Mennyi időt kell várni a lombikbébi-kezelésre? Részletes útmutató

A lombikbébi (IVF) kezelési eljárás már több évtizedes múltra tekint vissza, napjainkra szó szerint mindennapos gyakorlattá vált. Hazánkban is évente több száz, babáért küzdő párnak segít, hogy ők is megtapasztalhassák az élet legnagyobb csodáját. A legelső kezelés előtt - és persze a kezelés alatt is - rengeteg különféle érzelem kavaroghat a pár mindkét tagjában: az izgalom, az idegesség és a bizonytalanság érzése is. Teljesen érthető, ha te hasonlókat tapasztalsz a lombikprogram megkezdése előtt, tudnod kell, hogy ez normális, gyakori dolog, és egyáltalán nem vagy egyedül vele.

Mi a meddőség, és mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Biológiai szempontból a meddőség azt jelenti, ha a nő vagy férfi biológiai értelemben nem tud hozzájárulni a fogamzáshoz. Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha egy év rendszeres próbálkozás után nem fogan meg a baba. 35 év felett már 6 hónap után érdemes orvoshoz fordulni. A sikertelen fogantatásnak ugyanis számos oka lehet mind női, mind férfi oldalról, ezért az első és legfontosabb lépés az alapos kivizsgálás.

A meddő párkapcsolatok 40 százalékában a hölgyeknél, 40 százalékban pedig a férfiaknál van probléma. A maradék 20 százalék egy nehezen felderíthető terület, amelyben közös okokat keresnek. Ilyen ok lehet például, hogy a nő „allergiás” párja spermájára és szervezete antitesteket termel ellene. Lehet, hogy más partnerrel már rég teherbe esett volna, de az aktuálissal erre nincs lehetősége.

A meddőség lehetséges okai:

• Hormonális okok: Ha a női hormonháztartással kapcsolatban merül fel probléma és a peteérés nem megy végbe, a teherbeesés lehetetlen. Hasonló gondot okozhat pajzsmirigyprobléma, illetve az agyalapi mirigy, a hypothalamus, vagy a mellékvesekéreg nem megfelelő működése. Emellett ide sorolhatóak a petefészek eltérései, mint a PCOS betegség, vagy a korai menopauza jelensége.
• Szervi vagy mechanikus okok: A teherbeesést gátolhatja a petevezetők elzáródása vagy gyulladása, a fibroidok, azaz a méhfalán meghúzódó jóindulatú daganatok megléte, valamint az endometriózis, amelyet a méhszövet méhen kívüli beágyazódása idéz elő.
• Egyéb okok: A biológiai nehézségeket elősegíthetik egyéb tényezők, mint a sok koffein fogyasztása, vagy a dohányzás. Az okok felkutatását számos vizsgálat kíséri.

A lombikbébi-kezelést megelőző lépések

A lombikprogram ugyanis általában csak akkor kerül sorra, ha a meddőség egyéb kezelési módszerei eredménytelek voltak (de erről az orvos dönt, bizonyos meddőségi okok esetén rögtön a lombik az első lépés). Az első lépésként azt szokták javasolni, hogy egy andrológus a férfit, illetve annak spermáját vizsgálja meg, ez ugyanis egy viszonylag egyszerű és gyors eljárás, mellyel kizárható a férfi meddősége. Egészséges spermáról akkor beszélhetünk, ha 1 milliliter ejakulátumban minimum 20 millió spermium található.

A férfi kivizsgálásával egy időben megkezdődhet a nő vizsgálata is - ez azonban egy sokkal hosszabb és sokkal kellemetlenebb folyamat, mint az urak esetében. Két dolgot kell tisztázni: hogy funkcionális, vagy anatómiai oka van-e a meddőségnek. Az anatómiai okok között említjük például a veleszületett fejlődési rendellenességeket, és ide tartozik a petevezetők elzáródása is, amely a leggyakoribb meddőségi ok. Ezek a problémák általában műtéttel, egynapos sebészeti beavatkozásokkal orvosolhatók.

