A várandósság egy különleges időszak egy nő életében, amely örömteli várakozással, de számos kihívással és hivatalos teendővel is jár. A sikeres várandósgondozás kulcsa a gyors, szakszerű és pontos betegvizsgálat, az észleltek értelmezése és azok pontos dokumentálása.
Magyarországon a várandógondozást a 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet szabályozza, amely 2014. július 1-jén lépett hatályba. Ennek értelmében az anya magas vagy alacsony kockázatú várandós besorolása a szülész-nőgyógyász feladata. A várandós-gondozás akkor kezdődik, amikor a szakorvos méhen belüli terhességet állapít meg.
A várandósgondozás célja és feladatai
A terhesgondozás komplex egészségügyi szolgáltatás, amely a védőnő, a háziorvos, a szülész-nőgyógyász szakorvos, a kismama, esetenként a választott szülészorvos, illetve szülésznő együttműködésén alapul. Célja a kismama egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és kockázatmentes megszületésének elősegítése, a veszélyeztetettség, a szövődmények megelőzése, valamint a szülésre, a gyermek korai kötődésére, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés.
A terhesgondozás feladata továbbá, hogy az élettani (egészséges), a fokozott kockázattal járó (veszélyeztetett) és a szövődményes (kóros) terhességeket az egész terhesség alatt, rendeletekben és szakmai protokollokban leírt eljárások segítségével folyamatosan elkülönítse (praenatalis gondozás).
A praeconceptionalis gondozás
A terhesgondozás akkor a leghatékonyabb, ha már a fogamzás előtt (praeconceptionalis időszakban) elkezdődik. Ennek célja, hogy a krónikus vagy akut, esetleg örökletesnek tűnő betegségben szenvedők, valamint korábbi sikertelen terhesség után a nők a legoptimálisabb egészségi állapotban fogadják a várt terhességet. Ez magában foglalja az akut betegségek gyógyítását, a krónikus betegségek állapotfelmérését és az esetleges kezelési módosításokat, valamint az újabb terhesség vállalhatóságának eldöntését az okok felderítése és kezelése után.
A várandósgondozás menete
A várandós kismama az első vizsgálatot elvégző orvostól kapott kockázatfelmérésről kiállított dokumentummal felkeresi a lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes védőnőt, aki gondozásba veszi. Ennek keretében a védőnő kiállítja és kiadja a várandós-gondozási könyvet, nyilvántartásba veszi a várandóst, elvégzi a rendeletben előírt vizsgálatokat, és tájékoztatást nyújt a szűrővizsgálatokról, a szociális kedvezményekről és az egészséges életmódról.
A szakorvosi lelet birtokában a leendő édesanyának el kell mennie a területileg illetékes védőnőhöz, aki nyilvántartásba, azaz gondozásba veszi. A terhes gondozáson való négyszeri megjelenésről szóló igazolást a védőnő adja ki, aki egyébként is összefogja az ellátás folyamatát. Tájékoztatást nyújt a kismamát a várandóssága okán megillető szociális kedvezményekről, az azt biztosító intézményekről, szervezetekről, szükség szerint a munkavédelemről szóló törvény várandósokra vonatkozó előírásairól, egészségmegőrző tényekről. A baba fogadásához szükséges holmik összeállításáról, valamint arról, hogy a kismama mit vigyen magával a kórházba, amit a szülés várható időpontja előtt 2 hónappal már érdemes készenlétben tartani.
A terhességi kor meghatározása és a szülés várható időpontja
A terhességi kor kiszámítására a legelterjedtebb és legegyszerűbb módszer a Naegele-számítás: az utolsó havi vérzés 1. napjához 7 napot adva, majd abból 3 naptári hónapot levonva határozzuk meg a szülés várható időpontját. A terhesség hossza az utolsó menstruáció kezdetétől számított 280 nap.
Pontosabban meghatározható a terhesség kora ultrahangvizsgálattal, a 12-14. héten mért CRL, illetve BPA értékekből.
Vizsgálatok és szűrések a várandósság alatt
A terhesgondozási protokoll számos vizsgálatot ír elő a várandósság során:
- Első jelentkezéskor végzendő vizsgálatok:
- Anamnézis felvétele (előző terhességek, nemi szervek működése, családi kórtörténet, környezeti tényezők, általános anamnézis tisztázása).
