A magzati adatok és a téraránytalanság: Átfogó útmutató

A terhesgondozás döntő összetevője a magzati biometria, amely magában foglalja a magzat méretének és növekedésének mérését a terhesség alatt. Az ultrahang segítségével a magzati biometria értékes betekintést nyújt a baba fejlődésébe, és segít az egészségügyi szolgáltatóknak felmérni, hogy a magzat egészséges ütemben növekszik-e.

Mi a magzati biometria?

A magzati biometria a magzat különböző részeinek ultrahang segítségével történő mérésének folyamatára vonatkozik a magzat növekedésének értékelésére. Ezek a mérések magukban foglalják a baba fejének, hasának és combcsontjának (combcsont) méretét, és a baba súlyának becslésére és az általános fejlődés értékelésére szolgálnak. A magzati biometriát jellemzően rutin prenatális ultrahangvizsgálatok során végzik, különösen a terhesség második és harmadik trimeszterében.

Főbb magzati biometrikus mérések

A magzati biometria számos kulcsfontosságú mérést foglal magában, amelyek mindegyike fontos információkkal szolgál a baba fejlődéséről:

• Crown-Rump Length (CRL): Ezt a mérést általában az első trimeszterben végzik, és a baba hosszát mérik a fejtetőtől (korona) a fenékig (far).
• Biparietális átmérő (BPD): Ez a mérés a baba fejének két oldala közötti távolság, és a thalamus szintjén történik.
• Fej kerülete (HC): Ez a baba fejének kerülete.
• Haskörfogat (AC): A baba haskörfogatának mérése segít felmérni a magzat növekedését és a placenta működését.
• Combcsont hossza (FL): A csecsemő combcsontjának (combcsontjának) hosszát mérik a csontváz fejlődésének felmérésére.

Hogyan végzik a magzati biometriát?

A magzati biometriát általában ultrahangvizsgálattal végzik. Az ultrahanghullámok segítségével képeket készítenek a magzatról az anyaméhben, amelyeket azután az egészségügyi szolgáltató elemzi a szükséges mérések elvégzése érdekében.

• Felkészülés az ultrahangra: Az eljárás előtt megkérhetik az anyát, hogy igyon vizet, vagy ne ürítse ki a hólyagját a jobb képalkotás érdekében.
• Eljárás: Az ultrahang során a technikus egy átalakítót (egy kis eszközt) használ a hanghullámok küldésére és fogadására. Ezek a hullámok visszaverődnek a babáról, és képet alkotnak a képernyőn.

Az eredmények értelmezése

A magzati biometria eredményeit a baba növekedésének és fejlődésének a terhességi korhoz viszonyított értékelésére használják. A méréseket általában szabványos növekedési diagramokkal hasonlítják össze, hogy megállapítsák, a magzat a várt módon növekszik-e.

• Normál növekedés: Ha a magzati értékek a terhességi korra vonatkozó normál tartományon belül vannak, ez azt jelzi, hogy a baba jól növekszik és egészséges ütemben fejlődik.
• Méhen belüli növekedési korlátozás (IUGR): Ha a baba méretei a terhességi kor várható tartománya alá esnek, az azt jelezheti, hogy a magzat nem növekszik megfelelően. Ezt a placentával vagy az anyai egészségi állapottal kapcsolatos problémák okozhatják.
• Terhességi korhoz képest nagy (LGA): Másrészt, ha a magzati méretek nagyobbak a terhességi korban vártnál, az azt jelezheti, hogy a baba túl nagyra nő. Ha a baba mérete a vártnál nagyobb, az makroszómiára utalhat, amely összefüggésbe hozható olyan állapotokkal, mint a terhességi cukorbetegség.

A magzati biometria normál tartománya

A magzati biometria normál tartománya számos tényezőtől függ, beleértve a magzat terhességi korát. Az alábbi táblázatok áttekintést nyújtanak a különböző trimeszterekben várható átlagos méretekről.

