A magzat jogképessége és élethez való joga gyakori téma a közéletben és a médiában, de emellett a születése előtt álló embernek vagyoni és egyéb jogos érdekei is felmerülhetnek. Elsőre furcsának tűnik, de még a meg nem született embernek is lehetnek olyan jogai, amelyeket élveszületés esetén tud majd gyakorolni, például öröklési jogok. Már a római jogban is előfordult, hogy a méhmagzat érdekeinek képviseletére egy személyt rendeltek ki.
A méhmagzat esetében a gondnok/gyám kirendelésének elsődleges szerepe az, hogy élveszületés esetén ne érje vagyoni hátrány. Jelen cikkben kifejezetten a méhmagzat olyan jogairól és azok védelméről lesz szó, amelyeket élveszületés esetén tud majd gyakorolni.
Gyám vagy gondnok? A fogalmak tisztázása
A köznyelvben gyakran keveredik a "gyám" és a "gondnok" szó, de a méhmagzat esetében ez különösen nehezített pálya. A legkönnyebben úgy lehet megkülönböztetni a kettőt, hogy kiskorúnak gyámja van, nagykorúnak gondnoka.
- Ha valakinek a szülei cselekvőképességük korlátozottsága miatt arra szorulnak, hogy valaki helyettük kezelje az ügyeiket, akkor gondnokot jelölnek ki.
- Szintén gondnokról beszélünk, amikor valaki eseti jelleggel, egy adott ügyben vagy döntésben képvisel valakit, aki távolléte vagy pillanatnyi állapota alapján nem tud saját érdekei védelmében fellépni.
A magzat esetében a döntés mindig egyedi ügyben merül fel (pl. adott örökség visszautasítása), és ezért a magzat érdekének védelme általában nem állandó, hanem eseti jellegű. Erre inkább az eseti gondnok a megfelelő kifejezés. Korábban a jogszabályok a gondnok kifejezést használták, de a mai magyar jogszabályok (Ptk. és a gyámhatóságról szóló törvény is) a gyám kifejezést használják, ami logikus, hiszen a méhmagzat igencsak kiskorú.
Ki és mi alapján rendel ki gyámot a magzat részére?
A Polgári Törvénykönyv szerint a gyámhatóság rendeli ki a gyámot. A gyámhatóságról szóló törvény szerint a gyámhivatal a méhmagzat érdekeinek védelmében gyámot rendel ki, ha:
- a Ptk. szerinti esetekben ez szükséges.
- a születendő gyermek családi jogállásának teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal történő rendezése ezt szükségesé teszi.
A gyámhatóság bármilyen módon tudomást szerez arról, hogy a magzat élveszületés esetén valamilyen őt érintő döntés miatt hátrányba kerülhetne, vagy érdekei sérülnek, köteles gondoskodni egy gyám kirendeléséről. A gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre is eljárhat. Lehetőség van arra, hogy a magzat részére a gyámhatóság vagy hivatalból, vagy kérelemre külön gyámot rendeljenek ki, amennyiben az a magzat jogainak megóvása érdekében szükséges.
Alakuló frakcióülés – sajtótájékoztató
Mikor van szükség magzati gyámra?
Miért van szükség egyáltalán arra, hogy egy magzat érdekében fellépjen egy idegen, amikor ott vannak a szülei? Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a magzat jövőbeli vagyoni érdekei pont a szülők magatartása miatt sérülhetnek. Nem feltétlenül arra kell gondolni, hogy a szülő szándékosan kárt akarna okozni a magzatnak, csak előfordulhat, hogy olyan joglemondó nyilatkozatot tesz, ami kihatással van a gyermeke jogaira is. Sőt olyan is történhet, hogy a szülő nem képes döntést hozni, vagy valamilyen okból nem hozhat döntést a magzatot érintő ügyben.
Gyakori eset, hogy a szülő és a gyermek között jogilag érdekellentét van. A szülő törvényes képviseleti jogát korlátozó rendelkezéseket a magzat tekintetében is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az olyan eseteket, amikor a szülő nem képviselheti a gyermekét, a méhmagzatra is alkalmazni kell. A leggyakoribb előfordulása ennek öröklési ügyekben van, például ha az édesanya vissza akar utasítani egy örökséget. Ez a rendkívül ritka és érdekes jogintézmény sokszor változott a történelem során, de azt minden civilizált jogrendszerben érezték, hogy a még meg nem született ember érdekei is sérülhetnek, és ő ilyenkor képtelen megvédeni magát, kiállni saját jogaiért.
A gyámság jogintézményének fejlődése
A gyámság ellátására vonatkozó jogi szabályozás mindig annak a konkrét társadalmi igénynek felelt meg, amelynek kielégítésére hivatott. A gyámság jogintézménye ezért fejlődött a vagyoni érdekvédelemtől, a gyám és gyámolt közötti hatalmi viszonyon át, a gyermekről való gondoskodásig. A gyermekekről való gondoskodást minden társadalom alapvető feladatának tekintette, és ezek a feladatok elsősorban a családra, a nemzetségre hárultak, majd az állam fokozatosan ellenőrzése alá vonta a gyermekek érdekeinek védelmét.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) Családjogi Könyve a gyámságot a szülői felügyelethez kívánja hangsúlyosan közelíteni, és ezzel együtt távolabb viszi egymástól a gyámság és a gondnokság intézményét. A gyámság önálló, sui generis szabályokat fogalmaz meg a gondnokság jogkövetkezményeire és a gondnok hatáskörére vonatkozóan is. Emellett azonban a gondnokság és a gyámság szabályai tartalmukat illetően kölcsönösen hatottak egymásra (pl. a családi viszonyok nagyobb hangsúlya a gondnok kirendelése során; gyámnevezés és gondnoknevezés jogi feltételeinek megteremtése; többes gyám és többes gondnokrendelés megjelenése; a gyermek és a gondnokolt véleményének figyelembevétele stb.).
