NST vizsgálat: Magzati szívhang ellenőrzés és a méhtevékenység monitorozása

A várandósság utolsó hetei tele vannak izgalommal és várakozással. Ahogy a pocak gömbölyödik, és az apró rúgások egyre erőteljesebbé válnak, a figyelem középpontjába fokozatosan a baba érkezésének előkészületei és az utolsó, ám annál lényegesebb orvosi ellenőrzések kerülnek. Ebben az időszakban válik a mindennapok részévé egy olyan vizsgálatsorozat, amely bár elsőre talán rutinszerűnek tűnik, valójában a legközvetlenebb betekintést engedi a méhen belüli élet ritmusába.

A magzati monitorozás története és fejlődése

A modern orvostudomány vívmányai előtt a bábák és orvosok csak igen korlátozott eszközökkel rendelkeztek a magzat állapotának felmérésére. A 19. század elején jelent meg a Pinard-féle magzati hallgató, amely egy tölcsér alakú faeszköz volt. Ezt az eszközt közvetlenül a kismama hasára helyezték, és az orvos a fülét a tölcsér végéhez szorítva próbálta kiszűrni a baba szívverését a környezeti zajok közül.

A technológiai áttörést az 1960-as évek hozták el, amikor kifejlesztették az első elektronikus magzati monitorokat. Ezek az eszközök már képesek voltak folyamatosan rögzíteni a szívfrekvenciát, és ezzel párhuzamosan a méh összehúzódásait is. Ez a kettős adatfelvétel alapozta meg a mai kardiotokográfia (CTG) tudományát. Ma már el sem tudnánk képzelni a terhesgondozást ezen mérések nélkül. A fejlődés nem állt meg, hiszen a legmodernebb intézményekben már vezeték nélküli transzducerekkel is találkozhatunk, amelyek lehetővé teszik a kismamák számára a szabadabb mozgást a vizsgálat alatt.

Mi a különbség a CTG és az NST között?

Gyakran hallani mindkét kifejezést a várandós tanácsadásokon, és sokszor szinonimaként használják őket, bár van köztük egy finom, mégis lényeges fogalmi eltérés. A CTG a mozaikszó a cardiotocographia kifejezésből ered, ahol a „cardio” a szívhangot, a „toco” pedig a méhtevékenységet jelöli. Az NST, vagyis a Non-Stress Test (terhelésmentes vizsgálat), tulajdonképpen a CTG vizsgálat egy specifikus alkalmazási módja.

• NST (Non-Stress Test): Akkor beszélünk NST-ről, amikor nyugalmi állapotban, fájások nélkül végezzük el a mérést. A cél ilyenkor az, hogy megfigyeljük, hogyan reagál a magzat szívfrekvenciája a saját mozgásaira. Egy egészséges, jól fejlődő baba esetében a mozgás hatására a pulzus emelkedik - ezt nevezzük akcelerációnak.
• CTG (Cardiotocographia): A CTG vizsgálatot ugyanazzal a géppel végzik, mint az NST-t. A különbség az, hogy CTG során két vizsgálófejet helyeznek a kismama hasára, a magzat szívműködését és a méhtevékenységet is monitorozzák. Amikor a vizsgálat a vajúdás alatt zajlik, már nem NST-ről beszélünk a szó szoros értelmében, hanem folyamatos CTG monitorozásról. Ilyenkor már nemcsak a baba spontán mozgásait figyelik, hanem azt is, hogyan tolerálja a szívverése a méhösszehúzódások okozta átmeneti véráramlás-csökkenést.

Mikor és miért végzik az NST vizsgálatot?

Magyarországon és a legtöbb fejlett országban a várandósgondozás és a szüléskísérés része, hogy műszerrel ellenőrzik a baba pulzusát és a méhtevékenységet. A magyarországi terhesgondozási protokoll szerint a 36. héttől minden kismama számára kötelező az NST-vizsgálat. Ettől kezdve általában hetente egyszer kell megjelenni a rendelőben vagy a kórházban. Ahogy közeledünk a kiírt időponthoz, vagy ha a kismama átlépi a 40. terhességi hetet, akkor 1-2 naponta javasolt az NST végzése.

