Autista kisgyerek szerepjátéka: megértés, felismerés és fejlesztés

Az elmúlt években egyre több gyermeknél ismerik fel az autizmus spektrumzavar tüneteit, és emiatt egy-egy szokatlan viselkedésmódot látva egyre több szülő teszi fel a kérdést magának: nem autista-e a gyermekem? Azonban gyakran elhangzik erre válaszul a szakemberek részéről, hogy a korai felismerés nem lehetséges. De vajon tényleg így van? Nincsenek korai jelek?

Mi az autizmus spektrum zavar?

Az autizmus spektrum zavar az egyik leggyakoribb komplex fejlődési zavar, ami a gyerekek körülbelül 1%-át érinti. Ez a szám kevésnek tűnhet, de a problémával foglalkozó szakemberek számára sem egyértelmű, hogy az utóbbi években valóban több-e a tünet gyakorisága, vagy pontosabbak a vizsgálati, diagnosztikus eljárások. A fejlett orvostudomány ellenére sajnos még a mai napig hiányosak az ismereteink az autizmussal kapcsolatban. A rendellenesség kialakulásáról számos elmélet született a kutatók körében, amelyek közül néhányat megerősítettek, míg másokat elvetettek. Abban azonban minden szakember egyetért, hogy genetikai és környezeti tényezők együttesen felelnek az autizmus kialakulásáért.

Az autizmus, vagy ahogy a pontos diagnózis szól: a „gyermekkori autizmus” egy fejlődéspszichiátriai kórkép, amely az ún. pervazív fejlődési zavarok családjába tartozik. A pervazív szó jelentése: átfogó, átható. Azért nevezzük átfogó fejlődési zavarnak, mert 3 különböző fő területet érint:

• Kommunikáció
• Kölcsönös szociális interakciók
• Rugalmas viselkedésszervezés

A tünetek alapvetően a gyerekek kapcsolatteremtő képességét, szociális készségeit és alkalmazkodóképességét érintik, de nem egyféle módon, egyféle tünettel járó jelenségről van szó, hanem a 3 megváltozott területhez tartozó készségek különféle módon változhatnak meg, a viselkedés változása pedig különféle intenzitású lehet, az autizmus állapota az enyhétől a nagyon súlyos állapotig terjedhet, ezért beszélünk autizmus spektrum zavarról.

A diagnózis nehézségei és a korai felismerés jelentősége

A diagnózist megnehezíti, hogy nincs egyféle tipikus tünet, ami autizmusra utalna, valamint hogy a gyermek szociális és kommunikációs készségei a gyermekkor során folyamatosan fejlődnek, változnak, ezért egy-egy enyhébb tünetet gyakran átmenetinek, kinőhetőnek ítélnek meg és nem gondolnak zavarra.

A köztudatban elterjedt, hogy a korai felismerés lehetetlen és valóban sok esetben akár éveket kell várni a diagnózisra, ami azért problémás, mert:

1. Minél korábban kap fejlesztést a gyermek, annál inkább javulnak az esélyei a későbbi „normális” életre, azaz könnyebben tud majd beilleszkedni a közösségekbe, javul a kommunikációja, képes lesz kapcsolatokat kialakítani az óvodában, iskolában, jobb tanulmányi eredményeket ér el, képes lesz az önálló életvitelre.
2. A késői felismerés miatt a szülők gyakran évekig küzdenek azzal az érzéssel, hogy rosszul csinálnak valamit, úgy érzik, nem értik a saját gyereküket és nem képesek nevelni őt.
3. Mivel az autizmusnak alapvetően genetikai okai vannak, ha korán felállítják a diagnózist, a testvérek vállalása előtt a család genetikai tanácsadáson vehet részt.