CRL méretek (ülőmagasság) az első trimeszterben (6-13. hét)

A 6. és 13. hét között a magzat korát legpontosabban az ülőmagasság (CRL) méretével lehet kiszámítani. CRL: a fejtetőtől a farokcsontig mért hossz.

Magzati ultrahang méretek a 11. héttől

A táblázatban foglalt értékeket csak támpontként szolgálnak, hogy körülbelül mikor, mekkora lehet a babád.

A téraránytalanság fogalma és okai

A téraránytalanság a szülészetben olyan állapotot jelent, amikor az anya medencéjének mérete vagy alakja, illetve a magzat mérete, fekvése, tartása vagy beilleszkedése nem teszi lehetővé a normális hüvelyi szülést. Ezt a problémát fel kell ismerni, és nem szabad erőltetni tovább a szülést.

Mi okozhatja a téraránytalanságot?

A téraránytalanság mögött számos tényező állhat:

• Szűk anyai medence: Ez lehet alkati adottság, létrejöhet baleset következtében (medencecsont törés), vagy csípőficam esetén is.
• Szülési akadályok: Hüvelyi daganatok, miómák, súlyos szemölcsösfertőzés (HPV) is akadályt képezhetnek.
• Túl nagy magzati méretek (makroszómia): A magzatok 5-10 százaléka 4000 gramm felett, 0,4-2 százalékuk pedig 4500 gramm feletti születési súllyal érkezik ebbe a világba. Ha a baba mérete a vártnál nagyobb, az makroszómiára utalhat, amely összefüggésbe hozható olyan állapotokkal, mint a terhességi cukorbetegség.
• Magzati helyzeti rendellenességek: Ha a magzat méhen belüli helyzete vagy a koponya nem megfelelően próbál a fájások hatására a medencén áthaladni, különböző fekvési, tartási és beilleszkedési rendellenességekről beszélhetünk, amelyek szintén téraránytalansághoz vezethetnek.

A téraránytalanság kezelése és megelőzése

Vannak esetek, amikor a terhesgondozás során nyilvánvalóvá válik a téraránytalanság, ilyenkor programozott császármetszés a választandó út. A téraránytalanság diagnózisának megállapítása természetesen szülész orvosi kompetencia, és ha valóban fennáll ez a probléma, akkor a magzatot csak hasi úton lehet világra segíteni.

Azonban nem minden esetben szükséges a császármetszés, különösen, ha a makroszómia gyanúja merül fel. Fontos szempontok, amiket érdemes figyelembe venni, amikor valaki várhatóan nagy babát fog szülni:

• Az anya szabad mozgása és testhelyzet változtatása: Egy szülő nő érzi, hogy milyen pozíció, mozgás kényelmes számára, automatikusan ezeket teszi a szülés során, hogy megkönnyítse kisbabája útját. A női medence méretben - pozíciótól függően - akár 3-4 centiméteres különbségek is lehetnek. A függőleges és négykézlábas testhelyzetekben lehetőség nyílik a keresztcsont és a farokcsont hátrafelé történő kimozdulására, ezzel több centimétert is nyerhetünk a kisbaba számára.
• Ne szabjunk meg egységes időkorlátokat: Nem minden vajúdás halad ugyanolyan tempóban, és ez teljesen normális. Adjuk meg a babának a számára szükséges időt a megszületéséhez!
• Spinning Babies szemlélet: Egy tanfolyam keretein belül, már a várandósság alatt megtanulhatja az édesanya, milyen pozícióban nyílik a legszélesebbre a medencéje bemenete, ürege és kimenete. Ez nagy segítséget jelenthet a szülés során. Ezen kívül segíti az anyai fasciák lazítását és a magzat megfelelő beilleszkedését a medencébe.
• Medencefenéki izmok felkészítése: Fontos a medencefenéki izmok felkészítése a szülésre. Aki megedzi a medencét alulról lezáró izmait, annak könnyebben nyúlnak a hüvelyt körülvevő izmai sérülés nélkül a szülés során. Ezzel akár nagy baba szülése esetén is megelőzhető a gátmetszés és a spontán gátrepedés is.