Vannak azonban olyan esetek, amikor ennél gyakrabban, már a 28-30. héttől indokolt lehet a teszt elvégzése:

• Túlhordás: Amennyiben a terhesség túllépte a 40. hetet.
• Veszélyeztetett terhesség: A veszélyeztetett vagy magas kockázatú terhesség minden esetben nagyobb odafigyelést, ezáltal gyakoribb NST-t igényelhet.
• A kisbaba nem fejlődik megfelelően: Előfordulhat, hogy a kisbaba bár aktív, fejlődése nem megfelelő, túl kicsi a korához mérten.
• Vércsoport-problémák: A terhesség során vércsoport-problémák is kialakulhatnak, így amennyiben a kismama Rh-negatív, de a magzat Rh-pozitív, a szervezet antitesteket termelhet, ami szintén súlyos szövődményekkel járhat.
• Kisebb vagy nagyobb a baba, túl sok vagy túl kevés a magzatvíz az adott terhességi héthez képest.

Fontos megérteni, hogy a korábban elkezdett vizsgálatok nem feltétlenül jelentenek bajt, csupán a fokozott odafigyelést és a megelőzést szolgálják.

Az NST/CTG vizsgálat menete

A vizsgálat az esetek döntő többségében minden kismamánál ugyanúgy zajlik, függetlenül attól, hogy az első NST-re vagy a sokadikra kerül sor. A kismama kényelmesen elhelyezkedik egy dönthető széken vagy egy vizsgálóasztalon, ülő vagy bal oldalfekvő helyzetben. Ez utóbbi azért javasolt, mert így elkerülhető a vena cava szindróma, vagyis az, hogy a nehéz méh elnyomja a fő visszeret, ami szédülést okozhat az anyának és ronthatja a baba oxigénellátását.

A szülésznő két rugalmas övet helyez a hasra, amelyek a mérőfejeket rögzítik. Egyik a baba szívműködését, másik meg a méhtevékenységet rögzíti egy úgynevezett CTG-papírszalagon. A kismama kezébe gyakran adnak egy kis nyomógombot is. Ezt akkor kell megnyomni, amikor érezhető a baba mozgása. A gép ilyenkor egy kis jelet tesz a papírra a görbe mellé, így az orvos láthatja, hogy a mozgás és a szívfrekvencia-emelkedés egybeesik-e. A vizsgálat általában 20-40 percet vesz igénybe.

Mit mutatnak a görbék? Az NST eredmények értelmezése

Az NST papírcsíkján vagy a képernyőn megjelenő vonalak az laikus számára kuszának tűnhetnek, de a szakemberek számára egyértelmű üzenetet hordoznak. A kiértékelés során több paramétert is figyelembe vesznek, amelyek együttesen adják ki a végső eredményt.

1. Alap-szívfrekvencia (baseline)

Ez egy egészséges, érett magzatnál percenként 120 és 160 ütés között mozog. Az alapfrekvencia tartós, több mint 10 percig tartó megemelkedésének (tachycardia) több oka is lehet, például az anya lázas állapota, magas vérnyomása, pajzsmirigy-túlműködése, méhen belüli fertőzés, a baba vérszegénysége, illetve különböző gyógyszerek hatása. Ha a magzati szívfrekvencia tartósan 120/perc alatti (bradycardia), az az oxigénhiány egyik legfontosabb jele, gyors beavatkozásra van szükség.

2. Variabilitás (oszcilláció)

Ez a szívverés apró, ütemről ütemre történő ingadozását jelenti. A görbe sosem egyenes vonal, hanem egy finom cikk-cakk. Ha ez a variabilitás megvan, az azt jelzi, hogy a magzat központi idegrendszere jól működik, és képes finomhangolni a keringést. A megfelelő oszcilláció a baba jó oxigénellátottságát tükrözi. Oxigénhiány, rossz méhlepény-keringés esetén ez a variábilitás lecsökken, vagy ritkán meg is szűnik, a görbe nem fűrészfogszerű, hanem kiegyenesedik. Ez súlyos állapotra utalhat.