Ovulációindukció

A meddőség funkcionális okának a hormonrendszerbeli hibákat említjük. Amennyiben a női szervezet valamilyen hormonális okból nem képes petesejt termelésére, a petefészek működésének gyógyszeres serkentésére, stimulációjára van szükség. A petesejtek éretté válásával mesterségesen váltják ki a tüszőrepedést is - ez az ovuláció-indukció. A fogantatás ebben az esetben természetes úton történik, vagyis a pár együttlétére van szükség hozzá. Ha a hímivarsejt megtermékenyíti a petét, az embrió beágyazódást további gyógyszeres kezeléssel, vagyis sárgatest hormonokkal segítik elő. Az ovuláció-indukció az állami intézményekben, nőgyógyászati szakrendelőkben, meddőségi ambulanciákon keresztül is elérhető.

Inszemináció

Amennyiben a hormonális kezelés nem hozott megfelelő eredményt, és továbbra is elmarad a gyermekáldás, a következő lépés az inszemináció, vagyis a méhen belüli mesterséges megtermékenyítés. A természetes úton kinyert spermát sterilizálják, és speciális feldolgozáson megy keresztül. A spermamintából eltávolítják az ondófolyadékot és más anyagokat, az egészséges és jól mozgó spermiumok pedig tápfolyadékba kerülnek. A tüszőrepedés idején az orvos katéter segítségével bejuttatja ezt a „koncentrátumot” a méh üregébe. Tulajdonképpen a pénisz helyett dolgozik, s ezáltal a spermiumok kikerülik a méhnyakban lévő méhnyaknyákot is, amely képes akár megállítani is a spermiumokat. A módszer tulajdonképpen a természetes teherbeesés optimalizálására szolgál, nem avatkozik be durván a természet folyamataiba. A babánál a fejlődési rendellenesség valószínűsége a hagyományos teherbeesésével azonos, a kezelés sikeressége pedig 12-15 százalékos. A jelenlegi minisztériumi protokoll 3-6 eljárást ír elő (életkortól függően), de általában a 3. vagy 4. eljárás sikeres. Sikertelen beavatkozás esetén nincs várakozási idő a következő próbálkozásig, az előfeltétel mindössze az, hogy a petefészek és a méh megfelelő állapotban legyen.

Milyen vizsgálatok szükségesek az első lombikbébi-kezelés előtt?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelvet készített az asszisztált reprodukciós kezelésekről. Ez tudományos bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz, többek között a szükséges vizsgálatok tekintetében is.

Az első lombikbébi-kezelés előtt az alábbi vizsgálatok elvégzése szükséges:

• A petefészkek funkcionális vizsgálata: a ciklus 2-4. napja között (FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, TSH) és/vagy ciklustól függetlenül anti-Müller hormon (AMH) és/vagy antralis folliculus-szám (AFC) ultrahangos meghatározása
• Méphüreg alaki alkalmasságának vizsgálata
• Hüvelyváladék vizsgálata: szűrés Chlamydia trachomatis baktériumra, indokolt esetben teljes bakteriológiai vizsgálat
• Spermiumvizsgálat
• Méhnyakrákszűrés (cytológia)
• Emlő ultrahang (40 év alatt), mammográfia (40 év felett)
• Szerológiai vizsgálat: a pár mindkét tagjánál egy éven belül hepatitis B, C, RPR (szifilisz), illetve HIV-szűrés, rubeola-szűrés és a pár nőtagjánál vércsoportvizsgálat
• Belgyógyászati kivizsgálás
  • krónikus belgyógyászati probléma fennállása esetén, mely a teherbeesést, terhességet befolyásolhatja
  • a petesejtleszíváshoz szükséges minimális kivizsgálás, egy hónapon belüli vérkép vizsgálat végzése javasolt

A beutalás részletszabályait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet tartalmazza. Fontos tudni, hogy a beavatkozást megelőző vizsgálatokhoz általában szükséges a beutaló.

Életmód és táplálkozás a kezelés előtt

A termékenységet, egészséges terhességet segítő lépések ugyanolyan fontosak (ha nem fontosabbak) lombikbébi-kezelés esetén is. Ide tartozik a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és a káros szokások (dohányzás, túlzott koffeinbevitel, alkohol, drog) elhagyása.