- Bimanuális vizsgálat (terhesség megállapítása céljából).
- Kolposzkópos és tumorcitológiai vizsgálat (ha 1 éven belül nem történt).
- Hüvelyváladék tisztasági fokának vizsgálata.
- Emlővizsgálat.
- Ultrahangvizsgálatra irányítás (intrauterin terhesség bizonyítása céljából).
- Belgyógyászati, illetve családorvosi vizsgálatra irányítás (fizikális vizsgálat, EKG).
- Fogászati vizsgálatra irányítás (caries és paradontalis szűrés).
- Rendszeres ellenőrző vizsgálatok:
- Vérnyomás és pulzus mérése.
- Testsúlymérés.
- Magzati szívfrekvencia ellenőrzése (20. héttől).
- Vizeletvizsgálat (fehérje, cukor, genny, nitrit).
- Terhesség fejlődésének követése (symfysis fundus távolság rendszeres mérése a 20. héttől).
- A méh kontraktilitásának ellenőrzése.
- A méhszáj záróképességének ellenőrzése (nem minden alkalommal).
- Trimeszterenkénti vizsgálatok:
- Első trimeszter (11-13. hét): Ultrahangos szűrővizsgálat, teljes vérkép, vizeletvizsgálat, vércsoport meghatározás, vörösvértest ellenanyagszűrés, kötelező hepatitisz B és szifilisz szűrővizsgálat, fogorvosi szűrővizsgálat.
- Második trimeszter (18-22. hét): Ultrahangos vizsgálat.
- 24-28. hét: Terheléses vércukorvizsgálat (GDM szűrés).
- 16. hét: AFP vizsgálat (magzati fejlődési rendellenességek szűrésére).
- 16., 28., 36. hét: Anti-D ellenanyag vizsgálat.
- Harmadik trimeszter (30-32. hét): Ultrahangos vizsgálat.
- 36-37. hét: Laborvizsgálatok (vérkép, vizelet).
- 38. héttől hetente: Kardiotokográfos vizsgálat (CTG/NST).
- Terminustól naponta: CTG a szülőszobán.
Magas rizikójú várandósság esetén a szakorvos határozza meg a megjelenések gyakoriságát és azok időpontjait.
Babavárás 3. rész Az a bizonyos varázslatos negyedik hét.
Vérköpés és nehézlégzés a várandósság alatt
Fontos tisztázni, hogy a várandósság során fellépő vérköpés (haemoptoe) nem a szájból, nyelőcsőből vagy gyomorból ered-e (hematemesis). Különösen fontos a tüdőembólia eredetű vérzés kizárása, mivel annak kezelése eltér a többi tüdővérzésétől.
Nehézlégzés esetén tisztázni kell annak formáját, súlyosságát és esetleges kiváltó tényezőit. Fontos tudni, hogy a nehézlégzés felléphet hirtelen (pl. spontán pneumothorax, tüdőembólia, akut asztmás roham) vagy fokozatosan (pl. kardiális pangás, obezitás, terhesség, anémia).
Az ápolási diagnózisok szerepe
A betegfelvétel kiemelt jelentőségű a pontos és korrekt ápolási terv készítéséhez, valamint az ápolási folyamat hatékony kivitelezéséhez. Az anamnézisek felvételénél mindig figyelembe kell venni a beteg általános állapotát. Kritikus vagy instabil állapotú beteg felvétele során törekedni kell a gyors, lényegre törő adatok begyűjtésére, és csak a szükséges diagnosztikai vizsgálatokat szabad elvégezni. Ebben az esetben az elsődleges állapotfelméréshez az úgynevezett A-B-C-D-E algoritmust alkalmazza, amelynek célja az azonnali beavatkozást igénylő állapotok felismerése, a mielőbbi segítség kérés és a kompetencia szintű beavatkozások megkezdése.