3. Akcelerációk (pulzusgyorsulások)

A vizsgálat során keressük az akcelerációkat, vagyis azokat az átmeneti pulzusgyorsulásokat, amelyek legalább 15 ütés/perccel magasabbak az alapértéknél és legalább 15 másodpercig tartanak. Az NST-vizsgálat 20-40 perce alatt legalább 2-5 ilyen, magzatmozgáshoz társuló gyorsulásnak kell megjelennie ahhoz, hogy a görbe reaktív legyen. Az eredmény nem megfelelő, azaz nem reaktív, ha egyáltalán nincs akceleráció. Ha csak 1-2 gyorsulás van jelen, a görbe enyhén reaktív, ha 5-nél több, akkor hiperreaktív.

4. Decelerációk (pulzuslassulások)

Ha a görbén rövid ideig, néhány másodpercig tartó frekvenciacsökkenés, lassulás/deceleráció látható, mely nem függ össze méhösszehúzódással, és nem ismétlődik, az nem jelent feltétlenül kórosat. Viszont ha rendszeresen, a fájásokat követően, vagy a fájástól függetlenül lép fel és percekig tart, akkor az a magzati veszélyeztetettség jele lehet, kivéve a kitolási szakban a fájásokkal pontosan egy időben jelentkező lassulás, ami reflexes változás, és nem kell megijedni a jelentkezése esetén.

NST eredmények értékelése:

Reaktív NST: A magzat aktív volt a vizsgálat során és a mozgás hatására a görbékről leolvasható a szívverés gyorsulása, legalább 2-5 akceleráció jelen van. Ez egy jó, megnyugtató eredmény.

Non-reaktív NST: Az eredmény non-reaktív, ha a magzat vagy nem mozog, vagy a mozgást nem követi a szívverés felgyorsulása, azaz egyáltalán nincs akceleráció, vagy csak 1-2 van. Ez nem feltétlenül jelent bajt, a leggyakoribb ok egyszerűen az, hogy a baba alszik. Ilyenkor meg kell próbálni felébreszteni a magzatot a has mozgatásával, evéssel (egy pohár hideg víz, egy szelet csokoládé vagy egy rövid séta gyakran csodákat tesz). Ha nem sikerült, akkor 1-2 óra múlva megismételhetik a vizsgálatot, vagy szükség esetén egyéb vizsgálati módszereket (például ultrahang, flowmetria) alkalmazhatnak.

Suspect („gyanús”) görbe: Nincs egyértelmű jele kóros élettani folyamatoknak, de finom eltérések mutatkoznak a görbén. Ilyenkor előfordulhat, hogy a magzat alszik, nem aktív.

Terheléses CTG vizsgálat (Stress Test - ST)

Míg az NST a nem stresszes állapotot vizsgálja, az ST (Stress Test) pont ennek az ellenkezőjét vizsgálja: hogyan reagál a baba pulzusa oxitocinnal kiváltott méhösszehúzódásokra, vagyis stresszre, és a pulzus változásaiból próbálnak arra következteni, hogy a méhlepény mennyire képes még ellátni a feladatát. Napjainkban kissé ritkábban végzik, akkor válhat szükségessé, ha az NST görbe nem reaktív, és a variabilitás csökkent, ami arra utalhat, hogy a magzat alszik. A megfelelő regisztrátumhoz a magzatot szeretnénk felébreszteni, mert az NST eredménye ilyenkor nem egyértelmű.

Ilyenkor a kismamának nem túl megerőltető gyakorlatot kell rövid ideig végezni (guggolás, lépcsőzés, szobabiciklizés), majd ezt követően megismétlik a vizsgálatot, ezt hívjuk FTT-nek (fizikális terheléses teszt). Így, ha a magzat csak aludt, vagy inaktív állapotban volt, de az oxigénellátása megfelelő, várhatóan felébred, és aktívvá válik, a görbe pedig reaktívvá. Ha az eredmény nem mutat megfelelő javulást, egyéb vizsgálatot is végezni kell, erre az áramlásos ultrahang-vizsgálat (flowmetria) terjedt el, amit egyéb ok miatt is gyakran végeznek.