A legújabb kutatások és tapasztalatok szerint az autizmus diagnózisára nem kell 5-6 éves korig várni, a korai jelekből már akár 2-3 éves kor között felismerhető a zavar. Fontos tudni, hogy noha statisztikák szerint a legtöbb szülő a gyermeke másfél éves kora körül már kezdi gyanítani, hogy a kicsi nem tipikusan fejlődik, 3 éves kor alatt mégis mindössze 11 százaléknyi érintett kapja meg az autizmus diagnózisát. A statisztikák szerint az esetek 80 százalékában a szülők veszik észre, hogy gyermekük nem megfelelően fejlődik.

Hogyan ismerjük fel az autizmust?

Szinte aligha van egyetlen tünet vagy viselkedés, amely állandóan jelen van, de olyan sem, ami kizárná az autizmus diagnózisát. Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy mint minden pervazív fejlődési zavar, az autizmus is tág spektrumként kezelendő. Ez azt jelenti, hogy súlyossága egyénenként eltér, illetve egy egyénnél is különböző mértékben lehet érintett a három terület, így az autizmus tünetei rendkívüli sokszínűséget mutatnak.

Az autizmus jelei 2 éves korban is megfigyelhetőek már, de gyakorlatilag egészen pici kortól kezdve felfigyelhetünk a gyermekkori autizmus tüneteire. Az autizmus súlyossága a tünetek viszonylatában egyénenként változhat. De minden típusára egységesen jellemző, hogy a tünetek a kommunikáció, a társas kapcsolatok, a viselkedés, valamint az érdeklődés területén jelentkeznek. Az autizmussal élő emberek nehezen értik meg a társadalmi szabályokat és nehezen értelmezik mások nonverbális jeleit. A külvilágból érkező hatásokat társaikhoz képest máshogyan dolgozzák fel. Ez az eltérő működés nehezíti meg szociális interakciójukat.

Árulkodó jelek csecsemőkorban (0-12 hónap)

Habár egy csecsemő az életkori adottságainak köszönhetően még nem beszél és így nehezebb is felfigyelni az autizmus jeleire, de ők is kommunikálnak a maguk módján. Az egyik ilyen legszembetűnőbb különbség egy egészségesen fejlődő csecsemőhöz képest, hogy egy ilyen csöppség sokkal kevésbé nyit és érdeklődik az őt körülvevő, felfedeznivaló világ iránt. Az autizmus jelei babáknál igen korai életszakasznak számítanak, így fontos leszögezni, hogy az alábbi tünetek elégséges szellemi fejlődésnél is előfordulhatnak. Gyanakvásra az adhat okot, ha a felsorolásból meglepően sok állítás passzol gyermekére. Fontos megértenünk, hogy amíg egy átlagos csecsemőt a legnagyobb természetességgel nyűgöznek le a színes-szagos dolgok, az újdonságok, az érintés vagy csak a szociális interakciók, addig egy spektrumzavarral rendelkező kisbaba számára ezek sokkal inkább fenyegetőek és rémisztőek, mintsem örömteliek.

Az autizmus korai jelei az alábbiak lehetnek:

• A gyermek látszólag nem érdeklődik környezete iránt.
• Nagyrészt nem viszonozza a szemkontaktust, nem fordítja oda a fejét arra a pontra, ahová a szülő mutat, nem figyel a hang irányába, vagy nem követi a szemével bizonyos tárgyak mozgását.
• Nehézkes számára, hogy mosolyogjon, és ritkán is viszonozza azt, ezáltal a szeretet kifejezésének megszokott módjaira eltérően reagál.
• Sérülés vagy fájdalom esetén nem fejezi ki érzéseit, érzelmeit nagyon nehéz leolvasni az arcáról.
• Az ismerősök hangjára nem reagál, de a külső zajok kifejezetten érdeklik (pl. kutyaugatás, csengetés).
• A beszéd általában később alakul ki, a fejlődés akadozó, a szókincs lassan gyarapszik.
• A kommunikáció - ebben az életkorban jellemző - sajátos formáit sem mutatja, tehát non-verbális jelekkel sem próbálja pótolni ennek hiányát (pl. nem mutogat kézzel-lábbal, nem integet, nem próbálja meg magára felhívni a figyelmet).
• A szokásokhoz, mindennapi rutinokhoz való túlzott ragaszkodás, melynek felborítása hisztirohamot vált ki.
• Sokkal kevesebb a szociális reakció, nem próbálja meg leutánozni a felnőttek mozgását, cselekedeteit.
• Kevésbé aktív.

