Anyaság és hormonális változások: a depresszió árnyékában

Az anyaság az élet egyik legmeghatározóbb, legcsodálatosabb időszaka, amely tele van várakozással, reménnyel és örömmel. Ugyanakkor rengeteg nehézséggel is jár, amelyekről a frissen anyukává váló nők korábban aligha mertek beszélni az ezzel járó stigmatizáció miatt. Szerencsére ma már ez a trend változni látszik, egyre több nő beszél nyíltan a gyermekágy időszakának árnyoldalairól is.

A várandósság, a szülés és az azt követő időszak élettani és érzelmi szempontból is rendkívül jelentős állomásai egy nő életének. Ezen időszakokban a test és a lélek egyaránt hatalmas változásokon megy keresztül. Míg a fizikai változások többnyire könnyen felismerhetők, a pszichés állapotok alakulása olykor rejtettebb marad. Az anyák gyakran nem ismerik fel, hogy amit tapasztalnak, az komolyabb mentális zavar is lehet.

A szülés utáni depresszió, a fizikai és lelki kimerültség, a megváltozott énkép vagy éppen a párkapcsolati feszültségek mind-mind olyan kihívások, amelyekről fontos, hogy őszintén szó essen. Fontos, hogy az anyák tudják, hogy nincsenek egyedül negatív érzéseikkel, és hogy a szakszerű segítség elérhető. A megfelelő támogatással és kezeléssel ezek a mentális állapotok sikeresen kezelhetők, így az édesanyák élvezhetik az anyaság örömeit.

Hormonok és hangulatingadozások

A hormonok kémiai anyagok, vegyületek, amelyeket testünk úgynevezett belső elválasztású mirigyei termelnek. Feladatuk az információ továbbítása a szervekhez. A hormonokat a vér szállítja a test távoli pontjaira, így jutnak el a célszervhez. A hormonok rendkívül erős hatású anyagok, amelyek már a legkisebb mennyiségben is befolyásolják egész anyagcserénket. Az emberi test összes hormonja egymás hatását kiegészíti egy zenekar tagjaihoz hasonlóan.

Ez a zenekar azonban folyamatosan más-más ütemhez igazodik és más-más melódiát játszik. A ritmus és a dallam minden egyes lélegzetvételkor, minden egyes gondolat, jó- és rosszkedv hatására változik. Betegség esetén szintén másképp szól a zene, mint amikor egészségesek vagyunk, csakúgy, mint napsütésben és borult időben is: vérünkben a hormonok szintje, egymáshoz viszonyított aránya soha nem állandó.

A női testet a férfiakénál több nemi hormon befolyásolja. Különösen a jelentős hormonális változásokkal járó időszakokban, mint a serdülőkor, a klimax idején, illetve a szülést követő hetekben gyakoriak az erős hangulati ingadozások, lelki mélypontok. Legrosszabb esetben a szó klinikai értelmében vett depresszió is kialakulhat.

Női hormonok hatása

A petefészkekben termelődik az ösztradiol (ösztrogén) és a progeszteron nevű hormon, ezek más-más hatást gyakorolnak a testre és a lélekre egyaránt.

• Ösztrogén: hatására a havi ciklus elején elkezd megvastagodni a méhnyálkahártya. Ezen kívül az ösztrogénre reagálva megduzzadnak az emlőmirigyek és gyarapodik a zsírszövet is.
• Progeszteron: feladata, hogy megtartsa az ösztrogén hatására felépült nyálkahártyát, kedvezve a megtermékenyült magzat beágyazódásának, ugyanakkor a testzsírt segít energiává alakítani, továbbá vízhajtó hatású.

Mindkét hormon kiegészíti egymást, és ha egyensúlyban vannak, garantálják a nők jó közérzetét. Ha a progeszteron- és az ösztrogénszint közötti egyensúly felborul, fizikai és emocionális zavarok keletkeznek. Jó példázza ezt az úgynevezett premenstruációs szindróma (PMS), amelynek lényege, hogy az érintett nők szervezetében több ösztradiol termelődik, mint progeszteron. Mindez súlygyarapodást, vízvisszatartást, emlőfeszülést és depressziós hangulatzavart okoz a menstruáció előtti napokban.