A terhelést gyógyszerrel, oxitocinnal is el lehet végezni, ez az oxitocin terheléses teszt (OTT); az elvégzéséhez több feltételnek is teljesülnie kell. Amennyiben rossz a méhlepény keringése, akkor a terhelés következtében tovább romló vérellátás következtében a magzat oxigénellátása zavart szenvedhet, és ez a szívfrekvenciában is változást (csökkenést) eredményez, mely a görbén is megjelenik. Ekkor a terhesség befejezése indokolt. Az OTT-vel ezen kívül láthatjuk az méhtevékenység esetleges kialakulását is a méhösszehúzódást elősegítő oxitocin hatására, ami a természetes vajúdás alatt is felszabadul a szervezetben.

Folyamatos CTG a vajúdás alatt - előnyök és hátrányok

A vajúdás alatti folyamatos CTG elterjedése után néhány évvel értékelték az eredményeket, ami nagyon meglepő volt! Azoknak a tragikus eseteknek a gyakorisága, amikor babák a szülés során oxigénhiány miatt agykárosodást szenvedtek, nem csökkent egy hajszálnyival sem! Viszont a CTG bevezetésével párhuzamosan ugrásszerűen megnőtt a császármetszések aránya! Tehát azáltal, hogy a szívhang változásának minden kis rezgését rögzítik, a babákat nem védik meg, viszont olyankor is magzati stresszt diagnosztizálnak, amikor a babával minden a lehető legnagyobb rendben van!

Éppen az eredmény szubjektív értékelése és a magzati stressz túldiagnosztizálása miatt az Egészségügyi Világszervezet alacsony kockázatú várandósoknál, alacsony kockázatú szüléseknél nem javasolja a folyamatos CTG-t, hanem a szakaszos szívhang ellenőrzést ajánlja. A magzati stressz túldiagnosztizálásán túl ugyanis a folyamatos CTG-nek egyéb hátulütői is vannak!

A folyamatos CTG hátrányai:

• Ágyhoz kötöttség: A legnagyobb hátrány az ágyhozkötöttség, és hogy a folyamatos CTG miatt a szülés azonnal medikalizálttá válik, hiszen fizikailag egy géphez van kötve a szülő édesanya.
• Korlátozott mozgás: A fekvés miatt limitált a mozgás, limitált a szabad pozícióválasztás és limitált a fájdalomcsillapító módszerek alkalmazása is - vagyis fájdalmasabb a vajúdás!
• Kényelmetlenség: A két vastag gumi és a tappancsok miatt a fájó pocak forróvizes borogatása szinte lehetetlen, de nagyon nehéz a derék hatékony masszírozása is.
• Magzati stressz kockázata: Ráadásul fekvő testhelyzetben gyakrabban esik a baba pulzusa, tehát már ez a tény önmagában megemeli a magzati stressz kockázatát!
• Technikai problémák: Szintén probléma lehet, hogy a tappancsok elmozdulnak, esetleg a baba pulzusa helyett az édesanya pulzusát rögzítik.
• Hamis biztonságérzet: Naivan, az érem másik oldalának ismerete nélkül azt mondjuk, hogy ugyan mit árthat az, ha folyamatosan követik a baba szívhangját, hiszen a biztonság a legfontosabb…de a folyamatos CTG-vel kapcsolatban ez egy hamis biztonság-érzet csak!

Mikor indokolt a folyamatos CTG?

Fontos azonban tudnod, hogy bizonyos esetekben a folyamatos CTG szükségessé válhat! Ilyen például, ha az összehúzódásokat oxitocinnal vagy burokrepesztéssel erősítik, mert ilyenkor fontos ellenőrizni az összehúzódások erősségét és a baba reakcióját ezekre az összehúzódásokra.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha a szülés orvosi beindítása során Prostin tablettát vagy egyéb prosztaglandin tartalmú méhszáj érlelő szert alkalmaznak, mert szélsőséges esetben ez is túlstimulálhatja a méhet. Szükség van a folyamatos CTG-re epidurális érzéstelenítés alkalmazása során is, hiszen ilyenkor a viselkedésed nem ad visszajelzést az összehúzódások erősségéről és gyakoriságáról és szükséges lehet akkor is, ha valamilyen kockázati tényező merül fel.

Gyakran ismételt kérdések az NST/CTG vizsgálattal kapcsolatban

tags: #aritmia #nst #vizsgalaton