Aragóniai Katalin (1485. december 16. - 1536. január 7.) Anglia királynéja volt, a Trastámara-házból származott. VIII. Henrik angol király első feleségeként a történelem egyik legjelentősebb királynéjaként vonult be. Apja II. Ferdinánd aragóniai király, anyja pedig I. Izabella kasztíliai királynő volt. V. Károly német-római császár és I. Ferdinánd magyar és cseh király anyai nagynénje volt.
Katalin 1485. december 16-án született a Kasztíliai Királyságban, Alcalá de Henaresben. Nevét dédanyja, Lancasteri Katalin kasztíliai királyné után kapta. Édesanyja, Kasztíliai Izabella, Kasztília és León uralkodója, édesapja, Aragóniai Ferdinánd pedig Aragónia, Nápoly, Szicília és Navarra királya volt. Anyja erős egyéniség volt, királynő és hadvezér, ami nagy hatást gyakorolt lányára, Katalinra. Neveltetése királynőhöz méltóan történt.
Katalin, mint a királyi pár legkisebb gyermeke, már gyermekkorától tudatosan készült a királynéi szerepre. Humanisták, mint Petrus Martyr Anglerius és Antonio Geraldini oktatták. Megismerkedett a klasszikus irodalommal, folyékonyan beszélt latinul. Angliában érkezésekor már elismerték műveltségét. A zenét, táncot és rajzolást is elsajátította, emellett Izabella külön figyelmet fordított a hagyományos női tudásokra, mint a szövés, fonás és sütés.
Aragóniai Ferdinánd gyermekeit Európa legnagyobb családjaiba kívánta beházasítani. Aragóniai Katalin esetében Anglia nem számított elsődleges választásnak, de Franciaország ősi ellenségeként és a spanyol hajók számára szabad kikötőként fontos szerepet töltött be. VII. Henrik legidősebb fia, Artúr herceg, kiváló választásnak tűnt.
A házassági szerződést 1488 áprilisában kezdték meg. Hosszú tárgyalások zajlottak a hozomány és a későbbi öröklés kérdéseiben. Katalint ettől fogva tudatosan walesi hercegnőnek nevelték. 1496-ban, tizennégy évesen megkezdődtek a hivatalos eljegyzésről szóló tárgyalások. 1498 augusztusában Artúr herceget formálisan eljegyezték a távol lévő Katalinnal.
Katalin családját súlyos csapások érték ebben az időszakban: 1497 októberében meghalt egyetlen fiútestvére, Juan herceg, majd egy évre rá anyja, Izabella királynő is. Mindezek ellenére Katalin 1501. október 2-án érkezett meg Plymouthba, Angliába.
Nagy örömmel fogadták, és Richmondba, a királyi székhelyre indult. VII. Henrik, hogy meggyőződjön Katalin szépségéről és egészségéről, találkozott vele. A tizenhat éves Katalin hófehér bőrrel, tojásdad arcú és aranyvörös hajú volt, bár termete alacsony. Férje, Artúr herceg is alacsony volt, és fejletlen testalkatát koraszülöttsége okozta. Mindketten kitűnő nevelésben részesültek, és folyékonyan beszéltek latinul.
Az esküvőt 1501. november 14-én tartották a Szent Pál-székesegyházban. A lakomát a Baynard-várban rendezték. Az esküvő utáni első közös éjszakájukról csak udvari pletykák maradtak fenn, de Katalin később azt állította, hogy Artúrral hét alkalommal osztotta meg ágyát, de egyszer sem "ismerte meg" őt. Ezt a korabeli szokások is alátámasztják, hiszen az államérdekekből kötött házasságok után több év is eltelt, mire utódaik születtek.
1502 tavaszán szokatlanul zord idő köszöntött Angliára, és súlyos járvány söpört végig az országon, mely "veríték-kórként" vált ismertté. Mind Katalin, mind Artúr megkapta a kórt. Április 2-án Artúr herceg meghalt, így Katalin 16 évesen, alig öt hónap házasság után özvegy lett.
Artúr halála után Katalin jövője államüggyé vált. Felmerült az ötlet, hogy jegyezzék el a fiatalabb Henrik herceggel. A hozomány kérdése továbbra is vitatott volt, de végül 1503. június 23-án aláírták a házassági szerződéseket. Mivel sógornői viszonyban voltak, pápai engedélyre volt szükség a házasság megkötéséhez és az utódok törvényességének igazolásához. Katalin kezdetben ellenezte a házasságot, de apja beleegyezésével végül sor került rá.
1509 februárjában meghalt VII. Henrik felesége, Yorki Erzsébet. Az év júniusában VIII. Henrik trónra lépett, és 1509. június 11-én feleségül vette Aragóniai Katalint. Házasságuk jól indult, és a történetírás erős párként tartja számon őket. Katalin nemcsak Henrik ingjeit hímezte, de háborúba is ment férje helyett, ha az távol volt. Az emberek is szerették katolikus királynőjüket.
1516-ban megszületett lányuk, Mária, aki később I. Mária királynőként uralkodott. Húsz éven keresztül, 1529-ig a házasság jól működött, bár Katalin nem tudott fiú utódot szülni, ami rányomta a bélyegét a kapcsolatra. Ahogy Katalin egyre idősebb lett, Henrik újabb nőket kezdett keresni, remélve, hogy egy fiatalabb feleség fiú utódot szülhet.
Amikor Henrik vonzalma Boleyn Anna iránt nyilvánvalóvá vált, Katalin ezt nagyon nehezen élte meg. Henrik megpróbálta a házasságot a római pápa segítségével semmissé tenni, de ez 10 évig tartó küzdelem után sem sikerült. Katalin 1531-ben látta utoljára férjét. 1533-ban Henrik sikeresen érvénytelenítette a házasságot, szakítva Rómával és megalapítva az Anglikán Egyházat.
Katalint ezután csak mint özvegy hercegnőt emlegették. Lányával, Máriával sem találkozhatott többé, és egészsége rohamosan hanyatlani kezdett. 1536. január 7-én, 50 évesen hunyt el Kimbolton Castle-ben. Halála előtt egy levelet diktált Henriknek, amelyben megbocsátott neki, és megkérte, hogy vigyázzon lányukra, Máriára.
Aragóniai Katalin: VIII. Henrik első királynőjének teljes története
Aragóniai Katalin és VIII. Henrik házasságának főbb dátumai:
| Esemény | Dátum |
| Házasság Artúr herceggel | 1501. november 14. |
| Artúr herceg halála | 1502. április 2. |
| Házasság VIII. Henrikkel | 1509. június 11. |
| Mária hercegnő születése | 1516. február 18. |
| A házasság érvénytelenítése | 1533. május 23. |
| Aragóniai Katalin halála | 1536. január 7. |
tags: #aragonia #katalin #terhessegei