Az anyatej a természet egyedi terméke, amely minden cseppjében aranyat ér, és a csecsemő igényeihez igazodva folyamatosan változik. Nemcsak étel, hanem ital is, és (szinte) minden megtalálható benne, amire egy kisbabának szüksége van. Az anyatej nem állandó összetételű - épp ellenkezőleg: a szülést követően különböző fázisokon megy keresztül, amelyek mind a baba fejlődési szakaszaihoz igazodnak.
A születés utáni első héten sűrű, magas fehérje- és ásványianyag-tartalmú, illetve az érett anyatejnél alacsonyabb zsír- és szénhidrát-tartalmú, sárgás színű tej termelődik, ezt nevezzük colosztrumnak. Körülbelül a második héten tápanyagban és immunglobulinban már „szegényebb”, úgynevezett átmeneti anyatej termelődik. A szülést követő 15-20. naptól kezdve termelődik az érett anyatej. Minden szoptatás elején először egy vízre emlékeztető, hígabb tejet szív magába a baba, ezt szomjoltó tejnek is hívják, nem véletlenül. Ahogy telnek a percek a baba táplálása közben, az anyatej egyre sűrűbb, zsír- és kalóriadúsabb lesz.
Az anyatej összetétele
Az anyatej nemcsak vízből, hanem különböző molekulákból áll. Összetétele mindig más, a megadott mennyiségek ezért nem lesznek tűpontosak, mivel az anyatej a csecsemő igényeihez igazodva folyamatosan változik. Az anyatej a tehéntejhez viszonyítva harmadannyi fehérjét tartalmaz, azonban minősége és hasznosulása kiemelkedő. Kazein és laktalbumin fehérjék vannak benne, kb. 0,4 g 100 ml-ben. A tehéntejben is megvannak ezek, de ott még van laktoglobulin is, ami szerepet játszik a tejallergia kialakulásában.
Fehérjék és aminosavak az anyatejben
Bár mennyiségileg sokkal kevesebb a fehérjék aránya (0,9%) az anyatejben, szerepük mégis nagyon különleges és sokféle. A fehérjék felépítéséhez a szervezet 20 féle aminosavat használ fel, ezek közül 8 esszenciális, melyeket az emberi szervezet nem képes önmaga előállítani.
Az anyatejben lévő fehérjék érdemeiről sokkal többet tudnánk írni, de nézzük a legfontosabbakat:
- összetételük és mennyiségük az első néhány hónap során alakul ki, egészen pontosan a babád igényeihez igazodva - ezért ha szoptatsz, nem fordulhat elő, hogy alul- vagy túltáplálnád a kicsit;
- gyengéden edzik az immunrendszert, köszönhetően rendkívül alacsony allergizáló hatásuknak;
- kiváló minőségük és megfelelő mennyiségük pozitívan hat az anyagcsere hosszú távú egészségesebb működésére;
- az anyatejben lévő fehérjét megemészteni is könnyű, ami csökkenti a korai fejlődési szakaszban lévő veséket érő stresszt;
- sokféle hasznos formában vannak jelen a szervezetben: hormonként, enzimként, antitestként, hemoglobinként és még számtalan módon.
Az anyatej kazein tartalma, amely megalvad, túrót képez, éppen olyan, csak az adott fajra jellemző aminosav összetétellel rendelkezik. A másik nagy csoportját a fehérje frakciónak a savófehérjék alkotják. Ezek közül különösen fontos a laktoferrin. Gyulladás gátló, segíti a szövetek növekedését és a lactobacillusok szaporodását. Vaskötő fehérje lévén megköti az anyatejben jelen lévő vasat, megakadályozva ezzel, hogy azok a baktériumok, amelyeknek szaporodásához szintén vasra lenne szükség, hozzájussanak.
Változó igények, változó fehérjeösszetétel
Kezdetben az anyatej magasabb mennyiségben tartalmaz fehérjét, mert a babának erre van szüksége a gyors növekedéshez. Később azonban, ahogy a fejlődés kissé lelassul, az anyatejben lévő fehérje mennyisége is csökken. Az anyatej fehérjetartalma a baba korának előrehaladtával többek közt azért is változik, mert a fehérje mennyisége a baba által elfogyasztott anyatej összes mennyiségéhez igazodik. Az élet első hónapjaiban a baba még kevés anyatejet iszik, így ebben az időszakban az anyatej 100 milliliterenkénti fehérjetartalma magas. A későbbi hónapokban a baba már nagyobb mennyiségű anyatejet fogyaszt, így a fehérjetartalom csökken, éppen úgy, ahogy az a baba növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges.