Az autizmus jelei 18-24 hónapos korban

Az autizmus tünetei 2 éves korban már eléggé szembetűnőek, ugyanakkor már ennél korábban, néhány hónapos csecsemőknél is felismerhető néhány apró, árulkodó jel. A még nem beszélő csecsemő és kisgyermek is kommunikál a maga módján.

18 hónapos korban:

• A tipikusan fejlődő gyermek ennyi idősen ha nem is beszél még, valamilyen módon - kézzel-lábbal vagy a saját maga által kifejlesztett nyelven - jelzi a mondandóját, és a családtagjaival remekül megérteti magát. Az autista ezzel szemben nem próbál meg ilyen módon kapcsolatot létesíteni a környezetével.
• Nem vesz részt a közös játékokban (pl. nem utánoz játékokat, nem imitál).
• Az érzelmeit nem vagy szokatlan módon (pl. arckifejezéssel, szokatlan mozdulattal) fejezi ki.
• Eltérések a beszédfejlődésben: Elképzelhető, hogy a beszédfejlődés gyors, hamar választékosan beszél a gyerek, azonban mások beszédére ritkán reagál, gyakran inkább ő beszél.
• Problémák a kommunikációban: a kicsi nem fejezi ki a szándékait nonverbálisan, nem használ gesztusokat és nem érti mások gesztusait sem.

24 hónapos korban:

• A gyermek nem formál szavakat, az is előfordulhat, hogy még egyáltalán nem beszél, vagy ha beszél is, akkor az a környezetéből kihallott (TV, felnőttek beszélgetése stb.) és elcsípett szavak ismételgetésében merül ki leginkább.
• Nem igazán érdeklik a babák, játékautók vagy plüssmacik, nem játszik velük szerepjátékot, nem kötik le a figyelmét.
• A szociális környezet reakciói teljesen hidegen hagyják, előfordulhat, hogy nem figyel oda, ha a nevén szólítják.
• Nem mutogatja, és nem viszi oda az őt leginkább érdeklő tárgyakat a szülőknek, így az autizmus tünetei 2 éves korban már ebből is könnyedébben leszűrhetőek.
• Ha valamit szeretne megkapni, nem rámutat, hanem sok esetben „kézen fog” és odavezet, ha pedig kérdezzük, nem bólint egyértelműen „igen”-t vagy „nem”-et.
• A szülőkön kívül, más felnőttekkel vagy gyermekekkel szemben igen közömbös lehet.
• A legtöbb kisgyereket az érdekli, hogyan működnek az egyes tárgyak, mire valók. Az autizmus spektrumon levő gyerekeket viszont a tárgyak részletei érdeklik (pl. a játékautó kereke).
• Ugyanazt a játékot többször is eljátssza (pl. egy csengővel órákon át csörög).
• A test repetitív mozgatása (pl. hintázás, forgás).

Fontos tudni, hogy pusztán 1-1 viselkedési jelenség jelenléte nem utal önmagában autizmusra. A legtöbb esetben pusztán átmeneti jelenségről van szó, amit kinő a gyerek, de előfordulhatnak átfedések is más fejlődésbeli zavarokkal is. Az autizmus esetén a kommunikációs-szociális kapcsolatokban mutatkozó zavarok és a repetitív viselkedések együttese esetén állítható fel a diagnózis.

Autizmus jelei 3 éves korban

A tünetek és az autizmus jelei 3 éves korban már annyira markánssá válnak, hogy azok már a külső környezet számára is észrevehetőek.

