Az újszülött bőre számos egyedi tulajdonsággal rendelkezik, amelyek alapvetően befolyásolják a hőszabályozást, a fertőzésekkel szembeni védekezést és a külvilághoz való alkalmazkodást. Fontos megérteni ezeket a sajátosságokat, valamint az esetlegesen felmerülő problémák kezelési lehetőségeit, mint például az ezüst-nitrát alkalmazását bizonyos esetekben.
Az újszülött bőrének anatómiája és fiziológiája
Az érett újszülött bőre puha, bársonyos és vöröses színű, jól fejlett bőr alatti zsírszövettel. Ezzel szemben a koraszülött bőre vékonyabb, feszesebb és élénkvörös, a bőr alatti zsírpárna még fejletlen. Születéskor a bőrt szürkés, faggyúszerű, sűrű anyag borítja, az úgynevezett vernix caseosa, amely levált hámsejtekből és zsírszerű anyagokból áll, és védő szerepe van.
Az újszülöttek bőre vékonyabb, szarurétege keskenyebb, a hám- és kötőszövet kapcsolata lazább, így sokkal sérülékenyebb. A verítékezés és a faggyúelválasztás csökkent, a mirigyek még nem fejlődtek ki teljesen. A verejtékmirigyek kivezető nyílásai megduzzadnak és könnyen elzáródnak. A fejletlen hőszabályozás miatt az újszülött könnyen fázik, bőre márványos kék lehet. Bőrük kórokozókkal szembeni fogékonysága fokozott.
Még az érett újszülött sem képes verítékezni életének első heteiben, így nem tudja testhőmérsékletét ilyen módon csökkenteni. A koraszülött csak 3-4 hetes korában képes izzadni. A verejtékmirigyek teljes érettségüket csak a csecsemő 7-8 hónapos korában érik el.
Gyakori bőrjelenségek újszülöttkorban
Közvetlenül a szülés után az újszülöttet fehéres zsiradék, a magzatmáz borítja. Ez a zsiradék lehámlott bőrpikkelyekből és faggyúmirigyek olajos váladékából áll össze. A magzatmáz védőburok az enyhébb bőrfertőzések ellen az élet első napjaiban. Egyes helyeken nem is távolítják el, hanem kivárják, míg a szülés után két, három nappal magától eltűnik.
Pattanások és kiütések
Pici fehér vagy sárga fejű kiütések, az újszülött életének első három hetében jelenhetnek meg az orrán és az arcán. Ezek azért keletkeznek, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és kb. 2-3 hónapos korra elmúlnak. Serdülőkorihoz hasonló pattanások előfordulhatnak az újszülöttek arcán, csaknem mindig fiúknál. Sárga, tűszúrásnyi pontok (faggyúmirigy túlműködés) lehetnek láthatóak az újszülött arcán.
Bőrhámlás
A túlhordott csecsemőknél természetes jelenség a felületi bőrhámlás, amely legkifejezettebb a csuklókon, a kezeken, a bokán és a lábakon. Ez a hámlás két hetes korra általában megszűnik.
Köldökcsonk ápolása és problémái
Amikor az újszülött világra jön, a köldökzsinór még lüktet, oxigént és tápanyagokat juttatva a magzatnak. Kb. 4-5 perc telik el, amíg a lüktetés abbamarad, ekkor a köldökzsinórt két helyen elszorítják és átmetszik. A csecsemő testén 3-4 cm-es csonk marad, erre kerül a köldökcsatt. A csonk leesése után egy sebfelület marad hátra, amelyet tisztán és mindenekelőtt szárazon kell tartani. Ne érje fürdővíz, és vigyázzunk, hogy a pelenka se dörzsölje.
A köldökcsonk gennykeltő bacillusok okozta gyulladása a születés után néhány nappal fordulhat elő. Ekkor a köldökcsonk nedvedzik, a környező bőr vörös és duzzadt. Ha a gennykeltő bacillusok a mélyebb rétegekbe is bejutnak, akkor általános, a szervezetet érintő gyulladásos tünetek jelentkeznek. Előfordulhat köldök granuloma, ami egyszerű vadhús, gomba alakú elváltozásáról kapta nevét.
Izzadás és testhőmérséklet
Könnyebb lesz a gyógyszerek felírása – milliókat érint az új szabályozás
Csecsemő és kisdedkorban gyakran fordul elő, hogy elalváskor, szopás, evés közben a kicsi feltűnően izzad. Ez a legritkább esetben jelent betegséget, inkább gondozási problémát jelent, például az alvó kisgyermek átöltöztetése. Óvodáskor körül ennek intenzitása csökkenni szokott, majd eléri a normál szintet. Előfordulhat, hogy a fokozott izzadásra való hajlam családi, öröklött adottság.