Zsírok
A zsírokat tekintve az anyatejben több a telítetlen és kevesebb a telített zsírsavak száma. Különösen sok hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsav (pl. arachidonsav) van benne, melyeknek az újabb kutatások szerint szerepük van az idegrendszer és a retina fejlődésében. A tej ízét is a zsírok szabják meg. Az anyatej zsírsav-összetétele függ az anya táplálkozásától, de még a napszaktól is. Pont annyi zsír van benne, amennyire épp a babának szüksége van. Átlagban kb. 4 g/100 ml.
Szénhidrátok
Szénhidrátok közül a laktóz, azaz tejcukor található meg a legnagyobb mennyiségben, kb. 7 g/100 ml. Azon kívül, hogy energiát szolgáltat, van még egy fontos feladata. A baba szervezetében glükózzá és galaktózzá bomlik szét (ha nem laktózérzékeny a baba és van laktáz enzime). A galaktóz fontos építőköve a galaktolipideknek, amelyek az idegrendszer felépítésében vesznek részt. A laktóz az anyatej teljes kalóriatartalmának körülbelül 40%-át teszi ki. A laktóz segít a gyomorban található, kártékony baktérium számának csökkentésében, s ezzel javítja a kalcium, a foszfor és a magnézium felszívódását.
Vitaminok és ásványi anyagok
Az anyatej vitamintartalma erősen függ a szoptató anya vitaminbevitelétől, ezért hangsúlyozzák sokan a kiegyensúlyozott táplálkozás, illetve az A-, a C-, a D-, az E-és a K-vitaminok, a riboflavin, a niacin és a pantoténsav tudatos bevitelét, amelyek a legfontosabbak a baba számára. A nyomelemek közül vasat az anyatej viszonylag keveset tartalmaz, de felszívódása különösen jó (49%-os), ezért a szoptatott csecsemők igen ritkán vashiányosak és nem szorulnak rutinszerűen vaspótlásra. A tehéntejhez képest kevesebb az anyatejben a kalcium- és a foszfortartalom, viszont magasabb a vas- és réztartalom. A réz egy fontos összetevője néhány fehérjének. Az anyatej összes ásványi anyag tartalma kb. 0,2 g/100 ml.
Biológiailag aktív anyagok
Ez a legizgalmasabb része az anyatejnek! Nemcsak kész antitestek, hanem élő immunsejtek is találhatóak benne. A fehérvérsejtek csoportjába tartozó sejtek (egyes makrofágok, limfociták és granuloctiák) képesek kiválasztódni az anyatejbe. Az antitestek, immunglobulinok közül az IgA típus fordul elő legnagyobb számban, ami egy hatékony bacigyilkos. Ezek az immunológiailag aktív összetevők a tehéntejből teljesen hiányoznak. A biológiailag aktív immunglobulinok (sIgA, IgM, IgD, IgE) szintén fehérjék. Az immunglobulinok mellett számos immunológiailag aktív komponens található meg az anyatejben, melyek mind-mind segítik a csecsemő immunvédekezését. Ilyenek a sejtes elemek (pl. T és B-limfocita, makrofágok) vagy a baktérium és vírusölő enzimek. Az enzimek (a biológiai folyamatok lejátszódását segítő anyagok) sokfélesége az emberi anyatejben szintén megemlítendő. Szerepet kapnak a csecsemő emésztésének segítésében, segítik az ásványi anyagok és nyomelemek szállítását, védik az anyatej összetevőit a sérüléstől, korai lebomlástól, és szerepet játszanak a fertőzések elleni védekezésben. Aktív anyagok a tejben jelen lévő hormonok is (élettani folyamatokat szabályozó anyagok). Egyes fehérjék (a bifidusfaktorok) például támogatják a lactobacillusok növekedését - ezek olyan jótékony baktériumok, amelyek savas közeget hoznak létre a kártékony baktériumok elpusztítására.
HMO - Élettani jelentőség Miért vannak jelen az anyatejben - Norbert Sprenger
Az anyatej és a tehéntej összehasonlítása
A fehérje tehát kulcsfontosságú, de mi a helyzet akkor, ha nincs elég anyatej? Sokak számára kézenfekvő lenne, hogy tehéntejjel pótolnák a hiányt - de vajon miért nem szabad?
Kezdjük egy nagyon egyszerű magyarázattal: míg az anyatej minden részecskéjében az emberi igényekhez igazodik, a tehéntej a borjú számára optimális összetételű. Ha részletesebben nézzük a kérdést, szükség van egy kis háttérinformációra. A fehérjék kisebb részecskékből, úgynevezett aminosavakból állnak - ezekből 21 különböző típus létezik. Néhányat közülük esszenciálisnak, azaz alapvető fontosságúnak tartunk: az emberi test ezeket nem képes előállítani, így különböző élelmiszerekkel kell őket bevinni a szervezetbe. Minden egyes aminosav speciális szerepet játszik a baba egészségében és fejlődésében, ezért külön-külön meghatározott mennyiségben van szükség rájuk. A fehérjék minőségét ezeknek a meghatározott mennyiségű aminosavaknak a kombinációja határozza meg: ez az a tényező, amelyben az anyatej jelentősen különbözik a tehéntejétől.