Fontos tápanyagok és étrend-kiegészítők:

• Férfiaknak: kiemelt figyelmet érdemes fordítania a cink, a szelén, az E-vitamin és az antioxidánsok (Q10 koenzim, astaxanthin) megfelelő bevitelére.
• Nőknek: mindenképp érdemes a C-, D- és E-vitamin, a folát, a cink és a szelén pótlására figyelni (egy jól összeállított terhesvitaminban megtalálható mind). Emellett a petesejt minőséget és a lombikbébi-kezelés sikerét támogathatja még a Q10 koenzim, a mio-inozitol, az N-acetil-cisztein, és az alfa-liponsav.

Az étrend-kiegészítők szedése a petesejtleszívás után abbahagyható, kivéve a terhesvitamint. Érdemes kiiktatni a koffeintartalmú, valamint a cukros ételeket. A koffein a petevezetékekben fékezheti az izmok összehúzódását, míg a túlzott cukorfogyasztás komoly egészségügyi problémához vezethet, amelyek gátolják a teherbeesést. A minél több fehérje és az elegendő folyadék viszont segítik a megtapadást. Az ideális testsúly szintén lényeges szempont, hiszen a zsírszövet hozzájárul az ösztrogéntermeléshez, ezáltal a súlytöbblet könnyen okozhat hormonzavart.

A lombikbébi-kezelés lépései

A szükséges vizsgálatok elvégzése után következhet a kezelés, amely három fő lépésből áll: petefészek-stimuláció, petesejtleszívás és embrió visszaültetés.

1. Petefészek-stimuláció

A stimuláció célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhet később leszívásra, illetve megtermékenyítésre. A stimulációs protokollnak minél inkább testreszabottnak kell lennie, figyelembe véve az életkort, testsúlyt, hormonvizsgálati eredményeket, és így tovább.

A stimulációt legtöbb esetben előkezelés előzi meg, ami történhet fogamzásgátló tabletta szedésével (14-28 nap) vagy napi adagolású injekciókkal - ennek az a célja, hogy felkészítse a petefészket a stimulációra. Az előkezelés javíthatja a sikeres kezelés esélyét, valamint csökkentheti a petefészek túlstimulációs szindróma és a petefészek ciszták kockázatát.

Hosszú protokoll

Hosszú protokoll esetén a menstruációs ciklus 21. napja körül kezdődik a petefészek injekció-kúrával történő nyugalomba helyezése. Ez általában egyféle injekció, amit naponta kell beadni, legalább 10 napon keresztül. Vérvétellel ellenőrzik, hogy mikor is kezdődhet a petefészek stimulációja a hormoninjekciókkal (FSH és LH). Kétnaponta végzett vérvétel és ultrahangvizsgálat segítségével követik a tüszők növekedését és amikor elérik a megfelelő méretet, akkor jön az utolsó injekció, ami 35-36 órával előzi meg a petesejtleszívást. A hosszú protokoll kb. 22-24 napig tart.

Rövid protokoll

Rövid protokoll esetén az előkezelés elmarad és a menstruáció 2-3. napján, ultrahangvizsgálat után egyből a stimuláció kezdődik. Csak az első, megfelelő méretű tüszők megjelenése után kerül sor újabb injekciós készítmény alkalmazására, az idő előtti tüszőrepedés megelőzése céljából. A rövid protokoll kevesebb injekcióval jár, és rövidebb ideig, kb. 10-12 napig tart.

Gyógyszerek nevét és mennyiségét szándékosan nem említjük, hiszen ezek - ahogy fentebb írtuk - testreszabottak, egyénenként jelentősen változhatnak.

2. Petesejtleszívás (tüszőpunkció) és megtermékenyítés

A petesejtleszívás majdnem mindig altatásban történik, így nem jár fájdalommal és biztonságosabb is. Az altatás nyugodt körülményeket teremt, aminek köszönhetően sokkal kisebb a petefészek körül található szervek sérülésének a kockázata. A leszívásra reggel, az előre megbeszélt időpontban kell menned, éhgyomorra. Előkészítenek téged az altatásra, majd következik a petesejtleszívás. A hüvelybe vezetnek egy ultrahangfejet, amire egy tű van erősítve (ez a punkciós tű) - ennek segítségével a hüvelyboltozaton keresztül a tüszőkben lévő tüszőfolyadékot leszívják. A tüszőfolyadékot steril csövekbe helyezik, majd mikroszkóp alatt megkeresik benne a petesejteket, amelyeket tápoldatba, szövettenyésztő edénybe helyezve inkubátorban tárolnak. Ez az ivarsejtek és embriók fejlődése számára megfelelő körülményeket biztosít.

