arcszőrzet. Súlyos esetekben meddőséget is okozhat.
• Korai menopauza: Korai menopauzáról akkor beszélünk, ha a petefészek működése 40 éves kor előtt leáll, a peteérés és menstruáció megszűnik.
• Menopauza: A változókor közeledtével is megnövekedhet a peteérés nélküli hónapok száma, hiszen a petefészek működése csökken, a hormonszintek csökkennek.
• Egyéb betegségek: A cukorbetegség, a kontrollálatlan magas vércukorszint is befolyásolhatja a peteérést.
• Életmód: A stressz (főként a ciklus első időszakában jelentkező stresszhatás) szintén vezethet elmaradó peteéréshez. A hirtelen súlyveszteség vagy kórosan alacsony testsúly is a lehetséges okok között van. Egyes kutatások szerint minimum 22 százalékos testzsírszázalék szükséges a normális menstruációs ciklushoz. A kiegyensúlyozatlan, nem megfelelő táplálkozás és a túlzottan megterhelő testedzés is vezethet az ovuláció hiányához.

Az elmaradt peteérés tünetei

• Éjszakai izzadás, hőhullámok: Ezek a tünetek gyakran fel is ébresztik az érintettet, így alvászavarokhoz vezethetnek.
• Menstruációs rendellenességek: Ez jelentheti az egyes fázisok eltolódását, ritkán jelentkező vagy teljesen elmaradó menstruációt, szokatlanul erős vagy gyenge menstruációt is.
• Csökkenő libidó, hüvelyszárazság: Ezek a hormonális változásokra vezethetők vissza.
• Ingadozó hangulat: Ingerlékenység és szorongás is jelentkezhet tünetként.
• Külsőleg észlelhető tünetek: A hirtelen súlygyarapodás, hajhullás, vagy szokatlan helyeken (arc, has) észlelt szőrnövekedés is árulkodó lehet.
• Teherbeesési nehézségek: Ovuláció nélkül lehetetlen a teherbeesés, ezért a babaprojekt sikertelensége is egyik jele lehet a peteérés elmaradásának.

Mit tehetünk az elmaradt peteérés esetén?

Az elmaradt peteérés tünetei van, hogy enyhíthetők, de mindenképpen fontos kivizsgáltatni azokat, kimondottan abban az esetben, ha az ember éppen családalapítás előtt áll. Az alábbiakban röviden áttekintjük, milyen megoldások állnak rendelkezésre, amennyiben a korábbiakban felsorolt tüneteket tapasztaljuk, valamint, hogy pontosan mit is vizsgál az orvos, amennyiben orvosi vizsgálatra kerül a sor.

Orvosi vizsgálat és kezelés

Ha felmerül a rendellenesség gyanúja, mindenképp fordulj szakemberhez. Az orvos a hormonszint vizsgálatát szinte garantáltan elvégzi vérvizsgálattal (különös tekintettel a progeszteronszintre). Szintén vérvizsgálat mutathatja ki bizonyos antitestek jelenlétét a vérben. A petefészkek és a méhnyálkahártya állapotának ellenőrzéséhez előfordulhat, hogy ultrahangos vizsgálatot kell végezni.

A számos lehetséges ok miatt különféle kezelések ajánlottak, ám minden esetben fontos, hogy hallgassunk az orvos által előírt szabályokra!

• PCOS kezelése: A PCOS kezelése személyre szabottan, orvos által, valamint az orvos javaslatainak betartásával történik.
• Gyógyszeres kezelés: Előfordulhat, hogy gyógyszeres kezelést írnak elő - a hormonszintet növelő gyógyszerek elősegíthetik a tüszőérést.
• Injekciós kezelések: A hCG, FS, valamint GnRH injekciók elősegítik a peteérés előfordulását.
• IVF (lombikbébi) módszer: Amennyiben kimondottan a családalapítás a cél, a teherbeesés alternatív módja lehet az IVF módszer. Ez az eljárás azoknál alkalmazható, akik több mint egy éve nem tapasztaltak ovulációt. Az eljárás során a petesejteket manuálisan kivonják ki a petefészkekből, majd megtermékenyítik és beültetik azokat a méhbe.

Életmódbeli változtatások

Ahogy korábban is írtuk, a kezelés nagy mértékben függ a kiváltó októl, de gyakran életmódbeli változtatásokkal is érhető el pozitív eredmény. A stresszkezelés, a helyes táplálkozás és a mérsékelt fizikai aktivitás is arra ösztönözheti a szervezetet, hogy helyreállítsa a hormonális egyensúlyhiányt. Ha a peteérés elmaradásának oka az egyén testsúlya, az egészséges testsúlyhoz való visszatérés és annak megőrzése segíthet az egészséges ovuláció visszaállításában.