Hormonális változások az anyaság során

A várandósság alatt a női testben különösen sok progeszteron termelődik. A szülés után azonban erre a hormonra már nincs szükség ilyen nagy mennyiségben, így hirtelen alábbhagy a termelődése. A várandósság alatt a progeszteron hormon szintje végig magas, ehhez kilenc hónap alatt az agy elég jól hozzászokik. A szülés után ez a hormon néhány nap alatt kiürül a szervezetből, ami ahhoz hasonló állapotot jelent, mint amiről gyakran számolnak be mellékhatásként a fogamzásgátló tablettát szedők: a 21 napos tablettaszedést követően a 7 napos szünet alatt jelentkezik egy hirtelen érzelmi feszültségekkel terhelt állapot, tipikusan a menstruáció megérkezése előtti napon. Hát valami ilyesmi történik a szülés után is! A hirtelen progeszteron szint csökkenéséhez még hozzáadódik, hogy a prolaktin hormon felszabadul a méhlepény gátló hatása alól, így hirtelen új szereplőként jelenik meg a hormonális táncparketten, tovább fokozva a labilis érzelmi állapotot.

Ennek az új hormonális állapotnak a beálltához szükség van néhány napra, ezért jelentkezik az érzelmi hullámvasút, a baby blues a szülés után néhány nappal, nagyjából egyidőben az érett tej termelésének a beindulásával, a tejbelövelléssel! A hormonok hatását pedig felerősíti az a korábban nem ismert érzés, hogy anya lettél és hogy hirtelen felelősséggel tartozol a kisbabáért.

Baby blues vs. szülés utáni depresszió

A szülést követően a nők döntő többsége átmenetileg enyhén lehangolt állapotba kerül, érzékennyé, instabillá, ingerlékennyé válhat. Ez az úgynevezett „baby blues”, más néven gyermekágyi szomorúság, mely a szülés után két-három nappal jelentkezik, és néhány hét alatt, mondhatni magától, teljesen el is múlik. A baby blues hátterében a szülést követő óriási hormonális változások és a mellbevágóan új élethelyzethez való alkalmazkodás áll.

A legtipikusabb „tünet” az ok nélküli, gyakori sírás a legváratlanabb helyzetekben, de ez a sírós állapot általában hamar elmúlik és még az sem kizárt, hogy szinte azonnal követi egy nevetős, eufórikus állapot: tényleg az érzelmek hullámvasútjáról van szó, egyszer fent, egyszer lent! Sok újdonsült anya számol be arról, hogy az érzelmek felnagyítódnak: könnyes szemmel néz az ember a kisbabára, csak azért, mert olyan szép vagy a végletekig meghatódik, amiért a férje hozott egy pohár vizet.

A baby blues a szerencsésebbeknél csak néhány óráig tartó átmeneti állapot, de van aki egy-két napig érzi ezt a labilis állapotot és van akit két hétig kísér a sírdogálás. A legjobb hír azonban az, hogy ez az állapot a szülés után legkésőbb két héttel elmúlik és stabilizálódik a hangulat, tehát ez nem az a jelenség, ami szakembert igényelne!

Azonban egyes esetekben a tünetek, hetek múltán is éppúgy fennmaradhatnak vagy fokozódhatnak. Ilyenkor már szülés utáni depresszióról (posztpartum depresszió) beszélünk. Magyarországon évente hozzávetőleg 90 000 szülés történik, és a szülők 10-15%-a, vagyis évente átlagosan 15 000 édesanya szenved posztpartum depresszióban. A szülés utáni depresszió nem gyengeség, vagy az anyai szerepre való alkalmatlanság jele, hanem egy olyan mentális zavar, amelynek kialakulásában biológiai, pszichológiai és társadalmi faktorok együttesen szerepet játszanak. Ez az állapot azonban napjainkban már jól kezelhető és minden esetben kezelendő is.

A szülés utáni depresszió (PPD) jellemzői és tünetei

A posztpartum depresszió (PPD) egy súlyos hangulatzavar, amely jellemzően a szülést követő első hetekben, hónapokban alakul ki, de akár időben csúsztatva, azaz 6-12 hónappal később is jelentkezhetnek a tünetek. A nemzetközi becslések szerint a szülés utáni depresszió a nők 10-20%-át érinti a szülést követő első 12 hónapban.