A petesejteket, 4-5 órával a leszívás után, megtermékenyítik az előkészített spermiumokkal. A sperma mintaadás általában szintén ezen a napon, reggel történik, 2-5 napos önmegtartóztatás után, maszturbáció útján. Fagyasztásból felengedett vagy biopsziával nyert spermium is felhasználható a megtermékenyítéshez. A petesejtleszívást 2-3 óra pihenés követ, és ha nincs panasz, akkor hazamehetsz.

A terhességet támogató, egészséges progeszteronszint fenntartása érdekében a petesejtleszívás napjától a pozitív terhességi tesztig progeszteron-kiegészítést szoktak felírni az orvosok. Ez szájon át, injekcióval, illetve hüvelykúppal is történhet.

Megtermékenyítés a laboratóriumban

A petesejt megtermékenyítése hasonlít a természetben is lejátszódó folyamathoz: a petesejtre 200-300 ezer hímivarsejtet cseppentenek. Lehetőség van a spermiumokat a petesejt citoplazmájába is juttatni egy üvegkapilláris segítségével (ICSI eljárás). A megtermékenyült petesejtek, vagyis az embriók ezután 2-5 napig a laboratóriumban maradnak, amíg el nem érik a 16 vagy 32 sejtes állapotot. Az embrió ekkor már alkalmas a méhbe való beültetésre, ami nagyban hasonlít az inszeminációhoz.

3. Embrió visszaültetés (embrió transzfer)

A megtermékenyült, szabályosan osztódó embriók legalább 2, legfeljebb 6 nappal később kerülnek visszaültetésre. A beültetett embriók számáról legjobb a visszaültetés napján meghozni a döntést, az embriológiai eredmények alapján. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint legfeljebb három embrió ültethető vissza egyidejűleg, négy speciális esetekben: történt már sikertelen beültetés, az anya 35 évnél idősebb, a hormonvizsgálatok a petefészek korai kimerülésére utalnak, azonos személyektől származó ivarsejtekből keletkezett embriók a fagyasztva tároláshoz nem állnak rendelkezésre.

Az embrió transzfer gyors és fájdalommentes művelet, az esetek többségében nem igényel altatást. Az embriókat (egészen pontosan preembriókat) egy speciális katéter segítségével a méhnyakon keresztül a méh üregébe juttatják. Egy kis pihenő (kb. 30 perc) után haza is mehetsz.

Az embriók visszaültetése után kezdődik a kéthetes várakozás - ennyi időbe telik, míg kiderül, hogy létrejött-e a terhesség. Lehet, hogy ez fog életed leghosszabb két hetének tűnni, de hidd el, egyszer ez is véget ér. A legfontosabb teendőd, hogy kíméld magad ebben az időszakban: maradj otthon, olvass, nézz filmeket, pihenj. Ha lehet, vegyél ki két hét szabadságot, de legalább az első hetet töltsd otthon.

A lombikbébi beavatkozás útján létrejövő terhesség a további lefolyásában nem különbözik egy természetes úton fogant terhességtől.

További technikák az IVF sikerességének növelésére

• Intracitoplazmatikus Spermium Injektálás (ICSI): Amennyiben a meddőség oka a gyenge minőségű spermakép, akkor arra van szükség, hogy a spermiumokat mikromanipulációs eljárással mesterségesen juttassuk a petesejtbe.
• Asszisztált hatching (AHA): Az embrió beágyazódása, így az IVF-ET kezelés sikeressége növelhető az AHA eljárással. Ennek során az embriót körülvevő zóna pellucidán kis nyílást ejtünk, így az embrió méhbe ültetésekor könnyebben szabadul ki a burokból és tapad meg a méh nyálkahártyáján.

Mennyi időt kell várni a lombikbébi-kezelésre és a gyermekáldásra?