Az ajkak, körmök vagy a lábujjak elkékülése, vagy a bőr márványozott színe leggyakrabban annak a jele, hogy a csecsemő fázik. Fiatal csecsemőkorban a bőralatti zsírpárnák még vékonyak, ezért még „melegben” is fázhatnak. Ha fázik, jó melegen bugyoláljuk be, a fürdetés, tisztázás utáni teendőket pedig minél gyorsabban végezzük el, illetve a fürdetés idejére kapcsoljunk be egy hősugárzót.
Veleszületett bőrelváltozások
A mongofolt egy anyajegy féleség, amely sötétebben pigmentált bőrűeknél fordul elő gyakrabban, leggyakrabban az ágyék-keresztcsont tájon. A tejeskávé foltok általában alig észrevehetőek, néhány centiméter nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak.
A tűzfoltok a bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb felületű piros foltok, a kis erek ártalmatlan tágulatai. Síráskor, erőlködéskor valóban jobban látszanak, nyugalomban alig észrevehetőek. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén szimmetrikusan helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Ha az értágulatok egyoldaliak, általában egy életen át megmaradnak, a korral színük mélyül és felszínükön apró, vörös csomók jelenhetnek meg.
A hemangiómák hibás fejlődésből eredő értágulatok, daganatszerű érburjánzások, amelyek artériát, vénát tartalmazhatnak. Leggyakrabban a szederszerű kapilláris hemangiómák fordulnak elő, amelyek rózsaszín-pirosas színűek, rendszerint a bőr felszínéből kiemelkednek, méretük néhány millimétertől centiméterekig terjedhetnek. Leggyakrabban a fejen fordulnak elő. Ezek többnyire már születéskor megvannak, vagy néhány héttel a születés után jelentkeznek. Az esetek 80%-ában 3-5 éves korra spontán visszafejlődnek. Terápiás eljárások között szerepel a visszahúzódás meggyorsítására lézer, vagy a krio (fagyasztás) terápia, elsősorban kozmetikai szempontok miatt.
Az újszülöttkori sárgaság és kezelése
Az újszülöttkori sárgaság nagyon gyakori, az újszülöttek jelentős hányada „besárgul“ a születését követő első napokban. Az újszülött szervezetében a magzati életből hozott vörösvértestek lecserélődnek. A kékfény hatására a bőrben lévő bilirubin átalakul vízben oldódóvá és a máj munkája nélkül is kiürül a szervezetből. A kékfény terápia során, a baba meztelenül fekszik az inkubátorban hasán-hátán felváltva, szemét letakarják, hogy megelőzzék a retina károsodását. Ez a terápia addig szükséges, amíg a bilirubin értéke a vérben a normál értékre csökken. A fejlődéstámogató koraszülött ellátás bizonyítékai alapján bebizonyosodott, hogy a kékfénytakaró használata terápiás funkciója mellett segíti a baba idegrendszeri fejlődését.
Bőrgyulladások és kezelésük
Pelenkadermatitisz
A pelenkás korszakban a pelenkázás zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének, ami kedvez a pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz kialakulásának. A leggyakrabban érintett helyek a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő, mivel anyatejes babák székletének baktériumflórája kedvezőbb.
A pelenkás területen jelentkező irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Ultramagos egyszer használatos pelenkák a legjobbak. Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb. Fontos, hogy semleges kenőcsöket használjunk, amelyek segítik a bőr regenerálódását, ugyanakkor nem károsítják a bőr normál felépítését. A paszta állagú kenőcsöket nehéz lemosni, és a dörzsölés további irritációnak teszi ki a bőrt, ezért pelenkadermatitisz esetén használatuk kerülendő.
Koszmó
A koszmó hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyútermelő területeken, így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött fordul elő leggyakrabban. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódásást. Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos vagy vazelines pakolást tegyünk, majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre.
Ekcéma
Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök- és térdhajlat, a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny számos környezeti allergénre.
A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjék. A hagyományos szappan vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjék. A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt. A viszketés csökkentése céljából antihisztamin hatású gyógyszereket használunk. Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt. Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk.