Jellemző tünetek:

• Tartós lehangoltság, ürességérzet
• Érdektelenség a baba, a partner, a barátok, vagy az élet iránt
• Krónikus fáradtság, energiahiány
• Alvászavar (még akkor is, ha lenne lehetőség pihenni)
• Étvágyat illető változás (étvágytalanság vagy fokozott étvágy)
• Önbizalomhiány, bűntudat, alkalmatlanság érzése
• Szorongás, pánikrohamok
• Negatív gondolatok önmagával vagy a gyermekkel kapcsolatban (pl. „Nem vagyok jó anya”, „A babám jobban meglenne nélkülem”)
• Súlyosabb esetben: öngyilkossági gondolatok, halállal kapcsolatos fantáziák, öngyilkossági kísérlet

A kismamának az anyaságával és a babájával kapcsolatban negatív, esetleg kényszeres, gyötrő gondolatai és érzései jelenhetnek meg. Fél attól, hogy a gyermekének valami baja lesz, vagy hogy nem fogja tudni ellátni őt, esetleg árt neki. Ezek a gondolatok bűntudatot ébresztenek benne. Sokan úgy élik meg, képtelenek ellátni az anyaság feladatait, félnek megfogni vagy etetni a gyermeküket. Azonban a kisbaba mindezt megérzi és egyre többet sír, ami megerősíti az anyát saját alkalmatlanságában. A gyermek sokszor ébred fel éjszakánként, nem eszik eleget, az édesanya is egyre kialvatlanabb és nem tudja megnyugtatni a kicsit. Tehetetlennek érzik magukat, mert nem tudnak változtatni a helyzeten és érzelmeik végletesen negatívak. A depresszió miatt épp azt a képességét veszíti el, ami a hatékony megküzdést mozgósítja. A tehetetlenségből agresszió keletkezhet, melyek többnyire önmaga vagy a gyermek ellen irányuló bántó szándékú cselekedetekről, halállal, öngyilkossággal kapcsolatos fantáziákról szólnak.

A szülés utáni depresszióval kapcsolatban sajnos még ma is nagyon sok előítélet és hamis információ él a köztudatban! A PPD nem szégyen, hanem betegség, ráadásul nagyon gyakori betegség: az anyák 30%-ánál alakul ki valamilyen formában a szülés után! Ez a lelki betegség, ugyanúgy betegség, mint például a cukorbetegség. A PPD-nek is a szülés utáni hormonális változások ágyaznak meg, de a kialakulásban fontos szerepe lehet a krónikus kialvatlanságnak és a környezeti faktoroknak is. Fontos megemlíteni azt, hogy a szülés utáni depresszió nem egy behatárolt betegség, hanem többféle, elég széles skálán mozgó lelki betegség gyűjtőneve.

Kockázati tényezők

Nagyon sok vizsgálatot végeztek azzal kapcsolatosan, hogy kiknél alakulhat ki nagyobb eséllyel a szülés utáni depresszió.

• Elsősorban azoknál a nőknél, akik családjában, már az édesanyjuknál illetve lánytestvérüknél is előfordult.
• Nagyobb valószínűséggel fordul elő azoknál is, akiknek már korábban volt depressziójuk vagy szorongásos zavaruk.
• A komplikáltabb teherbeesés, illetve szervi betegségek (terhességi magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly) esetén szintén magasabb a szülés utáni depresszió előfordulási aránya.
• Ugyancsak rizikót jelentenek a szülés alatti nem várt események, szövődmények.
• A kismama életében előforduló stressztényezők, mint a munkanélküliség, súlyos anyagi problémák, a párkapcsolat hiánya, bántalmazó környezet és párkapcsolat, illetve az apa részéről a gyermek elutasítása.
• A szülés utáni depresszió az életmód megváltozása miatt is kialakulhat. Sok nő aktív életet él a gyermekvállalás előtt; karriert épít, utazik, baráti társaságba jár, sportol. A szülés után mindezek távolinak és elérhetetlennek tűnnek, ezért gyakran hatalmas veszteségként éli meg a kismama.
• Fokozottan oda kell figyelni azokra, akik premenstruációs szindrómától szenvednek, vagy a terhesség alatt tapasztaltak depressziós tüneteket.
• Gyakoribb az előfordulása azoknál a nőknél is, akik 35 éves koruk után szülnek először, vagy elhízottak (30 fölötti BMI).

Nagyon érdekes, hogy újabban nemcsak a nőknél, de a férfiaknál is leírtak hasonló tünet együttest. A szülés utáni depresszió kialakulásának sokszor nincs a párkapcsolatban vagy az életkörülményekben keresendő oka. A betegség hátterében hormonális, pszichológiai és szociális tényezőket feltételeznek. Mindezen változások összessége, illetve az ismeretlen helyzetből adódó bizonytalanság válthatja ki a panaszokat.