Aki lombikkal kénytelen próbálkozni, az nem a szerencsések táborát erősíti, és már egy ideje hiába várja a gólyát. Sajnos erre megint csak azt tudom mondani, amit olyan sokszor mondok ebben a témakörben: nincs rá biztos válasz, mert sok mindentől függ. Mi a probléma, mennyire kezelhető, mennyire érünk el jó eredményeket a kezeléssel. Bőven akad tehát befolyásoló tényező, ezért nem lehet előre kijelenteni, hogy 2 hónap lesz, vagy fél év. Ha pedig azt nézzük, hogy mennyi idő kell a sikeres lombikhoz, pláne nem lehet ígérgetni. Lehet, hogy az első összejön, akkor szerencsénk van.

Az első lombikig el lehet jutni gyorsan, amennyiben sikerül jól időzíteni a kezdést, hamar jut a páciens időponthoz a vizsgálatokra, és nincs olyan eltérés, amit mindenképpen kezelni kell a beültetés előtt. A fő akadályt a vizsgálatokra való bejutás szokta jelenteni, mert általában nem sikerül pár napon belül időpontot szerezni mindenhova, ezért hiába lehetne valamit rögtön elvégezni, átcsúszhat a következő ciklusra. Ezek főleg a női oldalon áll fenn, mert több vizsgálat meghatározott napokon történhet csak (például a hormonvizsgálatok, petevezeték átjárhatósági vizsgálat).

Lombiknál tehát fel kell rá készülni, hogy akármennyire is szeretné az ember azonnal a kisbabát, valószínűleg nem lesz gyors folyamat. Egy teljes stimuláció-leszívás-transzfer kör körülbelül 2-3 hetet vesz igénybe.

Várakozási idők és a sikerráta

Az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozás következhet be, mivel a szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik. Magánfinanszírozott kezelések esetén általában nincs várólista.

Az életkor előrehaladtával a sikerességi mutatók csökkenést mutatnak, ez azt jelenti, hogy míg 35 éves kor alatt két embrió visszaültetése esetén a terhesség esélye 40-45% körül van, addig 40 évesen már csak 20-25% körül, 45 éves korra pedig legfeljebb 1-2%.

Fontos tudnivaló, hogy a kezelés sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik. Egy ausztrál kutatás szerint 35 év alatt három próbálkozás után 3-ból 2 nőnek gyermeke születik, és még ezután is növekszik a sikeres kezelések aránya a további próbálkozásokkal. Ne félj részletesen megkérdezni a kezelőorvosodat arról, hogy a hozzád hasonló korú, egészségi állapotú nőknél milyen sikerráta jellemző és te mire számíthatsz!

Az esetek többségében több próbálkozásra van szükség a sikeres gyermekszületéshez, ezért fontos, hogy tudd, az „átlagnőnek” nem elég egyetlen kezelés. Persze ettől még nem szabad pesszimistán nekifutnod az első próbálkozásnak sem, légy elszánt és pozitív!

Jogi és finanszírozási tudnivalók

A lombikbébi-eljárásból öt alkalmat finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). 2020. július 1-jétől pedig már a beültetésen, illetve vizsgálatokon túl a meddőségkezelésben - vagyis a lombikprogramban - használt gyógyszerek is 100 százalékos támogatást kapnak (dobozdíj, vagy egyéb, kisebb költségek előfordulhatnak). Költségekkel tehát lényegében nem kell számolnod, az alap protokollok esetén a teljes lombikbébi-kezelés ingyenes.

2024-es módosítások

2024. január 1-től a támogatás számbeli korlátozása már nem a beültetéssel végződő beavatkozásokra, hanem egy-egy újabb ciklus megkezdésére vonatkozik. Fontos továbbá, hogy a nem petesejtnyerés céljából végzett gyógyszeres stimulációk nem csökkentik a lehetőségek számát, így a fagyasztott embriók beültetését nem érinti a fenti szabályozás. Aki a korábbi szabályozás alapján a beültetések számával a közfinanszírozott lehetőségeit kimerítette, annak 2024. január 1-től további közfinanszírozott stimulációra és inszeminációra már nincs jogosultsága.

Ha a közfinanszírozottan elvégzett reprodukciós eljárások eredményeképp legalább egy gyermek élve születik, további 4 közfinanszírozott ciklusra (beültetés helyett petesejtnyerés céljából történő stimulációra, illetve inszemináció indítására) keletkezik jogosultság.

A testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés beavatkozássorozatai között a támogatott formában történő igénybevételhez már nem szükséges három hónapos időközöknek eltelnie.

A megszakadt kezelések finanszírozása

Amennyiben a petesejtnyerés céljából indított gyógyszeres stimuláció, az ovulációindukció, a mesterséges ondóbevitel vagy az embrióbeültetés folyamata esetlegesen megszakad, az térítésmentesen kizárólag akkor vehető igénybe, ha a megkezdett beavatkozás megszakításának orvosi indoka volt, vagy a megszakításra az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető indok miatt került sor. Tekintettel arra, hogy a 2024. január 1-től hatályos szabályok értelmében a petesejtnyerés céljából végzett stimulációk (inszemináció esetén pedig az azt megelőző ovulációindukció) száma korlátozott, az e céllal indított, azonban valamilyen okból megszakadt kezelés szintén csökkenti a közfinanszírozottan igénybe vehető ciklusok számát.

Reprodukciós kor felső határa

A reprodukciós eljárás, valamint az ivarsejt- illetve embrióletét a kötelező egészségbiztosítás terhére a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhető meg. Ezen életkor betöltését követően tehát nem indítható eljárás annál a páciensnél sem, akinél a 45. életév előtt nem történt meg az első eljárás megkezdése. A betöltött 45. életév előtt megkezdett stimulációhoz tartozó beavatkozási lépések a 45. életév betöltését követően is elvégezhetők.

Azokon a Magyarországon végzett meddőségkezelés eredményeként létrejött embriókon, amelyek az anya 45 éves életkorát megelőzően kerültek letétbe, a nő 45 éves korán túl is beültethetőek, ha ennek orvosszakmai ellenjavallata nincsen.

Járulékos költségek

Olyan, járulékos költségeket érdemes szem előtt tartani, mint az utazás, a beáldozott szabadságok, vitaminok, illetve esetleg olyan vizsgálatok, amelyeket az orvos nem ír fel, vagy biztosító által nem támogatottak. Például a preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) sem tartozik a támogatott vizsgálatok közé, ennek ára 100 ezer és 1 millió forint között mozog, a vizsgálandó embriók számától függően. A PGD-t akkor végzik, ha valamilyen szülői eltérés miatt a genetikai rendellenesség kockázata 10 százalék feletti.

Munkahelyi jogok és a lombikprogram

Ha a munkáltatód felé jelzed, hogy te lombikprogramban veszel részt (az intézettől, kórháztól kapott írásos igazolással), akkor a Munka Törvénykönyve felmondási védelmet biztosít és munkaidő-kedvezményt ír elő számodra. Ez azt jelenti, hogy nem rúghatnak ki téged a kezelés ideje alatt, illetve a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapig, a kezelés miatt pedig nem kell kivenned szabadságot (távolléted igazolt), azonban erre az időre nem kapsz fizetést.

A lombikprogramban való részvétel kétségkívül érzékeny téma, nem is mindenki szeretné beavatni ebbe a főnökét. A te egyéni döntésed, hogy megteszed-e ezt, viszont ha úgy döntesz, hogy inkább titokban tartod a munkáltatód előtt, akkor más megoldást kell találnod.

Embrió-, petesejt- és spermabankok

A babát akaró párnak, ha a férfi, vagy a nő oldaláról nincs lehetősége saját embrió visszaültetésére, még mindig bízhatnak a spermium-, vagy az embrióadományozásban. A spermabankokból anonim módon lehet ismeretlen donortól spermához jutni. A donor bizonyos tulajdonságainak megismerésére van lehetőség, de másra nem. Erre akkor van szükség, ha a férfi hímivarsejtjei nem alkalmasak a megtermékenyítésre.

Lehetőség van petesejt-donációra is, ám ennek még szigorúbb feltételei vannak, mint a spermadonációnak. Reprodukciós eljárás céljából történő női ivarsejt-adományozás esetén csak az ajánlhat fel petesejtet, aki a befogadó nő közeli hozzátartozója, oldalági rokona, testvérének házastársa, házastársa közeli hozzátartozója az egyenes ági rokon és a testvér kivételével, vagy házastársa testvérének házastársa.