Méhen belüli növekedés-visszamaradás (IUGR)

A méhen belüli növekedés-visszamaradás (IUGR) a koraszülöttség mellett az újszülött-halálozásért felelős leggyakoribb veleszületett rendellenesség. Méhen belül akkor beszélünk elégtelen fejlődésről, ha a magzat becsült súlya 10 percentilis érték alatt van, azaz gyengébben fejlett, mint az azonos korú magzatok 90 százaléka. Magyarországon a kissúlyú magzatok aránya 8-10 százalék körül van, amelyek körülbelül harmada diszmaturus, kétharmada pedig valódi koraszülött.

Az IUGR okai

Az elégtelen fejlődés leggyakoribb oka a dohányzás, az alkoholizmus, a túlzott koffeinfogyasztás, elégtelen táplálkozás, ikerterhesség, elégtelen mennyiségű magzatvíz, bizonyos gyógyszerek szedése, terhesség alatti kábítószer-fogyasztás, terhességi toxémia, méhlepény-elégtelenség, idült idő előtti méhlepény-leválás, trombofília, Leiden-mutáció, illetve az anya nemi szervi rendellenességei, betegségei (mióma, kettőzött méh, stb.). Az aránytalan IUGR lepényelégtelenség következménye szokott lenni.

Az IUGR felismerése és típusai

Az arányos IUGR már viszonylag korai szakaszban felismerhető. Kimutatása a magzat méreteinek és a terhesség idejének összevetésével történik. Az aránytalan IUGR a terhesség 32. hetétől ismerhető fel. Ennek az az oka, hogy a méhlepény relatív túlnövekedése a terhesség 28. és 32. hete között szűnik meg. Addig ugyanis a lepény mérete jóval nagyobb annál, mint amekkorára a magzatnak valójában szüksége lenne.

A fejlődésbeli visszamaradás a baba testarányai szerint lehet arányos (proporcionált) és nem arányos (diszproporcionált). Ez utóbbi esetben a végtagok hosszúsága normális, de a fej-, mellkas- és haskörfogat kórosan kicsi, sovány benyomást kelt.

Az IUGR következményei

A retardált gyermekek körében 9-27 százalék az anatómiai és/vagy genetikai rendellenesség gyakorisága, mely a gyermek sorsát alapvetően befolyásolja. A bölcsőhalál eseteinek 30 százaléka is retardált újszülötteknél fordul elő. Az összes születés körüli megbetegedés és halálozás 8-10-szer gyakoribb, mint egészséges csecsemőknél. Méhen belül retardált gyermekeknél nagyobb a kockázata a neurológiai és viselkedési zavaroknak. Az agysejtek intenzív szaporodása is méhen belül zajlik, így elégtelen méhen belüli fejlődés esetén a gyermekek átlagos intelligencia-hányadosa alacsonyabb lehet, mint egészséges gyermekek esetén. A retardált gyermekek nehezebben táplálhatók, gyakoribbak a hiánybetegségek, fertőző betegségekkel szembeni érzékenységük fokozottabb.

Az IUGR kezelése

A méhen belül felismert IUGR esetén a legfontosabb az anya teljes ágynyugalma, megfelelő táplálkozása, valamint az intravénás cukor- és magnéziuminfúzió adása, esetenként oxigénbelélegeztetés orrszondán át. A gyermek állapotát kardiotokográfiával és ultrahanggal folyamatosan nyomon kell követni. Fenyegető magzati fulladás esetén a szülést be kell indítani. Kellő érettség esetén meg lehet próbálkozni a hüvelyi szüléssel, lehetőleg epidurális érzéstelenítésben. Megszületése után a retardált gyermek koraszülött osztályra kerül, ahol az életveszélyes állapotok felismerésének és elhárításának adottak a feltételei. Az anyatejes táplálás természetesen IUGR esetén rendkívül fontos. A megfelelő ellátásban részesülő, anyatejjel helyesen táplált gyermek általában kétéves korra éri utol kortársait a testi és értelmi fejlődésben.