Az ezüst-nitrát alkalmazása az állatgyógyászatban
A FoNoVet EDITIO IV. „Szabványos állatgyógyászati vényminták” című kiadványa tartalmazza a 10%-os
Ugyanez a kiadvány a hüvely- és méhbetegségek gyógyszerei között is említi a
| Csoport | Készítmény | Oldal |
|---|---|---|
| Anyagforgalomra ható szerek | Pulvis calcii lactophosphorici | 17 |
| Bőrgyógyászat és külső hallójárat gyógyszerei | Solutio tricolorata | 26 |
| Emésztést befolyásoló szerek | Acidum lacticum | 51 |
| Fertőtlenítőszerek | Iodbenzinum | 75 |
| Gyulladást keltő, edző és gyulladáscsökkentő szerek | Solutio argenti nitrici 10% | 90 |
| Hüvely- és méhbetegségek gyógyszerei | Solutio argenti nitrici glycerinata | 105 |
| Fájdalomcsillapítók, lázcsillapítók, görcsoldók | Gutta antipyretica | 113 |
| Nyugtatók, altatók | Gutta sedativa | 123 |
| Légzésre ható szerek; nyálkaoldók | Nasogutta ephedrini fortis | 131 |
| Szemészeti gyógyszerek | Oculogutta argenti proteinici | 144 |
| Tőgybetegségek gyógyszerei | Solutio hexachloropheni 0,5% | 167 |
| Vizeletfertőtlenítők | Pulvis methenamini | 175 |
| Varia | Gelum refrigerans | 179 |
Nitrogén-monoxid és újszülöttkori asphyxia
A perinatális asphyxia (PA) olyan következményekhez vezethet, mint a gerincvelői spaszticitás. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a hipotermia neuroprotektív kezelés az megnövekedett nitrogén-monoxid (NO) felszabadulás által kiváltott sejtelhalás ellen. Mivel a gerincvelői motoneuronok érintettek a spaszticitásban, a kutatók célja a NO rendszer szerepének elemzése volt a nyaki és lumbális motoneuronokban PA után, valamint a hipotermia alkalmazása kezelésként.
A PA20 csoportban csökkent az elülső végtagok motoros potenciája, ami a nyaki motoneuronok változásaira vezethető vissza. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a PA spaszticitást okozhat a nyaki gerincvelő NO rendszerében bekövetkező elváltozások révén.
Az élelmiszerbiztonság és nehézfémek
Az újszülöttek és csecsemők ételeinek biztonsága kulcsfontosságú. A káros vagy aggodalomra okot adó anyagok, például a nehézfémek kimutatása az élelmiszerekben kihívást jelentő feladat. Az Anton Paar által kifejlesztett mikrohullámú emésztési technológia megoldást kínál erre, eltávolítva az interferáló komponenseket, így csak a releváns fémionok maradnak. A precíz és pontos mérések, és így a hatékony mintaelőkészítés rendkívül fontos az élelmiszergyártók számára.
„Az élelmiszeriparban általában az úgynevezett „nagy négyes” - ólom, kadmium, arzén és higany - és néhány más anyag az, amelyeknek észrevehetetlennek kell lenniük, vagy csak kis mennyiségben szabad jelen lenniük” - magyarázza Klaus Pichler-Jöbstl, az ASC termékcsalád termékkompetencia-menedzsere. Ezek a szennyeződések származhatnak környezeti szennyezésből, műtrágyákból, a gyártási folyamatból vagy természetes talajviszonyokból.
A szennyeződések elemzéshez való hozzáférhetővé tétele érdekében az élelmiszert mikrohullámú emésztőberendezéssel kezelik. Az élelmiszert mintatartályba helyezik salétromsavval, amelyet lezárnak és nyomás alatt főznek. A mikrohullámú sugárzás hatására a minta eléri a 180 °C-ot vagy többet, majd lehűl. Ami marad, az egy tiszta folyadék, amely tartalmazza a kívánt ionokat, míg más komponensek gáznemű vegyületekké alakulnak, és a tartály felnyitásakor elillannak. Az emésztő savak megválasztása a minta típusától függ.
„Baby Food Safety: Reliable Sample Preparation for Trace Metal Determination” címmel az Anton Paar e-könyvet adott ki, amely az egyedi szempontokat mutatja be a bébi- és csecsemőételek mintaelőkészítése kapcsán. A hatékony mintaelőkészítés valószínűleg még nagyobb szerepet fog játszani az élelmiszeriparban a jövőben, mivel „az élelmiszeriparban a tendencia egyre inkább a „közelebb a nullához” irányába mutat, ami egyre kevesebb szennyeződést jelent.”