Stabil állapotú beteg esetében a beteg tudatállapotáról való tájékozódást követően a részletes állapotfelmérés algoritmusát kell alkalmazni, melynek célja a lehető legpontosabb és legrészletesebb anamnézis felvétele, valamint a jelen állapot felmérése. Itt már az aktuális panaszokon, problémákon és tüneteken túl tájékozódni kell a régebbi betegségekről, műtétekről, szociális anamnézisről (életkörülmény, életmód, rizikófaktorok), foglalkozási anamnézisről és családi anamnézisről.
Néhány gyakori ápolási diagnózis a várandósság kapcsán
Az ápolási diagnózisok segítenek az ápolási terv felállításában és a célzott beavatkozások megtervezésében. Íme néhány releváns ápolási diagnózis, amely a várandósság és a szülészet területén felmerülhet:
| Kategória | Ápolási diagnózisok |
|---|---|
| Fizikai állapot | Az erőkifejtés csökkent tűrése, Kóros testhőmérséklet kockázata, Kóros székletürítés, Csökkent perctérfogat, Folyadékhiány, Folyadékfölösleg, A légzésműködés zavarának kockázata, A szöveti épség károsodása, A szöveti vérátáramlás zavara, Kóros vizeletürítés |
| Mentális és érzelmi állapot | Szorongás, Félelem, Gyász, Reményvesztettség, Lelki feszültség, A lelki jóllét fokozásának lehetősége, A gondolkodási folyamatok zavara, Döntési konfliktus |
| Szoptatás és csecsemőgondozás | Kielégítő szoptatás, Sikertelen szoptatás, A szoptatás megszakítása, A csecsemő magatartásának rendezetlensége, A csecsemő rendezetlen magatartásának kockázata, A csecsemő-magatartás rendezettségének potenciális fokozása, Hibás szülői magatartás |
| Kommunikáció és társas kapcsolatok | A kapcsolattartás zavara, Magányosság kockázata, A társas kapcsolatok zavara, Társadalmi elszigetelődés |
| Kockázatok és biztonság | Fertőzés kockázata, Műtét körüli testhelyzet okozta baleset kockázata, Az önpusztító kockázata, Csökkent védelem |
| Együttműködés és tudás | Ismerethiány, Hiányos együttműködés, A kezelési előírások eredményes megvalósítása az egyén részéről |
| Családi folyamatok | A gondviselői szerep túlterhelése, A családi folyamatok megromlása, A családi megküzdés fejlesztésének lehetősége, A család megküzdőképességének összeomlása, A család eredménytelen megküzdésének romboló hatása |
| Egyéb | Megromlott közérzet, Fáradékonyság, Környezetváltozás kiváltotta megterhelés, Az önellátás hiányának tünetegyüttese, Az énkép zavarai, Az érzékelés és a felismerés zavara, Az alvásrend zavara |
A védőnő szerepe a baba születése után
A baba születése után a védőnő tovább gondozza a családot. Egyéni gondozási terv alapján otthonában látogatja, ellátja tanácsokkal az édesanyát, a hatodik hetet követően behívja tanácsadásra a csecsemőjével, és elvégzik a szűrővizsgálatokat immár a gyermekorvossal. A védőnő a szülés után hivatalos értesítést kap a szülőintézetből az újszülött érkezéséről és egészségi állapotáról.
Támogatások és juttatások várandósoknak
Fontos tudni, hogy a GYED (gyermekgondozási díj) azoknak a kismamáknak jár, akik a terhességük előtti 2 évben legalább 365 napot dolgoztak. A GYED-et a munkáltatónál kell igényelni. Ha a kismama munkanélküli, akkor az álláskeresési járadék folyósítása alatt igényelhet CSED-et, majd GYED-et, de ebben az esetben az álláskeresési járadék felfüggesztését kell kérni az illetékes munkaügyi központtól. A CSED-re (csecsemőgondozási díj, korábbi nevén terhességi-gyermekágyi segély) az édesanya a gyermek születésének napjától 24 héten át jogosult, a naptári év napi jövedelmének 70 százalékában. A GYES (gyermekgondozási segély) 28 500 forint egy gyermek esetében, ami három éves korig jár. Ikrek születésekor a tankötelessé válás évének végéig kérhető. Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetében tíz éves korig jár a fenti összeg.
tags: #apolasi #diagnozisok #varandossag