Az újszülöttek egészsége szempontjából kulcsfontosságú a K-vitamin megfelelő pótlása, különösen az élet első hónapjaiban. A Konakion nevű injekció, amely K-vitamint tartalmaz, minden baba a születése után pár órával megkapja a kórházban, és később otthon is folytatni kell az adagolását. Azonban az elmúlt időszakban a Konakion nevű injekcióból országos hiány lépett fel, ami komoly aggodalmakat vet fel.
Miért fontos a K-vitamin a csecsemők számára?
A K-vitamin alapvető szerepet játszik a véralvadásban. Az újszülött babáknak megszületést követően szükségük van K-vitamin adására, hogy megelőzzük vele a korai (1-7. nap) és késői (8. naptól 6 hónapos korig) vérzékenységet. A baba a K-vitamint a méhlepényen keresztül kapja az anyától, de sajnos azon csak kis hatékonysággal jut át a vitamin. Az anyatejben szintén alacsony a K-vitamin koncentráció, így az újszülött nem jut elég vitaminhoz élete első időszakában. Ez elsősorban a kizárólagosan anyatejjel táplált csecsemőknek fontos. Az adatbázis szerint a Csecsemő és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium is kiadott egy dokumentumot a csecsemők táplálásáról, amely alátámasztja, hogy minden újszülöttnek kapnia kell K-vitamint a K-vitamin hiányos vérzés megelőzése céljából.
A Konakion hiányának okai és következményei
Információink szerint a Konakion nevű injekcióból május eleje óta áll fenn készlethiány. Az orvosok szerint ez azért is súlyos probléma, mert a rotavírus elleni oltóanyaggal ellentétben a Konakiont egyetlen gyártó forgalmazza Magyarországon, így egyelőre nem tudni, mivel helyettesíthető a készítmény. Az OGYÉI egy hónapja azt közölte, hogy 5000-5000 doboz K-vitamin behozatalát engedélyezte gyerekek és felnőttek számára az egyik gyógyszer-nagykereskedőnek. A forgalmazó a K-vitamin hiányának okaként gyártási gondot jelölt meg május 1. és október 31. között.
Ha elmarad a Konakion beadása és a csecsemőről kiderül, hogy K-vitaminhiányos, az agyvérzéshez, gyomor- vagy bélrendszeri vérzéshez is vezethet. Az újszülöttkori K-vitamin-hiányos vérzékenység akár már egy napos babáknál is megjelenhet, gyakorisága 5 százalék is lehet, ha az anya K-vitamin-antagonista gyógyszereket szedett. Az első héten jelentkezhet a számos okra visszavezethető "klasszikus vérzékenység", ennek gyakorisága 400-1700 eset a százezerből. A "késői vérzékenység" 1 hetes kortól 6 hónapos korig fordul elő, százezerből 4-10 alkalommal. Ezek megelőzéséért adnak K-vitamint az újszülötteknek.
Megint nem lehet kapni K-vitamint
Az adagolás rendje és fontossága
A szájon át is beadható injekciót nemcsak a kórházban kapja meg az újszülött, hanem otthon, 4-7 napos korában is be kell adni neki. Az ampullás csomagolású készítményt az orvos írja fel receptre, amit a kórházból való távozás után a szülőnek kell kiváltania a patikában. Az oltást minden csecsemő pár órával a születése után megkapja a kórházban, majd otthon folytatni kell az adagolását. A szájon át is beadható oltóanyagot otthon hat hónapos korukig többször kapják a gyerekek.
- 7. életnapon 2 mg (egy ampulla) K-vitamin szájon át, valamelyik etetés előtt (az anyatej/tápszer a maradék gyógyszert lemossa a gyomorba).
- Minden betöltött hónapban 2 mg szájon át 1-2-3-4-5-6 hónapos korban, ha az étkezés nagyrészt anyatej.