Nem invazív prenatális DNS (NIPT) teszt

Az új szabad magzati DNS teszt a kromoszóma rendellenességek szűrésére forradalmasítja a magzati diagnosztikát. Ma már a várandós anya vérében tudjuk a magzat genetikai állományát vizsgálni. Ez felbecsülhetetlen távlatokat nyit a magzati diagnosztikában. A módszer megvalósítja azt az igényt, hogy a magzat és az anya veszélyeztetése nélkül, nagy biztonsággal lehessen kimutatni a magzat esetleges genetikai rendellenességeit a várandósság korai szakaszában.

DNS tesztek vetélés kockázata nélkül - anyai vérből

Eddig a magzat kromoszómáinak vizsgálatához magzati sejtekre volt szükség. A magzati sejtek gyűjtése jelenleg csak a magzatburok átszúrásával járó magzatvíz-mintavétellel (amniocentesis), vagy a méhlepény-mintavétellel (chorionbiopsia - CVS) lehetséges, azonban ezek az invazív beavatkozások vetélési kockázattal járnak. A szabad magzati DNS tesztek - a megbízható és biztonságos választás - kiküszöbölik ezt a kockázatot.

Kinek ajánlott a szabad magzati DNS teszt és mikor lehet elvégezni?

Az új módszer minden várandós számára ajánlott, hiszen ez az egyetlen olyan teszt, amely a magzat veszélyeztetése nélkül, a lehető legnagyobb találati aránnyal szűri a Down-kórt. Ajánlott a teszt továbbá a következő esetekben:

• a várandós kismama életkora (≥35 év)
• az invazív prenatális vizsgálatok ellenjavalltak (pl. emelkedett vetélési kockázat)
• korábbi terhességben előfordult kromoszóma rendellenesség
• hagyományos szűrőmódszerek (tarkóredő, kombinált teszt, második trimeszterben végzett biokémiai tesztek) által jelzett magas rizikó
• 18. héten végzett magzati ultrahang szűrésen talált eltérés (kromoszóma hibára utaló jel)

A szabad magzati DNS tesztek a 10. és 20. terhességi hét között végezhetők el.

Monogénes magzati rendellenességek szűrése anyai vérből

A Vistara magzati szűrőteszt és a GeneSafe további, speciális vizsgálatok, amelyek a monogénes eredetű súlyos genetikai rendellenességek szűrésére szolgálnak, amelyek jellemzően csak a születés után vagy a terhesség késői szakaszában detektálhatóak más szűrőtesztekkel.

• Vistara magzati szűrőteszt: A Vistara teszt 30 rendellenességet okozó gént vizsgál a születendő gyermeknél, különösen a csont-, szív- és érrendszert és az idegrendszert érintő monogénes rendellenességeket.
• GeneSafe: A GeneSafe az első nem invazív magzati vizsgálat a monogénes eredetű súlyos genetikai rendellenességek szűrésére. Ezen betegségek legalább az egyik kritériumnak megfelelnek az alábbiakból: kognitív fogyatékosságot okoz, sebészeti vagy orvosi beavatkozás szükséges, vagy érinti az életminőséget.

A GeneSafe teszt jellemzői:

• EGYSZERŰ: a vizsgálati minta egyszerű anyai vérvétel a terhesség 10. hetétől.
• BIZTONSÁGOS: nem invazív teszt, amely nem jelent kockázatot a magzatra vagy az anyjára.
• MEGBÍZHATÓ: szenzitivitás és specificitás >99%.
• GYORS: vizsgálati eredmények 10 napon belül.

A szabad magzati DNS teszt és más hagyományos terhesség alatti szűrővizsgálatok összehasonlítása

tags: #aranytalan #magzati #adatok