Lehetséges az embrió-adományozás is. Amikor a petesejteket a lombikbébi eljárás során leszívják, majd megtermékenyítik, nem az összest ültetik be. A többi embriót általában lefagyasztják, ha pedig sikeres volt a többi embrió beültetése, a házaspár (vagy élettársak) fel is ajánlhatják azt más nehéz sorsú pároknak. Az adományozás céljából felajánlott embrió legfeljebb 5 évig tárolható, de ez az időtartam egy alkalommal, további 5 évvel meghosszabbítható. A fel nem használt embrió a határidő letelte előtt nem semmisíthető meg, csak abban az esetben, ha az embrió károsodott. Az embrió sorsáról az embriót létrehozó házastársak (élettársak) közösen rendelkeznek.

Az embriófagyasztás egy lehetőség a meddő párok számára: amennyiben maradtak szabályosan fejlődő embriók, amelyeket nem ültettek be, azok különleges körülmények között fagyaszthatóak és tárolhatóak. Lehetőség van petesejtfagyasztásra is. A beavatkozás történhet orvosi indikáció alapján (pl. onkológiai kezelés előtt), illetve egyéni fertilitásmegőrzési, úgynevezett „szociális” célból is.

Lombikbébi-terhesség: kockázatok és mellékhatások

Ha megtörtént a beágyazódás, és eltelt az első 6-7 hét, annak ellenére, hogy különösebb terhesgondozásra nincs szükség, a lombikbébi eljárás által létrejött terhesség mégis különbözik a spontán terhességektől:

• Többszörös öröm - Az ikerterhesség kockázata: Mesterséges megtermékenyítés esetén számolni kell az iker, illetve általában véve a többes terhesség kockázatával. A nemzetközi irodalom szerint az esetek 25-35 százalékában lehetséges a többes terhesség. A többes terhességek természetesen még inkább igénybe veszik az anyai szervezetet, ezért különös odafigyelést igényelnek. Amennyiben az embriók (vagy egyes embriók) esetében fennáll az életképtelenség, vagy egyéb betegség, lehetőség van az embriók számának korlátozására.
• Genetikai problémák: Mivel a meddő pároknál eleve nagyobb valószínűségű a genetikai rendellenesség, ezen pároknál a kockázat is magasabb, hogy a baba is valamilyen betegséggel fog majd küzdeni. Magának az eljárásnak is van kockázata genetikai szempontból, azonban a szakirodalom jelenlegi állása nem tudja pontosan megállapítani, hogy ez mekkora, s a kezelés során használt gyógyszerek gyártói sem tudják ezt pontosan behatárolni, így kizárni sem lehet őket.
• Stressz: Míg a természetes úton bekövetkezett fogantatást, és gyermekvárást a nők többsége természetes folyamatnak érzékeli, addig erre a lombikbébi eljáráson átesett nőknek a kivizsgálások, gyógyszeres kezelések, műtétek és egyéb beavatkozások miatt lehetőségük sincs.

Gyakori kérdések és válaszok

A kezelés elvégzése között van különbség?

Nincs várólista, ahogy a kivizsgálás megtörténik és nincs semmi olyan eltérés, amelyet kezelni kellene, el lehet kezdeni a kezelést (akár inszemináció, akár in vitro fertilizáció („lombik”)).

Mi történik sikertelen próbálkozás esetén?

Ha egy próbálkozás nem sikerül, ne add fel és ne veszítsd el a reményt! Ne keress bűnbakot, se magadat, se párodat, se a kezelőintézet dolgozóit ne hibáztasd. Emlékezz arra, hogy a csodák éppen azután a pillanat után szoktak érkezni, amikor már készek vagyunk feladni a harcot.

Hány embriót ültetnek vissza?

Egyénfüggő; az életkor, előzmények, embriológiai kép alapján döntenek.

Fáj-e a lombik?

A stimuláció alatt lehet enyhe hasi feszülés. A petesejtleszívás majdnem mindig altatásban történik, így nem jár fájdalommal. Az embrió transzfer gyors és fájdalommentes művelet.

Mit tegyek a két hetes várakozás alatt?

Kímélő életmód, stresszcsökkentés, az orvosi gyógyszerrend pontos követése.

tags: #mennyi #idot #kell #varni #a #lombikra