Csecsemőkorban gyakori panasz az étkezések után jelentkező bukás, mely tovább fokozhatja az édesanyák aggódását, eleget eszik-e a baba, megfelelő-e a fejlődése. Az esetek jelentős részében a bukás ártalmatlan jelenség, azonban a véres bukás mindenképpen figyelmet érdemel.
Miért bukik a baba és mikor tekinthető normálisnak?
Étkezés során az elfogyasztott táplálék a szájból a nyelőcsövön keresztül a gyomorba jut, majd útját a bélrendszer felé folytatja. Időnként azonban visszafelé is lejátszódik ez a folyamat: a gyomor keverő mozgása során nemcsak a patkóbél felé jut a gyomortartalom, hanem - ha rossz a nyelőcső alsó záróizmának működése - vissza is folyhat a nyelőcsőbe, akár a garatig is. A kis csecsemőknél ez a bukás jelensége, amelyet szinte minden anyuka tapasztalhat.
A bukás oka lehet anatómiai vagy az etetéssel, szoptatással összefüggő "technikai" tényező is. Az újszülöttek gyomorűrtartalma születéskor mindössze 5 ml. Az újszülött gyakran többet fogyaszt el a szükségesnél, fokozatosan tágítva a gyomor befogadó képességét. A gyomorszáj beidegzése az első 6 hónapban nem működik tökéletesen, gyakran csorog vissza a gyomortartalom a nyelőcsőbe, ilyenkor csuklást, ha esetleg az orrüregbe is feljut, akkor pedig nátha szerű tüneteket, tortyogást, tüsszentést okozhat.
Egyes babák nagyon mohón próbálnak szopizni, és közben sok levegőt nyelnek, melynek következménye lesz a bukás. Ilyen esetben is még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a büfiztetésre. A kis mennyiség nagyjából az etetés után 5-10 percig jelentkező, két-három kortynak megfelelő táplálékot jelent.
A bukás (amire élettani vagy szövődménymentes refluxként is utalnak) gyakori, és legtöbbbször normális jelenség a csecsemőknél. Gyakori a bukás, ha a kisbaba túl sok anyatejet evett meg túl gyorsan. Ez akkor fordulhat elő, ha a baba nagyon gyorsan vagy nagyon intenzíven szopik, vagy ha az édesanya melle túltelítődött.
A bukások gyakorisága nagyjából a gyermek fél éves korára fokozatosan csökken. Egyrészt ez időre a gyomor záróizma megerősödik, másrészt a gyermek ennyi idősen már felül, így kevesebb időt tölt fekve, mely szintén bukást eredményezhetett.
Véres bukás anyatejes babáknál: okok és teendők
Az egyik legijesztőbb dolog, amivel párnapos kisbabánál találkozhatunk, az a véres pelenka. A vér látványától sok szülő azonnal frászt kap, de ha kislányunk van, nem kell rögtön aggódni miatta. Esetükben ugyanis előfordul, hogy az anyai hormonok nagy hatást gyakorolnak a szervezetre, vagyis tulajdonképpen egyfajta korai ciklus alakul ki náluk.
Ha anyatejes a baba, és a bukásában friss vért találunk, az kifejezetten ijesztőnek tűnhet, azonban az esetek többségében nem kell aggódni miatta. Merthogy a háttérben egy kisebesedett mellbimbó is állhat, melyet úgy tudnak szívni a babák, hogy abból több csepp vér is beszivároghat a gyomrukba. Ha a frissen lefejt tejben nem látszik, mert kevés volt benne a vér, akkor is érdemes figyelni.
A véres bukás hátterében több ok is állhat. Ezért is fontos, hogy ezekben az esetekben mindig megfigyeljük, más tünetek is jelentkeznek-e mellette. Ha a baba jókedvű, szépen gyarapodik, nem nyűgös, székletében nincs semmi változás, és sem láza, sem hőemelkedése nincs, a szoptatott babáknál a leggyakoribb oka véres bukásnak, ha az édesanya mellbimbója sérült, berepedt, így a baba a szoptatás közben "kívülről" nyeli be a vért, ami később a visszabukott folyadékban megjelenik.
Zárt kapuk a szülővé váláshoz, amikor nem jön a baba. Okok és megoldások
Mikor forduljunk orvoshoz?
Azonban, ha az etetés során a csecsemő fejét hátraszegi, fájdalmasan sír, rendszeresen nagyobb mennyiség jön vissza a gyomorból, illetve a gyermek súlyfejlődése is jelentős elmaradást mutat - ekkor már reflux betegségről beszélünk és orvosi segítségre szorul. Ha a baba lázas, nyűgös, étvágytalan is, esetleg hány is, és a székletében is vért találunk, feltétlenül forduljunk orvoshoz. Ilyenkor akár egy enyhébb betegség, kisebb gyomorhurut is okozhatja a tüneteket - a gyomorhurutot okozó hányás miatt a babák gyomor nyálkahártyája néha megreped -; de a múló fertőzésen túl refluxbetegség, vagy vérképzőszervi eltérés is jelentkezhet a véres bukásban. Ez utóbbi, komolyabb betegségek szerencsére csak ritkán fordulnak elő, az esetek nagy százalékában a sebes mellbimbó okozza a vér jelenlétét. A tünetek kivizsgálása minden esetben fontos.