És hogy mit jelent ez pontosan, azaz milyen kárt okozhat, ha a baba tehéntejet fogyaszt? Ez a tejtípus háromszor annyi fehérjét tartalmaz, és teljesen más összetételű, mint az anyatej - fogyasztása túlságosan nagy igénybevételnek teszi ki a fejlődő veséket, és hosszú távon az anyagcserét is károsan befolyásolhatja.
Fehérjék hasznosulása: Az anyatej előnye
A jobb minőségű fehérjék magasabb aminosav hasznosítási aránnyal bírnak, és kevesebb részükből lesz kalória. Egy nemzetközi orvosi folyóiratban 1998-ban publikáltak erről egy átfogó és meggyőző tanulmányt. A vizsgálat arra kereste a választ, hogy egy fehérje mennyire szívódik fel és hasznosul a szervezetben. A tanulmány végkövetkeztetésként megállapította az esszenciális aminosavak ideális arányát. Kiderült, melyikből mennyi kell ahhoz, hogy teljes mértékben felhasználódjon a fehérjeszintézis során minimális ammónia termelődés mellett. A vizsgálat egy összehasonlító vizsgálat volt, és meghatározta az aminosav-felhasználás százalékos arányát különféle fehérjék esetében. A résztvevők felváltva kaptak olyan aminosav keverékeket, amelyek megfeleltek a leggyakoribb étrendi fehérjék aminosav arányainak, mint például tojás, tej, stb. Az eredmények nyilvánosak immár 25 éve.
A fehérjék biológiai értéke és hasznosulása
Fordítsuk le ezt a hétköznapi ember nyelvére: a húsfélék aminosav tartalmának mindössze egy harmada hasznosul fehérje építő alkotórészként. A kétharmada energiaként jöhet csak szóba. Vagy vehetjük a testépítők nagy kedvencét, a tejsavó proteint (whey): ennek mindössze 16%-a építőelemként, a zöme pedig (84%-a) kalóriaként hasznosul. Gyakorlatilag azt gondoljuk, amikor megvesszük, hogy ez valami fogyókúrás dolog, pedig ennyi erővel cukrot is ehetnénk helyette. Megjegyzem, hogy az idézett vizsgálatban nem számított még az sem, hogy a résztvevőknek milyen állapotban volt az emésztőrendszerük, mivel nem csirkehúst vagy tojást kaptak, hanem a csirkehúsnak vagy a tojásnak megfelelő aminosav keveréket. Ezt már nem kellett megemészteniük a gyomrukban vagy a beleikben. Felszívódásra kész formában kapták meg.
Összegezve és megválaszolva a címben feltett kérdésemet - igen, van jó és kevésbé jó fehérje. És nem attól jó, hogy a gyártója vagy a boltos mit állít róla. Attól jó, hogy milyen mértékben támogatja a szervezetünket abban, hogy anélkül jusson hozzá a létfontosságú építőelemeihez, hogy kétszer annyi felesleges vagy mérgező vegyületet hagyna maga után. De mit szólna egy 99%-os fehérje építő forráshoz?
| Fehérjetípus | Fehérjeépítő alkotórészként hasznosul (%) | Energiaként hasznosul (%) |
|---|---|---|
| Húsfélék | kb. 33% | kb. 67% |
| Tejsavó protein (Whey) | 16% | 84% |
| Anyatej | >90% (magas biológiai érték) | <10% (minimális felesleges vegyület) |
Anyatej a szoptatás során
Az anyatej a csecsemő emésztését is segíti, és számos enzimje hozzájárul az ásványi anyagok és nyomelemek szállításához, valamint a fertőzések elleni védekezéshez. Kutatások igazolják, hogy az anyatejes táplálás gyorsítja a terhesség során megnagyobbodott méh összehúzódását, a vérzés megszűnését, és csökkenti a mell- és petefészek rákos megbetegedéseinek kockázatát. A babák számára védelmet biztosít a megbetegedések és fertőzések ellen, illetve csökkenti annak esélyét, hogy később cukorbetegek, hízásra hajlamosak vagy asztmásak legyenek.
Az anyatej kiváltása
Ha a tehéntej nem alkalmas a baba táplálására, mivel lehet kiváltani az anyatejet, ha valamiért nem tudsz szoptatni? Annak érdekében, hogy az anyatejhez minél közelebb álló aminosav-összetételt érjenek el, a szakértők a tehéntejben lévő fehérje összetételének módosítására és minőségének javítására kifejlesztették a csecsemőtápszereket. Ezekkel biztosítható, hogy az anyatejes táplálásban nem részesülő babák is olyan fehérjét fogyasszanak, amely maximálisan megfelel az igényeiknek.