Az anyatej egyértelműen a legelőnyösebb az újszülöttek és a csecsemők táplálására. Számos kutatás kimutatta, hogy az anyatejjel táplált babák kevésbé hajlamosak például az asztmára, az elhízásra és az autoimmun betegségekre tápszerrel etetett társaiknál. Ezek az anyatejes táplálás életre szóló hatásai. Az anyatej immunerősítő, javítja az értelmi képességeket, a szoptatás pedig természetes fogszabályzó.
Az evolúció során az anyatej összetétele úgy változott, hogy minden szükséges tápanyagot tartalmazzon a csecsemő testi és szellemi képességeinek fejlődéséhez. Az emlő a vérből állítja elő az anyatejet, melynek fő alkotórészei a fehérje, a víz és a cukor, és emellett minden benne van, amire egy kisbabának szüksége van. Ezért ajánlják a szakmai szervezetek - köztük a WHO és Unicef is - kizárólag az anyatejes táplálást a csecsemők 6 hónapos koráig, és a szoptatás folytatását akár két éves koron túl is az anyatejet kiegészítve a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékokkal.
A szoptatás rövid távon is jótékony: a szülés utáni 1-2 órában termelődő előtej például „filmszerű” bevonatot képez a beleken, ami védi a tápcsatornát a fertőzések ellen, és elősegíti a gyermek immunrendszerének fejlődését is. Az anyatejben található érlelő anyag előkészíti a gyomrot és a béltraktust annak későbbi funkciójára, az emésztésre, és a szüléssel járó stressz ellen is védelmet nyújt.
Bár eddig is sejtették, hogy az anyatej befolyásolja a csecsemők immunvédekezését, mindeddig szinte semmit sem tudtunk ennek mechanizmusáról. Az ismereteink ezért főként állatkísérletekből származnak. Az eredményeink azt mutatják, hogy az első három hétben jelentős változás történik a szerzett immunitásban. Erre azért nem volt eddig emberektől származó adat, mert nehéz kutatási célra vérmintát venni egészséges újszülöttektől.
A terhesség idején anyai sejtek jutnak a magzatba a méhlepényen keresztül, majd a megszületése után az anyatejjel a bélrendszerén keresztül is jut be az anyától származó sejt a gyermek vérkeringésébe. Az anya sejtjei az újszülött immunrendszere számára idegen antigéneket tartalmaznak, így szabályozás híján teljes erőből fellépne ellenük. Ebben a vizsgálatban az immunrendszerben szerepet játszó sejtek mennyiségét mérték. A kutatók hosszú távon tervezik, hogy nyomon követik e gyermekek fejlődését.
Kiderült az is, hogy egyes jótékony bélbaktériumok, amelyek segítik a szabályzó T-sejtek működését, ugyancsak nagyobb számban fordulnak elő az anyatejes babák bélrendszerében. A szabályzó T-sejtek mennyiségének különbsége kifejezetten jelentős az anyatejes és a tápszeres babák között. A harmadik hét végére az anyatejjel táplált csoportban majdnem kétszer annyi szabályozó T-sejt lesz. Ez az a sejttípus, amely az egész immunválaszt szabályozza. Szerepet játszik a gyulladásos és autoimmun betegségekben, de fertőzések esetén is. Például enyhítik az anyatejjel kapott anyai sejtekre beinduló immunreakciót, és csökkentik a gyulladást is.
Az anyatejes babák ellenállóbbak az allergiák és az autóimmun betegségek - például a Crohn-betegség, az egyes típusú cukorbetegség, asztma, ekcéma - ellen, ritkábban híznak el serdülőkorban, és kevésbé hajlamosak a magas vérnyomásra továbbá az érelmeszesedésre.
Az anya és gyermeke közötti érzelmi kötődés kialakulásában is fontos szerepet játszik a szoptatás: lényeges a szülés utáni első, közvetlen bőrkontaktus, ami segíti az anya és csecsemője közötti egymásra hangolódást. Az első hat hét, melyet nem véletlenül nevezünk gyermekágyas időszaknak, megtanítja az édesanyát a baba testbeszédének értelmezésére. A szoptatás megnyugtatja a csecsemőt, így az kevesebbet sír.
Szoptatási pozíciók - Szoptatás Világhét
Mindemellett az édesanya egészségét is óvja: véd a csontritkulás ellen, javítja az anyagcserét, csökkenti az emlőrák és a petefészekrák gyakoriságát. Minél tovább szoptat az anyuka, annál erősebb ez a védő hatás.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) augusztus első hetét a szoptatás világhetévé nyilvánította. A WHO 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej világnapjává. Hazánkban az anyukák 30-40 százaléka táplálja a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően hat hónapos koráig csak anyatejjel kisbabáját. Ez a ’90-es évekhez képest lényeges javulást mutat, de ha összehasonlítjuk például a kormányprogram révén támogatott Guatemala adataival, ahol az egyévesek 81, a kétévesek 47 százaléka szopik, akkor van még min javítanunk.
Az anyatej összetétele olyan komplex, hogy teljes egészében még ma sem értjük minden alkotóeleme funkcióját. Így a tápszergyártó cégek soha nem fogják tudni egy az egyben lemásolni az anyatej összetételét. Az anyatej számos sejtet, az anya saját sejtjeit, de veszélytelen élőlényeket, például baktériumokat is tartalmaz. Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a tápszer rossz lenne, hiszen számos esetben előfordul, hogy az édesanya nem tudja szoptatni a gyermekét, mert nincs elegendő teje, vagy a szoptatást kizáró gyógyszert kell szednie. A tudományos adatok alapján kijelenthetjük, hogy az anyatej minden tekintetben előnyösebb az újszülött számára. Viszont egyáltalán nem ritka, hogy az édesanyának kevés a teje, vagy egyáltalán nincs, ezért egyáltalán nem gondolom, hogy a tápszereknek nincs helyük az újszülöttek táplálásában, különösen a speciális, gyógyászati célú tápszereknek.