A Konakion ampullában érdemes először ellenőrizni, hogy az összes folyadék a lenti részben legyen, ne a fenti, nyak felettiben, mielőtt letörjük a tetejét. Ha fent van, le kell rázogatni. Az ampullán egy pötty jelzi, hol kell az ampullát megnyomni, hogy a teteje könnyen letörjön. Ha nem a felfestett pöttynél nyomjuk meg, az ampulla akár több darabra is törhet, sérülést okozva. 6 hónapos kor után a K-vitamin adagolást nem kell folytatni, mert a vérzékenység veszélye nem áll fenn tovább. Sokan nem érik el 6 hónapra a felerész tápszer/egyéb élelmiszert, de a K-vitamin adagolást így sem kell ennél az időpontnál tovább folytatni a fentiek miatt. Sok más országban eleve nem adnak ilyen sokáig K-vitamint. Legkésőbb 6 hónapos korban a hozzátáplálást meg kell kezdeni, és annak gyors felépítésére kell törekedni. Nem csak a K-vitamin bevitel, hanem például a vas és más mikrotápanyagok és vitaminok bevitele miatt is.
Szülői mulasztás és annak jogi következményei
Egy tragikus eset rávilágít a K-vitamin beadásának fontosságára és a szülői mulasztás súlyos következményeire. Egy házaspár esetében, akiknek babája 2013-ban agyvérzést kapott, mert nem kapta meg a kötelező K-vitamint, pár nappal később pedig a kórházban meghalt, a bíróság kimondta, hogy a gyerek halálát a szülői mulasztás okozta, mivel azt közvetetten a K-vitamin beadásának elmaradása idézte elő.
Az eset részletei
A sértett csecsemő 2012. november 12-én született otthon. A szülők elutasítottak minden művi vitaminpótlást, vérvétellel járó vizsgálatot, illetve a védőoltásokat is. Ennek megfelelően a szakmai protokollok szerint előírt csecsemőkori K-vitaminpótlásról sem gondoskodtak, annak ellenére sem, hogy erre a 24 órás vizsgálatkor újszülöttgyógyász külön felhívta a szülők figyelmét. A gyermek orvosai és a család gyermekorvosa is tájékoztatta a szülőket a K-vitamin beadásának szükségességéről, ez mégsem történt meg.
2013. január 1-jén a másfél hónapos csecsemő rosszul lett, sírt, majd délután többször sugárban hányni kezdett. A baba állapota késő estére sem javult, és a harmadik hányás után végül kihívták az ügyeletet. A hathetes gyerek a kórházban halt meg egy héttel később, az orvosi szakvélemény szerint K-vitamin hiányában kialakult agyvérzés miatt.
A bíróság mindkét vádlottat gondatlan emberölés vétségében mondta ki bűnösnek, ezért az apát 1 év 6 hónap, az anyát 1 év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Mindkét vádlott esetében a szabadságvesztés végrehajtását a bíróság 2 év próbaidőre felfüggesztette. A Kúria felülvizsgálati eljárásban hatályában fenntartotta a jogerős határozatot.
A szülői jogok és kötelességek határa
A szülő gyermeknevelést övező szabadsága - saját meggyőződésére vagy a gyermek érdekére történő hivatkozása - nem vezethet oda, hogy az orvostudományban uralkodó felfogásokkal és a legalapvetőbb erkölcsi normák parancsával ellentétes magatartást tanúsítva, döntésével visszafordíthatatlan veszélynek, végső soron halálnak tegye ki gyermekét. A K-vitamin az újszülött egészségét védi, ezért a gyermeknek nyilvánvalóan érdeke fűződik ahhoz, hogy megkapja azt. Hosszú évek tudományos tapasztalásán alapuló orvos szakmai irányelvben rögzített, hivatalos formában közzétett terápiás módszerről, beavatkozásról van szó. Az elsőrendű terhelt úgy utasította vissza az újszülött-gyógyász által előírt K-vitaminpótlást, hogy nem törődött annak lehetséges következményeivel. A kellő figyelem és körültekintés hiánya miatt nem látta előre a magatartása lehetséges következményét, gyermeke halála bekövetkezésének lehetőségét.
| Vérzékenység típusa | Gyakoriság | Megjelenés ideje | Rövid leírás |
|---|---|---|---|
| Újszülöttkori K-vitamin-hiányos vérzékenység | Akár 5% (ha az anya K-vitamin-antagonista gyógyszereket szedett) | Már egy napos babáknál is megjelenhet | Korai vérzékenység, mely a születés utáni első napokban jelentkezik. |
| "Klasszikus vérzékenység" | 400-1700 eset a százezerből | Az első héten | Számos okra visszavezethető vérzékenység, mely az első élethetében jelentkezik. |
| "Késői vérzékenység" | 4-10 alkalom a százezerből | 1 hetes kortól 6 hónapos korig | Későbbi életkorban jelentkező vérzékenység, mely súlyos következményekkel járhat. |