A depressziós anya gyermekének fejlődése

Fontos tudnunk, hogy a szülés utáni depresszió nemcsak az édesanyára, de a csecsemő fejlődésére is súlyos hatással lehet. Ha az anya depressziós, az veszélyeztetheti a gyermek fejlődését, mert ez esetben a kisgyermek számára rendkívül fontos érzékeny anyai gondozás sérülhet. Ez azt jelenti, hogy nincs jelen az „adok-kapok” (a baba mosolyog, amire az anya válaszképp visszamosolyog, a baba gügyög, amire a mama is megszólal). Depresszió esetén előfordulhat, hogy az anya nem képes megfelelő társas ingerekben részesíteni a csecsemőt, nem érinti a gyermeket olyan gyakran és kevesebb játékba vonja be, alig beszél a babához, és nem mosolygással válaszol, mert ideges, lehangolt. Ilyen esetben a babákra alacsonyabb aktivitásszint jellemző és többet szomorkodnak, sérülhet a kommunikációjuk a világgal.

A korai anya-gyerek kapcsolatra és kötődésre is döntő hatással lehet a depresszió, hiszen egy csecsemő az első hónapokban még kizárólag édesanyja által képes meghatározni saját magát, és minden őt érő bizonytalan helyzetben az édesanyjától várja a választ. Ha ilyenkor egy szorongó, túlzóan érzékeny, terhelt vagy érzelmileg elérhetetlen anya reakcióit kapja, az hosszú távú fejlődési és kötődési zavarok kialakulásához vezethet.

Hammen kutatásaiból már több mint harminc éve tudjuk, hogy a szülés utáni kezeletlen depresszióban szenvedő anyák gyermekei maguk is depressziós tüneteket fognak megélni 20 éves koruk előtt, illetve negatívabban reagálnak a stresszre, és bizonytalan kötődési stílus jellemzi őket. A posztpartum depresszió a korai fejlődési problémák egyik leggyakoribb oka. Az anyák kevésbé érzékenyen reagálnak csecsemőjük szükségleteire, aminek következtében a babák válaszadási hajlandósága, valamint igényeik ösztönszerű kommunikálása nagymértékben csökken. Így a depresszió nehezíti vagy akár el is lehetetleníti az olyan alapvető gondozási tevékenységeket is, mint a táplálás, az alvási rutin kialakítása és a kisbaba körüli biztonság megteremtése.

Összességében tehát az anya posztpartum depressziója magában hordozza a gyermek kognitív, érzelmi és szociális fejlődési zavarainak lehetőségét. Számos tanulmány vizsgálta az ilyen gyermekek mentális fejlődését, és az eredmények azt igazolták, hogy ezek a gyermekek a későbbiekben számos területen (magatartás, tanulás, érzelmi reakciók) rosszabbul teljesítenek az átlaghoz képest.

Kezelés és terápia

A szülés utáni depresszió egy olyan hangulatzavar, mely szakember (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta vagy pszichiáter) segítségét igényli. A gyermek, az anyuka és a család egészsége akkor biztosítható, ha a problémát idejében felismerik, és lehetőleg komplex szemlélettel kezelik. Nem érdemes heteket elvesztegetni, ha észleljük magunkon a depresszió tüneteit, főleg azért sem, mert hatékonyan gyógyítható. A kezelés a tünetek súlyosságától függően zajlik.

Enyhébb esetekben a pszichoterápia nyújt segítséget. A terápia során elsősorban a gondolkodás és a hozzáállás áthangolása a cél. Gyakran előfordul, hogy a terapeuta felvilágosítja (pszichoedukáció) a kismama környezetét is, és segítségnyújtásra kéri meg őket. Sokan azért vonakodnak orvoshoz menni, mert félnek attól, hogy gyógyszert kell szedniük.

Súlyosabb esetekben a pszichoterápia mellett gyógyszereket is alkalmazhatnak, de ez nem azt jelenti, hogy életünk végéig antidepresszánst kell szednünk. Ha esetleg kórházi kezelésre kerül sor (csak a legsúlyosabb esetekben), ma már léteznek olyan intézmények, ahol az anya közelében maradhat a gyermek.