Az autizmus jelei 3 éves korban az alábbi elemekkel egészülhetnek ki:

• A gyermek a szokásosnál jobban ragaszkodik bizonyos tárgyhoz, rendszeres cselekvéshez: nagyon szélsőségesen kezeli a változásokat, már-már azt lehet mondani, hogy a jól megszokott napi rutin megszállottjává válik, ha pedig valami egy kicsit is nem a megszokottak szerint halad, teljesen kiborulhat.
• Szokatlan, ismétlődő mozdulatsorok megjelenése, amelyeket akár egész nap is folytathat, így ez talán az egyik legjellemzőbb, ami leírja, hogy mik is lehetnek az autizmus tünetei 3 éves korban.
• Nem képes felfogni a szavak „súlyát” (pl. mi az, hogy büntetés van), és más gyermekkel szemben kifejezetten elutasító lehet.
• Az autizmus jelei lehetnek még, hogy a gyermek nem mutatja meg, amit rajzolt, épített; nem büszkélkedik az eredményeivel.

Autizmus tünetei óvodáskorban (3-6 év)

Az autizmus tünetei óvodáskorban már egyre látványosabbak. Vannak olyan gyermekek, akiknél csak a közösségbe kerülésnél derül fény arra, hogy valami komolyabb probléma áll a különös viselkedés hátterében, így az autizmus tünetei óvodáskorban egyre jelentősebben üthetik fel a fejüket.

Az autizmus tünetei óvodáskorban:

• Elkülönülés a csoporttársaktól, egyedül van a sarokban, amíg a kortársak egymással játszanak.
• Szokatlan érdeklődés fizikai tárgyak specifikus jellegzetességeivel kapcsolatosan (pl. a játékautó kereke), így tehát a tárgyak funkcionális jelentősége helyett sokkal inkább a tárgyakon található apró részletek varázsolják el.
• A fantázia szegényes működése, szerep- és társasjátékoktól való elzárkózás.
• Az autizmus jelei lehetnek még a szokatlan érzelmi reakciók: például nevet, ha az egyik gyerek sír, vagy fordítva.

A szerepjáték jelentősége és fejlesztése autista gyermekeknél

Előfordult már, hogy gyermeked felkapta a telefonját, és úgy tett, mintha valakivel telefonálna, vagy csak felkapott egy kerek tárgyat, amivel úgy vezetett, mintha autóban ülne? Mi járhat ilyenkor a fejükben? „A fantázia aligha menekülés a valóság elől. A gyerekek szerepjátékának előnyei alapvetőek az egészséges fejlődéshez szükséges készségek fejlesztésében. A jókedv mellett a képzelőerő használata játékukban fejleszti kreativitásukat, valamint segít nekik erős problémamegoldó készséget kialakítani.

A szerepjáték rejtett és szórakoztató tanulás is egyben, mely számos előnnyel jár:

1. Kutatások szerint a gyermek kognitív rugalmassága és kreativitása a szerepjátékhoz kapcsolódik.
2. A gyerekek általában nagyon gyorsan felszedik magukra az új szavakat, párosítva ezt egy általuk szeretett karakterrel, és így egy teljesen új szókincs épül fel. Az új szavak használatával önbizalomra tesznek szert kommunikációjukban. Megtanulják átadni az üzenetet úgy, hogy gondosan megválogatják a szavaikat és egyre választékosabban kommunikálnak. A jó beszéd mellett a gyerekek megtanulják meghallgatni másikat. A jó beszéd jó hallgatással párosulva jó kommunikátorrá teszi gyermeket.
3. Ez lehetővé teszi a gyermek számára, hogy együtt érezzen valaki mással, és így képes megérteni, hogy ezek az emberek vagy szereplők miért teszik azt, amit tesznek. A szerepjáték a konfliktusmegoldás elsajátításában is segít a gyereknek, például másokkal játszva vitatkozhatnak azon, hogy ki lesz a gazember, és ki lesz a szuperhős, együtt kell agyalniuk a lehetséges megoldáson, és ezen keresztül megtanulni a csapatmunkát.
4. A gyerekek a szerepjátékokkal a felsorolt előnyök mellett fizikailag is sokat nyernek. Amikor a szülők szerepjátékot játszanak gyermekeikkel, lehetőségük van pozitív viselkedést modellezni.