A gyám jogai és kötelezettségei
A gyám a gyámság alatt álló gyermeknek gondozója, nevelője, törvényes képviselője, illetve vagyonkezelője. A gyám csak olyan személy lehet, aki a gyámi tisztséget vállalja, ugyanakkor nem tehet meg minden olyan jognyilatkozatot, mint a szülő, mivel például a gyermek nevét nem változtathatja meg, vagy nem járulhat hozzá az örökbefogadáshoz.
A gyámság elsősorban azt illeti meg, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végintézkedésben gyámul megnevezett. Nem rendelhető ki gyámul olyan személy, aki ellen a 14. életévét betöltött gyermek alapos okból kifejezetten tiltakozik. Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményét meg kell hallgatni, amennyiben a 14. életévét betöltötte.
A gyám a tevékenységéért - kivéve a gyermekvédelmi gyám - külön díjazásra nem jogosult, azonban a gyámság ellátásával kapcsolatos indokolt kiadásai és költségei megtérítésére a gyermek jövedelméből igényt tarthat. Ha nincs jövedelme a gyermeknek, akkor a gyámhatóság fedezi ezeket a kiadásokat.
A gyámi tisztség megszűnését követően a gyám köteles a gyámhatóságnak a működéséről egy jelentést készíteni, míg vagyonkezeléséről egy végszámadást.
A gyámrendelés típusai
A gyámrendelésnek több formája létezik:
- Nevezett gyám: Elsősorban az lehet, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő(k) közokiratban, vagy végintézkedésben gyámul neveztek meg. Ha a szülők eltérő személyt jelöltek meg gyámul, a gyámhatóság mérlegelést követően dönt.
- Kirendelt gyám: Nevezett gyám hiányában a gyámhatóság rendeli ki a gyámot, elsősorban közeli hozzátartozót, ha ilyen nincs, akkor más hozzátartozót, vagy más alkalmas személyt, aki a gyermek életében már korábban részt vett.
- Családbafogadás: Átmeneti rendelkezés, amikor a szülők szülői kötelezettségeiknek ideiglenesen nem tudnak eleget tenni. Ilyenkor az ő kérelmükre, amennyiben a családbafogadó szülő(k) vállalja, illetve a gyámhatóság hozzájárul, akkor ő lesz a gyermek gyámja. Ilyen esetben a gyámhatóság az érintett személy alkalmasságáról előzetesen meggyőződik. A családbafogadás ideje alatt a szülői felügyeleti jog szünetel, azonban a szülő(ke)t megilleti a kapcsolattartás, valamint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való együtt-döntés joga.
- Gyermekvédelmi gyámság: Gyermekvédelmi gondoskodás alatt állók gyámságát nevezzük gyermekvédelmi gyámságnak. A gyermekvédelmi gyám a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal közalkalmazotti jogviszonyban áll, és a gyermek törvényes képviselője.
- Eseti gyám: Kirendelésére például abban az esetben kerülhet sor, ha az anya a gyermek törvényes képviselője, mégis kettejük között érdekellentét áll fenn, így az anya nem adhatja meg a gyermeke nevében is a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozathoz a hozzájárulását.
- Többes gyámrendelés: A gyermek részére kivételesen több gyám is rendelhető. Erre például akkor kerülhet sor, ha egy házaspár egy gyermeket a saját háztartásukban nevelnek és közösen vállalják a gyámságot, vagy ha a gyámság alá tartozó kiskorú gyámságát két közeli hozzátartozója közösen vállalja.
Gyámhatósági eljárások és a gyám szerepe
A gyámhivatal, ha érdekellentét áll fenn a gyermek és törvényes képviselője között, eseti gyám útján gondoskodik a gyermek képviseletéről. A gyámhivatal hivatalból gondoskodik a gyermek bántalmazásáról, elhanyagolásáról érkezett jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatainak zártan történő kezeléséről.
A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban a Polgári Törvénykönyv 4:122. § (2) bekezdése szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő, mint az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt személy, ügyfélnek minősül, amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz.
Ha az együtt élő vagy különélő szülők a szülői felügyelet közös gyakorlása körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezésre jutni, a Ptk. 4:166. §-a alapján a gyámhivatal döntését a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével bármelyik szülő kérheti.
A gyámhivatal a gyámrendelés és a gyámi tevékenység felügyelete során elősegíti, hogy a tizenhatodik életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes kiskorú szülő a gondozási, nevelési jogát és kötelezettségét gyakorolja, kivéve, ha ez ellentétes a gyermek érdekével.
A következő táblázat összefoglalja a gyámság különböző típusait:
| Gyámság típusa | Kirendelés alapja | Fő jellemzők |
|---|---|---|
| Nevezett gyám | Szülői végintézkedés vagy közokirat | A szülő által előzetesen megnevezett személy |
| Kirendelt gyám | Gyámhatósági döntés | Közeli hozzátartozó, más hozzátartozó, vagy alkalmas személy |
| Családbafogadás | Szülői kérelem, gyámhatósági hozzájárulás | Ideiglenes megoldás, szülői felügyelet szünetel |
| Gyermekvédelmi gyámság | Gyermekvédelmi gondoskodás | Területi gyermekvédelmi szakszolgálattal közalkalmazotti jogviszony |
| Eseti gyám | Érdekellentét a szülő és a gyermek között | Egyedi ügyekre, döntésekre vonatkozó képviselet |
| Többes gyámrendelés | Kivételes esetek (pl. házaspár) | Több gyám egy gyermek részére |
tags: #magzati #gyam #kirendelese