Gyógyszeres kezelés

A szülés utáni depresszió biológiai hátterű zavar, és jelentős hormonális és neurokémiai változásokkal jár. A szülés után az ösztrogén és progeszteron szintje hirtelen zuhanni kezd. Ezek a hormonok hatással vannak az agy érzelemközpontjára is. A szerotonin, dopamin, noradrenalin szintjének egyensúlyhiánya/zavara szintén hangulati mélypontokat okozhat.

Poszt-partum depresszió esetén első lépésként pszichiáter szakorvos felkeresése javasolt. A szakorvos tud dönteni annak kapcsán, hogy egyelőre csak követi a páciens állapotát (rendszeres kontrollvizsgálatokon keresztül) vagy azonnal biológiai szinten, azaz gyógyszerrel avatkozik be. Nyilvánvalóan a súlyos esetekben - ahol például ön- vagy közveszély is fennáll -, a pszichiátriai osztályos kezelés elengedhetetlen.

Poszt-partum depresszió esetén pusztán pszichoterápiával jellemzően nem lehet kielégítő eredményt elérni, sokkal inkább a kombinált kezelés a hatékony (gyógyszer és pszichoterápia egyidejű alkalmazása). Sokan félnek a gyógyszeres kezeléstől, de a mai korszerű antidepresszánsok között több olyan is van, amelyet lehet alkalmazni akár szoptatás mellett is. A gyógyszer:

• Segít helyreállítani az agyi neurotranszmitterek szintjét, és azok receptorokra gyakorolt hatását.
• Hamar mérsékli a legnagyobb szenvedést okozó tüneteket (pl. reménytelenség, szorongás, alvászavar).
• A veszélyeztetetteknél megakadályozhatja a pszichózis kialakulását.
• Segít stabilizálni az anya hangulatát, hogy képes legyen kapcsolódni a babához, ez által a baba fejlődését is támogatva.
• Lehetővé teszi, hogy a pszichoterápia hatékonyabban működjön, a páciens ebből többet tudjon profitálni.

A cél, hogy az anya a lehető leghamarabb jobban legyen - és ezáltal a baba is biztonságban, minél optimálisabb körülmények között, szeretetben fejlődhessen.

Pszichoterápia és támogatás

A pszichoterápia kiemelkedő szerepet játszik a szülés utáni depresszió kezelésében. A kognitív viselkedésterápia (CBT) segít azonosítani és megváltoztatni a negatív gondolati mintákat, amelyek a depressziót táplálják. A terápia során a kliens megtanulja felismerni az irreális elvárásokat önmagával szemben, és gyakorlati stratégiákat kaphat a mindennapi kihívások kezelésére. A pszichoterápiás ülések biztonságos teret nyújtanak érzései feldolgozására, anélkül, hogy ítélkezéstől kellene tartania.

A családterápia valamint a párterápia bevonása szintén rendkívül hatékony lehet, hiszen a szülés utáni depresszió az egész családra hatással van. A terápia során a kliens partnere is megtanulhatja, hogyan támogathatja őt a leghatékonyabban, és hogyan kezelje a saját érzéseit a megváltozott helyzetben. A támogató beszélgetések, akár szakemberrel, akár sorstársakkal, enyhítik az elszigeteltség érzését. Az anyacsoportok, szülői klubok lehetőséget adnak tapasztalatcserére és a közösségi támogatás megtapasztalására. Ezeken a találkozókon megtapasztalhatja, hogy nincs egyedül a problémáival, és mások hasonló kihívásokkal küzdenek.

A Mindful Parenting technikák elsajátítása különösen hasznos lehet - ezek segítenek a jelenben maradni és csökkenteni a szorongást.

Természetes módszerek és gyógynövények

A hormonterápiát megtámogathatjuk növényi és homeopátiás gyógyszerekkel is. A progeszterontermelést támogató gyógynövények, mint a barátcserje, a palástfű és a cickafarkfű a komolyabb hangulati mélypontok esetén általában hatástalanok.

Az orbáncfű köztudottan hangulatjavító, antidepresszáns hatású növény, amely az enyhe és a középsúlyos esetek kezelésére egyaránt alkalmas. Napi ajánlott dózisa 900 mg. Rövid ideig, főképp a kúra kezdetén vagy a súlyos hangulati mélypontok idején átmenetileg megduplázható a dózis. A drogériákban kaphatók por alakú, kapszulázott orbáncfűkészítmények, amelyekből jóval nagyobb dózist kell beszedni, mint amennyit a gyártó a csomagoláson ajánl. A gyógyszertári forgalomhoz kötött, standardizált készítmények azonban valóban hatásosak.