Az ovuláció támogatásában étrend-kiegészítők is segítségedre lehetnek, úgymint:

• mio-inozitol,
• folát,
• Q10 koenzim és
• N-acetil-cisztein.

Sok esetben tehát megelőzhető, vagy helyreállítható a rendszertelen, megszűnő peteérés. Amennyiben olyan esettel találjuk szemben magunkat, amikor már orvoshoz kell fordulni, mindenképpen fogadjuk meg a szakember tanácsait és azok szerint járjunk el a kezelési időszak során. Ahogy megannyi egészségügyi probléma esetében, úgy a peteérés elmaradásának esetében is igaz, hogy egy helyes életmóddal rengeteg pozitív hatást érhető el.

Megfelelő táplálkozás a gyermekáldás érdekében

A kellően megválogatott ételekkel és étrend-kiegészítőkkel nem csupán szervezetünket készíthetjük elő a sikeres várandósságra, de elősegíthetjük a peteérést, valamint a termékenységet is.

Mire figyeljünk a táplálkozásban?

Elsőként nézzük, melyek a tiltólistások, ha a cél a teherbeesés:

• magas glikémiás indexű ételek,
• transzzsírokat tartalmazó ételek,
• higanyban gazdag tengeri halak,
• édesítőszerekkel, cukorral dúsított italok,
• mesterséges anyagokat - ízfokozókat, színezékeket - tartalmazó élelmiszerek.

Ezek egyrészt megemelhetik a vércukorszintet, gyulladást válthatnak ki, valamint megváltoztathatják a hormonháztartás működését, ami a menstruációs ciklus zavarához, vagy akár az ovuláció elmaradásához is vezethet. A termékenység növelése érdekében érdemes továbbá kerülnünk a szóját tartalmazó ételeket. A szójában ugyanis fitoösztrogén található, ami negatívan hat a hormonháztartásra.

Általánosságban elmondható, hogy a nyers vagy párolt zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, alacsony zsírtartalmú, feldolgozatlan húsok és a magas zsírtartalmú tejtermékek, növényi olajok, valamint az omega-3 zsírsavakban, vasban, folsavban gazdag élelmiszerek fogyasztása ajánlott a várandósságra készülve. A kevesebb állati fehérje bevitel nem csupán a nők esetén növeli a teherbeesés esélyét. A férfiak nemzőképességére is igen jótékony hatással bír, mivel a spermiumok minősége jobbá válhat egy ilyen típusú étrend következtében. A szervezet fehérjeigényét érdemes növényi fehérjével pótolni, melyek közül a legjobb források a hüvelyesek - elsősorban a bab, a csicseriborsó és a lencse.

Méhpempő és más étrend-kiegészítők

A termékenységet támogató étrend-kiegészítők közül egyértelműen kiemelkedik a méhpempő, amely 60-70 százalékban vizet, 9-18 százalékban fehérjéket és aminosavakat, 11 százalékban cukrokat, 4-8 százalékban zsírsavakat, továbbá rengeteg mikrotápanyagot tartalmaz. A méhpempő annyira komplex anyag, hogy jelenleg 150 biológiailag aktív összetevője ismert.

Számos, az emberi szervezetre kifejtett pozitív hatása mellett, a teherbeesés esélyét is növeli:

• segít helyreállítani a felborult hormonháztartást,
• hozzájárul a rendszeres menstruációs ciklushoz,
• elősegíti a méhnyálkahártya megvastagodását,
• serkentőleg hat a luteinizáló hormonokra, így támogatva a peteérést.

A méhpempő, a többi természetes alapú étrend-kiegészítőhöz hasonlóan, csak rendszeres szedés mellett fejti ki jótékony hatását. A nagyobb arányban méhpempőt tartalmazó Novafam FERTILE kapszula a termékenység fokozására, a peteérés és a teherbeesés elősegítésére, továbbá a megtermékenyített petesejt beágyazódásának támogatására ajánlott. A nagyobb arányban Myo- és D-chiro-inozitolt tartalmazó Novafam INOSIT kapszulát pedig a meddőség egyik fő okának tartott PCOS (policisztás ovárium szindróma) esetén ajánlott.

tags: #peteeres #utan #mindig #14 #napra #jon