A gyerekek gyakran találkoznak zavaros vagy nehéz helyzetekkel otthon vagy az iskolában. A gyerekeket szupererejük miatt lenyűgözik a szuperhős- és fantasy-figurák, például az unikornisok, a dinoszauruszok, a hercegnők. Amikor köpenyt vagy hercegnői palástot viselnek akkor, apránként megtanulják, hogyan legyenek magabiztosak és hogyan birkózzanak meg a kihívásokkal.

A gyerekek közötti szerepjáték szórakoztató módszer a tanulásra és a gyermek fejlődésében hasznos készségek fejlesztésére. Bátoríthatja a szerepjátékot a gyerekek között, ha biztonságos játékteret biztosítasz számukra.

Mit tehet a szülő?

Először is óva inteném Önöket, hogy a fentebb felsorolt tünetek alapján megijedjenek, és otthon saját maguk „diagnosztizálják” gyermekeiket. Azonban ha felmerül a gyanú, fontos, hogy szakemberhez forduljanak. Szülőként sokan érezték úgy, hogy a könyvekben leírt helyzetek többnyire a gyermek együttműködésének egy bizonyos szintjét feltételezik, de kevesebb kapaszkodót nyújtanak akkor, ha erre még kevésbé építhetünk. Hogyan tudom a gyermekem együttműködését megnyerni? Mert játszani jó, közösen játszani még jobb.

A lényeg: KORAI DIAGNÓZIS = KORAI FEJLESZTÉS

Azoknál a gyermekeknél, ahol felmerül az autizmus gyanúja, további vizsgálatokra van szükség. A pontos diagnózis felállítására gyermekpszichiáter, ill. a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának szakemberei jogosultak. Ha megvan a diagnózis, mindenképpen intenzív gyógypedagógiai, pszichológiai fejlesztéssel kell folytatniuk gyermekük nevelését. Nagyon fontos, hogy az otthoni környezetüket a gyermekükkel foglalkozó szakemberek útmutatásai szerint olyanná alakítsák, amiben a gyermekük a legnagyobb biztonságban érzi magát. A diagnózist követően határozhatóak meg a fejlesztés irányai és szükséges eszközei. Ilyen fejlesztési programok lehetnek például:

• TEACCH program (Treatment and education of Autistic and related Communication - handicapped CHildren).
• Ayres terápia: ez egy szenzoros integrációs terápia, amely szintén az idegrendszer érlelését célozza meg.
• Komplex képességfejlesztés és iskolaelőkészítő fejlesztés.
• Szociális kompetencia fejlesztés. „Tigris tréning” (félénk, szorongó, visszahúzódó, beilleszkedési problémával küzdő gyerekek részére).
• Társas kirekesztettség csökkentése és önvédelmi stratégiák fejlesztése.

A szülők ijedtségén kívül általában jellemző a probléma hárítása (a pszichológiában ezt énvédő mechanizmusnak nevezik), melyek teljesen természetes reakciók ebben a szituációban, mivel a szülő ilyenkor azt éli meg, hogy a gyermekével probléma van, a gyermeke „más”, úgy érezheti, hogy ő szülőként valamit rosszul csinált. Ez félelmet, szorongást vált ki, amit célszerű lenne megosztania esetleg hasonló helyzetben levő szülőkkel, de főleg szakemberekkel. Akkor tud a szülő a gyermekének segíteni, ha előbb saját magában rendezi ezeket az érzéseket.

tags: #autista #kisgyerek #jatszik #szerepjatekot