Másrészt feltárulhatnak a gyakori bukás hátterében meghúzódó olyan egyéb súlyos betegségek is, mint például a gyomorszáj szűkület. Az újszülött rendszeres sugárban hányása a pilorus sztenózis tünete lehet, egy olyan gyomorproblémáé, melyet műteni kell. Fiúknál négyszer gyakoribb, mint lányoknál, a tünetek általában 3 és 5 hetes kor közt jelentkeznek.
A refluxbetegség (GERD) tünetei és kezelése
A csecsemők fejletlen emésztőrendszere miatt a savas gyomortartalom könnyen visszajut a nyelőcsőbe, pici babáknál ezért gyakori az étkezések utáni bukás. Ez nem feltétlenül jelez minden esetben problémát, okozhatja az is, ha a baba nagyobb mennyiséget fogyasztott egyszerre, vagy kapkodva, túl gyorsan lakott jól.
Reflux tünetei:
- A bukások színe normál esetben fehér. Reflux esetén azonban a bukás zöld vagy sárga, esetleg véres is lehet. Az elszíneződést az epét tartalmazó váladék, ill.
- A nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav rövid idő alatt gyulladásokat idézhet elő az érintett területen, ezért a csecsemő számára a nyelés fájdalmassá válhat. A fájdalom miatt a baba nyugtalan, rosszul alszik, elutasíthatja az evést.
- A visszaáramló gyomortartalom nemcsak a nyelőcsövet, de a légcsövet, légutakat is irritálhatja, az érzékeny nyálkahártyán gyulladásokat okozhat. Ez is közrejátszhat abban, hogy a refluxos babáknál gyakoribbak a felső légúti betegségek. Orrdugulás, nátha, visszatérő orrmelléküreg gyulladások (szinuszitiszek), valamint fülfertőzések jelentkezhetnek.
- Gyakori bukás vagy hányás; nyűgösség bukáskor.
- Lassú gyarapodás, súlyvesztés vagy fejlődésben való megállás.
Reflux kezelése és javaslatok:
Ha idejében felismerjük a tüneteket és orvoshoz fordulunk, kivizsgálással a reflux megállapítható és még a súlyosabb szövődmények előtt kezelni lehet a betegséget. Ebben sokat segíthet, ha a kicsit egy nap több alkalommal, kisebb adagokban tápláljuk, többször, hosszabban büfiztetjük és a refluxos baba ágy fejvégét kicsit megemeljük. A tápszer cseréjével, vagy az ahhoz, vagy az anyatejhez kevert sűrítővel is csökkenteni lehet a bukások számát. Jó hír, hogy a panaszok nagyjából a kicsi fél-egy éves kora körül - az emésztőrendszer fejlődésével, a szilárd táplálékok bevezetésével és a kicsi mozgásának változásával (kevesebb időt tölt fekve) - rendszerint megszűnnek.
A csecsemőkori bukás az esetek jelentős részében nem igényel gyógyszeres kezelést. Anyatejjel táplált babák esetében sajnos az anyai diéta nem segítheti a tünetek csökkentését. Tápszeres csecsemőknél a sűrűbb, ú.n. AR (antireflux) tápszerek adása ajánlott. A gyermeket naponta többször, kisebb mennyiségekkel tápláljuk, s az étkezéseket követő fél órában lehetőleg ne fektessük le. Javasolni lehet, hogy az ágy fejrészét emeljék meg, hogy a felső testfél fekvő helyzetben kicsit magasabban legyen. Ez is segíthet a refluxos panaszok csökkentésében, megszüntetésében. Ha ezek a módszerek nem bizonyulnak eredményesnek, akkor jön szóba a gyógyszeres kezelés. A babák refluxa általában fél-egy éves korra megszűnik. A reflux pontos diagnózisa a komolyabb szövődmények elkerüléséhez is szükséges.
Tervezzünk gyakori szoptatást! A kisebb, gyakoribb adagokat könnyebb megemészteni a kisbabának. Igyekezzünk a kisbabát félig ülő vagy teljesen függőleges testhelyzetben szoptatni, vagy dőljünk hátra, hogy a baba rajtunk legyen, pocakja a pocakunkon! Hagyjuk, hogy a baba teljesen befejezze az egyik oldalon a szopást (várjunk, amíg magától elengedi, vagy elalszik), mielőtt a másik oldallal kínáljuk! A túl gyors váltás bukást okozhat. Szoptass! A reflux ritkább a szoptatott csecsemőknél! Ráadásul a refluxos szoptatott kisbabáknál enyhébb és rövidebb ideig tart a reflux, kevesebb éjszakai kellemetlenséggel, mint a tápszeres babáknál. Csökkentsd vagy szüntesd meg a koffeinfogyasztásodat!