A rózsagyökér (Rhodiola rosea) kivonatával is kezelhető a depresszió. A belső kiegyensúlyozottság megőrzésére a golgotavirág (Passiflora incarnata), illetve a homeopátia eszköztárából az Aurum/Apis regina compositum vagy a 2-es számú Solunat nevű komplex készítmények ajánlhatók.

A fentiek mellett fontos a bőséges folyadékfogyasztás és az egészséges táplálkozás. A rendszeres séta, illetve a testmozgás bármely egyéb formája szintén bizonyítottan hangulatjavító hatású. A baby-blues tüneteit egy picit enyhíteni tudod azzal, hogy sok időt töltesz a szabadban, jólevegőn, hogy figyelsz az étkezésedre és hogy eleget pihensz és esetleg szedhetsz omega 3 zsírsav-tartalmú étrendkiegészítőt is.

A környezet szerepe és a megelőzés

Az anyává válás egyik legkevésbé tárgyalt velejárója a szülés utáni depresszió. Sok anya bűntudatot érez, ha nem éli meg az "elvárt boldogságot", ezért titkolja érzéseit. A szülés utáni depresszió kialakulásában több tényező játszik szerepet. A drasztikus hormonális változások mellett a kimerültség, korábbi depressziós epizódok és a támogató környezet hiánya is rizikófaktorok.

A legjobb természetesen az lenne, ha ki sem alakulna a betegség, így nagy szerepe van a megelőzésnek. Nagyon fontos a szülésről és a szülői feladatokról alkotott reális kép és elvárások kialakítása. Sok információhoz lehet jutni az interneten, vagy más anyukákkal beszélgetve, ezek mind segítenek a gyermeknevelés szépségei mellett annak árnyoldalát is megismerni. Ezekre a várható nehézségekre már jó előre lehet készülni. Jó, ha van a leendő anyukának olyan barátnője, akire számíthat a nehezebb időszakban is, és akivel tud őszintén, minden szégyenkezés nélkül beszélgetni, elmondani neki mindazokat az ambivalens érzéseket, amik ilyenkor megfogalmazódnak.

Ha van olyan családtag, aki tud segíteni a háztartási munkában vagy a baba körüli teendők ellátásában, akkor azt nem szabad visszautasítani! Amíg más vigyáz a kis jövevényre, addig az anyuka tud pihenni, vagy magára időt fordítani. Ebben az időszakban a kisbaba körül forog a világ, de a szülőpárnak meg kell ragadni minden olyan alkalmat, amikor kicsit egymással is tudnak törődni, mert ez megerősítheti a kapcsolatukat és ketten könnyebben birkóznak meg a mindennapi nehézségekkel!

A legnagyobb segítség ebben az érzelmileg labilis időszakban a családod támogatása! Ha jól esik, nyugodtan fogalmazd meg a gondolataidat, de ha nem, akkor a családtagoknak azt tanácsolom, hogy kérdezés helyett inkább a papírzsebkendőt hozzák: öleljenek át, éreztesség a szeretetüket és a támogatásukat.

Ha párod szülés utáni depresszióval küzd, a Te szereped kulcsfontosságú a gyógyulási folyamatban. A tágabb család és a barátok is jelentős szerepet játszhatnak a szülés utáni depresszióval küzdő édesanya támogatásában. Ajánljon fel konkrét segítséget (pl. főzés, bevásárlás, a baba felügyelete), és próbálja megérteni, hogy nem feltétlenül a hormonális változások eredménye.

A szülés utáni depresszió egy gyakori, mégis sokszor rejtve maradó állapot, amely az anyák 10-15%-át érinti. Nem egyszerű szomorúságról vagy baby blues-ról van szó, hanem egy komoly hangulatzavarról, amely kezelés nélkül súlyosbodhat. A tünetek között szerepelhet a gyakori sírás, az örömérzés hiánya, az érzelmi kiüresedés és a bűntudat érzése. A segítségkérés nem gyengeség, hanem az erő jele. Minél hamarabb felismeri a tüneteket, annál hamarabb kaphat segítséget. Beszéljen nyíltan érzéseiről a partnerének, családtagjainak vagy barátainak. Forduljon szakemberhez: háziorvoshoz, védőnőhöz vagy közvetlenül pszichológushoz. A segítségkérés első lépése gyakran a legnehezebb, de ez a legfontosabb is.

tags: #anyasag #hormon #csokkenes #depresszio